Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. OKTÓBER 16., SZERDA 2 m'Urjwi Kérdőjelek Nyer a VESZT? (FEB) A volt KGST-országok piacgazdaságra való áttérésének támogatása s a világgazdasághoz való csatlakozásuk segítése: ez a hivatalosan meghirdetett célja annak a szervezetnek, amelyet a hajdani szocialista gazdasági együttműködési mechanizmus helyettesítésére terveznek. Ha igaz, Bulgária, Cseh—Szlovákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország és a Szovjetunió közreműködésével Moszkvában hamarosan megszületik a „bébi”. Egyelőre legalábbis úgy tűnik: Magyarország nélkül. Kényszer szülte lépés? Bizonyos fokig igen, hiszen az alapítók nagyon is rászorulnának egymás piacára, a kooperációra, a kemény valutára és a világpiacra. Vagyis a VESZT rövidítésű intézmény (a betűszó a kelet-európai együttműködés és kereskedelem nevet rejti) létrehozása gazdaságilag logikus és működése akár ígéretes is lehet. Jó dolog-e kimaradni? A kérdés magától adódik, megbízható választ adni szinte lehetetlen. Kétségtelen, hogy kereskedelmi forgalmunk „átfordulása” révén Magyarországnak a nyugati piacok ma már jóval fontosabbak, mint a sokáig meghatározó kelet-európai térség. De a teljes elfordulás is veszélyeket rejt, hisz a közreműködők ma is jelentős partnereink. És szükségünk lesz rájuk. Igazán nem a groteszk szójáték sugallja a kérdést: nyer vagy veszt a VESZT? S az veszt aki részt vesz, vagy épp aki távol marad? Szegő Gábor Fegyelmit kaptak Hét börtönőrt terhel felelős­ség kisebb-nagyobb mérték­ben a veszprémi börtönből történt fogolyszökés miatt, mindannyian fegyelmit kap­tak — jelentette be keddi saj­tótájékoztatóján Újszászi Zoltán százados, megbízott parancsnok, aki az ügy kivizs­gálását vezette. Rámutatott, hogy különösen annak a két őrnek a felelőssége súlyos, akik a szökés idején elmulasz­tották az alapos ellenőrzést. A börtönparancsnok hangsú­lyozta továbbá, hogy elégte­len volt a technikai felszerelt­ség is. A nagy port felvert fogoly­szökés után azonnali intézke­déseket foganatosítottak: át­szervezték az őrzés rendjét, megkezdték a dróthálók cse­réjét, a várbörtön külső falán pedig még ebben az évben őrtornyot állítanak fel. Húszmillió a Nemzeti-tömbért (Folytatás az 1. oldalról) aljai víz körvezeték kiépítése szerepel. Ezek teljes költsége 95 millió forint, a pályázat elnyerése esetén az önkormányzatot csak a költség fele terheli. Az ülés végén dr. Zsély András interpellált. A baglyasi kultúrház és az ÉVI II. garázsára hivatkozva (a nyertes pályázók engedélyek hiányában tehetetlenek) kijelentette: — Úgy tűnik, a hivatal akadályozója a testület működésének. (Választ két hét múlva kap.) —Dudellai— Világpolitika sorokban Moszkva. Mihail Gorbacsov szovjet államfő kedden Moszk­vában előbb Slobodan Milosevic szerb elnökkel, majd Franjo Tudjman horvát elnökkel is tár­gyalást folytatott. A két megbe­szélésről kiadott eddigi hivatalos közlések a várakozásokkal ellen­tétben nem tettek említést a há­romoldalú találkozóra vonatkozó megegyezésről. A TASZSZ be­számolója szerint Gorbacsov a horvát elnöknek kifejezte készsé­gét arra, hogy konkrét lépésekkel segítse elő a jugoszláviai válság rendezését. Egyetértettek abban, hogy „mindent meg kell tenni a jugoszláviai partizánháború megakadályozása érdekében". Helsinki. A helsinki Finlandia palotában Észtország, Litvánia és Észtország államfője kedden aláírta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet zá­róokmányát. Ezzel 38-ra emelke­dett az 1975-ben jóváhagyott nagy fontosságú dokumentum aláíróinak száma. A balti álla­mokból érkezett küldöttségeket fogadta Mauno Koivisto finn elnök és Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke. Washington. Az amerikai csapatokra szükség van Európá­ban, de 1995 után elegendő lesz, ha csupán 150 ezer fős hadsereg marad a kontinensen —- jelentet­te ki John Galvin tábornok, a NATO főparancsnoka a The Washington Post keddi számában megjelent nyilatkozatában. Az interjúban Galvin kijelentette: az Egyesült Államok missziót telje­sít Európában, amikor hozzájárul a kölcsönös kötelezettségek rendszerének fenntartásához és útját állja annak, hogy az európai népek „újranacionalizálják” a katonai biztonságról alkotott koncepcióikat. Moszkva. Mihail Gorbacsov- val kezdett tárgyalásokat kedden délelőtt Moszkvában Nakajama Taro japán külügyminiszter. A Kremlben zajló eszmecsere köz­ponti témája a kétoldalú kapcso­latok rendszere, valamint a Kuril- szigeteknek az előrelépést hátrál­tató problémája volt. Nakajama eddigi moszkvai tárgyalásain nem történt áttörés e téren. Tokió, mint ezt korábban már többször is megerősítette, a japán—szov­jet kapcsolatok normalizálását jelentő békeszerződés aláírását a Kuril-szigetek visszaadásától teszi függővé. Belgrád. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja kedden visszatért Jugoszláviába, hogy folytassa tájékozódó jellegű tárgyalásait. Ezúttal Skopjében Macedónia vezetőivel folytatott konzultációkat a válságról. Orbán Viktor a parlament szétverésétől tart Az Országgyűlés kedden délu­tán folytatta a Btk. módosításáról szóló, Zétényi Zsolt és Takács Péter MDF-es képviselők által benyújtott törvényjavaslat általá­nos vitáját. A törvényjavaslat lé­nyege, hogy az emberölés, a hűt­lenség és a hazaárulás büntethe­tősége ne évülhessen el, ha e bűncselekményeket 1944. de­cember 21. és 1990. május 2. között követték el, és az állam politikai okból nem érvényesítet­te büntetőigényét. A délutáni szünet előtt Orbán Viktor a FIDESZ frakcióvezetője felkérte a beterjesztőket: vonják vissza törvényjavaslatukat, valamint a parlamenti pártokat, hogy egyez­tetéseken tisztázzák, hogyan óhajtják a múlt lezárását, mert a vita ilyetén folytatása, az egymás múltját felemlegető számos fel­szólalás azzal fenyeget, hogy az első szabad parlament szétveri saját magát, megfosztódik hitelé­től és lejáratja magát az ország előtt. Az MSZP nevében Gál Zoltán frakcióvezető csatlakozott Orbán Viktor javaslatához. A képviselők az esti órákban elfogadták a társadalombiztosítá­si rendszer megújításának kon­cepciójáról és az ezzel összefüg­gő rövid távú feladatokról szóló határozatot. A koncepció értel­mében megkezdődik a nyugdíj- rendszer átalakítása, az egész­ségügyi ellátás biztosítási jog­alapra helyezése. Az Országgyűlés rövid szava­zási procedúra után módosította a Munka törvénykönyvét, és ezzel lehetővé tette, hogy mindazok végkielégítést kapjanak, akiknek munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba. A képviselők elfogadták a Nemzetközi Munkaügyi Konfe­rencia 1989. évi ülésszakán jóvá­hagyott okmány bemutatásának tudomásulvételéről szóló határo­zati javaslatot. A déli ebédszünetben sajtótájé­koztatót tartottak az Európai Közösséggel kötendő társulási szerződésről. A Strasbourgban járt héttagú parlamenti delegáció vezetője, Hörcsik Richárd (MDF) szerint a társulási szerződés minden bizonnyal életbe léphet a tervezett időpontban, 1992. ja­nuár 1-jén, ratifikálására várha­tóan február elején kerül sor. (MTI) Fosztogatók rendőrkézen A Salgótarjáni Kohászati Üzemek parkolójában érte tetten a rendőrségi járőr Balogh Tibor, Schaul Lajos és O. Á. gyermek­korú salgótarjáni lakosokat, amint hétfőn, éjjel kér óra körül az autókat fosztogatták. A csapat tagjai éppen egy hangszórót és iratokat próbáltak magukévá tenni, amikor a törvény erői lecsaptak rájuk. Később aztán a kihallgatások során az is kiderült, hogy nem ez volt az egyetlen ilyen akciójuk, s még tíz bűncse­lekmény elkövetésével gyanúsít­ják a három autótolvajt, akik rendőrségi őrizetben várják a nyomozás befejezését. Az Expo-ügy még nincs lezárva! Új javaslat: GÖDÖLLŐ A kormány még nem zárta le véglegesen a világkiállítás ügyét, e heti ülésén alaposan mérlegelni fog minden rendel­kezésére álló információt, s ennek során nyilván az esetle­ges gödöllői Expo gondolatát is megvitatja. Az Expo megrende­zésének kérdésében nem is a kormány jogosult dönteni, a miniszterek a költségvetési garancia mértékére vonatkozó javaslatot tehetnek az Ország- gyűlésnek. A világkiállítás ügyében a végső szót a fővárosi önkormányzat és az Országgyű­lés mondhatja ki. A múlt heti kormányülésen a testület újólag ezt az álláspont­ját juttatta kifejezésre, de végle­ges, megváltoztathatatlan dön­tést nem hozott az Expo ügyé­ben. Ezt bizonyítja az is, hogy a világkiállítás megrendezésé­ről benyújtott törvény tervezetét mindmáig nem vonta vissza, meghagyva annak lehetőségét, hogy új fejlemények esetén módja legyen igazodni az új helyzethez. Esetleg a fővárosi közgyűlés is megváltoztatja álláspontját, hiszen a döntés óta jelentős üzleti ajánlatok váltak ismertté. Kupa Mihály nem a kormány ál­láspontját ismertette, hanem a pénzügyminiszter kételyeinek, aggályainak adott hangot az Expo ellenzői által a Parlament­ben is idézett nyilatkozatában. Az MDF parlamenti frakciója támogatja azt a kezdeménye­zést, amely szerint fővárosi népszavazás mondja ki a végső szót az 1996-os világkiállítás ügyében. Ezzel egyidejűleg kezdeményezik, hogy a kor­mány járjon el: a Világkiállítá­sok Nemzetközi Irodája (BIE) csak a népszavazás eredményé­nek ismeretében foglalkozzon a budapesti Expo kérdésével. Mindemellett az MDF képvi­selőcsoportja felkéri a kor­mányt, hogy az Expóval kap­csolatos törvénytervezet átdol­gozásával haladéktalanul te­remtsen jogi kereteket a hon­foglalásra emlékező 1996. évi országos jubileumi rendezvé­nyek számára. A világkiállítás megrendezé­sének feltételei Gödöllő közelé­ben adva vannak, ezért a város önkormányzata rendkívüli ülé­sén úgy döntött, felajánlják: Budapest helyett legyen a helys­zín Gödöllő. A döntés három hónapos előkészítő munka alap­ján született. A számítások szerint a kor­mány által biztosított 30 mil­liárd forint elegendő lenne a hazai és külföldi vállakozók, befektetők által finanszírozott beruházások költségének pénz­beli kiegészítésére. A kiállítás megvalósulásával a vidék sem esik el a fejlesztési pénzektől, hiszen az Expo bevételeiből nagyobb összegeket juttathatna az elmaradott régióknak a kor­mányzat, mint a kiállítás elma­radásával megmaradó 30 mil­liárd forint — állítják a gödöl­lőiek. Ismét leáll az SKU (Folytatás az 1. oldalról) A beruházási osztály vezetőjétől, Evinyik Sándortól megtudom, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne célszerű úgy dolgozniuk, hogy a kemencéket két napra befűtik, majd leállítják. Ezzel a kényszerszünettel energiát lehet megtakarítani. A gyárkapu előtt az ott dolgozókkal elegyedek szóba. — Majd csak akkor lesz gond, amikor kevesebb a fizetés, ha benne leszünk — hallom sokaktól. — Odahaza két gyerek van, a harmadikat most műtik Amerikában, arra is kölcsönt kellett felvennem. Mondják, több mint valószínű, munkanélkülire kell mennem. Nem tudom mi lesz velünk. — Oláh József egyéni gondjaihoz a cég baja csak ráadás. Problémák és remények. Símkó Rezső laboráns szerint, aki nem optimista, annak eleve nem jöhetnek össze a dolgai, mert „nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség”. Egy úr jön oda hozzám, érdeklődik mit csinálok, mit írogatok. Bemutatkozom, elmondom mi járatban vagyok. O is bemutatkozik: Bánfai Ferenc, a biztonsági osztály vezetője. Beszédbe elegyedünk. — Nem vagyok más helyzetben, mint a többi dolgozó. Az üzemszünet rám is ugyanúgy vonatkozik, bár esetenként ellenőrzésre bejövök, és mint más leálláskor is biztos az a szomorú kép fogad, hogy egy ilyen nagy vállalat csendben áll. Megvisel, mert közel húsz éve dolgozom itt a vállalatnál, és ilyen helyzetet még csak ebben az évben éltem át. Rossz hatással van rám, mert amióta dolgozom, minden ehhez a vállalathoz köt, és a jövőben is innen várom a megélhetésemet. Még mindig bízom a kilábalásban. Ha a fellendülés lassú is lesz, és sok fájdalommal is fog járni, én azért bizakodó vagyok. Lesz még dübörgő acélgyár! F. Á. A jugoszláv válságmenedzser Cyrus Vance (Ferenczy—Europress) Az ENSZ főtitkára a „nagy közvetí­tőt”, a „nehéz ügyek megoldásá­nak miniszterét” választotta Cyrus Vance személyében jugo­szláviai megbízottjává. Perez de Cuellar azt a politikus-diplomatát kereste, aki alkalmas lehet arra, hogy átvágja a gordiuszi csomót, — ha van még egyáltalában csomó, amelynek elvágásával foglalkozhat a világszervezet. Vancet szürke eminenciásként ismerte Washington, amikor 1977-ben Jimmy Carter meghívta a külügyminisztérium élére, hogy véget vessen „a Henry Kissinger stílusában bonyolított külpoliti­kai szólóknak”. Cyrus Vance karrierjét elit iskolái eleve biztosították: Kent és Yale bizonyítványaival a zse­bében lett jogász, s talált mind nagyobb kapukat a politika kü­lönböző épületeibe. Eleinte a szenátus különböző bizottságai­nak fegyelmezett jogtanácsosa­ként inaskodott, 1961-ben jogi főtanácsadóként működött a védelmi minisztériumban, 1962- ben pedig már Kennedy elnök védőszárnyai alatt a hadsereg ügyeivel foglalkozó minisztériu­mot vezette. Johnson elnöksége idején jutott kifejezetten hatalmi pozícióhoz: védelmi miniszter- helyettesként hasonlíthatatlanul nagyobb volt a befolyása, mint a másik minisztérium első embere­ként. Innen tért vissza a jogász­kodáshoz, amikor a republikánu­sok meghódították a Fehér Házat, s türelmesen kivárta, amíg a demokrata Carter felhívta telefo­non. Külügyminisztersége alatt közreműködött a menetrendszerű panamai Amerika-ellenes nyug­talanság megfékezésében, közve­tített a ciprusi válságban, részt vett a Kína és az Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatok norma­lizálásában (vannak, akik ide vezetik vissza kibékíthetetlen háborúskodását Zbigniew Brze- zinskivel, Carter biztonságpoliti­kai főtanácsadójával, aki magát tekinti a Peking—Washington kapcsolatok igazi atyjának). Szerepe volt Izrael és Egyiptom kapcsolatainak rendezésében és ott volt a párizsi amerikai—viet­nami tárgyalásokon (sokak sze­rint bűntudattal, mert felelősnek érezte magát azért, hogy Wa­shington háborúba keveredett Délkelet-Ázsiában). A 74 éves Vance állami tiszt­viselőként 1980 áprilisa óta nyugdíjas: lemondott, mert nem értett egyet Carter iráni politiká­jával. Vance a stílus embere is. A Der Standard most úgy minősíti őt, mint aki „békepolitikusként lett erős, és mindig a csendes diplo­mácia klasszikus módszereit követte”. Tény: ha valaki, úgy ez a konfrontációkat kerülő és az együttműködési lehetőségek leg­keskenyebb ösvényeit is felfede­ző csendes diplomata az, aki akár jó meglepetésekkel is szolgálhat déli szomszédságunkban. Ha diplomáciával egyáltalán meg­oldható még valami Jugoszláviá­ban, — vagy az egykori Ju­goszláviában. K. T. NOGRAD SZÉPÉ 1991. Ha látni szeretné... Lassan eljön a nagy nap. No­vember 9-én, 18 órától kerül sor az idei megyei szépségkirály- nő-választásra. A helyszín ter­mészetesen a József Attila Mű­velődési Köz­pont színházter­me. A műsorra a belépőjegyeket október 21-től (hétköznap 14-től 18 óráig) lehet vásárolni a művelődési központ jegy­pénztárában. Jegyet csak az vehet, aki ki­vágja az itt ta­lálható jegyi­génylő lapot, melyet a pénz­Jk/nógrád SZÉPE 1991 JEGYIG ENYLO Ez a szelvény egy darab belépő megvásárlásához szükséges. tárban a jegyvásár­láskor le kell adni. Egy igénylőlapra csak egy jegyet tu­dunk biztosítani. A háromrészes ren­dezvény házigazdá­ja Vágó István. A programot egy kiváló színész­hármas is erősí­ti. Elég csak a nevük: Schütz lla, Sztankai Ist­ván és Mikó Ist­ván. Ha látni szeretnék őket — és természe­tesen a lányokat — akkor siesse­nek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom