Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-17 / 244. szám
1991. október 17., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ CSAK NÁLUNK! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai ____ s zaküzlet IBudapest XIII.,Váci út 6. |Tel.: 166-7032, 166-7449 Rimóc II. Vízvezeték pályázatból Nem sokáig keresem a polgármesteri hivatalt. Alig pár lépés az épület: a sok gépkocsi különben is árulkodik, hogy itt történnek a falu igazán fontos dolgai. Bakóné Valkó Zsuzsát, a falu jegyzőjét tényleg fontos tárgyalásról hívják ki a kedvemért: épp ma egy éve, hogy átadták a fali ivóvízhálózatát. Ennek garanciális felülvizsgálatát készítik elő odabenn. Mihálygergéről, az ottani regionális víztározóból kapja ivóvizét a falu: jó minőségűt, egészségeset. S most, hogy lefektették a gerincvezetékeket, a lakosság 90-95 százalékának nyílt rá lehetősége, hogy rákapcsoljon. Nem rossz eredmény, elismerően kell biccentenem a (jolog hallatán. — Miből pénzel a falu? - szalad ki önkéntelenül is a számon a rosszul leplezett kíváncsiság. — Csak abból, amiből más^is T— mosolyodik el Bakóné. - Állami támogatások, személyi jövedelemadó, meg a saját bevételek. Nem tartozik ugyan ezek közé, de sok pénzt nyerhetünk ha céltámogatási feltételrendszerhez is kapcsolódunk. Háromszor is megbicsaklik a toliam. mire leírom nagy kínnal a szépen hangzó műveletet. Anélkül persze, hogy tudnám a valódi jelentését. A jegyző végül megszán: pályázatnak mondja a köznyelv, amivel oly nehezen birkózom. Három ilyet írtak ezévben a rimóciak: egyre kaptak pénzt belőlük, amiből a vízvezetéket bővítették. Nem veszejtették azonban kedvüket: megújráz- zák, amit a tornateremre kértek, s ugyancsak újat írnak a műszer árára is, amit a közegészségügy fog használni a faluban. — Vállalkozásba akarunk fogni a közeljövőben - folytatja Bakóné. - Francia pékséget nyitunk a régi pártház helyén, ha Isten is úgy akarja. Nem hiszek a fülemnek, rákérdezek hát még egyszer: tényleg csak a francia pékség hiányzik már Rimócról? Az asszonyt azonban nem téríti el hüledezésem: nem én vagyok az első, aki így fogadja a vállalkozás hírét. Mert az lesz ez, pénzt - remélhetőleg sokat - hozó. S nem is csak a falut, de mindenekelőtt Szécsény városát meg a környező településeket akarják ellátni finom péksüteménnyel: már miért is ne vágnának bele? Belátom! Bakónénak tényleg igaza van! (Folytatjuk) Hubai Grúber Miklós Butikok Nógrádon Nem teremtünk "új tulajdonosokat" (Folytatás az 1. oldalról) — Vélhetően voltak az országban olyan szövetkezetek is, akik ezt a start előtti helyzetet kihasználva "csáki szalmájaként" kezelték a közös vagyont: mentsük, ami még menthető alapon. S ez is kiválthatta a parlamenti döntést, az elidegenítési tilalmat. — A moratórium lényegesen nem befolyásolja működésünket. A vezetőségünknek az volt a véleménye, hogy a szövetkezeti vagyont meg kell őrizni addig, amíg az új szövetkezeti törvény életbe nem lép. A "va- gyonátmentéssel" pont a tagjaink iránt érzett felelősség miatt nem foglalkoztunk és kerültük még a látszatát is ilyen kísérletnek. Emlékszem arra az időszakra. amikor az alapító tagok munkaeszközeik beadásával, pár forintos részjegyeikkel teremtették meg szövetkezetünk alapjait. így tehát nem lehet célunk, hogy "új tulajdonosokat" teremtsünk, hiszen ennek a vagyonnak megvannak a gazdái, akik létrehozták, megőrizték és gyarapították. Mindezek ellenére a moratóriumot a szövetkezeti demokráciába történő beavatkozásnak tekintem, hiszen elsősorban a tagságnak a joga eldönteni, hogy mit kezdjen a vagyonával. — Egyre több boltjuk kerül új tulajdonoshoz Szé- csényben és környékén. — Nem tulajdonosi, csupán bérleti viszonyról van szó! Fő tevékenységi területünk a kereskedelem és a vendéglátás. Csökkent a fizetőképes kereslet, megjelent a konkurencia, visz- szaesett az áruforgalmunk, ezért a szövetkezet jövedelemtermelő-képességének biztosítása érdekében a bolti hálózat egy részét bérleti üzemeltetésre adtuk ki. Úgy látjuk, hogy ez az üzemeltetési forma minden érdekeltnek kedvező. — A közelmúltban a litkei építőanyag-telepüket visszaminősítették tüzelőanyag-teleppé, s most zajlott le az őszi vásáruk. E két különböző hír is jelzi a gondokat és az eredményeket. — Több éves hagyomány nálunk az őszi palóc szövetkezeti vásár. Ennek keretében került sor október 7 és 12 között az idei rendezvénysorozatra. A vásár során a vevőknek majd egymillió forint engedményt adtunk, ami 20-30 százalékos ár- leszállítást jelent. Egyik célunk az volt, hogy megszabaduljunk egy jelentős árúkészlettől, a másik, hogy kedvezzünk a vásárlóknak. A legfrissebb adatok szerint úgy tűnik mindkettőt sikerült megvalósítani. A litkei Tüzép-telepet október l-től minősítettük át építőanyagteleppé. A gazdaságosság érdekében áttekintettük tevékenységi körünket és ahol veszteség képződött, ott ehhez hasonló intézkedéseket tettünk. El kellett dönteni, hogy továbbra is "termeljük" a veszteséget, vagy a lakossági alapellátást szolgálva keresünk más megoldást. Mi a második megoldást választottuk a tagsági érdeket és a szövetekezet jövedelmezőségét szolgálva. Szerintem szövetkezetünk jövője biztosított és hiszek abban, hogy a megváltozott politikai és gazdasági helyzetben is megtaláljuk a helyünket. Szabó Gy. Sándor Ungvári bemutatkozás • A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár október 16- 19-ig, több magyar és küldöl fi vállalat társaságában, Ungváron mutatkozik be. A kiállításon, az ismert „KARANCS” márkanevű termékeken kívül, az új kooperációban gyártott Wamsler készülékek is láthatók. A bemutatóra a további kapcsolatok kialakulásának, esetleg közös vállalat létrejöttének reményében utaztak ki a vállalat szakemberei. Új üzlet • Endrefalva. A község központjában lévő kisvendéglőjét ABC-üzletté alakította át a szé- csényi áfész. A nemrégiben megnyílt egységben - a helybeliek megelégedésére - például csomagolt húst és iparcikkeket is lehet kapni. Helyi újság • Ságújfalu. A napokban napvilágot látott a "Ságujfalui Újság" első száma. A havonta egy alkalommal megjelenő négyoldalas lapocska a község kulturális, társadalmi és önkormányzati életéből próbál meg ízelítőt adni olvasóinak. Az írást és a szerkesztést a faluszépítő és művelődő egyesület végzi társadalmi munkában. A kiadást a polgár- mesteri hivatal biztosítja. Munkanélküliek klubja Tizenöt év, háromszáz fellépés Szécsényben és vonzáskörzetében az utóbbi időszakban havonta 80-120 fővel emelkedett a munkanélküliek száma. Jelenleg mintegy 1800-an vannak állás nélkül ebben a térségben, közöttük csaknem 120 a pályakezdő, fiatal. A gyorsmérleg ezen ijesztő eredményeivel szemben talán némiképpen biztató lehet, hogy a tendenciózusan rosszabbodó helyzet javításához a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségén kívül a Vöröskereszt-szervezet, illetve újabban a városi művelődési és ifjúsági centrum is megpróbál segítséget nyújtani. Utóbbi keresi az érintettekkel a találkozás lehetőségét, problémájuk kezelésének legelfogadottabb formáját. Tervezi a munkanélküliek klubjának létrehozását. Ennek szervezése, a belépéshez kedvet érzők felkutatása, a napokban elkezdődött. Szeméttelep Mohorán Jubilál a nagybátonyi kamarazenekar A vár feljárójánál alakul ki az új, négy üzletet magába foglaló butiksor. A kérelmezők, a helybeli vállalkozók érkezési sorrendben jutnak majd az általuk kért telekhez, amelynek nagysága 90 négyzetméter. A vállalkozás további elősegítése, az idegenforgalom növelése érdekében a telekárak megállapításánál a képviselőtestület csupán jelképes összeget kér. A butiksoron vegyeskereskedés, ruhabolt. műszaki cikkeket árúsító üzlet kínálja majd a vásárlóknak gazdag árúválasztékát. Több pályázó közül a pásztói Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat kapott megbízást a községi szeméttelep létesítésére, mellyel október végére kell elkészülnie. A költség egymillió 260 ezer forint plusz AFA s az önkormányzat a kiadások fedezéséhez 625 ezer forint céltámogatást kapott. Jubileumi hangversenyt tartott a minap a nagybátonyi kamarazenekar, hiszen tizenötödik évét ünnepelte október 14-én. A halhatatlan bécsi klasszikus emlékének adózva Mozart művei szólaltak meg a nagybátonyi koncerten — és ezt követően Salgótarjánban is—, amelyen Jakob Westh személyében dán vendég-zongoraművészt is köszönthettek. Torják Vilmos művészeti vezetőt nemrégiben az együttes egyik próbájának szünetében kértem meg, meséljen a zenekar létrejöttéről, jelenéről és terveiről. — Az elmúlt tizenöt esztendő az időnként felmerülő anyagi nehézségek ellenére, tartalmasnak bizonyult. Mindvégig lelkes tagokkal dolgozhattam együtt, ami már önmagában is a sikeres koncertek biztosítéka. A zenekar jelenleg 25 zenepedagógust számlál, közülük heten az alapítás óta itt muzsikálnak. Idáig háromszáznál több fellépést tudhat maga mögött az együttes, amely tavaly augusztus óta, öttagú választmány irányításával, egyesületként működik. Támogatójuk . elsősorban a helyi önkormányzat, de az idei évtől a salgótarjáni CO-MARK Kft., valamint a budapesti Vá- radi és Fia orgonaépítő cég is jelentős segítséget nyújt. Kezdetben a Bányász Művelődési Ház karolta fel a kamarazenekart, melynek alakulásához Kicsiny Miklós nyújtott nagy segítséget. Ángyán Károly, akkori zeneiskolai igazgató kezdeményezésére. 1983 és 1987 között jelentős támogatást adott a nógrádi szénbányák, valamint a megyei művelődési osztály is. így már az 1980-as évek elejétől kiemelten támogatott együttesként reprezentálhatták nemcsak Nagy- bátonyt, de egész Nógrád megyét is! — A fellépések jelentős része a fiataloknak szólt, de sokszor adtunk műsort a föld alá leszálló bányászoknak is. A megyéből először tízévesen léptünk ki. Veszprémben az országos kamarazenekari fesztiválon hívta fel magára együttesünk a szakma figyelmét — emlékszik vissza a karnagy, majd sorolja a sikeres szereplések évszámait, helyszíneit. — 1987-ben Budapesten, a Zeneakadémián megrendezett Muzsikusfórumon, majd rá egy évre, ismét Veszprémben arattunk sikert. Ezt követte egy turné északi szomszédainknál, és 1989-ben és az idén Ausztriában bizonyíthattunk. Jövőre egy belga meghívásnak szeretnénk eleget tenni — mondja, majd így foglalja össze a közeljövő programját: :— Az utóbbi időben mind kedvezőbben alakulnak külföldi kapcsolataink, ennek egyik eredménye a jubileumi koncert vendégművészének ittléte. Október 17-én Óbudára hivatalos az együttes, az országos kamarazenekari találkozóra, ahol egyúttal a Liszt Ferenc Kamarazenekar által tartott kurzuson is részt veszünk. A gazdag programsorozat karácsonyi hangversennyel egészül ki, az új év pedig februárban Lajtha László emlékesttel indul. Tavasszal keszthelyi és székesfehérvári szereplésekre kerül sor. — Mit lehet a fentiekhez hozzátenni? Kívánunk még több sikert, és számtalan születésnapot. Deák Ferenc Nézőpont Pártolózva az Expóról? Egy erdélyi magyar író, Pa- nek Zoltán szóleleménye a „pártolózás”. Azaz a pártoskodás, a pártelvűség erőszakolt- sága. Panek leleménye a mai helyzetre nagyon is illik, ezért kölcsönvehető. A világkiállítás körüli újabb viharokat látva éppenhogy nyilvánvalóbb ma mint tegnap - de mennyire pártolózásról van itten szó! Hogy csak most kezdődne, amiként a dologban többszörösen is érdekelt? szabaddemokrata képviselő megállapította, nos ez elsősorban a végeredmény tekintetében erősen vitatható. Demszky Gábor és kisded fővárosi, képviselőtestületi többsége bátran dacol egy egész országgal szemben: „nemet mondok az Expóra!” Teheti. Valóban nagynak tűnő erők állnak mögötte, vagy inkább szabad madarakból avanzsált varjak kárognak az Expo fölött, de főként kizárólag az új fővárosi tanácsban. Ez az érzése ugyanis az embernek. Kisebb ügyekben - mint emez, ami valóban nemzeti ügy lehetne - is megbuktak már hirtelen polgármesterek idehaza. Nem úgy főpolgármesterünk. Mert hiszen a miénk is, az egész országé Demszky úr, s nem is csak azért, mert a médiák többsége naponta százszor elrebegi nevét. Itt van ez a bátor kiállás Expo-ügyben s itt van az ország, a szegény vidék- hogy tudná ragozni ezt egy ellenzéki lap, ha akarná - és itt van Ő. A meglehetősen kevéske többségi döntéssel a fővárosi önkormányzatban. Alig valamivel többen mondtak nemet ugyanis, amikor a budapestiek önkormányzata a világkiállítást elutasította, mint ahányan mellette voksoltak és aztán voltak még a tartózkodók. Hiba volt a kormánytól talán mégis a gyors visszalépés, bár indokolt: a főváros ellenében nem lehet a fővárosban Expót rendezni. Hiba volt? Vagy inkább nagyon is átgondolt döntés, s akkor meg ugyancsak pártolózó - nem kell ellenfeszülni a főpolgármesternek és szakértőként voksoló csapatának. Hagyni kell őket a saját ellengőzükkel nemet mondani, s miként az önvédelmi sportban a húzást lökéssel, a tolást meg húzással kell leszerelni - így veszti el ugyanis egyensúlyát a támadó a visszalépéssel mindenki előtt gyorsan világossá válik, ki mit képvisel, mit akar itten. Ez is ravasz dolog, s lehet ez is pártolózó, amiként a szabad- demokraták vezényelte fővárosi önkormányzat sem akarhatja? hogy „ennek a kormánynak, ennek az érának, ennek a közönségnek most vagy később valami sikerüljön!” Legjobb - ellenzéki szempontból .-, ha semmire nincs kilátás. Expóra sem, sőt arra a legkevésbé. Hát ezen valóban csak sajnálkozni lehetne, ha nem egy országról és benne a mi vidékünkről lenne szó. De arról van és nem másról. Az sem elég , hogy miként igaz is - a főváros 18 kerületének ellentétes a véleménye a főpolgármesterével. Semmi nem változhat már - vélekednek egyesek és talán nekik lesz igazuk. „Ma a világ csak azt honorálja - mondta a parlament legutóbbi ülésén a külpolitikához értő Horn Gyula, a szocialisták vezérszónoka az Expóra is rátérve kicsit később -, amit magunk el tudunk érni.” Ez bizony faktum. De mit honoráljon a világ, amire olyan nagyon számítunk, amikor a főváros kezével szavazva, pártolózva elutasítjuk magát a segítés lehetőségét. A meg nem történő dolgok soha nem alkalmasak semmilyen bizonyításra, hacsak nem a széthúzásra, a gán- csolódásra, a görcsös pártolózásra. Nem vonzó dolgokra. De mondott mást is az az ember, akire a német egyesítés óta szószerint odafigyel a világ. Négymilliárd! dollár beruházási szándék regisztrálódon máris eddig az Expóval kapcsolatban. Legalább ezt az ösz- szeget ne hagyja veszni az ország, a parlament, és kérte is a képviselőket - ne hagyják abba az ügyet. Budapest a fővárosiaké? Az ország valamennyi reménykedő, beruházni is akaró kis és nagyobb vállalkozója még ezt is kérdezheti: az ország a főváros főpolgármesteréé és azon kisebbségi-többségé, amelyik elérte a nemet a döntésben? Az elmaradó munkaalkalmak miatt lázongok majd ugyanúgy kezelendők, mint a tettek embereként beállított főpolgármester bukott akcióiban a könyvárusok és a hajléktalanok majd pedig a gépkocsik parkolói kezeltettek. Ázaz sehogy. Csak ne hallatszana viszont kórusban, hogy az Expo nemzeti érdek! Milyen fokú manapság a pártolózás, ha a nemzeti érdeket így meg lehet buktatni? És akkor vigasztalódjon mindenki azzal a harminc mil- liárddal, amit a kormány a világkiállításra szánt és az új tervek szerint majd többségében megkap környezetvédelemre, infrastruktúrára a magyar vidék. Ebben is a pártolózás dönt majd, vagy lesz figyelem, képviselői kurázsi az antipártoló- zásra. T. Pataki László
