Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22 / 248. szám
1991. OKTÓBER 22., KEDD EMLEKEZES HEUimLJ 7 Egy nap krónikája 1956. október 23. í. — A magyar pártküldöttség a kora reggeli órákban érkezik haza Jugoszláviából. Tagjai Gerő Ernő, az MDP KV első titkára, Apró Antal. Hegedűs András, Kádár János és Kovács István. — A tüntetést kezdetben ellenző Petőfi Kör is szervezőbizottságot hoz létre. — Diákküldöttségek járják a fővárosi üzemeket. Ismertetik a követeléseket és felszólítanak a délutáni felvonuláson való részvételre. — A belügyminiszter közleménye (12 óra 53 perc, Magyar Rádió): „A közrend zavartalan biztosítása érdekében a Belügyminisztérium nyilvános utcai gyűléseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez. — A betiltást ellenző küldöttségek a pártközpontban, a Szabad Nép szerkesztőségétől, az írószövetségtől, a Zrínyi Akadémiától, a DISZ-től és egyetemektől. — A belügyminiszter közleménye (14 óra 23 perc, Magyar Rádió): „Piros László belügyminiszter a kihirdetett utcai gyülekezési tilalmat feloldja.” 2. A DISZ Központi Vezetőségének ülése 1956. október 23-án 14 órakor megkezdte tanácskozását. A Központi Vezetőség helyesli a budapesti ifjúság szolidáris tüntetését a Lengyel Népköz- társaság mellett. Elhatározta, hogy részt vesz a tüntetésen, ezért ülését felfüggesztette^ -annak folytatását a tüntetés befejezése ütáni időre elhalasztotta. Felkéri az egyetemistákat, a tüntetésben részt vevő ifjúságot, hogy akadályozzanak meg minden esetleges provokációs kísérletet. — Az ELTE Egyetemi Színpadán Koczkás Sándor egyetemi tanár felolvassa az ifjúság követeléseit, majd a műszaki egyetem diákjai csatlakozásra szólítják fel a ELTE-n tanuló egyetemistákat. — A diákok az egyetemek előtt gyülekeznek. A pesti egyetemek hallgatói előbb a Petőfi- szoborhoz, a műegyetemisták döntő része a Gellért rakparton át egyenesen a Bem-szoborhoz indul. — A Petőfi-szobomál Sinko- vits Imre, a Nemzeti Színház színésze elszavalja a Nemzeti dalt. Déry Tibor az írószövetség üzenetét tolmácsolja. — A műegyetemisták Dunaparton vonuló menetéhez csatlakoznak az Agrártudományi Egyetem, a Testnevelési Főiskola hallgatói, valamint körülbelül nyolcszáz katonatiszt. Teherautókon munkások érkeznek. — Nemzetiszínü lobogók tucatjai kerülnek a Külügyminisztérium és a Bem József laktanya épületére. A küldöttségek koszorúkat helyeznek a Bem- szobor talapzatára. A Himnusz és a Szózat eléneklése után Veres Péter ismerteti az írószövetség követeléseit. — A katonaság által rendelkezésre bocsátott hangerősítő kocsi közvetíti az egyetemisták követeléseit, a 16 pontot. Az emlékműre Kossuth-címert tűznek. — Bessenyei Ferenc, a Nemzeti Színház tagja elszavalja a Szózatot. 3. — A diákok fáklyákat osztanak, s a tömeg jelentős része öt óra előtt néhány perccel megindul, és a Margit, valamint a Kossuth hídon át a Parlament felé vonul. — Hosszú várakozás. Nagy Imrét követelő kiabálások, feszült, ideges hangulat. Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes próbál meg beszédet mondani, de lehurrogják. — Fél kilenc előtt néhány perccel Nagy Imre lép a Parlament erkélyére. Előbb megéljen- zik, majd az „Elvtársak!” megszólítás miatt kifütyülik... A szétszéledő tömegben újabb jelszó bukkan föl: „Holnap sztrájk!” — A Bródy Sándor utcai épület előtt újabb jelszavak: „Igazmondó rádiót!” „Magyar zászlót kirakni!” — A tüntetők között elterjedt a hír: „az AVO belelőtt az emberekbe”. A Parlament , elől sokan elindulnak a Rádió felé. 4. — Nem sokkal ezután feltörik az első fegyverraktárakat, különösen a MÖHOSZ-szervezet (Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség) raktárait. A közeli Kilián laktanya néhány katonája átadja fegyverét a tüntetőknek. A Rádió őrségének megsegítésére érkező fegyveresek egy része is a tüntetőkhöz csatlakozik, illetve átadja fegyverét. Fegyvereket zsákmányolnak a tüntetők a Lámpagyárban, de akadnak rendőrök is, akik erre az oldalra állnak. — Ugyancsak az esti órákban a tüntetők egy része a Városliget szélén álló Sztálin-szobor körül gyülekezik. Még kora délután valaki táblát akaszt a szobor nyakába: „Ruszkik, engem nehogy itt felejtsetek!”... A tüntetők előbb drótkötéllel, traktorral és teherautóval próbálják a szobrot ledönteni, majd két munkás hegesztőpisztolyt hoz, és a térdénél vágja el az álló alakot. — Este körülbelül fél hattól a tüntetők a Blaha Lujza téren, a Szabad Nép székháza előtt is gyülekezni kezdenek. — Több százan berontanak az épületbe. Lenin, Sztálin, Marx és Engels köteteket hajítanak az utcára, amelyeket később meggyújtanak. — A nyomdászok kinyomtatják a követeléseket. A Szabad Nép másnap nem jelenik meg. A szerkesztőségbe betört tömeg bútorokat tör össze, sőt néhány szerkesztőségi szobát fel is gyújtanak, írógépeket hajítanak az utcára. A Blaha Lujza téren több autót felborítanak és felgyújtanak. 5. — Gerő Ernő tárgyalásokat folytat Andropov szovjet követtel és Hruscsovval szovjet katonai segítségnyújtás lehetőségeiről. Az éjszaka folyamán Budapestre vonult szovjet harckocsi-alakulatok avatkoznak az eseményekbe, utcai harcok kezdődnek a magyar fővárosban. A rádió épülete 1956. november elsején Naplójegyzetek 1. Dísztávirat apámnak Nincs leadom, teneked nincs felvevőd, se a posta. Nem vesz még levelet északtól nyugatig. Felszabadult hazánkból azért így küldöm az első, Mámortól dobogó ünnepi táviratot! 2. Rádió mellett Itt a szabad Budapest, figyelem, a Kossuth-leadó szól, Petőfi hangján Győr szabadultán üzen. Most vagytok méltók igazán két ily nevezetre, Száz év múltán, hogy győzött géniuszuk Itt a szabad Miskolc, Pécs, itt a szabad Magyarország, Ennyi szabad részből épül a boldog egész! New York, Párizs egén szó röppen zengve-betöltve Mind az egész étert: Él magyar, áll Buda még! 3. Október véres napjai Kezdetben volt Arad és százhét év után Új mártír-sírokon vérzett avar, De tettre vált a gyász Huszon- harmadikán Hogy élve-halva győzzön a magyar. Nagy István (Nógrád Népe, 1956. november 1.) Uj hatalom — új lapalapítók Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar! Nógrád Népe I. tyj. I ..óm _________A HOGBÁPMEGYEI FORRADALMI NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA Í?M. oklik.r 31. I mre rádióbettxéde Nagy Magyarország dolgozó népe, munkások, parasztok, értelmiségiek! A hazánkban mind élesebben kibontakozó forradalom a demokratikus erők hatalmas megmozdulása válaszút elé állította hazánkat. A nemzeti kormány, a Magyar Dolgozók amelynek tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán. Kovács Béla. Erdei Ferenc, Kádár János, Losoncai Géza és a Szociáldemokrata Párt által kijelölendő személyiség. A kormány előterjesztést tett a. Népköz'ársaság Elnöki Tanácsának Kádár János és ben bejelentem, hogy a forradalom által létrehozott demokratikus, helyi önkormányzati szerveket a Nemzeti Kormány elismeri, rájuk támaszkodik és támogatásukat kéri. Magyar testvéreim, hazafiaki hazánk hű polgárai! Őrizzétek meg a forradalom Lapzírtaker érkezett Felsőpetény községből egy rétsági j honvédtiszti csoport kiszabadította Mindszenti bíborost, akinek 8 évi rabsága ezzel véget ért. Mindszenti bíboros, innen budai lakásába költözik. A megyénkben is hatalomra került forradalmi erők 1956. október 31-én adták ki lapjukat, a Nógrád Népét, amely az események krónikása, a józan gondolkodás és mértéktartás kifejezője volt. Harmincöt évvel ezelőtt írták Válogatás a korabeli megyei sajtóból A megyei nemzeti bizottság üzenete a Minisztertanácshoz 1956. október 30-án Salgótarjánban megalakult a Nemzeti Bizottság megyei szerve. A megyei bizottság a vita során kizárta magából azokat, akik az elmúlt napokban sem álltak a nép, a szabadság mellé. Az AVH és a megyei pártbizottság egyes vezetői az országot is elhagyták. A Nemzeti Bizottság megszervezte a néphez hű karhatalmat, kiegészítve az ifjúság és a munkásság fegyveres szerveivel, ezzel egy időben megszüntette az Államvédelmi Hatóságot. A Nemzeti Bizottság egyetért Nagy Imre és a kormány egyes tagjainak október 30-i nyilatkozatával, de továbbra is követeli: a szovjet csapatoknak az egész országból történő azonnali kivonását, és azt, hogy a kormány- alakítás a forradalmi erők képviselőivel folytatott megbeszélés alapján történjék. Nógrád megyében kisebb rendbontásoktól eltekintve, rend és nyugalom van. A megye lakossága hálával gondol azokra a hősökre, akik életük árán tették lehetővé, hogy hazánk újra szabad, független, demokratikus állam lett. Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság. (Nógrád Népe, 1956. október 31.) Kacsa Felhívás Nógrád megye népéhez Megyénkben a néphez hű fegyveres karhatalmi alakulatok — a honvédség és a rendőrség — csatlakoztak a független, demokratikus Magyarország megteremtéséért indított nagyszerű népmozgalomhoz. Ezek az alakulatok — beleértve a munkástanácsok által megszervezett nemzetőrséget — átvették a rend fenntartását. Szilárd elhatározásunk, hogy minden körülmények között biztosítjuk minden becsületes honpolgár támogatását. A rend fenntartása végett felhívom mindazokat, akik az utóbbi napokban,' illegális úron fegyverhez jutottak és nem rendelkeznek a lakóhelyük Forradalmi Nemzeti Bizottsága által kiállított fegyverviselési engedéllyel, fegyvereiket 24 órán belül szolgáltassák be a legközelebbi járási, illetve városi rendőrkapitányságnak. Aki ezt nem teszi, nem kerülheti el a szigorú felelősségrevonást. Előfordult, hogy a bűnöző elemek a nép szent forradalmi megmozdulását kihasználva fosztogattak, vagy egyéb bűncselekményt követtek el. Ezek ellen a forradalmi karhatalom kérlelhetetlenül fellép. Kérjük a lakosságot, aki fosztogatásról, vagy egyéb bűncselekményről értesült, azonnal jelentse a rendőrségnek, hogy az a nyomozást megindíthassa. Hazafiak! Fogjunk össze valamennyien. Ne engedjük, hogy győzelmes forradalmunk tiszta lobogóját bárki is beszennyezze! Salgótarján, 1956, október 30. Nógrád Megye Forradalmi Nemzeti Bizottsága nevében Szabó István rendőrőrnagy. (Nógrád Népe, 1956. október 31.) Változások a kormányban A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzeti kormány kiegészítése és megerősítése érdekében Kéthly Annát állámminisz- terré. Kelemen Gyulát államminiszterré, Fischer Józsefet államminiszterré, Bibó Istvánt államminiszterré, Maiéter Pált honvédelmi miniszterré megválasztja... A nemzeti kormány összetétele a következő: Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, és külügyminiszter, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István, Kéthly Anna, Kelemet)^ Gyula, Fischer József, Bibó Niván, Farkas Ferenc, Losonczi Géza és Kádár János államminiszterek, valamint Maiéter Pál honvédelmi miniszter. (Nógrád Népe, 1956. november 4.) Nem lenne méltó a Nógrád Népéhez, ha az alábbi hír „kacsa” volna, de kacsákról, tyúkokról, csirkékről szól, melyek az élelmiszer-üzletünkben kínálják magukat sárga, zsíros hájukkal. Moszkvában és a Szovjetunió különböző részein november 7-re készülnek. A készülődéshez hozzá tartozott az is, hogy Magyarországról vágott baromfit importáljanak az ünnepi lakomákhoz. Egy ilyen vágottbarom- fi-szállítmány három vagonnal indult volna a határ felé, amikor a Forradalmi Tanács észrevette és a lakosság ellátására lefoglalta. A gyönyörű hízott baromfiak ára — ahogy ezt a számla tanúsítja — 3 rubel 10 kopek kilogrammonként, ami 7,56 forintnak felel meg. A szakértők szerint a csomagolás, a göngyöleg kerülhetett ennyibe. Vagyis a csirkét, kacsát ingyen kapták volna. így gurult ki éveken keresztül sok minden földi jó hazánkból ingyen, vagy éppen ráfizetéssel. Lehet, hogy az ünnepi lakomák Moszkvában ezúttal nem fognak olyan fényesen sikerülni, de ázért ez a mi étvágyunkat nem fogja elrontani. F. I. (Nógrád Népe, 1956. november 1.) A salgótarjáni iparvidék forradalmi munkás- tanácsa nagygyűlésének határozata A salgótarjáni iparvidék bányász- és nagyüzemi munkástanácsainak küldöttei pénteken megvitatták a budapesti üzemek, az egyetemi forradalmi ifjúság és a magyar honvédség felhívását a sztrájk megszüntetéséről. A vita alapján egyöntetűen elhatározták, hogy a sztrájkjog fenntartásával a bányákban és a közlekedésben — a feltétlenül szükséges járatokban azonnal —, az egyéb üzemekben pedig hétfőn felveszik a munkát. A tanácskozás szükségesnek tartja a munka felvételét, mert: 1. A kormány, a bányászok, a munkások, a parasztok és az értelmiség minden olyan követelését teljesítette, ami azonnal megvalósítható volt. (Ilyenek: a normarendszer és a begyűjtési rendszer megszüntetése, a szabad választás, a szovjet csapatok kivonásának követelése a semlegesség kinyilvánítása.) 2. A további sztrájk már a forradalmat gyengítené, ami áruhiányhoz, később esetleg inflációhoz vezetne. 3. Bányáink állapota olyan, hogy ha tovább sztrájkolnánk, mintegy 10 ezer bányászra egy hét múlva már nem lenne szükség. 4. A kormány a szovjet csapatoknak az országból való eltávozására minden lehetőt elkövetett. A nemzet egységesen a kormány mellett áll a semlegesség kinyilvánításában. Semlegességünk össze- egyezhetetlen idegen csapatok magyarországi tartózkodásával. 5. A biztosíték — a sztrájkjog fenntartása — kezünkben van. Amennyiben a kormány a hosszabb időt igénybe vevő követeléseinket nem valósítja meg — élünk jogunkkal és erőnkkel. 6. A továbbiakban követeljük a kormánytól: intézkedjen, hogy a szovjet csapatok felszerelésükön és fegyverzetükön kívül semmit se vigyenek ki az országból. A kivonulásukig maguk gondoskodjanak ellátásukról, a kormány még pénzért se adjon élelmet, üzemanyagot a szovjet csapatoknak. 7. A munka felvétele semmiképpen sem jelent meghátrálást! Nemzeti szabadságharcunkat tovább folytatjuk függetlenségünkért, a semlegességért és —, ha kell, fegyverrel is — nemzetünk önvédelméért. A Salgótarjáni Iparvidék Forradalmi Munkástanácsa és a Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság Elnöksége. (Nógrád Népe, 1956. november 4.)
