Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

1991. október 26., szombat MAGAZIN 9 ESSEZEEI CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Azt egyél, amit szeretnél! Jó hír a tésztákat, édessége­ket kedvelők számára: a Hel- ler-házaspár, a New York-i egészségügyi főiskola orvos-ta­nárai új elméletet dolgoztak ki a kövérség okának felderítésére. Dr. ftachel Heller maga is jóval túl volt a 100 kilós testsúlyon és sehogy sem sikerült lefogynia, ezért foglalkozott kitartóan a probléma megoldásán. A kuta­tások során arra az érdekes fel­fedezésre jutottak, hogy sok ember nem is tehet a kövérségé­ről, mivel egy anyagcserezavar miatt szénhidrát függőségben szenved. Állandóan csak a ke­nyérre, tésztákra vágyik, ami­nek oka az, hogy a szénhirtát fokozza a hasnyálmirigy inzu­lintermelését és egyre többet és többet eszik. Ennek a követ­kezménye pedig nem lehet más, csak a hízás. Az elmélet legérdekesebb, Egy régi mondás szerint, a jó teljesítményhez jó fény is kell. Statisztikák bizonyítják, hogy azokon az ipari munkahelye­ken, ahol megfelelő volt a vilá­gítás, a teljesítmény 10 száza­lékkal volt magasabb, mint ott ahol, a világítás nem felelt meg a követelményeknek. Sőt apró­lékos munkáknál 50 százalékkal magasabb teljesítményt értek el. A konyha is munkahely, és itt is nagyon fontos a helyes világí­tás. Sokszor csak egyetlen hal­vány lámpa árválkodik a konyha mennyezetén.A rossz megvilágítású, sötét konyhában nem élvezet a munka, sőt bal­esetveszélyes is. Egyetlen fényforrás soha nem elegendő, még a legkisebb konyhában sem. Szükség van általános.- rendszerint mennye­zeti - és egy, a munkaasztalra legmeglepőbb pontja az, hogy nem az elfogyasztott szénhidrát mennyisége, hanem gyakori­sága növeli a zsírpárnákat. Eszerint tehát minél gyakrabban fogyasztunk szénhidrátot, annál gyakrabban szottyan rá ked­vünk megint. Ezek után kézen­fekvő a megoldás: napjába csak egyszer együnk kenyeret, vagy tésztát, lehetőleg este. Ez a sza­bály könnyen betartható, és játszva szabadulhatunk meg fölös kilóinktól! Erre a legjobb példa maga dr. Heller, aki 15 ki­lót fogyott! Az étkezés megtervezésekor az a fő szabály lebegjen a sze­münk előtt, hogy csak egyszer együnk szénhidrátot a nap fo­lyamán, de a többi étkezéskor se fogyasszunk zsíros ételeket. A reggeli állhat omlettből, vagy kemény tojásból, vagy sajtból, vagy sovány felvágott­célzott világításra.Az általános és a célzott világítás között kie­gyensúlyozott legyen az átme­net, mert a fényről a sötéten át ismét a fényre jutás kontrasztja megerőlteti a szemet. — Mennyi fény szükséges a konyhában? A villanykörte vi- lágítíssal 50 watt négyzetméte­renként, neon világítással pedig 20 watt. Egy 8 négyzetméteres konyhában összesen 400 watt erősségű villanykörte szüksé­ges, ami 160 watt erősségű ne­oncsőnek felel meg. A nagyobb erősségű fény szükséges, ha például sötét a konyhabútorunk. A sötét bútor elnyeri a fényt, a fehér, világos bútor viszont visszaveri, meg­sokszorozza. Az egyéni fény­szükséglet függ a háziasszony életkorától is. Minél idősebb va­laki, annál erősebben kell a ból zöldségekkel, salátával, de nem ehetünk hozzá kenyeret. Ebédre fogyaszthatunk so­vány főtt marhahúst, vagy pá­rolt halat, grillcsirkét, párolt zöldséggel, salátával gyümölcs­csel. A vacsora a szénhidrátoké: főtt tésztát, rizst, burgonyát ehe­tünk, természetesen Ízletesen és változatosan elkészítve és nem kell csupán a szénhidrátra korlá­tozódni a fő fogásnak: hússal, zöldséggel, mártásokkal tejter­mékekkel gazdagíthatjuk. A mennyiség nem elhanya­golható szempont, mert ha va­laki bevág egy egész tortát, ne számítson egy centi fogyásra sem. Tésztából 6-8 dekagram­mot ehetünk, rizsből 4 dekag­rammot, burgonyából 20 dekát egy-egy alkalommal, édesség­ből legföljebb egy fél süte­ményt. konyhát megvilágítani. Milyen a helyes fényelosztás a konyhában? Mindig legyen egy mennyezeti lámpa, mely az általános világítást adja, és megvilágítja a felső konyha- szekrényeket. Ezen kívül le­gyen elegendő világítás a kü­lönböző asztalok felett, ahol dolgozunk. Az alsó konyha- szekrények felett jól beváltak a neon fénycsövek, a mosogató és a gáztűzhely felett pedig a fény­szóró lámpák. Az étkező asztal felett is égjen lámpa. A munkafény mindig bal ol­dalról, felülről világítson, kivé­tel, ha valaki balkezes, akkor jobb oldalról így a dolgozó kéz nem vet árnyékot. Ne legyen a fény vakító, ne tükröződjék vissza fényes fel­ületekről. Ezt úgy érhetjük el, ha a fény nem függőlegesen jön felülről. Az étkezőasztal feletti lámpa ne legyen túl magasan. Mi, égjen a konyhában? Igazság a hazugságról Beküldési határidő: november 1. Múltheti fejtörőnk helyes megfejtése: „Hát persze hogy nagyon finom étel, de nem tudom melyik házban lakunk!” Könyvjutalmat nyertek: Gálné Kürtössy Margit, Kétság, Zrínyi út. 14, Telegdi Gyuláné Mátra- terenye, Kossuth út 108., Lengyel Pál Salgótarján, Kistarján út 8. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Kabát és gallérja A natúrkonyha „új” fölfedezettjei A hazánkban is egyre divato­sabb natúr-, reform vagy mak- robiotikus táplálkozási módok mindegyikének alapélelmisze­rei a gabonák. A búzán kívül hazánkban is megterem jóné- hány elfeledett, a vetésterületről lassan kiszorult gabonaféle, köztük például a hajdina, a tön- köly, a köles, amelyeket azon­ban érdemes fölfedezni a házi­asszonyoknak. Ugyanis ezek bővelkednek olyan értékes anyagokban, amelyek nélkü­lözhetetlenek a reformkonyha étrenjében. A gabonafélék igazi értékét azonban csak akkor élvezhet­jük. ha hántolatlanul, héjával és csírájával együtt fogyasztjuk. A teljes őrlésű gabona megőrzi ásványianyag-, rost- és vitamin- tartalmát. Legértékesebb része, a csíra, amely kivált a vitamin- szegény téli hónapokban jelent hazdag tápanyagforrást. A csí- ráztatáshoz elég egy porcelán­vagy üvegedény: beletesszük a magvakat, kevés vízzel leöntjük és kendővel letakarjuk. Közvet­len fénynek ne tegyük ki: a csö- ráztatás hőigénye 18-22 fok. A csírákat naponta kétszer öblít­sük le, pár nap múlva fogyaszt­hatok salátába, müzlibe keverve vagy szendvics díszítésére. A különböző gabonaféléket különböző módon kell főzni, Ha köretként, vagy kásaként akarjuk felhasználni. A vasta­gabb héjúakat kétszeres meny- nyiségű vízbe ajánlatos beáz­tatni, hogy lerövidíthessük a fő­zési időt. (Hajdina: áztatás nél­kül 20-30 perc: tönköly, búza, zab, árpa: áztatva, egy óra, kö­les: áztatás nélkül 15-20 perc, rozs: áztatva másfél óra, a sütési idő is kétszerese a búzáénak.) Végül néhány tudnivaló a felhasználáshoz. A búza leg­egészségesebb fajtája a durum- búza - magas keményítőtar­talma fölöslegessé teszi a tojás felhasználását a tészta gyúrásá­hoz. A hajdina a háború előtt már kedvelt népétel volt, érde­mes újra polgárjogot adni neki a konyhában. íze meglehetősen erős, mogyoróra emlékeztető, sütésre azonban nem alkalmas. A zab egyik fő erénye, hogy fe­hérje és zsírtartalma jóval ma­gasabb, mint a többi gabonáé - süteményekhez készítéséhez, betegek táplálásához igen jó. A kabátoknak vagy van gal­lérjuk vagy nincsen. De ame­lyiknek van, annak semmi esetre sem hagyományos, ha­nem különleges, feltűnő. Vegyük először az egysze­rűbb esetet, amikor a kabát gal­lér nélkül készül. Ilyenkor csak a V alakú kivágás keretezi az arcot. És a gombolás mindjárt a kivágás csúcsában kezdődik. Szép ez a megoldás, de inkább csak rövid, hétnyolcados, há­romnegyedes vagy fél kabáthoz való, amelyet átmeneti időben hordunk. A kivágásba kerülhet selyemsál, esetleg szőrmegal­lér, de többnyire mindezek nél­kül viselik. Legalábbis a manö­kenek a divatbemutatókon. Amelyik kabáthoz gallért is szabtak, az viszont főszerepet játszik. Azon a hangsúly, abból nem sajnálták az anyagot. Húzva, raffolva, rakva meg cakkozva, a fél hátat, vállát be­takarva díszíti a puha, tiszta gyapjú kabátokat. Igen dekora­tív az A vonalú, azaz lefelé bő­vülő hosszú kabát, ha széles. húzott gallért kap. Természete­sen legszebb a kabát saját anya­gából. De megúnt és még jó ál­lapotban lévő kabátunkat fel is újíthatjuk, ha idegen anyagból szabunk rá nagy, raffolt gallért. Mivel most amúgy is divat a fe­kete, a fehér és e két szín variá­ciói. készüljön ezek valameilyi- kéből a nagy gallér. Szürke-fe­kete, szürke-kockás és fekete­fehér összeállítás a legszebb. De aki kedveli, használhat piro­sat, sárgát vagy mély lilát is. Alakításnál a régi gallért mindenképpen le kell fejteni. Az új gallért vagy szabályosan vissza illetve rávarrni a nyakki­vágásra, vagy pedig csak hátul, középen rögzíteni. Biztonságo­sabb, ha hozzávarrjuk a kabát­hoz, de elképzelhető a gombos, kapcsos megoldás is. Ha meg­van a buggyos, széles, kabát­dísz, tovább fokozhatjuk a ha­tást. Azzal, hogy a ráncba, a hóiba egy-két szem nagy, fé­nyes gyöngyszemet illesztünk, textil virágot tűzünk vagy szőrme pompont passzítunk. Szép bőr, de nem az egészség kárára Még néhány évvel ezelőtt is utópiának tűnhetett volna olyan kozmetikumokról be­szélni, melyek nem­csak szépítenek, ha­nem gondoskodnak fi­atalságunk megőrzé­séről is. Milyen jó lenne, ha a minden nap használatos arck­rémekbe apró go­lyócskákat keverné­nek, melyek a bőr mé­lyebb rétegeibe ha­tolva, föltöltenék fá­radt és elöregedett sejtjeinket, energiát kölcsönöznének nekik! Nos, ez a vágy im­máron nem teljesöthe- tetlen, Németország­ban és természetesen a szépség és divat fővá­rosában, Párizsban, több kozmetikai labo­ratóriumban évek óta foglalkoznak e prob­léma megoldásán. A kutatók tudományos megalapozottsággal, a molekulakutatás, a bi­otechnológia, a rend­kívül bonyolult gén­technika és a kompu­teranalízis segítségé­vel próbálják megállí­tani, sőt, ha lehet, vissza is fordítani a bőr öregedésének fo­lyamatát. A kozmetikai ipar legfőbb trendje nem az új színek, vagy smin­kek, festékek gyártá­sára, kifejlesztésére irányul, hanem az egyre fenyegetőbb környezeti ártalmak elől szeretné megvé­deni vásárlóit. Az egészség fontosabb lesz, mint a szépsé­günk. Persze ez utób­biról sem kell lemon­danunk, a védő-meg- előző hatóanyagokat az alapozókba, rú­zsokba, púderekbe fogják keverni. A környezetszeny- nyezés egyre rohamo­sabb méreteket ölt, a kipufogógázok bűzét mindenki érzi, de azt már csak kevesen tud­ják, hogy az egyre vé­konyodó ózonréteg miatt ma 5 százalékkal több káros ultraibo­lya-sugárzás éri Föl­dünket, mint 3 évvel ezelőtt! Ezért határoz­ták el a kozmetikai szerek gyártói, hogy az arckrémekbe és a sminkekbe olyan vé­dőanyagokat kever­nek, melyekkel a su­gárzás káros hatásait mérsékelni lehet. A nyugat-európai pia­con a jövő év elején je­lennek meg az új védő kozmetikumok. Nemcsak a környe­zeti szennyeződéstől kell védeni bőrünket, ártalmas a hideg, a szél, a napsugárzás, a túl nedves és túl szá­raz levegő, de még a vírusoknak, baktériu­moknak sem tudunk igazán ellenállni és a stressz, a negatív ér­zelmek is otthagyják nyomukat az arcbő­rünkön. 30 év felett megjelennek a szem körüli apró ráncok, melyek egyre mélyül­nek. A sokat síró, vagy sokat nevető emberek­nél még előbb, 25 éves korban láthatók már az első ráncok. Ez nem is csoda, hiszen az egész testen itt a leg­vékonyabb és a legér­zékenyebb a bőrfelü­let. A szemkörnyék ápolására külön mód­szert dolgoztak ki: olyan magas zsír és nedvességtartalmú krémeket ajánlanak, melyek a szokásos ha­tóanyagokon kívül A-, C- és E-vitaminokat, valamint különböző enzimeket tartalmaz­nak, így jut el a ható­anyag a sejtekbe. így vonul be a bio­technológia, a jövő iparága a kozmeti­kába. „A” vonalú kabát, saját anyagból készült stólával

Next

/
Oldalképek
Tartalom