Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám

1991. október 19., szombat SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5 Sikertelen kísérlet Szakmunkásbizonyítvánnyal akár holnap is felvesznek munkaerőt Duruzsoló dongóként dolgoznak a Dongóban Fülöp Zoltánné és Radios Helga munka közben Nevetségesen alacsony ösz- szeget, lakosonként mindössze 100 forintot fordíthatnak a tele­pülések a helyi művelődés, kul­turális élet finanszírozására az állami normatíva szerint. Sós- hartyánban ez összesen évi ki­lencezer forintot jelent, amiből fenn kelell(ene) tartani a műve­lődési házat s kielégíteni sóshar- tyániak szórakozási, kulturáló­dási igényeit. Márpedig ez jó­szerivel lehetetlen feladat. Ezért határozott úgy az ön- kormányzat, hogy kiemelten foglalkozik ezzel a területtel, s a normatíván felül anyagi támo­gatást is nyújtanak. Első lépés­ként televíziót, videót vásárol­tak a művelődési ház részére, s a későbbiekben főállású nép­művelőt kívánnak alkalmazni, aki szervezné a helyi művelő­dést. A kiírt pályázatra azonban sajnos felsőfokú végzetséggel rendelkező szakember nem je­lentkezett. Tárgyalásokat foly­tattak egy érettségivel rendel­kező sóshartyáni lakos alkalma­zásáról is, de ő végül nem vál- lata a munkát. A keresést az ön- kormányzat nem afdata fel, hi­szen több szempontból is fontos lenne az állás betöltése. A kü­lönböző öszejövetelek ugyanis alkalmat teremthetnének arra, hogy az egyre szaporodó mun­kanélküliek a kocsmában való csellengés helyett értelmesen használják ki kényszerű „szbad- ságukat”, a cigány és a magyar lakosok pedig közös elfoglalt­ságokon közelebb kerüljenek egymáshoz. ozs Két évvel ezelőtt búcsúzott el korábbi partnerétől, a kazáriak- tól a ceredi termelőszövetkezet vezetősége és varrodájának dolgozói. Akkor azt mondták, hogy olyan megbízható part­nerre van szükségük, akitől időben és rendszeresen kapják a különböző megbízatásokat. Mi­vel a Salgótarjáni Ruhagyár is a partnerkeresés időszakát élte, rátalált a cerediekre. A tárgya­lások sikerre vezettek. Az év elej óta Dongó Kft. néven ter­mel a varroda. Az új gazdasági forma tagjai a salgótarjáni gyár, a termelőszövetkezet, a vezetők és egy fizikai dolgozó. A rész­vényesek pénze az alaptőke 10 százaléka.- Bérmunkában állítjuk elő a kért termékeket. Jelenleg női nadrágok kerülnek le a varró­gépekről. Korábban szoknyákat és blúzokat is készítettünk — foglalja tömören össze tevé­kenységük lényegét Forgács Jó- zsefné, szalagvezető. A varrodában harmincán dolgoznának. Azért van szük­ség a feltételes módra, mert ti­zen jelenleg is táppénzes állo­mányban vannak. Sajnos az arány évközben sem sokat vál­tozik a kollektíva előnyére. Látogatásunk során a megfo­gyatkozott csapat néhány tagjá­val váltunk a szót, akik készsé­gesen mondanak véleményt.- Tizenegy évig Kazáron, a Seniornál a varrodában dolgoz­tam, az üzem megalakulásakor áthelyezéssel jöttem ide — mondja Simon Gyuláné. — Az előző hónapig nagyon alacsony volt a keresetünk. Jó volt ami­kor 5000 forintot vittem haza. A végrehajtott 20 százalékos bér­emelés eredményeként előnyö­sen megváltozott a helyzet. Bruttóban az első hónapban el­értem a nyolcezer firintos brut­tót.- Pillanatnyilag nincsenek anyagi gondjaink, mivel a fér­jem és a fiam is a termelőszö­vetkezetben dolgozik — kapcso­lódik a beszélgetésbe Szilágyi Béláné. — A múlt hónapot megelőzően évekig kévését ke­restünk. Jómagam 4200 forint körül vittem haza. A nemrég végrehajtott fizetésemelés na­gyon jól jött: nettóban 8000 fo­rintot kaptam. Nincs OTP tarto­zásunk, de amit havonta megta­karítunk, azt a háztájiból „ka­parjuk össze”.- Csak akkor tudtam mun­kába állni, amikor a gyerekek nagyobbak lettek, kezdetben bedolgozóként focit varrtam. Hét éve keresem itt a kenyerem — utal itteni pályafutásának kezdetére Bolla Istvánná. — Jól érzem itt magam, mert a mun­katársak is rendesek. Mióta na­gyobb a keresetem, azóta a munkakedvem is fokozódott.- Mit csinálnék ha meg­szűnne ez a munkalehetőség? Elgondolni sem tudom. A kör­nyékben sehol sincs munkalehe­tőség. Hova is mennék így ke­nyeret keresni?- Valóban jobb a hangulat, nagyobb a munkakedv, szorga­lom, mióta megnövekedtek a bérek — érzékelteti a változást kiváltó okokat Sótér Miklós a Dongó Ruhaipari Kft. ügyve­zető ighazgatója. — Az idei évet gyakorló esztendőnek te­kintjük. A táppénzen lévők hiá­nyát viszont erősen megérez- zük, a gyakori átállások miatt kisebb a teljesítmény. Ennek is szerepe van abhpn. hogy az első félévben veszteségesek voltunk. Az év végén szerény nyereség­gel számolunk. Munkánk van. Akár holnap is jöhetne felvé­telre 8-10 szakmunkásbizonyít­vánnyal rendelkező varrónő, vagy nagy gyakorlattal rendel­kező betanított munkásnő. Venesz Károly Salgótarján és környéke Új adók • Zabar. Jövő év január else­jétől a zabariak kétfajta adóval, a magánszemélyek és a válta­kozók kommunális adójával gyarapítják az önkormányzat bevételeit. Az állampolgárok­nak lakás, lakásbérlet és beépít­hető telek után kell fizetniük 1000-1000 forinot évente, a vállakozók pedig alkalmazot­tanként adóznak 2000 forintot egy esztendőben. A rendszeres szociális segélyben részesülők és a szociális otthonban élők adómetességet, a hetven éven felüli egyedülállók, a gyerme­küket egyedül nevelők és a há­rom vagy több gyerekes csalá­dok 50 százalékos kedvezményt élveznek. Utcanevek # Cered. A helyi önkormány­zat ügyrendi bizottsága konzul­tációt tarott a település utcane­veinek módosításáról. Javasla­tokat tettek a Marx, a Lenin, a Felszabadulás és a Rózsa Fe­renc út elnevezésdének megvál­toztatására, amit a lakossággal is ismertetnek, s várják a hely­béliek ^véleményét, elképzelé­seit ebnen a kérdéskörben. Szociális otthon épül Új szociális ott­hon kialakítására adott be pályázatot még az év elején a ceredi önkormány­zat. A költségek felét ily módon megkapják a köüz- ponti költségvetés­ből, s még az idén hozzákezdhetnek a kivitelezéshez. A munkálatok elvég­zésére versenytár­gyalást ítrak ki, melyben kiemelt szempontként sze­repelt a minőség a határiőre való át­adás garantálása, a lehető legkisebb költség, és az, hogy az építkezés mun­kaalkalmat biztosít- sona ceredén és a környékben élő emberek számára, így a helyi Tárná Epfu káefté kapta végül a megbízást, akik 1992 augusz­tus 31-re ígérik az átadást,s a beüze­melés várhatóan ok­tóber 1-én kezdő­dik. * A volt orvosi la­kásban és rendelő- intézetben kialakí­tandó szociális ott­honban 10-12 fő ré­szére szállást is biz­tosítanak, további 10-15 idős ember pedig napköziotho- nos ellátást kaphat. A ceredi polgármes­teri hivtal jövő évi költségvetésében már szerepel a szo­ciális gondozattak ellátására' kért ál­lami támogatás igénylése. Az intézmény lé­tesítését indokolja a mizserfai szociális otthon telítettsége is, az előzetes fel­mérések szerint tel­jesen kihasználhat­ják a majd a meg­lévő kapacitását, a férőhelyek betölté­sére már most lele- gendő jelentkező akadt. A szakmai felügyeletet és az egészségügyi ellá­tást az eddigi meg­álmodások értelmé­ben a salgótarjáni szociális otthon munkatársai látják el. O.T. Hiányoznak a jó nők és az Auróra Mit hiányol ön Salgótarán- ból? - tettük fel a kérdést ol­vasóinknak. A munkalehető­séget és a pénzt - felelték töb­ben is érdelkődésünkre. A vá­laszok sokféleségéből kiderül, mennyire meghatározó, mi­lyen szemüvegen keresztül nézünk a városra, vagyis ki az, aki felel.- Békesség kellene már. Mi­óta többpártrendszer van, egy­más ellen hadakozunk. - véli B. Sándor, 52 éves villanyszerelő. Mi hiányzik? Ezek világi kérdések! Nekem mindenem megvan, de nem a világ adta. Ez a világ nem ad semmit - állítja S. Tibor, 22 éves. — O. Pál. utolsó éves sütő szakmunkás inkább a földön jár: - A jó nők - mondja - és a jó koncertek. Metallica, Auróra, AD Stúdió... De az egészség is központi kérdés:- Egy jó kórház kel­lene - panaszolja V. Csaba, 25 éves vállakozó. Apám veséjét itt rögtön ki akarták venni, Pes­ten meg rendbe hozták. Igaz, kontrollra jár, de panaszmentes. S végül úgy tűnik - legaláb­bis Sz. Zsolt szerint - híjján vagyunk az emberi érzéseknek is: - Az a fajta jóindulat vagy szeretet hiányzik az emberek között, amiről úgy gondolom, hogy a környékbeli városok sa­játja. F.Á. Csillag és kereszt Etesi összhang Fotó: Gyurkó Szilaspogony önálló lesz A közös tanácsok szétválása után mostanság naponta talál­kozhatunk a körjegyzőségek felbontásával is. Szilaspogony szintén úgy határozott, hogy 1992 január elsejével búcsút mond ceredi és zabari társainak, s teljesen önállóvá válik. Az el­határozást a képviselő-testület tagjai szorgalmazták, közve­títve választóik akaratát. A köz­ségben ugyanis sok a nyugdíjas, a lakosság hetven százaléka in­aktív, nekik gondot jelent az utazás, hogy felmerülő problé­máikat másütt intézzék. Jelen­leg naponta 10-15 állampolgár fordul meg rendszeresen a hiva­talban, s a kedvükért már érde­mes helyben biztosítani a foly- matos ügyintézést. Pedig anyagi előnyökre nemigen számíthat­nak a szétválás nyomán. Bár mostanáig havonta 154 ezer fo­rintot fizettek a körjegyzőség közös kasszájába, az önálló hi­vatal, a saját költségvetés meg­növeli kiadásaikat, előreláha- tőan 200-300 ezer forinttal ke­vesebbet fordíthatnak majd a falu fejlesztésére. Az önkor­mányzat a régi művelődési ház­ban első részében már meg­kezdte a hivatal kialakítását, ahol jövőre öt fős apparátus látja el az államigazgatási fel­adatokat. (ot) A kút és az ő gazdája Ugyanezen az udvaron, ugyanebben a házban született 85 évvel ezelőtt Karancskeszi- ben Zsidai Béla, s ugyanabból a gémeskútból kapta az első po­hár vizet, mely ma is ott maga­sodik portáján, s melyből egyre kevesebbet láthat a megyében a nikkel-csaphoz szokott XX. századi nemzedék. A kút hasz­nálói nem tartanak igényt a ve­zetékes vízre, hisz az sem jobb ennél - sőt. Arról nem is be­szélve, hogy a kút ingyen adja kincsét. Mert ahol ketten élnek tízezer forint nyugdíjból meg kell fogni a könnyen guruló fil­léreket. Az egykori harminckét holdas gazdából később tarkto- ros lett a téeszben, s a mára megmaradt egyetelen tehén a kertben kapirgáló aprójószág, a tenyérnyi zöldséges padok már csak a családnak jelentenek méni jövedelemkiegészítést. Most visszaigényelhetné a föl­det, ám az öregek már nem bír­ják, a városi élethez szokott gyerekek pedig már nem vállal­ják a művelést. —t —s Futnak a pénzük után Talán nem is találkozunk olyan céggel a megyében, de még az országban sem, amelyik ne panaszkodna arról, hogy napról napra sikertelenül pró­bálja behajtani adósságait más vállalatoktól. A ceredi termelő- szövetkezet vezetősége azért volt képes eddig megtartani fi­zetőképességét, mert naponta számon tartotta és folymatosan számon is tartja ki, mennyivel tartozik a cégnek üzleti partne­rei közül. Ennek ismeretében te­lefonon sürgeti az adósság át­utalását, más esetben pedig személyesen keresi fel a fizetni kívánó és képes partnereit. Ezt a szituációt a főkönyvelő a következőkkel ilusztrálta. Fu­tunk a pénzünk után. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy eddig sikerült előteremteniük a szükséges pénzt a munkabérek kifizetésére, befizették a társa­dalombiztosítási járulékot (el­lentétben sok más vállalattal), időarányosan teljesítették adó­kötelezettségüket. Jelenleg 13 millióra tehető a kintlévőségük, melyből hat millió határidőn be­lül van. Cigánygyűlés • Mátraszele. A Phralipe Független Cigányszervezet he­lyi alapszervezete október 20-án 10 órától a kultúrotthon- ban gyűlést tart, melyre külön is meghívják az óvodás gyerme­kek szüleit. Többek között szó lesz az alapszervezet idei költ­ségvetésének végrehajtásáról és a jövő évi pénzügyi tervekről. Pályázat • Szilaspogony. Az önkor­mányzat pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz, az óvoda, a művelődési ház és az öregek napközi otthonának át­alakítására. Amennyiben az ille­tékesek elfogadják a pályázatot az 1,5 millió forintos költség felét központi támogatásként megkapná a falu, melyből elvé­geznék a három intézmény tata­rozását, a tetőcserét és a köz­ponti fűtés kialakítását. A dön­tést a parlament hozza meg. Új könyvek @ Sóshartyán. Ezidáig a tele­pülés könyvtára a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár letéti egységeként működött, s nem­régiben került az önkormány­zathoz. Az új gazda az átvétel után 15 ezer forint értékű új könyvvel gyarapította az olvas­nivalók számát. Japán vendégek • Salgótarján. Japán pedagó­guscsoport látogat a megye- székhelyre október 23-án. Itt tartózkodásuk során elsőként el­látogatnak a városházára és Salgótarján különböző oktatási intézményeibe. Többek között megtekintik a Jurij A. Gagarin, a Petőfi Sándor, a Kodály Zol­tán, a bátonyterenyei Erkel Fe­renc Általános Iskolát, az Ady Endre Művelődési Központot valamint a tarjáni Madách Imre Gimnáziumot. A négy napos program október 26-án ér vé­get. Ez a kút adia a legjobb vizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom