Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

A CSODA NEM JÖN MAGÁTÓL — 5. oldal II. ÉVF., 244. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1991. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA ff Black Jack Disco Show minden pénteken és szombaton 20.00—05.00 óráig az etesi Művelődési Házban. Vendég október 18-án, pénteken az EXOTIC együttes 23.00 órától, október 19-én, szombaton REPUBLIK együttes 23.00 ótától. Ez most TUTI % (48327/K^ Antall József Egerben Bilincsben a rabló Címeres nemzeti A Magyar Demokrata Fórum egri szervezetének meghívására Antall József miniszterelnök a hevesi megyeszékhelyre látoga­tott. Antall Józsefet az egri város­házán a város és a megye vezetői, valamint az MDF városi szerve­zetének képviselői fogadták. A miniszterelnök találkozott a vá­rosi képviselő-testület tagjaival. Kiépítik a crossbart Ersekvadkert. Az önkor­mányzat lakásonként százhúsz, összesen 480 ezer forinttal kíván hozzájárulni annak a részvénytár­saságnak a törzstőkéjéhez, amelyeknek a magyar Távközlési Vállalat, a Műszertechnikai Rt. és a külföldi Ericsson lesznek a tagjai. Tervek szerint a közeljö­vőben megalakuló társaság a crossbartelefont, a biztonság- technikai és kábeltelevíziós háló­zatot egyaránt kiépíti. KE FELEDJE HOLNAP Demonstráció a Műegyetemen Megközelítően száz külföldi diák tartott demonstrációt a Bu­dapesti Műszaki Egyetem terüle­tén. A diákok tiltakoztak a „bőr- fejűek” — utóbbi két hétben megszaporodott — támadásai ellen. „A diákok szeretnének félelem nélkül élni Magyarorszá­gon és megkapni az őket megil­lető védelmet a rendőrségtől”. Magán­vállalkozásban Mikrohullámú rádió- és tv- adóvevő tornyot épít a Sárvár melletti 208 méter magas Sport­hegyen Orbán Kálmán, helyi villanyszerelő vállalkozó, aki a torony építését már meg is kezd­te. A torony megoldja 16 kör­nyékbeli község és Sárvár város digitális rendszerű telefoncsatla­koztatását a szombathelyi köz­ponthoz, sőt a műholdas tv- műsort is átjátszana az igény­lőknek. majd a kora délutáni órákban az MDF helyi szervezetének tagjai­val váltott szót. Ezt követően Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét kereste fel az érseki palotában. A városi sportcsar­nokban nagygyűlés zárta a mi­niszterelnök programját. Hetek óta érkeztek a bejelenté­sek a rendőrségre, két fiatal emberről, akik különböző értékes tárgyakat vittek el a vonaton békésen utazó emberektől. Az utasokkal sem bántak kesztyűs kézzel, erőszakoskodtak és gáz­sprayt is használtak. A „rend őrei” nem tétlenkedtek, mert az első bejelentés után két héttel elfogták a rablókat. Október 16- án, a salgótarjáni állomáson ólálkodott a két bűnös. Lehet, hogy újabb bevetésre készülőd­tek. A rendőrök megjelentek az állomáson, egy sértettel, aki fel­ismerte az egyik támadót. Igazol­tatták, s mint a filmekben lenni szokott a kezükre tették a bilin­cseket. Nem teremtünk „új tulajdonosokat” Start előtti helyzetben a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek? Gonda Pál, a szécsényi áfész elnöke négy évtizede jegyezte el magát.a szövetkezeti mozgalom­mal. Végigjárta a különböző lépcsőfokokat, amíg a nyugat­nógrádi népbolt szécsényi egysé­gének eladójából osztályvezető, főosztályvezető, majd 84-től áfész-elnök lett, s azóta is élvezi a tagság bizalmát. Ennyi idő alatt számos sikerben és kudarcban volt része. Mostanában mintha a bizonytalanság növekedne, s egyfajta kötéltánc lenne jellemző a szövetkezetek életére. — Egyáltalán, milyen érzés napjainkban áfész-elnöknek lenni? — Semmivel sem könnyebb és nehezebb, mint a gazdaság más területén dolgozó vezetőknek. A legkisebb eredményért is kemé­nyen meg kell dolgozni, s bizony csökkent a sikerélmény. — Hogyan látja a szövetkeze­tek jövőjét? — A rendszerváltással átalaku­lóban van a gazdaság. A parla­ment tárgyalja az új szövetkezeti törvényt, valamint az átmeneti szabályokat. Kicsit start előtti helyzetben vagyunk, arra várva, hogy véglegesen megteremtőd­jön a szövetkezetek hosszú távú működését szabályozó feltétel- rendszer. A szövetkezés szabad­ságát az alkotmány biztosítja, s ennek valódi lehetőségét teremti meg a szövetkezi törvény. Mivel majdnem negyven éve dolgozom ezen a területen, így tudom, hogy az elmúlt évekre jellemző volt az állami és politikai beavatkozás a szövetkezetek életébe. Már a közeljövőtől várom azt, hogy a szövetkezetek, mint a tagok vagyoni hozzájárulásával létre­jött közösség, a tagok alapvető gazdasági érdekeit szabadon érvényre juttathassa. Az érdekelt­ség megteremtésének első lépé­seként a küldöttgyűlés döntése alapján a szövetkezeti vagyonból 28 millió forintot tagjaink és dolgozóink részére felosztottunk ingyenes üzletrész formájában. (Folytatás a 3. oldalon) Távfűtés — ki-ki alapon Alapkőletétel lobogók Cserhátsurány. A Műdékor Szövetkezet helyi üzemében az új magyar címerrel ellátott nemzeti zászlókat és lobogókat varrnak. Az itt dolgozó asszonyok ezresével készítik el a zászlókat, melyeket a fővárosi központúkon keresztül értékesítenek. Képünkön Ecet Mária üzemvezető Szabóné Veres Eszternek magyarázza a zászlók készítésének menetét. —RT— Kedvezményes kölcsön lakásonkénti hőórákra Változnak az utcanevek Hol is lakunk mostanában? (FEB) A távfűtés díjtételei drasztikusan megnőttek, a szol­gáltató vállalatoknak — az eddi­gi gyakorlattal ellentétben — kö­telezően mérniük kell, hogy mennyi energiát juttatnak meg­rendelőiknek. A 640 000 távfűté­ses lakás bérlői azonban nincse­nek abban a helyzetben, hogy ki- ki annyit fizessen a hőenergiáért, amennyit fogyaszt. A lakásonkén­ti mérőberendezés egyelőre a többség számára utópia, mert beszerzésének, fölszerelésének ára 20—30 000forint. Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium energiaellátási főosztá­lyának vezetője osztja ezt a véle­ményt: — Sajnos, az egyéni mérés bevezetése olyan drága, hogy az érintett családok túlnyomó részé­nek szinte nagyberuházás. Noha a számvevőszék szakembereinek számításai szerint a befektetés 4—6 év alatt megtérül, erre jómagam nem mernék mérget venni. Létezik egy olcsóbb, úgynevezett költségelosztó be­rendezés, ami radiátorra szerelve méri a lakás hőmérsékletét. Ez azonban csak közelítő pontossá­gú mérésre alkalmas, fogyasztási arányokat mutat. Még az idén megkezdik a budaörsi bevásárlóközpont építé­sét; a leendő centrum első épüle­tének alapkövét szerdán Habs­burg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament tagja helyezte el. A 24 hektáron két év alatt 10—15 milliárd forintból felépülő bevásárlóköz­ponthoz a külföldi befektetőket a Technomark Rt. szervezi. A cég vezetői ez alkalomból cáfolták a vállalkozás pénzügyi hátterének zavarairól szárnyra kapott híre­ket, s leszögezték: minden felté­tel megvan az összesen 200 ezer négyzetméter alapterületű cent­rum megvalósításához. Igazából tavaly nyáron volt sláger az utcanévvita. Bár ez a megnevezés talán túlzó, mert a rendszeresen összehívott lakos­sági fórumok rendre családias­ra sikerültek, a pártok és az újságírók részvételével. Mindez csak a „késő bánat” okán jutott az eszembe, mivel — hosszú csönd után — Salgótarján képviselő-testülete megtárgyal­ta és elfogadta a város közterü­leteinek elnevezéséről szóló előterjesztést, ami számban csaknem 70 változást jelent. A testület döntése szerint az új táblákat a régi, Salgótarjánt jel­lemző táblákhoz hasonlóan kell kivitelezni. Az új táblák mellett a régieket két évig meg kell hagyni, érvénytelenségüket piros színű áthúzással jelölik. (Folytatás a 2. oldalon) Telkes gazdák társulása Discont Tarjánban A Nógrádker Részvény- társaság hétfőn nyitotta meg első diszkont áruhá­zát Salgótarjánban, mely­ben mintegy kétezerféle élelmiszer, vegyi áru, ház­tartási és műszaki cikk, va­lamint különféle ruházati termékek kaphatók disz­kontáron. A szabadidőbolt helyén található áruház­ban 6,5 millió forint értékű áruból válogathatnak a vásárolni szándékozók. — RT — Két évvel ezelőtt, amikor a Karancs Mgtsz zártkerti, mező- gazdasági művelésre kiosztotta a karancsaljai domboldalon a 800—1200 négyszögölös telke­ket, senki nem gondolt arra, hogy ezzel egy vállalkozás is elindítta- tik. Nevezetesen a Gyurtyános Építő Közösség, amely társulási formában arra alakult, hogy megszervezze — a tagok részére — kertjeinek vízellátását. A panorámás domboldalon 545 kert kialakítására, vásárlására került sor, telkenként mintegy 20—30 ezer forintért. A birtok­lás, a tulajdonosi öröm summa summárum ötszáz családot érint­het. Ebből ugyan, csak 270-en léptek a társulásba. Emiatt a vízbekötés költsége viszont majdnem kétszer annyiba került. De megérte. A vízrendszer kiépítése, a gerincvezeték átadása az idén, augusztus végére befejeződött. Igaz, nem volt „olcsó mulatság”: a társulásba lévőknek telkenként 42 950 forintot kellett fizetniök. Azonban, ha a társaságon kívü­liek — 175-en — szintén belép­nek a társulásba, akkor a bekötési költség lényegesen tovább csök­kenhet. Nyilvánvaló — az inflá­lódás következtében is — minél hamarabb történik a belépés, annál előnyösebb. — Ám, ked­vezmény így is jutott a társulás tagjainak. Mégpedig azért, mert a vízrendszer építését az Észak­magyarországi Regionális Vízmű készítette, ennek következtében a vízdíjat köbméterenként tíz fo­rinttal olcsóbban, termelői áron számolják az itteni telektulajdo­nosoknak. Vagyis 27,50 helyett 17,50 Ft/m-’-re. A vízműtársulás tagjai most azt fontolgatják, hogyan lehetne a villany bevezetését már a jövő évben megoldani. S ha ennek megvalósítása jó úton haladna, akkor a karancsaljai polgár- mester már tervezhetné a kertek közötti utak kialakítását is. Bár, sorrendben, előbb a zárt­kerteket kellene majd átminősíte­ni üdülőövezetté... Hiszen Ka- rancsaljának sem jönne rosszul egy kis adótámogatás, mivel a telektulajdonosok kétharmada mintegy 400—450 salgótarjáni lakos. (vl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom