Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

A 1991. október 22., kedd MEGYEI KÖRKÉP Gyűjtik a takarmányt Zabar határában, Szederkénypusztán javában folyik a silózás. A termelőszövetkezet gépeivel folyamatosan gyűjtik a télirevaló takarmányt. A sör nem öl, csak vadít! Madarat tolláról... Régen kőbe vésték a jeleket, de ma már többnyire ismerős a jelentésük is. Ma betonra fújják festékszóróval, vagy éppen üvegre pingálják filccel. Időbe telik rájönni a mögöttes tarta­lomra. Salgótarjánban, az egyik te­lefonfülke ajtaján olvasható :-„A sör nem öl, csak vadít". Vilá­gos. A következő, ugyancsak a fülke ajtaján olvasható idézet: „Két kezem van, mégis a lába­mon járok." Ez a pár szó rögzíti a felismerés döbbenetét. Az üzenetet olvasónak meg az okoz meglepetést, hogy az illető tud írni. Többször, és jó ideig próbál­kozhatott a telefonfülkében, míg rájött: „A zuhany nem műkö­dik." Es hogy el ne felejtse ezt a kapitális tényt, rögzítette egy mondatban a fülke ajtaján. Más érdekes lények is hírt adnak magukról. „ Vagyok, csak vagyunk. CSÓKA". A Pécskő üzletház falán ez olvasható: "MAGIC FOR PAPAGÁJ", de a mozi homlokzatán már "SZA­BAD SAS" a kiírás. Hiába, egy tudathasadásos madár min­denre képes, még angolul is tud valamicskét: „with or without you (veled vagy nélküled)”, írja máshol. De a skizofrénia az skizofré­nia. Rá kell írnia a falra „It's not me (nem én vagyok)”, ne­hogy önmagával összetévessze a falat, mert tényleg zűrös lenne a falfejet összekeverni a fafejjel. Következtetés: a nógrádi me­gyeszékhelyen élnek írni tudó állatkák. F.Á. ✓ Uj központ Gyarmaton és Palánkon Pirospónt a távközlésnek Unalomig ismételgetett téma már a honi telefonhelyzet. A vi­lág boldogabbik felén talán el­képzelni sem tudják, ebben a régióban mit is jelentett, s jelent ma is a telefon annak, aki nélkü­lözi: hatalmat, összeköttetést, egy magasabb társadalmi „kaszt­hoz” való tartozást. Az „átkos- ban” még protekcióval lehetett gyorsan hozzájutni a vágyott készülékhez, de a legújabb, hi­vatalos állásfoglalás szerint frissen szerzett demokráciánk­ban mindenkinek ki kell várnia a sprát, nincs mese. Éppen ezért örülünk, ha a megyében a telefonhálózat bármiféle korszerűsítéséről ad­hatunk hírt olvasóinknak, hisz minden lépéssel közelebb kerü­lünk egy minőségi szolgáltatás megteremtése felé. A Buda- pest-Vidéki Távközlési Igazga­tóság Nógrád Megyei Távköz­lési Üzeme ugyanis távhívó központot helyez üzembe októ­ber 24—én, csütörtökön 17 óra­kor Balassagyarmaton és Dré- gelypalánkon. A központba be-_ kapcsolt előfizetők ezentúl 35- ös körzetszámmal, közvetlen tárcsázással hívhatók, s az au­tomatizálással egyidőben az előfizetők kapcsolási számai is megváltoznak. A számváltozás­ról az érintettek kimutatást kap­nak. Új szervezet a megyei hivatal Szolgáltatások a közoktatási és művelődési osztály munkájában A közgyűlés hivatalán belül az osztály hat munkatársának feladatkörébe tartoznak a közoktatás, a közművelődés, a köz- gyűjteményi és művészeti tevékenység, az ifjúsági munka, a testnevelés és sportigazgatás feladatai. Az önkormányzatok megalakulásával, illetve a hatásköri törvény hatályba lépésével a korábbi általános ágazati felelősséget felváltotta a szolgáltatá­sok megszervezésének, az állampolgárok számára elérhetővé té­telének felelőssége. — Mi az említett szakterüle­tek közös jellemzője? — kérdez­tük Kapás József osztályveze­tőt. — Az, hogy a szolgáltatások egymásra épülő intézményhá­lózatban valósíthatók meg. Az igények kielégítése gyakran meghaladja az egyes települé­sek lehetőségeit. Például lakóik más településen végzik a felső­tagozatos vagy a középiskolai tanulmányaikat, a városi könyv­tárban juthatnak a szakköny­vekhez, korábbi értékes iratai­kat a megyei levéltár őrzi. A speciális gyógypedagógiai szolgáltatások megszervezése, a sportversenyek, bajnokságok lebonyolítása csak összefogás­sal képzelhető el. A lakosság, a települési ön- kormányzatok a problémák megoldásában joggal várhatják el az általuk létrehozott megyei önkormányzat segítségét, a ten­nivalók összehangolását, illetve néhány feladat megyei szinten történő megoldását. Például fontos lehet az érintett szülők számára az általános iskolát el­végző tanulók pályaválasztását segítő, a középiskolai továbbta­nulási lehetőségekről, a szabad férőhelyekről tájékoztató in­formációk közreadása, illetve szükség esetén a későbbi mun- kábaállás esélyeit növelő okta­tási, képzési lehetőségek meg­szervezésében való közremű­ködés. A települések lehetőségein és kötelezettségein túlmutató szolgáltatások biztosítására a megyei közgyűlés intézménye­ket tart fenn. — Melyek ezek? — Szakterületeinken jelenleg 11 megyei intézmény működik: a pásztói, a szátoki és a cserhát- surányi gyógypedagógiai inté­zet; a pedagógiai intézet; a mú­zeumi szervezet; a könyvtár; a levéltár; a közművelődési köz­pont; a sportszövetségi és ren­dezvényiroda; illetve a napok­ban megyei fenntartásba adott salgótarjáni ipari szakközépis­kola és szakmunkásképző inté­zet és az ugyancsak salgótarjáni középiskolai leánykollégium. A 11 intézmény fenntartói felügyelete és szakmai irányí­tása napi teendőinek ellátása osztályunk feladata. — Hogyan vesznek részt a jó kezdeményezések menedzselé­sében? — A közgyűlés a megye mű­velődési és sport életében jelen­tős helyi kezdeményezéseket, tevékenységeket a „Nógrád If­júságáért”, a „Nógrádi Mecé­nás” és a „Nógrád Sportjáért” alapítványok létrehozásával és működtetésével is támogatja. Az anyagi támogatásokra vo­natkozó döntéseket a szakembe­rekből álló kuratóriumok hoz­zák, s az utóbbi két alapítvány esetében a szervezési-, admi­nisztrációs feladatokat - kurató­riumi titkárként - osztályunk dolgozói végzik. — Milyen módon segítik még a települési önkormányzatokat? — Tekintettel arra, hogy az önkormányzatiság lényeges eleme a különböző szintű ön- kormányzatok közötti együtt­működés, fontos feladatunknak tekintjük a települési önkor­mányzatok és az általuk fenntar­tott oktatási, művelődési intéz­mények munkájának segítését, feladataik 'ellátásához a kéré­sükre történő tanácsadást. A városok kivételével a tele­pülések polgármesteri hivatali­ban e területre képzett szakem­berek alig találhatók, így termé­szetes, hogy az önkormányza­tok, az intézmények vezetői problémáikkal szaktanácsokért elsősorban bennünket keresnek. Paradoxnak tűnhet, de a korábbi hierarchia megszűnésével nem lazult, hanem erősödött a kap­csolatunk a községekkel. Ez a változás elsősorban a tanácsot kérők és adók nagyobb felelős­ségében, a minél jobb megoldá­sok közös keresésében érzékel­hető. Véleményünk, hogy egy jól működő közoktatási és művelő­dési osztály a dolgozói szaktu­dásával, a megye egészére kiter­jedő szakmai információival az intézmények, s esetenként a te­lepülési önkormányzatok fontos segítője lehet. Osztályunk természetesen valamennyi érintett területen közreműködik a testületi dönté­sek előkészítésében, a végrehaj­tás szervezésében, ellenőrzésé­ben. Ezt a tevékenységünket a közoktatási és művelődési bi­zottság, illetve a nemzetiségi, kisebbségi és vallásügyi tanács­nok, valamint a sporttanácsnok irányítják. Ugyancsak közre­működünk a főjegyzőre ruhá­zott közigazgatási feladatok el­látásában.-— Néhány fontos kérdésben változás várható. — Jelenleg még vannak olyan feladataink is, melyek a közeljövőben a művelődési és közoktatási minisztérium ma még nem létező területi szerve­zeteihez kerülnek.. A testneve­lés és sport irányításával, a sportági bajnokságok, verse­nyek szervezésével kapcsolatos ügyeket a január 1 -vei megala­kuló megyei sportigazgatóság látja el. A közoktatás területén a mi­niszter felelősségi körébe tar­tozó önkormányzati, intézmé­nyi feladatok végrehajtását el­lenőrző ' tokfátákífáttyítáSí köz­pontok jönnek létre a köztársa­sági megbízottak Régióközpont­jaiban. Ezek egyike lesz a Jász-Nagykun-Szolnok, Nóg­rád és Pest megyei illetékességű területi oktatásir4nyítási köz­pont, melynek feladata az ál­lami vizsgák, a teljesítménymé­rések szervezése lesz. —szgys— Nyilvános önkormányzati ülés Pásztón Nyilvános képviselő testületi ülést tart a város önkormányzati képviselő testületé ma 14 órától a városháza üléstermében. A résztvevők elsőként Bilecz Endre országgyűlési képviselő tájékoztatóját hallgatják meg. A napirendek között szerepel — többek között — a helyi zeneis­kola névadója, az 1992. évi költségvetés előkészítése. Kie­melten kívánnak foglalkozni a tanácskozáson a kéttannnyelvű oktatás helyzetével. Szó lesz a tanévkezdés tapasztalatairól, az önkormányzati bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek értékesítéséről, az ide­vonatkozó rendelet módosításá­ról is . A továbbiakban jogor­voslati kérelmeket bírálnak el. Utonjáró Nógrád és a Gödöllő-jelenség D emszky állta a sarat - je­lenti a lojális sajtó. Egy fővárosi lakossági fóru­mon csapta arcul a főpolgár­mestert a forró hangulat éppen expo-ügyben. Ám ő számított erre és rezzenéstelen arccal állta a rohamot, nézte a feliratokat a közönség feje fölött tartott transzparenseken, amelyeken a neve így szerepelt: Nemszky. Ő tudja. Vagy ki tudja. Nagy dolog a rezzenéstelen- ség. Á hatalom. Ugyan ő mondta azt az igazságot is, mi­szerint gazdasági kérdésekben nincs helye a népszavazásnak. Ám közben máris aláírásokat gyűjtenek mások. Egyáltalán - tudja valaki ebben az ügyben, hogy ki, mit, miért beszél vagy nem beszél? A kormány visszakozott, Ká­dár miniszter úr kijelentette, hogy mégsem, aztán hogy expo-kérdésben már semmire sincs idő. Népszavazásra és más hely­színválasztásra. Eközben a világkiállítást fel­vállaló Gödöllő polgármestere, dr. Gémesi György egészen mást mondott. Az azonban elég fontosnak tűnik. A gödöllői egyetem szellemi bázisára is támaszkodva mindenképpen létrehoznak ott egy agrár-köz­pontot. Nem csupán területet ajánlanak tehát, hanem kész megvalósítási tervet is. Min­denképpen ott állnak készenlét­ben, sőt mindenképpen állják maguk is a sarat. A dolgok tehát megoszlanak s nemcsak Demszky úr rezzenéstelen. Ezen az oldalon azonban mind­össze a nyitott szándék van a gödöllőiek mögött(vagy előtt). Érdekes lehet ebben a hely­zetben - miként vélekednek ki­emelkedő nógrádi személyisé­gek az expóról és a gödöllői szindrómáról-jelenségről. Há­rom város patriótái közül vá­lasztva körjáratba kezdtünk. Rétság, Pásztó polgármestere és Balassagyarmat egyik legismer­tebb polgára akkor és úgy vála­szolt, hogy még nem ismerhette részletesen a gödöllőiek tervét. Csak annyit tudtak a válasza­dáskor, amit mindenki tudhatott- sokan vitatták akkor is realitá­sát -, hogy a főváros helyett Gödöllő felvállalta az expót. Mindenesetre húszezer ember­rel többet tudnak fogadni, mint az eredetileg elképzelt fővárosi helyszín. Csúcsidőben egy­szerre hetvenezer látogatót! És az Agro-Centert mindenképpen létrehozzák. Bánszky György, Rétság polgármestere szerint két okból is fontos lenne az expo. A fővá­ros végre valóban eljutna inf­rastrukturális fejlődésben oda, arra a szintre, ahol már régen il­lene lennie. A másik éppen a rétsági körzetben élő úgyneve­zett kisemberek érdeke is lenne, hiszen az előbbi fejlesztése: a munkálatok az átmeneti időben adnának jó alkalmat-kenyeret. Gödöllő amúgy is ismert máig arról az 1933-as világtalálkozó­ról, amely bevonult a cserkészet történelmébe, s amelynek fő­védnöke Teleki Pál volt (előtte pedig Bethlen István, egykori miniszterelnök). A polgármes­ter említette még, hogy akkor is megnyilvánult a világ magyar­jainak bevonása a jamboreeba és ez most sem lenne másként. Hogy Rétság segítene-e? Köl­csönösség alapján biztosan. Ér­dekünk az expo - így mondja Bánszky úr -,mert egyórányira vagyunk a szóbanforgó helyszí­nektől. Balassagyarmaton Kovalcsik András tanár, a helytörténeti kutatás és a múzeumügy ismert személyisége válaszolt. Évek óta mondja egyébként, hogy egy világkiállítás mit jelentene szellemi és mindenféle szem­pontból a városnak, megyének. Balassagyarmat a most felújí­tott Palóc Múzeumával, új kép- tárával(tegnap avatták!) jó megállító pontja lenne egy kí­vülről, Kassa felől jövő forga­lomnak, ugyanakkor egy belül­ről, a főváros felől kiáramlónak is. Ebben a sorban található Szécsény, Ipolytamóc, Pásztó, Hollókő. Ám a mostani gán- csoskodás számára érthetetlen, mintha valakiknek az lenne a céljuk, hogy semmi esetre se legyen a nemzetnek nemzeti ügye, sikerélménye, lehetősége. Pásztó önkormányzatának vezetője dr. Dobrovóczky Ist­ván azzal a tizenvalahány fővá­rosi kerületi önkormányzattal ért egyet, amelyik az expo mel­lett van. Feltűnően borotvaélre állított volt a szavazáskor is minden, hiszen a tartózkodókat is számítva akár ellenkező le­hetne a végeredmény. Őt magát egyébként felháborítja a nagy, nemzeti ügyben „ tartózkodás”, amikor dönteni kell. A pásztói gyakorlat más. A nagyjelentő­ségű ügyeknél a pásztóiak nem ismerik a tartózkodás intézmé­nyét. Ezzel azonban alighanem egyedül állnak kurázsi dolgában a megyében, de talán ennél is szélesebb körben. A fővárosi­akra szerencsére nem hasonlíta­nak. Mai ülésükön nyilván 3 Hálózatbővítés • Nagyoroszi. A község szé­lén, a helybéliek körében csak Kaluckó dűlő néven ismert terü­leten a villanyhálózat bővítését végzik az ÉMÁSZ szakemberei ezekben a napokban. A munká­latok mintegy harminc családot érintenek. A szerelés finanszírozása mellett társadalmi munkát is végeznek az ottlakók, kiássák a felállítandó villanyoszlopok he­lyét. Részvényes önkormányzat • Romhány. Rekolor néven részvénytársaság alakult, száz­negyvenhat millió forintos alap­tőkével. A többek között festék- és bevonóanyagok gyártásával, őrölt mázkristály előállításával valamint alap- és félkésztermé­kek minősítésével foglalkozó társaság részvényese a helyi ke­rámiagyár mellett a Magyar Hi­telbank Rt., s a nagyközség ön- kormányzata is belépett a vál­lalkozásba. A kárpótlásról • Terény. Élénk az érdeklődés a kárpótlás iránt a községben. Ezidág mintegy százan jelezték, hogy vissza kívánják igényelni egykori értékeiket. Munkájuk megkönnyítése érdekében ok­tóber 22-én 17 órától a művelő­dési házban dr.Medgyesi Pé­ter, a Nógrád Megyei Kárpót­lási Hivatal vezetője tart tájé­koztatót kárpótlással kapcsola­tos tudnivalókról, majd válaszol az érdeklődők által feltett kér­désekre. Részleges megegyezés • Ceréd, Zabar, Szilaspo- gony. Bár a három település közt még mindig tart a vita a vagyonmegosztásról, annyiban már sikerült közös nevezőre jutniuk, hogy az egyes közsé­gek területén található, egykor közös kezelésben lévő, állami tulajdonú intézmények az adott önkormányzat tulajdonába ke­rülnek. Ez a döntés azonban az ügy végére még korántsem tett pontot. Földigénylők • Bércéi. A polgármesteri hi­vatalt a napokban Izraelben és az Egyesült Államokban élő magyar származású zsidók ke­resték fel, akik kárpótlási igé­nyüket jelentették be: harminc, illetve ötven hold földet kémek vissza volt családi tulajdonuk alapján. szóba kerül az expo és a gödöl­lőiek vállalása. Talán érdemes itt megemlí­teni azt is, miként vélekedik a pásztói polgármester a nehezen járható utakról: az elsőnek, az első polgármesternek, mármint a szabad választások utáni első­nek mindenképpen több kocká­zatot illik vállalni azon a rangon és jogon, hogy ő az első! A kormány felemás döntéséről pedig ezt vallja - nincs igazán megindokolva az sem. A fejle­mények őt igazolják minden­esetre, a kormány újabb ülései is visszatérnek az ügyre. Min­denki elkezdett - s ez már a magam véleménye - ködösí­teni, homályosan fogalmazni. C sak Demszky Gábor, fő­városi főpolgármester rezzenéstelen, állja a sa­rat a lojális médiák tapsa köze­pette. Ám aligha ez a végső „ kiállás”. Uesz még néhány me­net expo-ügyben s talán lerántja valaki a leplet valóban a háttér­ben homályba rejtett igazi okokról, s a keményen ellenál­lókról. Hogy miként lehet nem­zeti ügyből nemzeti bohózatot csinálni. T.Pataki László

Next

/
Oldalképek
Tartalom