Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

1991. október 31., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Kommunista-ellenzők Egy testületi döntés kálváriája Még 1990. december 16—át írtunk. A 256 tanácsi bérlakásból 131 privatizációja volt a tét, A testület - hosszas vita utáni több­ségi döntéssel - elvetette az eladás lehetőségét. 1991. április 26. Az önkormányzat ismét napirendre tűzte a kérdést. Éjszakába nyúló vita után a 131 bérlakást kijelölte el­adásra. Az árak megállapításánál azonban már megoszlott a vé­lemény. A szövetség alakuló ülésén. Középen Kaludi Sándor Többen a majdan megállapí­tott forgalmi érték száz sőt vol­tak, akik a százhúsz százalékos vételárat tartották elfogadható­nak. E képviselők azzal érveltek: akik nem estek át az önálló fé­szekrakás „tűzkeresztségén” — építéssel vagy vásárlással — azok élvezhették e különös ál­lammi gondoskodást. Igaz. Véltem én, az egykori kisebbséggel együtt. De! A lakások a bérlők által la­kottaké) s ez a körülmény az ingatlan átruházása esetében nyilvánvaló értékcsökkentő té­nyező. Más az üres, beköltöz­hető lakások jogi megítélése. S azután! Mindenki tudja, hogy a la­káskérdés elsősorban politikai kérdés volt évtizedeken keresz­tül. Ma azonban sokak előtt pi­aci-gazdasági kérdés lett első­sorban. Nos innentől mérve az idő­múlást, a szeptember havi köz­meghallgatásig nem tolongtak a bérlők az általuk még nem is­mert forgalmi értékeket követő lakónegyedi nyolcvan, illetve minden más esetben a kilencven százalékos eladási árért. (Ösz- szesen ...8... ajánlat érkezett a lakásvásárlásra). ' S október 22-én elérkezett az önkormányzat 365. napja. Ün­nepi és munkaülés. Nem kis, de nem (!) parttalan vitával végül is a bérlők érdekeit is figye­lembe vevő, a forgalmi érték hetven százalékát jelentő el­adási árat foglalt rendeletbe az önkormányzat. Ez a reális ár, amelyért a szó- banforgó bérlakásokat el lehet adni, illetve a jelenlegi fizető­képes igényeket tekintve azt meg lehet (!) vásárolni.Mert egyik sem kötelező. Nincs szer­ződéskötési kényszer, az esetle­ges jogügylet a felek szabad akaratára épül. Bizalomteli vá­rakozás előzte meg a napirend immáron sokadik tárgyalását. S nem hiába! A testület a 365. napon — a városi és bérlői csoportérde­kekre is figyelemmel — a jól vizsgázott a demokrácia gya­korlásából. A száz százalékosok és az öt­ven százalékosok kompromisz- szumos találkozására korábban (az említett hetven százalékban) szinte remény sem volt. De az elindult ügyet feladni, még a megannyi hónapos kálváriával együtt sem lehetett. S a lakásügy. Ezután is politikai ügy első­sorban, de más értelemben, mint volt negyven év alatt! Elsősorban a szabadság és tu­lajdon köt össze embereket, ci­vil társadalmat. Minél több bérlő válik (vál­hat) civil tulajdonossá, annál inkább lesz szabad az ember. Mert az igazi szabadság kötött­ségek szabad vállalását je­lenti.Az önkormányzat célja az önálló lakáshoz jutás elősegí­tése építéssel vagy vásárlással- történjen is az. Egy körülmény ma már bizo­nyosnak látszik: az új, készülő lakástörvény kondíciói sem lesznek kedvezőbbek az ön- kormányzati lakások bérlői számára. Ezért a 366. napon az ön- kormányzat ajánlata megfonto­lást érdemel. Dr. Dobrovoczky István Pásztó polgármestere Lehet-e sikerről beszélni ilyen esetben? Amikor, mint ismeretes, nemrégiben Salgótar­jánban megalakították a kom­munista-ellenes szövetséget. Minek érzi-nevezi az, aki ellen a szövetség megalakult: siker­nek vagy valami másnak. Lehet-e nem sikerként el­könyvelni, ami a megalakulás óta történt, vagy régiesen hall­gatni illik róla? Miként éli meg a szövetség alakítója, Faludi Sándor, az utóbbi heteket? Azt, hogy egyre többen keresik fel személyesen és levélben — csatlakozva a kommunista-el­lenes mozgalomhoz, miközben maga az új szövetség is támoga­tókra. talál más szervezeteknél, pártoknál. (Hogy az MSZMP miként vélekedik erről, azt nemrégiben egyik salgótarjáni vezetője kifejthette a vele ké­szült interjúban). A megalakuláskor a tarjáni művelődési központ klubja tele volt. Nemcsak személyek lép­tek be ott helyben a szövet­ségbe, hanem szervezetek is, így például a Magyarok Nem­zeti Szövetségének salgótarjáni csoportja és mások. Mit tart a legnagyobb sikernek? — Több dolgot is említhe­tek. Az egyik, hogy Dénes Já­nos országgyűlési képviselő az élére állt ennek a mozgalom­nak. Ugyancsak az első siker­nek számít, ahogy a sajtó a szö­vetség megalakulását fogadta- tárgyalta. Az országos lapok közül kiemelem a Népszava tu­dósítását és a Dénes képviselő­vel készült interjút. O ugyanis jól érti, miről van szó: hogy ez a szövetség nem párt, hanem mindenirányú mozgalom. Dénes János interjúját össze­gezve — miután a bolsevik nagyapa, az SZKP felszámolta önmagát, valódi anakomizmus a magyar kommunista követők jelenléte. Intő példa — indo­kolja ugyan ő azt a felhívását, miszerint az MSZMP-t tiltsák be -,hogy azokon a helyeken, ahol a fiókpártok megmaradtak, mint Szerbiában is, fegyveres erőkkel a hátuk mögött, ott mindenütt fenáll a polgárháború veszélye. Faludi Sándor írt Szabad Györgynek, sőt azóta megérke­zett a válasz is, amelyben az or­szággyűlés elnöke értesíti a fel­adót, hogy levelét elolvasva azt az illetékes bizottságnak továb­bította. Ám érdekes az is, hogy éppen ő a rövid levélben szük­ségesnek látja megemlíteni, hogy a szervezetek működésére érvényes rendeletek vannak, amelyeket figyelembe kell venni mindenkinek. — Igazi, angol típusú úri­ember, demokrata reagálása ez! Én értem, ám nem kell aggód­nia senkinek, ami a jogot illeti, a mi esetünkben sem. Úgy tűnik, Faludi úr kifejté­seiből, hogy a kommunista-el­lenes szövetség már nem félti a világot a kommunizmus hatal­mától. Másról van szó. Félteni azokat a fiatal demokráciákat kell — vallja —, ahol, mint ná­lunk is, éppen csak beindult a rendszerváltozás, s azokat kü­lönösen, amelyek még itt sem tartanak. A szükséges változás módjai ugyanis nagyon külön­bözőek és eltérően veszélyesek lehetnek! — Torgyán Józseftől meg­kérdeztem Kisterenyén. miért nem csatlakozott sokat hangoz­tatott kommunista-ellenességé- vel Dénes János parlamenti fel­szólalásához, de Torgyán úr a választ nyilvánosan kikerülte. Csatlakozott más ehhez a mozgalomhoz, például Bolza Antal gróf, herencsényi illető­ségű osztrák-magyar állampol­gár, akinek régi vélemértye, hogy az országban mindenütt szükség lenne a visszarendező­dést dédelgető, újat gáncsoló magatartás ellenőrzésére. Időközben a Jurta Színház­ban közös megbeszélést folyta­tott Faludi Sándorral az ötven­hatosok szövetsége is. A kom­munista-ellenes szövetségbe a nemzeti kisgazdapárt működő helyiségeiben jelentkeztek or­szágszerte az állampolgárok. Ugynígy a rádiónál tüntetők is azonos jelszavakkal csatlakoz­tak: „tiltsák be az MSZMP-t!” Sokan vélekednek úgy, mint a rádiónál aláíró egyik új szövet­ségi tag: ami az embereket ösz- szeköti, az éppen a múlt megha­ladása. Népszerűsíti a szövetsé­get éppen az a jelenség, hogy a legtöbb helyen ma is azok van­nak felül, akik eddig voltak — így az alapító, Pásztón, egy esti beszélgetésben. Ám ezúttal sem az úgynevezett egyszerű pártta­gokról van szó! Mit kell ehhez hozzátenni? Legfőképpen azt a részletet az MSZMP kongresszushoz írt le­vélből, ami a polgári jogrend szerinti elszámoltatást tűzi ki célul. (T.Pataki) Az ellátás biztonsága Terv kész, engedély nincs A közelmúltban Bujákon ta­nácskoztak a környék községei­nek polgármesteri és a megyei közgyűlési hivatal munkatársai. Egyetlen napirend az érdekelt falvak jó ivóvízzel való ellátá­sának jövőbeni lehetősége volt. A részletekről kérdeztük Holes Miklóst, a területfejlesztési osz­tály vezetőjét, aki szintén ott volt Bujákon: — A Cserhát belső területe jelenleg egészséges ivóvízben szegény vidék. Olyan megoldás tervein dolgozunk, amely a du­nai víz elosztórendszerét illetve a kelet-nógrádi regionális víz­müvet, nevezetesen a hasznosi víztározót összekapcsolná. Ez gyakorlatilag Pásztó és Bércéi összekötését jelentené, amely­ről lecsatlakozásokat is végez­hetünk. A rnegoldásnak kettős előnye is van: a most még víz­ben szegény térséget is el tudjuk látni megfelelő minőségű és mennyiségű egészséges ivóvíz­zel, valamint létrejön egy kap­csolat a két vízrendszer között és ezzel megoldódik az ellátás biztonsága. — Várható költségek? — Erről még nem tudok nyi­latkozni. Sok minden függ attól is, hogy milyen lesz az ország jövő évi költségvetése, hiszen ezt csak megyei pénzből lehe­tetlen megoldani. — Hogyan tovább, mi a to­vábbi menetrend? — Jövőre elkészülnek a ter­vek és megkezdhetik az önkor­mányzatok a vízműtársulások szervezését.Az érdemi munka 93-ban kezdődhetne. Cserhátszentiván. Gáz van a gázzal a faluban.Régóta bizony­talan a háztartások gázpalackkal való ellátása. Ezért gondolták úgy. hogy minden közbülső ál­lomás kiiktatásával közvetlenül a "csomagolótól” rendelik meg a palackokat, s erre a célra létre­hoznak egy gázcserelerakatot. A tervek el is készültek. A szakhatóságok közül csak a hajdúszoboszlói energiafelü­gyelet nem fogadta el. Gyorsan elkészült a kért módosítás is, csak éppen a várt jóváhagyás késik, ami miatt nem tudják el­kezdeni a lerakatépítést Szent­ivánon. > Hasonló gondok vannak a Szentivántól csupán néhány ki­lométerre fekvő kisközségben Bokoron is. Itt arról van szó, hogy már megvan és mindeddig működött is a gázcseretelep, de az üzemeltető a pásztói Áfész jelezte, hogy novembertől meg­szünteti a lerakatot. Döntését nem indokolta. Mindenesetre a novemberi időpont, a tél előtti időzítés még jobban növeli a községben élők gondját, külö­nösen azokét, akik gázzal főz­nek, vagy gázkályhát használ­nak. Fakanalasok családi vállalkozásban Mátrakeresztes. Ha Szent- ivánra az iparosok, Bokorra, Kutasóra a sofőrök, akkor Ke­resztesre mindenképpen illik a fakanalasok faluja titulus. Nem csoda, hiszen a kenyeret, a megélhetést régóta a fakanálké­szítés adja az itt élőknek. Vígh István portájáról ma már vijjogó masina hangját veri vissza a közeli hegyoldal. Bent a zsebkendőnyi műhelyben fű­A "szerelőszalagon" mindenkinek megvan a pontos feladata részporral teli a levegő. Hárman dolgoznak itt "kényszerszülte" családi vállalkozásban. S, hogy ezt mennyire komolyan veszik, az is mutatja, hogy Vígh mester csak rövid szusszanásra engedé­lyez munkaszünetet. A regulát, hétéves korában már megta­nulta az apja mellett. A nehéz rönkök fűrészelése szigorúan férfimunka, de min­den mást elvégez Mária is, aki melegítőben, sapkában dolgo­zik apósa keze alá. A munka- nélküli segély helyett válasz­totta a fakanálkészítést. Zoli meg a bérfuvarosság helyett lé­pett be a családi vállakózásba. A fiatalok Hasznoson élnek. Műszak végén 4 órakor sietnek haza, menni kell a gyerekért az óvodába. De Vígh mester még nem ismeri ezt a fajta munka­időbeosztást: mint a jó bedolgo­zók szokták, nála rendszerint hajnaltól késő estig tart a mun­kaidő. Matek és az anyanyelv Hasznoson a pásztói Gárdonyi Géza Körzeti Általános Iskola tag­iskolájában 32 kisdiák tanul elsőtől negyedik osztályig. Az első­sök Kerekes Istvánná tanítónő irányításával a Tolnay-féle okta­tási módszer alapján most kezdték az ismerkedést a matemati­kára épülő komplex anyanyelvi tanulással. Klubprogram • Bér. November 4-én 17 óra­kor a Liberális klub vendége lesz Iványi Gábor országgyűlési képviselő, metodista lelkész, aki aktuálpolitikai kérdésekről, az SZDSZ belső helyzetéről tart előadást az érdeklődőknek. Hűség # Hasznos. Pásztó város kép­viselőtestülete október 22-én — épp a helyi önkormányzat megalakulásának évforduló­ján — döntött a hasznosi város­rész eredményes (!), eredmény­telen népszavazásról. A Szent Mihály havának 29. napján tar­tott népszavazáson a megjelent választópolgárok túlnyomó többsége fejezte ki a szándékát: nem kívánja a Pásztóval kötött "házasság" felmondását. A vá­rosi képviselőtestület a kinyil­vánított többségi szándék után e kapcsolat fenntartása és meg­óvása érdekében még többet szeretne tenni. Iskolagaléria • Alsótold. A Toldi Miklós Körzeti Általános Iskola iskola­galériájában —^ amelyet az ecsegi takarékszövetkezet anyagi segítségével létesítet­tek — az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére rendeztek kiálítást az akkori idők sajtódokumentá­cióinak felhasználásával. Az is­kolagaléria idei programjában amatőr pedagógus képzőművé­szek alkotásainak bemutatója is szerepel. Cserhát Hírnöke • Cserhátszentiván. A római katolikus egyházközség kiadá­sában megjelent a Cserhát Hír­nöke harmadik évfolyamának összevont, 2-3. száma. A Csorba József plébános által szerkesztett lap Il.János Pál magyarországi látogatásának alkalmából elemzi a pápa útját és közli a szentatya életrajzát. Az 56-os forradalom évforduló­ján megemlékezik Mindszenty József bíboros hercegprímásról. Élet a betűk mögött címmel hír­csokrot közöl a környező fíliák életéből. Fogadóórák • Pásztó. A pásztói rendőrka­pitányság igazgatásrendészeti csoportjánál a következő mó­don alakult az ügyfélfogadás rendje: hétfőn 8-tól 16-ig, szer­dán 13-tól 16-ig és pénteken 8-tól 12 óráig állnak az állam­polgárok rendelkezésére. Emlékműavatás • Kálló. Istentisztelettel egy­bekötött első és második világ- háborús emlékműavatás lesz november 3-n 16 órakor. Tóth Sándor országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Művelődési Kör • Erdőkürt. A hátrányos tele­pülések optimális kultúrális modellje címen a község ön- kormányzata pályázaton nyert 120 ezer forintot. Ezen a pénzen vásároltak színes televíziót, vi­deót és egy hagyományőrző hímző szakkört működtetnek. Pásztó és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom