Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-31 / 255. szám
1991. október 31csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 Agyagnemesítö kilencvenmillióért Olcsóbb alapanyagból drágább termék Termés van, pénz nincs Felsőpetény. November elsejétől megkezdődik az üzemszerű termelés az Országos Érc és Ásványbányák felsőpetényi új üzemében, a szeptemberi próbagyártás befejezése után. Az importkiváltó beruházásként nyilvántartott fejlesztés kivitelezési munkálatai I989 végén indultak meg, s az elmúlt hónapban fejeződtek be. Eredményeként az eddigi földalatti bányákból kitermelt, és tonnánként 2600 forintot érő anyagból az új nemesítő üzem beállításával tonnánként olyan 8200 forintot érő, szennyeződéstől megtisztított agyagot állítanak elő, amelyet a finomkerámiai- parban tűzálló alaptermékként használnak fel. Az új termék iránt máris nagy a kereslet. Az Alföldi Porcelán- gyár jelezte, hogy évenként 5-6 ezer tonnára tart igényt, mégpedig hosszabb távon, igényével feliratkozott a megrendelők listájára a Zsolnai Porcelángyár, a zalakerámiai és az esztergomi kályhagyár. Mindegyik fizetőképes cég. Novemberben, a tulajdonképpeni nyitány időszakában ezer tonna iszapolt agyag előállítását tervezik. Ezt követően felgyorsul majd a termelés üteme. Az elképzelések szerint 1992-ben 7500 tonna gyártásával számolnak. Tulajdonképpen A Nógrád Megyei Társadalombiztosítási Tanács tegnap tartott ülésén első napirendi pontként méltányossági és kivételes nyugdíjkérelmekről döntött. A testület elé 274 ilyen irányú igény került. A Társadalombiztosítási Tanács csak a legindokoltabb esetekben támogatta a kérelmeket. Alapos mérlegelést követően csupán a kivételesen hosszú szolgálati időt letöltött és a Váratlan kiadások Cered. A településen az egészségügyi intézményekre fordított kiadások meghaladták a tervezett mértéket (például a fogorvosi rendelőnél) s teljesen kiürült a falu „közös kasszája”. Emiatt nem valósult meg a temető közművesítése, az oda vezető út kiépítése. Az elmaradt beruházások kivitelezésére a jövő esztendőben kerülhet sor. egy öt éves, sikeres kísérletsorozatról van szó, amely idő alatt alapos piackutatás eredményeként felmérték a várható igényeket is. A termelés folyamatosságához szükséges fizikai dolgozókat átcsoportosítással biztosítják. Jövőre 10-12-en kerülnek át régi munkahelyükről az új üzembe. A petényi iszapolt agyag két változatban, magas alumínium-oxid tartalommal kerül a feldolgozó üzemekbe. Az új beruházás 90 millió forintba került. Ebből 64 milliót képvisel az állami alapjuttatás. Az előzetes számítások szerint a beruházás 4-5 év múlva megtérül, vagyis jövőre már nyereséget hoz. Azért van hosszabb távon is jövője a hazai piacon, mert a nyugati cégek árban képtelenek „alámenni” a petényiek ajánlatának. Exportról viszont azért nem lehet szó, mert a szállítási költség igen megdrágítja, ezáltal versenyképtelenné teszi az egyébként értékes importkiváltó terméket. Pedig a müncheni kiállításon és vásáron a jugoszláv és német szakemberek nagy érdeklődéssel tanulmányozták az iszapolt agyag paramétereit. Előnyt jelent még, hogy a feldolgozás során keletkező mellékterméket: a homokot is jól felhasználhatják az építőiparban. rendkívül rossz szociális körülmények között élő nyugdíjasok kaptak négyszáz és hatszáz forint nagyságrendű jövedelemkiegészítést. A továbbiakban a Nógrád Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság képviselői adtak tájékoztatást a résztvevőknek a készülő társadalombiztosítási törvénytervezetről, amely várhatóan novemberben kerül a honatyák asztalára. Elnapolták az ítéletet Dr. Sándor Gyula a salgótarjáni városi tanács volt VB. titkára és társai, ügyét tegnap másodfokon tárgyalta a Nógrád Megyei Bíróság, Dr. Halász Zsolt tanácsa. Az érdeklődéssel várt ítélethozatalt november 6-ára elnapolták. A mezőgazdaság idei teljesítményét a Földművelésügyi Minisztérium a vártnál kedvezőbbnek ítéli meg. A Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Nógrád Megyei Szövetségétől kapott információkból kitűnik, hogy a megyében elért eredmények ellentmondásosak. , Előzetes és nem pontos adatok szerint az árúnövények közül az idén — 1990-hez viszonyítva— a kalászos gabona termése tizenöt százalékkal tovább csökkent. A termés jelentős része, a kedvezőtlen piaci értékesítési lehetőségek miatt a termelőszövetkezetek raktáraiban van. Rontotta az elérhető eredményt az esős időjárás, mert általa csökkent a minőség is. Az őszi betakarításé árúnövények közül a napraforgónál a korábbi kedvező kilátásokat ugyancsak keresztül- húzta a sok eső. Emiatt a gazdaságok jóval kevesebbet takarítanak be ebből a korábban jó pénzt biztosító növényből. Cukorrépából viszont az utóbbi évek egyik legjobb termése lesz. A megye sajátosságát jelentő burgonyatermés viszont csak valamivel haladja Szülőhelye Nagyoroszi. A mezőgazdasági főiskolát Gyöngyösön végezte el. Hárman voltak testvérek, édesapja eredeti foglalkozása kőműves. Jól emlékszik a nehéz időkre, amikor -az édesapa fogságban volt. A kőműves élet sem kényeztette el a családfőt. Az édesanya mellett a fiúk is eljártak napszámbérbe kapálni, a cséplőgép mellé. A fiatalság szép, de nehéz éveiből a vágy maradt csak kristálytisztán meg: díszvirágter- melő kertész lesz belőle! Az álmot, amelyet fiatalon dédelgetett őrzi ma is. Sógor László nem felejt el semmi rosszat, de nem is festi rózsaszínűre a múltat. Lovasfogat és kézi aratás, tanyagazdaság. Rosszul indul a pálya, de mégis szívesen gondol vissza Borsosberényre, ahol körzeti gazdasági felügyelő. Hajdani uradalmi birtokból alakul át a közös gazdaság, innen vezet az útja Gödöllőre. Mezőgazdasági szakiskola, előadások.— „Csodálatos év volt! Jártunk a falvakba, vetőmagokról beszéltünk, gazdatanfolyamokat szerveztünk. Rengeteg barát maradt ebből az időből!” Milyen lelkesen végezték a kísérleteket! Ültek az istállóban, mérték, mennyit ad a tehén, mibe kerül a tartása? A fejlődést, a váltást az állam is ösztönözte akkoriban. Vittek tenyészállatokat, segítettek, ahol tudtak. Pusztulás a baromfiaknál. Ócska ólak, mindenféle meg az előző esztendőét. Ugyancsak jó termést produkált a silókukorica. A megye természeti adottságainak jól megfelelő állattenyésztési ágazatban az 1988— 89-ben megkezdődött visszafejlődés az idén jelentősen felgyorsult. A szarvasmarha állományon belül a tehenek száma tizennégy százalékkal kevesebb, mint az év elején. Kedvezőtlen hatása döntően az egy tehénre jutó tejtermelés huszonnégy százalékos zuhanásában jelentkezik. A visszaesés még nagyobb a sertésnél: huszonöt százalékkal van kevesebb állat az ólakban, mint korábban. Még szomorúbb a helyzet a kocaállománnyal: csaknem harminc százalékkal kevesebb van az ólakban. Ha nem is az előbbit jellemző mértékben, de a juhállomány is mérséklődött, mégpedig négy-öt százalékkal lett kevesebb az anyaállatok száma. Az előbbiek kedvezőtlen hatása előnyt jelentett a vágóállat értékesítésben. Az öt százalékos növekedés mögött nemcsak a szarvasmarha állomány csökkenése, a kevesebb sertés, hanem a megtizedelt libatenyészet gond. Járnak házról-házra a fiatalokkal, biztatják a lakókat: a kendermagost váltsák fel korszerűbb fajtára! Beférkőztek a parasztemberek szívébe.A bizalom légköre. Milyen gazdag ez az időszak élményekben! Es hányszor részesei emberi tragédiáknak is. Közben katonai szolgálatát is letölti, és bár szívesen tartanák ott a honvédségnél, visszatér. Igaz, már Rétságra. A helyi — akkor még— tanács mező- gazdasági osztályára. A leszerelést követően tombol a tsz szervezés. és ő ebből is kiveszi a részét. Könyörtelen időszak ez! Szemtanúja emberi fájdalmaknak, sorstragédiáknak. — „Amíg élek, soha nem tudom elfelejteni, hogy akik any- nyi nélkülözés után, végre a semmiből valamire jutottak, azok törekvését derékba törte a téesz-szervezés.” Vetőgép, egyáltalán gépek, és a nagyüzem, ez a fejlődés útja. Számtalan régi barát megkeresi, tanácsért, bíztatásért. Tőlük, az akkori fiatal szakemberektől mit is várt a társadalom? Győzzék meg a körülöttük élőket, mi a helyes! Két három év is eltelik, amíg ráéreznek: jó úton járnak, az új módszerű termeléssel is boldogulnak. A tervosztály, az új munka- beosztás. Ezt már nem érzi és a mutatóba meglévő baromfiállomány húzódik meg. A legnagyobb gondot, a legsúlyosabb érvágást a csaknem teljes egészében nyereséget biztosító ipari szolgáltató tevékenység húsz-harminc százalékos visszaesése jelenti. Az előbbi növeli a veszteség nagyságát, ugyanakkor meggyorsítja az elbocsátások ütemét. Az év elején kétszáz-kétszázötven fő került ki a gazdaságokból, vált munkanélkülivé. Számuk mára hatszáz-hétszáz főre növekedett. Sajnos a folyamat nem áll meg. A termelés és a bevételkiesés nagysága, az alacsony piaci ár, a hallatlanul magas bankhitel kamatok, ha netán hozzá lehet jutni — a megnövelt különböző állami elvonások, a támogatások megszűntetése, az élelmi- szeripari vállalatok és egyéb partnerek fizetőképességének romlása jellemzi az első kilenc hónapot. Egyúttal jelzi azt is, hogy az 1990 évi, mérleg szerinti kilencven milliót képviselő veszteség az idei gazdasági év lezárásakor, jóval több lesz, és bővül a veszteségesen tevékenykedő gazdaságok száma. egyáltalában szerencsés beosztásnak Sógor László. Miért? — „Soha nem tudtam utasít- gatni, érvelni akkor is, ha valamivel nem értettem egyet!” Ebben az időben bizony rengeteg vitája is adódott. Régi gazdatisztből lett hozzáértő agro- nómusokat győzködni, mikor az egész dinasztiájuk szakértő! Gépesíteni, támogatni a szövetkezeteket, erre is megszületik a határozat. Budapestről érkeznek falura szakemberek, és ennek az irányításnak is ára van. Súlyos ára. Ä dotációból sokszor azoknak jut csak, akik közelebb vannak a tűzhöz. Nagy viták, sokszor céltalanul. A sebek lassan gyógyulnak. Nehéz megbarátkozni azzal, milyen keveset ér kezdetben a munkaegység! A falusiak fegyelmezetten tűrik a bajokat. Erős nép él errefelé, a rétsági járásban. Zárszámadások. Lassan mozdul a piac is. Bankgarancia, havi garantált bérezés. Lassan javul a közérzet. A tsz járadékok, a nyugdíjak mégis nagyon alacsonyak. Tűzifa, gabona jut később mellé. Elvégzi időközben a főiskolát, növénytermesztőből általános kertész lesz. Aztán kap megbízatást a KISZ-től:járási titkár lesz. Ifjúságvédelmi munka, ez is szép Vita a klubban • Salgótarján. November 2-án, szombaton 16 órakor kezdődik az SZDSZ kulturális programjának vitája a József Attila Művelődési Központ klubjában. A vitát Rajk László vezeti. Pályázat fiataloknak • A Város-és Faluvédők Szövetsége pályázatot hirdet 10-18 éves fiatalok részére a faluvédő tevékenység megalapozása, a környezeti értékek felkutatása céljából. A pályamunkák egy-egy település mai arculatának bemutatásával, az azzal kapcsolatos tervekkel foglalkozhatnak. Bemutathatnak nevezetes épületeket, népi emlékeket. Beküldési határidő: december 1. Bővebb felvilágosítást Pinczés Rudolfné Kiss Klára nyújt.(Ságujfalu.Dózsa Gy. út. 13.) Fogadónap • Bátonyterenye. Tóth Sándor országgyűlési képviselő november 2-án, szombaton délelőtt 10 órától tart fogadónapot a városházán. korszak. A Potyóka kocsmából olyan presszót alakítanak ki, ahol különböző érdekes foglalkozásra térnek be a fiatalok. A fiatalság vonzza, de mégis érzi: nem ez a helye, neki fontos szakmája van, többet is tehetne másokért. Diósjenő, termelőszövetkezet. Szakmai elnökhelyettes. Szabad-e sorolni tovább a funkciókat? Elemezni, hányszor próbálta ki újra és újra, változó feladatkörben az élet? Talán a legutolsó állomása az életszakaszainak, a legvonzóbb. A Rétságon székelő Ipoly- menti Vízgazdálkodási és Talajmenti Társulat élére kerülj. Ma itt ügyvezető igazgató. Új világ ez is most. új feladatkörrel. Sok a barát, az ismerős a múltból. Megtalálják. Akit egyszer szívébe fogadott, annak soha nem a beosztását vizsgálta. Emberi kapcsolatok nélkül mű sem boldogulna. Az emberekért munkáló tettvágya nem hagyja megöregedni. Elfárasztani se. Néha úgy tűnik, kiapadhatatlan az energiája. Pedig, az őt körülvevő kedves család szeretné, ha ma már kevesebbet vállalna. Sógor László ilyenkor elmosolyodik, és a diósjenői kis hétvégi házra gondol, ahol ő ültette el a virágokat, a fákat. Moldován Ibolya Rendkívüli jövedelemkiegészítések Tanácskozott az megyei TT Emberi kapcsolatok nélkül nem lehet boldogulni Egy életpálya változó őrhelyeken Virágdömping a piacon A kegyelet ünnepén virágdíszbe öltöznek halottaink sírjai a temetőkben. A megelőző napokban elárasztották virággal a termelők a salgótarjáni vásárcsarnokot is. A krizantémok többféle színben és formában pompáznak, az eladók a vásárlók szinte minden igényét megpróbálják kielégíteni.-Rigó Tibor képriportja