Új Nógrád, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
LESZ-E NÓGRÁDBAN KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLET? — 4. öldal II. ÉVF., 242. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1991. OKTOBER 15., KEDD SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Egy LAP, % amely Önről, barátairól, ismerőseiről Fizesse Székházjuttatás a pártoknak Vagyonátruházási illeték-, és tehermentesen veszik tulajdonukba a pártok a számukra kijelölt székházakat. Az erről szóló XLIV. törvényt a Magyar Közlöny legutóbbi száma közli. Az MDF a Bem tér 3. szám alatti, az SZDSZ a Mérleg utca 6., az FKgP a Belgrád rakpart 24., a FIDESZ a Lendvay utca 28., az MSZP pedig a Köztársaság tér 26. szám alatti épületek kizárólagos tulajdonosa lett. A KDNP a Nagy Jenő utca 5. számú épületet kapta, ám az ingatlan 14/100-ad részét az FKgP birtokolja. A törvénnyel a kormány arra is felhatalmazást kapott, hogy az év végéig az MDF és a FIDESZ részére további ingatlanokat juttasson, ugyanis e pártok, „birtokainak” nagysága csak így lehet arányos választási eredményeikkel. A parlamenten kívüli, 1 százaléknál jobb választási eredményt elért, így költségvetési támogatásban részesülő pártok — a rájuk voksoltak számától függően — 400—800 négyzetméter alapterületű ingatlanrészek tulajdonjogához jutnak. Cserélik a telefonokat A Nógrád Megyei Távközlési Üzem modernebb készülékekre cseréli a megye egész területén a nyilvános és — amennyiben igény van rá, térítés ellenében — a magán-előfizetők telefonjait. Az új eszközök gyorsabban adják át az információt, így a kapcsolat a hívófelek között hamarabb jön létre. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezek a telefonok a korábbiaknál jóval biztonságosabbak. A készülékek cseréje folyamatosan, az újabbak érkezésének ütemében történik. Számítógéppel vezérelt, különleges szolgáltatásokat is nyújtó, valamint kártyástelefonok megjelenése megyeszerte kb. két éven belül várható. Bezárt a Műcsarnok Ma már nem nyit ki a Műcsarnok, várhatóan a hónap végén megkezdődik az átépítése. A rekonstrukció a terv szerint két és fél évig tart. Az első ütem munkálatai — az alápincézés, a gépészeti tennivalók elvégzése és a födémcsere — több mint egy- milliárd forintba kerül. Az épület alatt új helyiségeket alakítanak ki, ahol mozi, „artshop” kiszolgálóhelyiségek, büfé és műhelyek kapnak helyet. Az épület leromlásához „hozzájárult” a díszszemléken felvonuló páncélosok keltette rázkódás is. A múzeum az Olof Palme sétány 1- be — a Művészeti Alap műemlék épületébe — költözik. Idősek otthona Cserhátsurány. Kívülről felújították a nyolc helyiségből álló régi óvoda épületét, melyben öregek napközi otthonát és szociális otthont kívánnak berendezni. Az előbbiben húsz, az utóbbiban nyolc idős ember elhelyezésére nyílik lehetőség. Jövőre cserkész- almanach A Magyar Cserkészfórum hét végén rendezett első nagygyűlésén elhatározták, hogy kiadják az „Ismerjük meg egymást és ismertessük meg magunkat a világgal” című almanachot. A jövőre megjelenő kiadvány tartalmazza majd a Cserkészfórumhoz csatlakozott szervezetek adatait, szervezeti felépítését és levelezési címét. A 3000 példányban megjelenő könyv a Magyarok Világ- szövetsége anyagi támogatásával készül. A nagygyűlésen eldöntötték, hogy a különböző szervezetek egységesítik a tisztképzést, összeállítják a kiscserkész-kikép- zési anyagot és közös kiadványokat jelentetnek meg. A hószolgáltatási díjak növekedésének oka: a dotáció megszűnése Marad a drasztikus áremelés Az utóbbi napokban több félreérthető nyilatkozat is elhangzott a különböző tömegkommunikációs eszközökben a távhőszolgáltatás díjainak emeléséről. Ezeket többen úgy értelmezték, hogy a lakosság nyomásának engedve mégsem emelik olyan nagy arányban az árakat, ahogyan azt beharangozták. Azt reméltük, a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat illetékesei megerősítik a jó hírt, ám nem így történt. — Sajnos az áremelés mértéke nem változik — mondta Csörge József, a vállalat gazdasági igazgatója. Azt a 15 nagyvárost kivéve, ahol az Ipari Minisztérium már korábban 104,40 forintban maximálta a fűtési díj árát légköbméterenként — Nógrád egyetlen települése sem tartozik e körbe —, mindenütt a lakossággal ismertetett drasztikus emelés marad érvényben. Az említett cégeknek saját költségvetésükből kell kigazdálkodniuk a többlet- kiadásaikat. — Bőd Péter Ákos, ipari miniszter vasárnap Debrecenben úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi hónapokban több hőszolgáltató vállalat indokolatlanul növelte költségeit — például nagyarányú béremelésekkel —, amit most a lakosságra kíván hárítani. Megfelel ez a valóságnak? — A mi esetünkben szó sincs ilyesmiről. Arainkat a múlt évi költségvetés alapján állapították meg, tehát azt az idei esztendő kiadásai semmiképpen nem befolyásolják. Még az infláció következtében megnövekedett kiadásokat sem háríthattuk át a lakosságra. A vállalatnál egyébként a béremelés 20 százalékos volt — erre a kormány adómentességet is biztosított —, ami talán nem nevezhető „nagyarányúnak”. A minisztériumnak végre el kellene ismernie, hogy az áremelés a központi dotáció megszűnésének következménye és nem másé. — Ugyancsak vasárnap hangzott el, hogy a minisztérium kezdeményezi az önkormányzatoknál a távhőszolgáltatók működésének felülvizsgálatát. Számíthatunk-e erre a megyeszékhelyen? — A vállalat átalakítása kapcsán várhatóan október végén megkezdjük a megyei hőszolgáltató működésének vizsgálatát — adta meg a választ Kenyeres István, a salgótarjáni önkormányzat műszaki osztályának vezetője. Ez azonban nem elsősorban arra irányul, hogy a cég indokolatlanul nagy költségekkel dolgozik-e, hanem egy komplex elemzés készül az egész szolgáltatásról. Azt szeretnénk megvizsgálni, milyen lehetőségek vannak az olcsóbb, gazdaságosabb termelés kialakítására. Persze az önköltség csökkentéséhez korszerűsítésre, modem berendezésekre lenne szükség, amit anyagi források nélkül nagyon nehéz megvalósítani. — Ozsvárt — Önbíráskodás Tarjánban Ez a tolerancia? Hogyan akarunk így demokráciát? MSZOSZ-kongresszus novemberben (Ferenczy—Europress) Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa úgy döntött, hogy november második felére összehívja soron kívüli munkakongresszusát. Bálint Attilát, az MSZOSZ szóvivőjét kérdeztük: belső szervezeti okok, vagy az MSZOSZ-re nehezedő külső nyomás indokolta a döntést? — A döntést három dolog motiválta: egy gazdasági szempont, egy politikai és egy szervezetpolitikai indok. Ami a gazdasági összefüggéseket illeti, el kell mondanom: 1990 márciusa, az MSZOSZ megalakulása óta kiderült, hogy a gazdasági privatizáció nem abban az ütemben folyik, ahogyan azt akkor még előre látni lehetett. Még ma is az állam, a kormány a legnagyobb munkaadó, az érdekek egyeztetése vontatottan halad, a parlament egy jó esztendeig nem foglalkozott a gazdaság átalakulását érintő alapvető törvényekkel. És ami ennél is fontosabb: nem tárgyaltak ezekről a kérdésekről érdemben az érdekeltekkel, jelesül a munkavállalókkal, a szakszervezetekkel. A másik összefüggés politikai jellegű. Mára az érdekegyeztetésben sajátos patthelyzet alakult ki, háborúban állnak egymással a szakszervezetek, csatázik a kormány is a szakszervezetekkel, az érdekegyeztetés működőképességét politikai problémák gyengítik. A harmadik: augusztusban lezajlott a tagmegújítási folyamat szervezeteinkben. (Folytatás a 2. oldalon) Antall József Százhalombattán Antall József miniszterelnök hétfő délelőtt Százhalombattán felavatta a Dunai Kőolajipari Vállalat új üzemét a 6,1 milliárd forint beruházással épült refor- málót. Az új létesítményben olyan komponens gyártására rendezkedtek be, amely a benzinhez keverve csökkenti annak ólom- tartalmát. Ily módon a hazai benzinekből eddig évente a levegőbe kerülő hozzávetőleg 540 tonna ólommennyiség a felére csökkenhet, ami kevésbé károsítja a környezetet. Éles hangvételű felszólalások Terítéken az Expo, az MSZMP és a Ill/III-as ügynöklista Szokatlanul éles hangvételű napirend előtti felszólalások vezették be az Országgyűlés hétfői munkanapját. Az elsőként szót kérő Szabó Iván (MDF) a főváros vezetését, illetve az ellenzéket ostorozta a világkiállítás „megtorpedózása” miatt. A Magyar Demokrata Fórun. Elnökségének tagja Antoniusnak Caesar sírja felett mondott gyás*.beszédét idézve egyfajta nemzeti kalászt, ófa vízióját jelenítette meg az Expo elvetése okán. Úgymond „Szabó Antonius” szavaira reagálva Kuncze Gábor (SZDSZ) hangsúlyozta: a főváros kizárólag szakmai szempontok alapján hozta meg döntését az Expóról, azt politikai megfontolások nem motiválták. A téma kapcsán több kétperces hozzászólás hangzott el. A napirend előtti felszólalások sorát Dénes János zárta. A független képviselő indítványozta, hogy az Országgyűlés határozati úton kérje fel a kormányt: készítsen törvényjavaslatot az MSZMP bírósági úton történő feloszlatásáról, vagyonának elkobzásáról. A szokásos parlamenti szerep- osztás szerint zajlott a Belügyminisztérium volt III/III-as csoport- főnöksége hivatásos, valamint szigorúan titkos állományú tisztjei és hálózati személyei adatait (Folytatás a 2. oldalon) Elfogták az ÉVI-tolvajt Csak így tovább! A Nógrádker ÉVI-áruházának szabadidőboltjában 1991. szeptember hatodikán az éjszakai órákban ismeretlen tettes kiemelte az ablaküveget és az üzletbe bejutva hatvan ADIDAS márkájú tréningruhát és harminc-harmincöt pár edzőcipőt tulajdonított el, melynek értéke a vállalat leltára szerint egymillió-százhar- mincegyezer forint. A rendőrség megkezdte a nyomozást. Nem volt könnyű feladat, hiszen a szénakazalban kellett a tűt megtalálniuk. Sejtéseik voltak az elkövetővel kapcsolatban, és egy állampolgári bejelentés után, be is bizonyosodott, hogy nem indultak el rossz úton. B. József büntetlen előéletű salgótarjáni lakos, mivel rengeteg adóssága volt, elmondása szerint úgy próbálta rendezni a számláját, hogy az ellopott árut áron alul értékesítette. A házkutatás során egy-két ruhadarab még előkerült, melyet sikerült megmentenie a rendőrségnek a bolt számára. Az első kihallgatáson beismerte tettét, az értéket viszont túlzásnak tartotta a tettes. (300—350 ezer Ft-ot ismert be.) Ám, a dominóelv itt is érvényesült, ugyanis nem ez volt az első eset, amikor így akarta rendezni számláját. Ez év áprilisában az ajtót befeszítve behatolt egy ismert szórakozóhelyre a VI- DOR-klubba, videokazettákat, CD-lemezeket vitt el körülbelül hetvenháromezer Ft értékben. A nyár elején a Bajcsy-Zsilinszky úton végzett alkalmi munkája során figyelt fel az ott lévő ABC- áruház raktárára, ahonnan az ablak befeszítésével 15—20 ezer Ft értékben italokat tulajdonított el. A vallomása szerint a legutolsó betörése a Csizmadia-telepen lévő ABC-áruházba volt, ahonnan 42 ezer Ft értékben élelmiszereket hozott el. S hogy a lista valóban véget ért-e vagy még fény derül egy-két bűncselekményre a kihallgatások során, ezt még nem lehet tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy a rendőrség bűnügyi állományának köszönhetően nem mindennapi bravúros nyomozás sikeréről adhattunk hírt! — Szeli —
