Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

4 LÁTÓHATÁR 1991. október 9., szerda Kör alakú bazilika (FEB)Ismeretlen bazilikát fedeztek fel alig néhány kapa­vágás után 1 méter 20 centimé­terrel a föld alatt Olaszország­ban. A Rómától délre fekvő San Callisto-i kolostor kertésze a fű kaszálása közben bukkant a szenzációs leletre. A templom feltehetően Constantin császár korában épült. A pápai régészeti bizottság kutatói az első vizsgá­latok után arra az eredményre jutottak, hogy a bazilika 66 mé­ter hosszú és 27 méter széles, falvastagsága átlagosan 90 cen­timéter volt. A templomot fel­tehetően Márkus pápa építette, akit 336-ban választottak egy­házfővé. Vicenzo Fiocchi Nico­lai, a pápai bizottság régésze ki­jelentette: régebbi feljegyzé­sekből tudták, hogy Márkus a római Capitolium róla elneve­zett templomán kívül épített még egy templomot, de eddig fogalmuk sem volt, hogy hol. Szakértők valódi szenzáció­ként értékelik a felfedezést. El­sősorban különleges formája miatt, amely a római Ciprusra emlékeztet. Az ilyen templo­mokat, ahol az oltárt körbefog­ják a mellékhajók, köralakú ba­zilikáknak nevezik. A világon mindössze 5 hasonlóról tudnak, mind Rómában található. A leg­ismertebb a St. Sebastian és a Via Appia. E mellett - mint Andreas Steiner valláskutató és az olasz „Archeo” régészeti szaklap főszerkesztője nyilat­kozta - a most felfedezett temp­lom a korai keresztény Róma eddig még fel nem tárt titkainak megfejtéséhez is nagy segítsé­get nyújthat. Feledékeny honatyák "Nem minden arany, ami fénylik" — mondhatnánk az alábbi hír olvastán. Sok ameri­kai képviselőházi tag nem fizeti ki éttermi számláját, így négy év alatt az amerikai képviselő­ház éttermi hálózatának 250 000 dollár veszteséget okoztak ;» „feledékeny” képviselők.E hírt Pat Roberts kansasi repub­likánus képviselő tette közzé. Roberts, aki e szektor elle­nőrzését végzi, azzal fenyege­tőzik: ha egy hónapon belül nem rendezik tartozásaikat, ak­kor szégyenszemre kifüggeszti a Ház főéttermében a legna­gyobb adósok nevét tartalmazó listát. A képviselőház éttermi háló­zata fél tucat intézményt foglal magába. Testazonos gyógyszerek A szívbetegségek kezelésére alkalmazott szívglikozidokat, mint például a strofantint és di- gitáliszt, eddig kizárólag növé­nyi termékeknek tartották. Nemrég azonban a patkányok, marhák és emberek vérében egy digitálisszal rokon vegyületet sikerült kimutatni, amelyről pontosabb vizsgálatok kiderítet­ték, hogy nem más, mint a nyílméreg strofantin, amelyet a század eleje óta használnak a szívbetegségek kezelésére. Az emlősállatok mellékvesé­jében keletkező strofantin az izomsejtek káliumháztartásába beleavatkozva javítja a szíviz­mok összehúzódó képességét. Befolyással van az un. nátrium­pumpára is, amely a kálium- és kalcium-ionok sejten belüli és kívüli eloszlását szabályozva lehetővé teszi az energia opti­mális kihasználását. Nátrium-pumpa azonban nemcsak a szívizmokban van, hanem az egész szervezetben, így feltehető, hogy a testazonos szívglikozidok a vérkeringésen kívül még számos fontos növe­kedési és anyagcsere-folyamat­ban vesznek részt. Vélemények a Munkáspárt közelgő kongresszusáról MMa—————ac——na—i ■ iiMiirn !■ immnamwiriiiijn’fgaaanEaPMBnMBMMMBKaai i’ri MHi'Wwm» vj6&wr«-.mii.aa i .jja—wana—a— Magyar Kommunistaellenes Szövetség alakul? Madár is kellett a politikához Viczián Tibor hajdani letartóztatott két levele: Faludi Sándor, a Nemzeti Kisgazda Párt Nógrád Megyei Szervezetének vezetője, a párt országos sajtótitkára szintén nyílt levelet írt, a Magyar Köz­társaság Országgyűlése elnöké­nek, Szabad Györgynek. Ebből közlünk részleteket, a mon­dandó lényegi csorbítása nélkül: "Mellékelten megküldöm pártunk megyei szervezetének 1991. szeptember 15—i állás- foglalását, amelyet országos el­nökségünk is megvitatott és magáénak tekint. Ebben kértük, hogy a Parlament helyezze al­kotmányon kívül — az abban felsorolt érveink alapján -— az MSZMP—t.. . Érveink tiszta logikáját, igazságát legnagyobb örömünkre az MSZMP köreiből illetve „holdudvarából” a mai napig senki nem cáfolta meg, mert azok nyilvánvalóan még a kommunisták körmönfont, jól ismert mellébeszéléseinek módszereivel sem cáfolhatóak. Éppen ezért követeljük, hogy az MSZMP törvényen kívül he­lyezését vitassa meg, és abban döntsön még októberi forradal­munk 35. évfordulója előtt a szabadon választott Parlament. Ezen fontos indítvány soron kí­vüli napirendre tűzését nemcsak az októberi forradalom 35. év­fordulója, de az MSZMP elnö­kének a moszkvai bolsevik puccs idején tett szimpatizáns- kénti reagálása /amelytől a párt vezető szervei a mai napig sem határolták el az MSZMP—t/ is időszerűvé teszi. Véleményünk szerint a jugoszláviai véres események mögött is a történe­lemből jól ismert erőszakos kommunista módszerek és prak­tikák húzódnak meg, amely azt bizonyítja újra és újra, hogy az ilyen típusú párt, illetve pártok működése demokrácia— és né­pellenes. Az MSZMP a mai formájá­ban is ilyennek tekinthető. Minden józan ember előtt vi­lágos, hogy önmagában az MSZMP vezetőinek az a ma­kacs szándéka, amely a XV. kongresszusukat éppen az októ­beri forradalom 35. évvel ez­előtti egyik legkegyetlenebb vé­rengzésének helyszínén, Salgó­tarjánban kívánja megtartani, tudatos provokáció és arcátlan erőfitogtatás... Ez az MSZMP tehát ugyanaz az MSZMP, amelyik gyilkolt, mert ha ez egy valódi, hiteles, demokratikus munkáspárt lenne, akkor nem meggyalázni igyekezne az ártatlan mártírok és áldozatok emlékét, hanem nyilvánosan és közvetlenül is bocsánatot kérne azok családjá­tól, az egész magyar néptől, a jogelőd párt hangzatos, dema­gógiákkal álcázott sorozatos bűneiért, gaztetteiért, az ország erkölcsi és gazdasági tönkreté­teléért. Ez az úgynevezett „meg­újult” MSZMP azonban mind­ezt nem tette meg a mai napig. E helyett arcátlanul a bimbózó új demokrácia nyakába igyek­szik varrni az életszínvonal, a közhangulat fokozódó romlását, amely pedig e négy évtizeden át egyeduralkodó diktátor—párt máig kiváltságos helyzetben élő kádereinek a kizárólagos bűne. A kormányt és a szabadon választott Parlamentet abban terheli a felelősség, hogy késle­kedik az előző pártállami tör­vényhozás által jelmezbe bur­kolt tolvajlások leleplezésével, az azokat lehetővé tevő törvé­nyek és jogszabályok hatályon kívül helyezésével, valamint a salgótarjánihoz hasonló, el nem évülő népirtásért felelős köztör­vényes bűnözők bíróság elé állí­tásával, a hazaárulásért kapott kiváltságok megszüntetésével. Tudatom, hogy a megyegyű­lésen (a Pofosz október 4—i nagybátonyi összejövetelén — a szerk.) a Nemzeti Kisgazda Párt Nógrád Megyei Szervezete részéről spontán módon jelen­tettük be ellenlépésként, hogy kezdeményezzük a Magyar Kommunistaellenes Szövetség létrehozását Salgótarjánban, az MS/.MP kongresszusának nap­ján. Azért is Nógrádban és Salgó­tarjánban, hogy letöröljük a „kis—Moszkva,,, a „vörös”, a „kommunista—fészek” jelzőket végérvényesen Nógrád megyé­ről, mert mi itt élők döntő több­ségben keresztény magyarok vagyunk, békességben élve a szlovák kisebbséggel, egymás kultúráját, anyanyelvét, szoká­sait kölcsönösen tiszteljük.. . Véleményünk szerint a bol­sevik veszély ma is napjaink, életünk fenyegető valóságához tartozik itthon és közvetlen ha­tárainkon túl is, ezért egy ilyen társadalmi szervezetnek épp­úgy, sőt indokoltabban helye van a magyar politikai életben, mint az antifasiszta szerveze­teknek. Kérjük, hogy a Magyar Köz­társaság Országgyűlése — az október 5—i MSZMP—s sajtó- közleményben foglaltakkal el­lentétben! — ne elhatárolódjon Dénes János országgyűlési kép­viselő az MSZMP—t feloszlató indítványától, hanem azzal azo­nosulva alkossa még a demok­rácia védelmét szolgáló, álta­lunk is követelt törvényt még október 23—a előtt. Kedves Főszerkesztő Úr! Nógrádi vagyok. Ma Tatabá­nyán élek. Nyugtalanít a Thür- mer tervezte provokáció. Ezért kérem, ha segíteni akar a rend és a béke helyreállításában, lép­jen kapocsolatba a polgármester úrral. Az egyházak segítségét is kérheti. Én az ő címüket nem tudom. Mindenkinek nem írha­tok. De a szörnyű emlék köte­lez, hogy az az aljasság ne is­métlődhessen meg. Ha Ön igazi tarjáni, megérti a másikat. Egy ember politikai karrierje miatt nem szabad vér­nek folyni. Elég volt. Polgármester Úr! 1956. december 8-án provo­kációt terveztek Salgótarjánban is. Viczián Tibor vagyok, akit ehhez a népellenes tetthez bevit­tek. Hogy madár is legyen a ka­litkában. Volt elítéltként, sza­badult rabként erre a célra nekik megfelelő senkit láttak bennem. V an olyan ország, ahol úgy kezdik a demokrá­ciát, hogy felfüggeszte­nek (betiltanak?) egy pártot. Most éppen a kommunistát. Holnap talán a szociáldemokra­tákat, a liberálisokat, a zsidókat, a keresztényeket, a magyarokat, a németeket, a sapkásokat vagy a sapka nélkülieket üldözik. Volt már példa ilyesmire, nem is egyszer. Hogy ezt ki, hogyan ítéli meg, az csak rá tartozik, mondhatni magánügye. S van olyan ország, ahol úgy kezdik a demokráciát, hogy nem tiltanak be semmit, csupán tiltakoznak. Most éppen az MSZMP Salgótarjánban tar­tandó kongresszusa ellen. És ez még nem is baj, sőt. Minden po­litikai és társadalmi szervezet­nek joga, mi több kötelessége véleményét nyilvánosságra hozni. Az viszont már baj, ha azt követelik, hogy adminisztra­tív eszközökkel avatkozzon bele a hatalom, az államappará­tus egy párt belügyeibe. S még nagyobb baj az, ha egyesek - szerencsére mindeddig csak szóbeszéd szintjén - erőszakkal fenyegetőznek. Mert az ugye már nem demokrácia. A Munkáspárt Tarján- ban megtartandó rendez­vénye - sajnos! - túlnőtt önmagán, mondhatni „értéktelí­tődött”. Azt, hogy pozitív vagy negatív értelemben, azt megint- csak ki-ki saját meggyőződése, politikai beállítottsága szerint dönti el. De már régen nem csak a kongreszusról van itt szó. Ha­nem a demokráciáról, a jóízlés­Ugyanígy behozták Gál Lajost is, akit ma se ismerek. Hát ezt a Buci Gyuri-k csinálták. Provokáció volt, gyilkos szándékkal. Ma ugyanezt akar­ják megismételni. Becsapva a munkásságot, a földműveseket, mindenkit. Én szeretem Salgótarjánt. A kereskedelmiben érettségiztem. Arra kérem, ha Ön olyan becsü­letes, mint én, amit előlegezek: a verekedés, a rendőrjárőrök, a cirkusz nem kell. Önnek joga van visszavonni az engedélyt. Nem azért, hogy diszkriminál- jon egy olyan embert, aki a moszkvai puccsisták oldalán állt, hanem azért, hogy a város­ban, amit vezet, béke legyen. Ezt nemcsak én kérem, ha­nem a temetőben nyugvó halot­tak is. Tisztelettel: Viczián Tibor Tatabánya ről, politikai kultúráról, amiből az ügy minden résztvevője vizsgázni fog. Minden pártnak saját felelős­sége felmérni, milyen hatást váltanak ki lépései, milyen visszhangja lesz a közvéle­ményben döntéseinek. Nem igazán szerencsés, ha más pár­tok, szervezetek akarják fel­nyitni az állampolgárok sze­mét,- sajnos erről is vannak már rossz tapasztalataink - hi­szen ez annak a jele, hogy nem tartják őket elég felkészültnek,» érettnek ahhoz, hogy maguk ítéljenek arról, ami ma Magyar- országon történik. Mert ítélni fognak. Az MSZMP kongresz- szusáról is. ítélni fognak, s nem szabad senkit arra biztatni, hogy ököllel, bunkókkal, fegyverek­kel ítélkezzen is. E z a munkáspárti fórum, tekintettel az ismert kö­rülményekre, vízválasztó lehet a párt jövőbeni megítélé­sében, abban, hogy milyen he­lyet foglalhat majd el az ország politikai palettáján. Ennek legp­regnánsabb mutatója a követ­kező parlamenti vagy helyható­sági választás lesz, ahol a pol­gárok szavazataikkal foglalnak állást: erkölcsös-e, ízléses-e, etikus-e hogy Thürmer és társai éppen Nógrád megye székhe­lyét, Salgótarjánt választották a kongresszus színhelyéül. Dönt­sön majd ez - ahogy egy kultú­rált, majd’ azt mondtam európai országban illik - s ne a felszított gyűlölet, az elszabadult, erő­szakos indulat. — Ozsvárt — Tartsák vissza a buszokat és vonatokat! Részletek a salgótarjáni Mező Sándor Antall József miniszterelnöknek írt levelé­ből: Városunk lakossága fél­elemmel várja október 12—ét, amikor az MSZMP kongresz- szusa kerül megrendezésre. Okunk van a félelemre, mert az országossá fajult és a de­monstrációban részt venni akaró, más városokból érke­zőknek semmi közük nincs ügyünkhöz. A demonstráció­ban talán csak azoknak lenne joguk részt venni, akik 1956. december 8—án elvesztettük valakinket, valamint azoknak, akik ártatlanul lettek ezért be­börtönözve. Nem szabad lett volna ezt tudatosan országos üggyé duzzasztani, főleg nem a magát legnagyobb pártnak mondott, kormánypárt részé­ről. . .• Milyen jó lenne most két legyet ülni egy csapásra, elte­relve ezzel a figyelmet a rossz gazdaságpolitikáról, amely népünk millióit taszítja nyo­morba. Városunk lakosságá­nak többsége még most is utá­lattal gondol a még élő gyilko­sokra és azok védelmezőire. Viszont nem kívánunk áldoza­tai lenni olyan kormánynak sem, amelyik szépeket ígérget millióknak, ugyanakkor csak egy szűk elitréteget igyekszik saját híveivel szélesíteni... Ha jogállamiságot hirdet a kormány legnagyobb koalí­ciós pártja, akkor jogsértést követnek el azon tagjai, akik engedetlenséget szítanak egy törvényesen bejegyzett párt kongresszusa ellen. Mi, salgótarjániak többsé­günkben a haladás hívei va­gyunk, akik naponta vívjuk harcunkat az állampárt marad­ványai ellen. De nem fegyver­rel, hanem tollal. Ezért kérem Önt, hogy tegyen meg min­dent annak érdekében, hogy pártja tartsa vissza azokat a vonatokat' és buszokat, ame­lyeket támogatásukkal indíta­nának városunkba. Mi itt ké­pesek leszünk megvívni békés harcunkat, de visszautasítjuk a durva beavatkozást életünkbe. Ki beszél itt kongresszusról? A pénz nem ehető Kísérletek az iskolában Piacosodik az oktatás? Szeretek sétálni az erdőben. Hallgatni a csendet, bóklászni kis ösvényeken, megpihenni. Vannak kedvenc erdőim is. Nem tudom a nevüket, de tu­dom hol vannak, a Pécskő, a Somlyó melyik részén. Szere­tem őket, mert gyönyörű szé­pek. A hatalmas, békésen sora­kozó fák leveleik között átszű­rődik a napfény, és az ember némán beszívja a friss leve­gőt... Aki ismeri ezt az érzést, an­nak nem kell magyaráznom, aki nem ismeri, annak úgyis hiába részlezetném tovább. Szeretek sétálni az erdőben, baktatni az erdei utakon, felka­paszkodni meredek oldalakon. A fák mindig felvidítottak. Igen, múlt időben. Mert azok a tölgyek már nem élnek. Kivág­ták őket. Mindet. Csak a kopasz vízmosás maradt és a fatönkök, meg levágott gallyak. Meg lehet magyarázni, miért, és kinek volt ez jó, hogy valójá­ban ez mindenki érdekét szol­gálta. Mindent meg lehet indo­kolni, és még értelmesnek és igaznak is tűnhet a szöveg. Meg lehet magyarázni, miért kellett a Gagarin iskola melletti két szép fát letarolni, meg lehet magyarázni, miért hordják né- hányan a szemetüket rendszere­sen a Damjanich út végén lévő kis vízmosásba, meg lehet ma­gyarázni, miért barna a Tarján patak,miért esik néha fekete eső a városra .. .Mindent meg lehet magyarázni Minek hozakodok most ezzel elő? Mert mostanában egyre gyakrabban jut eszembe, amit egy plakáton olvastam egyszer: „Ha már kivágtál minden fát, megmérgeztél minden folyót és tavat, amikor már nem élnek a tengerben sem halak, akkor késő lesz rájönni: A PÉNZ NEM EHETŐ!” Fenyvesi Ágnes (FEB) Vágó Irén, az Orszá­gos Közoktatási Intézet munka­társa. sorozatunk főszereplője folytatja: Nem egy kísérlet hát­terében nem is annyira a gyer­mekek érdekei, mintsem bizo­nyos anyagi megfontolások működnek. Es mindezzel pár­huzamosan elindult egy sokkal károsabb folyamat is, amelyet én egyszerűen csak az „oktatás piacosodásának” neveznék — állítja a kutató. — A magán— és alapítványi iskolák gomba­mód szaporodnak, létüket vagy a problémás, vagy a tehetősebb szülők szorgalmazzák, — Ez azt jelenti, hogy előbb—utóbb kiszorulnak az iskolából a kevésbé jó anyagi körülmények között élő, de problémásnak számító gyere­kek? — Nem erről van szó. A ha­zai pedagógiai kísérletek több­sége az egyéni pedagógia irá­nyába tapogatódzik. Megpró­bálnak olyan utakat találni, amelyek az egyes gyermekek­nek nagyobb esélyt adnak a boldogulásra. Pedig a szociáli­san hátrányos helyzetűek a Waldorf vagy a Zsolnai—isko­lákban jobb körülmények kö­zött vannak, mint azok a társaik, akik a hagyományos általános iskolába járnak. A nagy kísérle­tekben 2—3—5 évenként nyo­mon követik a gyermekek fej­lődését, s ezek a jó eredménye­ket igazolják. — Az iskolai kísérletek „ala­nyai” között alkalmaznak vala­miféle szeleciós szempontot? — Nem, ilyenek nincsenek. Nem válogatnak a gyerekek kö­zött sem anyagi, sem képesség­beli szempontok alapján, s ép­pen ezért a kísérletek gyakorla­tilag a teljes gyermek—népes­séget felvállalják. A Zsol­nai—programban például a harmadik osztályig nem is lehet buktatni, így szinte kényszerítik a pedagógust arra, hogy ne mondjon le a legrosszabb elő­menetelő diákról sem. — Az iskola más szempon­tok miatt is kénytelen a koráb­binál anyagiasabban gondol­kodni. Hadd mondjak egy konkrét példát: az igazgató ren­delkezésére álló költségvetés a gyerekek létszámával arányos. Számos ellentmondást szül ez a helyzet. Jól látom? — Mindenütt csökken a gye­rekek létszáma, ha emiatt na­gyobb osztályokat indítanak — pénzt takarítanak meg, pedig a diákok, a szülők és a pedagógu­sok is abban volnának érdekel­tek, hogy kisebb létszámú tanu­lócsoportok legyenek. Olcsóbb a képesítés nélküli pedagógus és a nem szaktanári helyettesí­tés, vagy ha a lyukas óráról egy­szerűen hazaengedik a tanuló­kat. Ezek a nevelési célok ellen munkálnak. Péhl Gabriella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom