Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-26 / 251. szám
1991. október 26., szombat SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Már a falvakban is csencselnek A képen látható fiatalember gyakran feltűnik a Cered-Zabar-Szilaspogony útvonalon A közterületeken már megszokott látvány a portékáikat kínáló zugkereskedők hada, s az utóbbi időben már a megye falvaiban is feltűntek „gyékényről” árusítók. Mi Cereden találkoztunk eggyel, akik olcsó és gyakran rossz minőségű cikkekei csalogatják a vevőket. Az adófizető kereskedők jogosan elégedetlenkednek, hogy egyesek ellenőrizetlen haszonra tesznek szert, másfelől' az állampolgárok teljesen természetesen igényt tartanak az olcsóbb árukra. Az illegális kereskedés jóváhagyása azonban nem jelenthet kiutat. Sportkocsi ötszázért Van igény a telefonra A Műszertechnika rt., az ön- kormányzatok és a MATÁV telefontársaságok szervezését kezdte meg Nógrád megyében. Arra vállakoznak, hogy a kistelepülések segélykérő készülékeit és az előfizetőket bekapcsolják az új rendszerű, országos távközlési hálózatba, ennek a gerinchálózatnak a kialakításával 1992 végére gyakorlatilag korlátlan csatlakozási lehetőséget biztosítanak és megvalósítják a helyi telefonhálózatot. így minden igénylő kaphat telefon- vonalat, amely személyenként körülbelül 20 ezer forintba kerül. A Salgótarján környéki települések polgármesteri hivatalai megkezdték a lakosság igényeinek felmérését. Például Cereden 150, Szilaspogonyban 40 állampolgár jelezte, hogy vállalná a beruházás költségeit, de hasonlóan nyilatkoztak más települések lakói is. A bekötési költségeket nem mindenki vállja, de az kiderült, hogy a községekben is van igény erre az alapvető szolgáltatásra. Salgótarján. Kovács Istvánná, aki a Salgó út.3. szám alatt lakik, nemrégiben egy babakocsit vásárolt a kölcsönzőben. Azonban miután hazavitte, s jobban szemügyre vette azt, úgy érezte, becsapták az üzletben: — Csak otthon vettem észre, hogy a burkolat alatt törött a fémváz s a lábtartó is tönkrement. Vagyis, a használhatónak vélt áru helyett egy roncsot kaptam. Két nap múlva visszavittük A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vállalati tanácsa legutóbbi ülésén szervezési módosításokról határozott, melyek személyi változásokat is magukba foglaltak. A döntés értelmében a beruházási főosztály és a fejlesztési osztály összevonásából létrejött fejlesztési főosztály új vezetőjének Szabó Antalt nevezték ki. A személyazt remélve, hogy megtérítik az árát, azonban azzal fogadtak, hogy erről szó sem lehet. Pedig szerintünk ez lett volna a méltányos - mondta a panaszos. A kölcsönző illetékese szerint viszont a vásárlónak tisztában kellett lennie azzal, hogy ötszáz forintért, tehát jóval áron alul használt, hibás, javítható árut vesz. S mivel kölcsönzésből kiselejtezett cikkről van szó, a kifizetett pénzt nem áll módjukban visszaadni. (-m-) zeti, az oktatási és a szociálpolitikai osztályból létrejött humán-politikai osztályt Plachy Péter vezeti. Bártfai Ferenc, az önállóvá lett biztonsági osztályt irányítja. Hegyi Anna.a közvetlen vezérigazgató által vezetett belső ellenőrzési osztály vezetője lett. Wemer Ottó pedig az ügyvitel szervezés vezetőjeként tevékenykedik majd. Személyi változások a kohászati üzemekben Céltalan élet helyett - kilencedik évfolyam Megyeszékhelyünk néhány általános iskolájában működik az a figyelemreméltó kezdeményezés, amely a nyolcadik osztályban végzett tanulók továbbtanulását segíti elő. Ez az úgynevezett kilencedik osztály, melyről Dr. Kun Andrással, a zagyvapálfalvai általános iskola igazgatójával beszélgettünk. Elmondta, az említett oktatási formát ebben az iskolában is a felsőbb irányító szervek kérésére szervezték meg. Az elgondolás azoknak a tanulóknak a helyzetét segíti, akiknek nem sikerült az általános iskola nyolc osztályának elvégzése utáa továbbtanulniuk középfokú tanintézményben. — Nagy szükség volt erre a lépésre, hiszen ezek a gyerekek az általános iskolából kikerülve többségében munkanélküliként lépnének ki a „nagybetűs életbe”, mivel szakkképzettség nélkül nagymértékben lecsök- kene a munkába állás esélye — mondta az igazgató. — így nem tudnának mit kezdeni önmagukkal és idejükkel. Céltalan, perspektíva nélküli életre lennének ítélve ezek a tizennégy éves gyerekek. Ennek elkerülése érdekében vállalta iskolánk, hogy foglalkozik velük. — Hány tanuló végzi itt a kilencedik osztályt? — Kis létszámú csoport indítását terveztük, de hamar híre ment a lehetőségnek, s így huszonnyolc tanuló kezdte az idei tanévet ebben az oktatási formában. Az osztályt a bátonyterenyei szakmunkásképző- és szakközépiskolával közösen szerveztük. A kilencedikesek közismereti tantárgyakat tanulnak: magyar nyelv és irodalmat, történelmet, fizikát, matematikát. Ezenkívül testnevelés és osztályfőnöki órájuk is van. A tanítás délutánonként történik. Év végén a tanulók tantárgyanként tesznek vizsgát, amely megfelel a szakmunkásvizsga általános közismereti tantárgyainak. — Milyen képesítést kapnak ezzel a vizsgával? — Áprilisban a gyerekek a nagybátonyi intézményben gyakorlaton vesznek részt. Ott megfigyelik, milyen szakma iránt van érdeklődésük, s eszerint tanulhatnak tovább a tizedik évfolyamon Nagybátonyban. A lányok női ruhakészítő, szőnyegszövő vagy textiltisztító képesítést szerezhetnek, a fiúk szerkezetszerelők, fémforgácsolók, hegesztők lehetnek a szakmai üzemi-szakmunkás vizsga letétele után. így két év alatt egy munkahely betöltésére alkalmas bizonyítványt kapnak. Ezután a szakmunkásképzőben vagy magántanulóként folytatva tanulmányaikat a tizenhetedik életév betöltése után szakmunkásvizsgát tehetnek. — Mit mutat az eltelt egy hónap tapasztalata? — Tanítványaink szorgalmasan járnak iskolába, fegyelmezettek. Az ő érdekük a rendszeres tanulás, hiszen a tudás birtokában sikeres vizsgát tehetnek. Ez az oktatási forma nem volt teljesen új ebben az iskolában, mert tavaly a 218. számú ipari szakmunkásképzővel együtt szerveztek egy szakmunkástanulói csoportot, akik hegesztőnek készültek s év végén jó eredménnyel végeztek. Ez bátorította az iskolát a kilencedik osztály indítására. így új elnevezést kapott az intézmény, Zagyvapálfalvai Körzeti Általános Iskola és Szakiskola lett. Beszélgetésünket néhány tanulóval folytattuk. Juhász Helga jól ismeri az iskolát, hiszen itt végezte az általánost is. — Jelentkeztem a szécsényi mezőgazdasági szakközépbe, majd az ISZI-be, de nem vettek fel, s ide irányítottak. Mindegy, milyen szakmát tanulok meg, az a lényeg, legyen valamilyen szakképzettségem. A tanórák délutánonként vannak, így anyukámnak is tudok segíteni a tanyán, ahol állatokat tartunk. — Én egy évet dolgoztam - folytatja Szeverénvi Zita. - Majd felvettek a nagybátonyi ISZI-be, de így nem kell naponta bejárni, buszozni. Az iskola nem nehéz, bár én inkább a kereskedő szakmában dolgoznék szívesebben. Tóth Gábor naponta Etesről jár be. — Egy évig jártam az ISZI- be, de sokat hiányoztam, mert nem tetszett a szakma. Délelőttönként készülök az órákra és tanulom az autószerelést, mert az a hobbim. Ha nem lenne ez a lehetőség, akkor valószínűleg dolgoznék. Már ha lenne munkám. Remélhetőleg a huszonnyolc fiatalnak sikerül megtalálnia majd helyét abban a bizonyos, nagybetűs életben! —szikora— Hetven éve város Salgótarján Nógrád megye épülő, szépülő „fővárosa”, Salgótarján városként jövőre lesz hetvenéves. Mint ismeretes, Salgótarjánt 1922. január 27-én nyilvánították várossá. Azóta az Y alakú völgyben dinamikusan fejlődő település, amelyet zöld erdőkkel borított hegyek dédelgetnek karjaikban, egyre jobban belopta magát lakói szívébe. Nemzedékek nőttek fel magasodó falai között, akik forró vallomásai indokoltnak látszanak, hiszen ez a város mindig is igen nagy gondot fordított arra, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsa a kreatív emberek számára munkásságuk kibontakoztatása érdekében. Ez még akkor is így van, ha természetesen a város történetében is voltak nehéz és küzdelmes, sőt, tragikus szakaszok. Aki azonban itt született, vagy itt élt, sohasem felejti el azt a sok jót, azt a számos tapasztalatot, amit a Salgó, a „palóc Olimposz" alatt szerezhetett. Lám, már ez a szép jelző is mennyi költőiséget tartalmaz. Annak ellenére, hogy maga a város elsősorban ipara révén tett szert a megérdemelt hírnévre. Történelme is a gazdaság által kialakított helyi társadalmi szerkezethez kapcsolódik. Most éppen arra vesznek irányt a város történetének kutatói, hogy a korábbiaknál árnyaltabb kép alakuljon ki a városról. Salgótarján mindig is megtartó városnak bizonyult. Persze, voltak az idők során olyanok is, akiket máshova hívott a feladat. Innen is sokan elmentek. Ez azonban nem mond ellent az eddig leírtaknak, hiszen bárhol találkozik az ember velük, mindig visszavágynak. És ez így jó. Bizonyítja a város életerejét. Ez az az életerő, amelynek jelei most is egyre szaporodóban vannak. Például máris készülődés előzi meg a várossá nyilvánítás méltó megünneplését. Hogy csak egyetlen példát említsek, a Nógrádi Történeti Múzeum is mindent elkövet, hogy — amennyiben a lehetőségek engedik —r- 1992-re gazdag kiállításon mutassák be a várost a helyben lakók és az ide látogatók számára. Ez szerepel a múzeum tervében. Egyébként, az előkészületekhez tartozott az a több, kisebb méretű időszaki tárlat is, amelyek a korábbiakban voltak láthatóak az intézményben, és igen nagy érdeklődést váltottak ki a lokálpatrióták egyre inkább növekvő körében. Például az, amely a salgótarjáni mecénásokat mutatta be, vagy az 1918-1919-es város közhangulatát érzékeltette. Ezekben próbálták ki a szakemberek azokat az enteriőröket, amelyek során érzékeltetni lehetett Salgótarján jellegzetes fejlődését, egyes korszakait. Ezek tehát mintegy előtanulmányként is felfoghatóak a tervekben szereplő új kiállítás előkészítése jegyében. Miután az elképzelések, a végleges tervek még nem álltak össze, hiszen az elkövetkezendőkben bizonyára tovább gazdagodnak, ezek részletezése egyelőre nem látszik indokoltnak. Az biztos, hogy a hetvenéves évforduló megünneplése méltó lesz az alkalomhoz. Annál is inkább, mert Salgótarján ismét új történelmi korszakot él át. A rendszerváltozás ehhez csak újabb erőt ad, optimizmusra ösztönöz, noha még vannak nehézségek, amelyeket le kell győzni. Minazonáltal vannak olyan történészi vélekedések, amelyekkel egyetértek, hogy a város mostani átmeneti korszaka igén tanulságos lehet a ma itt élők számára. Figyelembe véve természetesen a történelmi különbségeket, kicsit olyan helyzetben van a város, mint az 1860-as, 70-es és 80-as években, az akkor, úgynevezett „grün- dzeit” időszakában. Ahogyan akkor leírták a városi vállalkozási tevékenységet, abban sok a hsonlóság. Akkoriban persze más vállalkozások kibontakoztatásáról volt szó, a bányászat, a vasipar, az üvegipar stb. vonzotta ide az embereket a szélrózsa minden irányából. Akkoriban teremtődött meg Salgótarján ipari, gazdasági szerkezete. Az volt az az időszak, amikor — a korabeli dokumentumok tanúsága szerint — a városban rengeteg építkezés, vállalkozás, s persze, rablás, por, piszok, töméntelen átmenő idegen ember volt. Nem volt ritka a duhajkodás, verekedés, az erőszak sem. Mégis, ezzel együtt, ekkor bontakozott ki a város. A mai vállalkozások egyelőre nem ilyen jellegűek, de gyarapodásuk a jövő Ígéretét hordozza. A kisvállalkozások a kereskedelemben, a szolgáltatásokban hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1960-as, 70-es évek betonvárosa emberibb léptéket kapjon, mindenütt „feltörik” az épületek betonlábazatait, kis üzletek nyílnak, és így tovább. Szóval, a vállalkozás szelleme megindult. Éli majd az utca a maga életét, mint annak idején például a Pécskő, a Menház, vagy a Füleki utca, a Főtér, a Fő utca és a többi. Lehet sétálni, nézelődni, kis kirakatok, kisvendéglők egyebet várják a sétálókat. Persze most is van bűnözés is, erőszak és rablás is, ez a változással úgy látszik, együtt jár. Kétségkívül igaz az is, hogy mint minden „gründzeit”-ben, a mostaniban is benne van a bukás lehetősége is. Hiszen korábban is voltak itt nagy bukások, csődök, panamák, mint a híres korabeli vasúti panama. Ezzel együtt a várossá nyilvánítás hetvenedik évfordulójára készülődő város igen izgalmas lehet a lakói számára. Különösen az újabb nemzedékek örülhetnek annak, hogy megélik ezt a korszakot. Keveseknek adatik meg ugyanis ez a lehetőség. Nevezetesen, átélhetik azt, amiről eddig legföljebb csak olvashattak. -mér Salgótarján és környéke Randevú az olvasókkal • Salgótarján. Az Új Nógrád szerkesztői és újságírói október 28-án, hétfőn 16 órakor a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban várják azokat az olvasókat, akik a fórumon a lap tartalmi és formai megújulását segítő észrevételeiket hajlandók elmondani. Ezek a vélemények segíthetnek abban, hogy olyan megyei lap készüljön, amely az itt élők valós gondjairól szól, az olvasókat érdeklő problémákkal foglalkozik. Kazáncsere • Karancskeszi. A település általános iskolájában nemrégiben tönkrementek a kazánok, így azokat takarékosabb, tartó- sabb öntvénykazánokra cserélték. Ám a fűtési gondok ezzel nem oldódtak meg az intézményben, mert hamarosan kiderült, hogy az új berendezéseknek kicsik a meglévő kémények, s egy új ventillátorra is szükség van. Az önkormányzat már intézkedett az ezzel kapcsolatos munkálatok elvégzéséről, de a váratlanul jelentkező problémák összesen 400 ezer forinttal terhelték meg költségvetésüEgyesület alakult • Salgótarján. A Balassi Bálint Asztaltársaság, mely a megyei könyvtárban működik egyesületté alakult. Olyan közösséget szeretnének életre hívni, melyet a művészetek sze- retete tart össze. Aki verset, novellát, karcolatot ír, fest, rajzol, fotózik vagy bármelyik művészeti ággal foglalkozik tagja lehet az egyesületnek. Gátépítés • Szilaspogony. A faluban csörgedező Tugár patak gátja már nem tudta megfelelően tartani a mögötte lévő több tízezer köbméternyi iszaplerakódást. A kialakult vészhelyzetre való tekintettel — hiszen az elszabadult iszap a Dankó utat teljes egészében elboríthatja -— az önkormányzat rövid időn belül elvégeztette a kőgát újjáépítését és a patak medrének megtisztítását. A beruházás 600 ezer forintba került, melyet a költség- vetés tartalékalapjából fedeztek. Múzeumbarátok • Salgótarján. A Múzeumbaráti Kör október 28-án, hétfőn 17 órától tartja következő foglalkozását a Nógrádi Történeti Múzeum tanácskozó termében. Kereskedelem, vendéglátás a régi Tarjánban címmel Balogh Zoltán történész-muzeológus tart előadást kutatásainak eddigi eredményeiről. V agy onmegosztás • Cered, Zabar, Szilaspogony. A három polgármesteri hivatal megegyezett abban, hogy az önkormányzatok pénzügyi bizottságai felülvizsgálják az egykori közös tanács 1985 és 1989 közötti költségvetéseit. A települések kvóta szerinti bevételeinek és kiadásainak ismeretében tesznek javaslatot a vagyonmegosztásra.
