Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-25 / 225. szám
1991. SZEPTEMBER 25., SZERDA RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE Llhl-UihJ 5 Göncz S Árpád Nógrádon Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a nógrádi várban leplezte le, és avatta föl azt az emléktáblát, amelyet a falu lakosai helyeztek a várfalra, abból az alkalomból, hogy a 200 éve született Széchenyi István egy alkalommal Vácról gyalogosan látogatott a község fölé magasodó várba. Felvételeinken Göncz Árpád Vác püspökével, (balra) illetve az emléktábla leleplezésének pillanata. Fotó: Sólymos L. Hídavatás Négy évvel ezelőtt készültek el Rétságon azok a lakások, amelyekben a helyi gépesített lövész- dandár hivatásos tisztjeinek egy része lakik. Útjuk a laktanyához rövid lenne, de közben van a rétsági — vagy ahogy helyben nevezik a Büdös-patak — emiatt alapos kerülőt kell tenni az ottla- kóknak. Ezért elhatározták, hogy önerőből építenek oda egy hidat. Az elhatározást tett követte, tárgyaltak Bíró Zoltán alezredessel, a dandár parancsnokával, aki támogatta az ötletet. Végül a katonai segítséggel, és sok-sok lakossági társadalmi munkával megépített 12 méteres hidat illő körülmények között avatták fel építői. Miután a dandárparancsnok átvágta a nemzetiszínű szalagot, Baranyi Bertalan alezredes egy palack minőségi pezsgőt csapott avatás gyanánt a híd oldalához, majd úgynevezett „terhelési próbát” tartottak a a résztvevők. A híd értéke 270 ezer forint. Sol Relikviák Nógrádból Az adományozó levelet 1786. január 7-én írta alá Eszterházy gróf, és vitézi tettéért Kovács János nógrádi lakosnak adómentességet engedélyezett, amely döntése szerint érvényes leszármazottjaira is. Nógrád abban az időben még mezőváros volt. Az adományozó levelet aláírták a nemzetes szenátor urak is, név szerint Szlávik Márton, Molnár György, Bahil Pál, Hugyecz Marin és Koren szenátor. A bélyegző felirata: Neograd Sigiliumoppid. Emblémája a két fenyő között jobbra ugró szarvas. 1827-ben Josephus Konstér (Konstér József) nógrádi plébános önálló plébániai jogokkal ruházza fel Diósjenőt, Tolmácsot és Rétságot. Ez annyit jelentett, hogy eskethetnek, bérmálhatnak, elsőáldozást tarthatnak, temethetnek a központi — nógrádi — plébánia engedélye nélkül is. A korabeli pecsét szövege: Ecclesie Neográd 1827. A bélyegző Szűz A település régi címere Mária mennybemenetelét ábrázolja. A ma tevékenykedő nógrádi képviselő-testület a bélyegzőkön túl, az új községi zászló elkészíttetését is tervbe vette, amelynek egyik oldalán — Piroska János polgármester elmondása szerint — a nógrádi címer, míg másik oldalán a község védőszentjének, Nagyboldogasszonynak a hímzett alakja látható majd. Nem elküldeni, munkát adni... Gránit-tervek Nincs könnyű helyzetben Vasas István, a Gránit Csiszolószer- szám- és Kőedénygyártó Vállalat tolmácsi kerámiaipari gyárának nemrégiben kinevezett vezetője. Ez év elején még százan dolgoztak a Rétságtól néhány kilométerre lévő község gyárában, a létszám jelenleg 74 fő, ebből 61 a fizikai dolgozó. — Vibrációs csiszológépeket, gyémánttárcsás vágógépeket készítünk, amelyekkel valamennyi színesfém, vagy acélipari termék megmunkálható. Kulcsok, fúrók, csapágytestek, ajtókilincsek, s még sorolhatnám. Több ezerre rúg a megmunkálható termékei; száma. Hasonlóan széles körben alkalmazhatók vibrációs gépcsai ládunk tagjai is. A gyémántvágókat főként az építőipar használja, márványtáblák, terméskövek, burkolólapok megmunkálásánál. A gyémántot — iparit és természeteset — eddig a szovjetektől kaptuk, most Svájcból és Németországból kerül vállalatunkhoz. Termékeink nem kötötték le a gyár teljes kapacitását, így került sor arra, hogy csökkenteni kellett a létszámot. Alig van beruházás, minimális kapacitással dolgoznak a téglagyárak — pedig ezek jelentős partnereink voltak — csökken e kereslet, nincs megrendelés. — Látnak valamilyen kiutat ebből a mélypontból? — Mivel dolgozóink részint a községből, részint a környező településekről járnak be, szeretnénk mindenképpen megtartani őket, mert nincs más munkalehetőség errefelé. így vállalatunk jelezte privatizációs szándékát az Állami Vagyonügynökségnek. Ebben szerepel a tolmácsi gyár is. — A szándék önmagában még nem munkalehetőség... — Mi' már élőbbre léptünk. Jelenleg három csatornán futnak ügyeink. Megkeresett minket egy kft., amelynek tagjai nemrégiben Németországban vásároltak egy olyan berendezést, amelyen csiszolóvásznat, illetve -papírt lehet készíteni. így a Gránit, a vállalkozók és a dolgozók együtt alakítanának egy olyan kft.-t, ahol 25—30-an kaphatnak munkát. Járt nálunk egy másik kft. vezetése is, ők 20 lakatosunknak tudnának munkaalkalmat biztosítani. Ez a cég főleg Nyugatra dolgozik, biztonsági ajtótokokat, kereteket, rácsokat készítenek, így vasszerkezeti feladatot tudnak adni. Már bedolgozták magukat a nyugati piacra, hosz- szabb távra terveznek, biztos munkalehetőséget kínálnak. Itt vannak még a forgácsolóink. Kapcsolatban állunk az osztrák TAUS céggel, ők közös vállalat alakítását javasolják vibrációs csiszológépek gyártására. Minden megoldást megvizsgálunk, és ahol lehetőséget látunk abba belemegyünk. Célunk a dolgozók megtartása, nem pedig az újabb létszámcsökkentés. Persze ez azzal is jár, hogy az új profilú munkához esetleg átképző tanfolyamokon kell részt venniük dolgozóinknak. De ez még elviselhetőbb, mint a munkanélküliség... — Az üzemcsarnokban nem éppen nyugati színvonalú például a fűtés... — Igen, ez régi gondunk, nagyon kellene a gáz, hogy megfelelő körülmények között dolgozhassanak a téli hidegben is szakembereink. Ha egy osztrák, vagy német vállalkozó idejön, és meglátja, hogy kokszkályhákkal tüzelünk, nem biztos, hogy elhiszi: így is lehet minőségi munkát végezni. A gáz itt megy el mellettünk, de a bekötés díja tetemes. Négymillióba kerülne. Nekünk most nincs annyi pénzünk, ötletünk azonban van. Rendelkezünk ingatlanokkal, felajánlottuk szolgáltatásainkat a rétsági polgár- mesteri hivatalnak, mert csak egy hányadot tudunk állni a költségekből. A polgármester, Bánszky György lát fantáziát elképzeléseinkben, támogatásáról biztosított minket. — sólymos — HONTI NAPOK IPOLYSÁGON Kabos lesz a sztárvendég Es jött a titokzatos idegen Géptelen Nádas Az első Honti Napokat 1967 júniusában rendezték. Akkor a szervezők a következő célt tűzték ki maguk elé: ....Az Ipolyságon megrendezendő Honti Napoknak a vidék, a honti táj, az itt élő nép gazdag művészetének bemutatójává, seregszemléjévé kell válnia. A rendezvénysorozaton be kell mutatni a népművészet gazdag tárházát, a népi szokásokat, táncokat, a népdalt, és a hangszeres zenét, azért, hogy ezek sohase merüljenek feledésbe..." M inden egyes rendezvénynek külön mottója volt. 1968-ban például „Négy évszak Hontban”, majd a későbbiekben „Honti Szívek”, „Honti Csokor”, „Téltől—nyárig”. 1975-ben „Népnek a népről”, két évvel később „Virágok Hontnak”, majd „Hajnal. én hajnalom”, és az utolsó az 1981-es a „Hont 81.” jegyében zajlott. Ezt követően 10 évig szünetelt a program. A lévai járás illetékeseinek rendelete alapján műkedvelő népi együttesek járási fesztiváljait kellett megrendezni. Ezek után az idén külön aktualitást ad a Kálvária domb alatt, az Ipoly mentén lévő Ipolyságnak (Sachy) a Honti Napok megrendezése. ízelítőül néhány a programból: Szeptember 23—29 között rendezik a Honti Konyha Hetét, a Blankyt Szálló éttermében. Huszonnyolcadikén történelmi és néprajzi kiállítást nyitnak meg „Hont az idő tükrében” címmel, a mezőgazdasági szakközépiskolában. Délután fél négykor dr. Gusztáv Adolf filmeket, illetve diákat vetít a honti emlékekről. Este hétórai kezdettel Varga László karnagy vezetésével a római katolikus templomban a váci Bazilika felnőtt- és ifjúsági karának hangversenyét hallhatják az érdeklődők. Másnap a váci fúvósok adnak térzenét Ipolyságon. délelőtt fél tíztől. Két órakor kezdődik a népművészeti csoportok ünnepi felvonulása. Délután fél hattól ismét magyar vendég- művész szerepel a programban, mégpedig az örökifjú Kabos László. Műsorát tombolasorsolás és minden korosztály részére összeállított népmulatság követi. Nem mindennapi bűnügyben nyomoznak a napokban a rétsági rendőrkapitányság munkatársai. Történt ugyanis, hogy augusztus ötödikére virradóra betörtek a bánki Nádas vendéglőbe, és onnét elvittek két Classic Card típusú játékautomatát. Ezek értéke 400 ezer forint, tulajdonosuk pedig a budapesti TOCMATIC Kft." A betörést az egyik alkalmazott, Ö. Rita fedezte fel, egy vendég figyelmeztetésére. Ötödikén nyitott a hölgy, aki pecsenyesütőként áll a tulajdonos, Sulyánszky Zoltán alkalmazásában, bár hivatalosan nincs bejelentve sehol, így meg kell elégednie egy szerény, alkalmanként napi 1500 forintos zsebből adott jövedelemmel — és egy vendég szólt, hogy nem látja a gépeket. Ez nem volt újdonság, ugyanis a rendőrök azt már korábban lezáratták, így az hol az irodában, hol az üzletben volt. A behatolást ablakbetörés útján követték el, és a nyomozás eddigi tényei szerint a tulajdonos alaposan gyanúsítható azzal, hogy ő volt a tettes. Természetesen tagadja a vádat, sőt — mint mondotta — a nyomozás elősegítése, és az igazság kiderítése érdekében tudatja, hogy őt a napokban megkereste egy ismeretlen férfi, és két játékautomatát ajánlott neki. O kijelentette, vevő lenne a gépekre, pláne, mikor kiderült, hogy ezek kísértetiesen hasonlítanak a Nádasból ellopottakra. Hogy mi történt a Nádasban augusztus 5-ére virradóra, annak részleteit még vizsgálják a nyomozók. Valamint azt is, létezik- e egyáltalán a titokzatos idegen. Az viszont tény, hogy tanúk állítják: a főnök és barátai sokszor éjszakákon át játszottak a nyerőautomatán a zárt ajtók mögött. A nyomozás további lépéseiről tudósítjuk olvasóinkat. Rétság és környéke Szüreti vásár Rétság. A Juharlevél Ifjúsági Klub olyan szüreti műsort szervez, amelyre az elmúlt években nem volt példa. A városban húsz éve volt utoljára vásár, ezért ennek hagyományait is felelevenítik azon az egész napos rendezvénysorozaton, ahol szüreti felvonulás is lesz. A rendezvény elsődleges célja, hogy újra majális hangulatú szüreti vásárt tartsanak, melyre húsz évvel ezelőtt volt példa. A szüreti menet a sportpályáról indul október 12- én, délután három órakor, és a Művelődési Ház elé kanyarodik. A rendezők többnyelvű prospektusokat készítenek, és a műsorban német és szlovák nemzetiségi táncosok is szerepelnek Harang a temetőbe Nógrád. Régi kérése teljesül a közeljövőben a Nógrádban élőknek. Polgármesterük kapcsolata révén a németországi Karlsruhé- ban lévő harangöntő üzemben elkészítik a községi temető mintegy 50 kilogrammos harangját. A napokban érkezett a településre az a levél a Karl Metz GMBH-tól, amelyben azt kérik, mihamarább közöljék, milyen szöveget, illetve ábrát kémek a harangra, amelyet ajándékképpen, ingyen adnak a kelet-nógrádi település lakóinak. A harangot székelyföldi minta alapján faragott lábra helyezik el. Véradó katonák Rétság. Dr. Petrányi Győző professzor, az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgatója szerint hazánkban mintegy hatszázezer alkalommal adnak vért évente, és ezzel Európában elsők vagyunk. A térítés- mentes véradók között szép számmal szerepelnek a sorkatonai szolgálatot teljesítők. Az elmúlt héten, szeptember tizen- nyolcadikán Rétságon, a Hunyadi János Gépesített Lövészdandár állományából százkilencvenen adtak 76 liter, életet mentő vért. Laptervek Rétság. Megalakult a Katonai Érdekvédelmi Szövetség Rétsági Honvéd Egylete. Tagjai tisztek, tiszthelyettesek, és jelenleg 11 - en vannak. Tervezik egy olyan lap kiadását, amely a Rétságon történtekről, a katonai életről, a kulturális és sporttevékenységről informálja az olvasókat. Az egylet vállalja a hivatásos katonák, a továbbszolgálók, illetve a már nyugállományba vonultak érdekképviseletét. Idősek gondozása Tolmács. Kilencven 70 éven felüli idős ember gondozásával foglalkozik Sárosiné Győri Piroska, és öt tiszteletdíjas munkatársa. Az idős emberek közül 39-en részesülnek szociális étkeztetésben, 16-an pedig házi szociális gondozásban. Gondozóik állandóan figyelemmel kísérik egészségi állapotukat, szociális helyzetüket, segítenek beszerezni a szükséges gyógyszereket, és gyógyászati eszközöket számukra.
