Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-19 / 220. szám
LÁTÓHATÁR 1991. szeptember 19., csütörtök Hiúságok máglyája Tallózás Széchenyi gondolatai közt Emlékező sorok Széchenyi István születésének 200. évfordulójára II. A film címét látva egy pillanatra meglepődik a gyanútlan mozinéző. Szokatlan szópárosítás, szokatlan film. Ám bízik: majd csak választ kap belőle a címmel kapcsolatos értetlenkedésére. A történet már korántsem annyira figyelemreméltó, mint a címe. Bár lehetne, hiszen van benne fantázia. Egy minden tekintetben sikeres, fiatal, amerikai üzletember körül lezajló furcsaságok sorozata, amely kis híján a szerencsétlen főhős vesztét okozza. Kezdődik minden azzal, hogy zuhogó esőben, kutyasétáltatás ürügyén elindul emberünk szeretőjének telefonálni, azonban izgalmában saját lakása számát tárcsázza, s igy felfedi felesége előtt azt, mit inkább titkolni szeretett volna. Ezután már menthetetlenül halad a balsors kijelölte úton. Kedvesével kocsi kázva letér Az egész Reagan család panaszkodik. „A mi családunkban mindenki lett valaki. Miért ne lehetnék én is?" — teszi fel a kérdést az a 33 éves fiatalember, aki pár évvel ezelőtt még Amerika elsőszámú gyermeke volt: Ron Reagan. A fiatalember mindig ki akart tömi a szülei által neki szánt szerepből. Nem akart mintagyerek lenni. Sokkal szívesebben járt az iskola mellé, töltötte idejét csinos lányokkal és füvet szívott. „A fejem tetejére állhattam, de akkor sem tudtam kibújni a mintagyerek szerepéből" — panaszkodik a kisebbik Reagan. Ron már sok mindenben kipróbálta magát. Balettáncosnak készült, aztán a tv nyilvánossága előtt alsónadrágra vetkőzött. Ezzel valóban az újságok címoldalára került, de ez nem nevezhető igazi karriernek. Arról nem is beszélve, hogy az akkor még igen tiszteletre méltó szüleinek, az elnökpárnak ettől égnek állt a haja. Aztán ujságí- róskodott, publikált néhány cikket a Playboy-ban. Egy ideje viszont zavart mosollyal az arcán, kissé túlméretezett zakóban, minden este fél tizenkettőkor látható az amerikai televízióban. Műsorát 110 televíziós társaság veszi át. A fiatalember végre megtalálta a neki való szerepet. O vezeti a „Ron Reagan Show" című műsort. Intelligens embereknek akar showt csinálni, amiért dicsérték, amikor kitalálta, de bírálják most, amikor csinálja. Sőt, Washingtonban egyenesen azt jósolják, hogy Ronnak hamarosan újabb szerep után kell nézMáig sem ültek el az utórezgései annak a felhívásnak, amellyel a pápalátogatás napjaiban a Heim Pál kórház a véradókhoz fordult gyors segítségért, mert kifogytak vérkészletei. A donorok segítsége idejében meg is érkezett — ám szakmai körökben azóta is sok szó esik arról, hogy nincs minden rendben a vérellátás szervezettsége, a mindennél értékesebb készletek elosztása körül. Erre utal az is, hogy a gyermek- kórház SOS-kérése akkor hangzott el, amikor az országban minden korábbinál nagyobb vértartalékok halmozódtak fel. — Pazarlóan bánunk a vérre! — állítja a téma két avatott ismerője, dr. István Lajos, a Vas megyei és dr. Illés Béla, a Veszprém Megyei Vérellátó Központ vezetője. Pazarlunk úgy, hogy a kórházak esetenként fölöslegesen nagy tartalékokat gyűjtenek, s úgy is, hogy a főútról, s a néger szegénynegyedben találja magát. A környék rémítő, ezért mielőbb szabadulni szeretne onnan. Ám unatkozó huligánok veszik körül, és menekülés közben a hölgy vezette autó elüt egy néger fiút, kinek sérülései később súlyosnak mutatkoznak. A rendőrség szemtanúk és bizonyítékok hiányában nem nyomoz az ügyben, mígnem egy újságíró fel nem figyel rá. Erre a szavazatokért mindenre képes politikus négerbarátként óhajt feltűnni, s mivel tálalva az alkalom, ki is használja. Céljai érdekében a színesbőrűek „céltáblája” elé állítja hősünket, aki a börtön, a tárgyalások, s a médiák hercehurcájának köszönhetően elveszti feleségét, állását, lakását, barátait. Egyszóval tönkremegy. Azonban mielőtt teljesen összeroppana, segítségére siet a nie. Mert értelmiségieknek okos műsort Amerikában egy Reagan nem tud csinálni. Sőt, egy Reagan különösen nem — így a bírálat. De az egész Reagan családra rossz idők járnak. A volt elnök komoly nehézségekkel küzd, hogy beletaláljon és beleszokjon új szerepébe: a nyugdíjas államfőjébe. Valamikor teljesen másképp képzelte el öreg napjait: beszédeket akart tartani az új világrendszerről, amelynek létrehozásában ő maga is közreműködött, és küzdeni akart az ellen, hogy az elnököket nyolc év után leváltsák. Álmaiból azonban semmi sem lett. A volt elnök hallgat és magányos. Még „harcostársai”, például Kohl kancellár is csak ígérik, hogy majd meglátogatják. Hova lett a reagani tekintély? Még a múltja miatt is kikezdték. A demokraták egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy 1980-ban, a választási harca közepette megengedhetetlenül kockára tette az Iránban fogva tartott 52 amerikai túsz életét, és alkudozott Khomeini ajatollahhal. Az iráni fegyvereladási botrány sem kerül le a napirendről, sőt a CIA új vezetőjének, „Robertgates 2” nevet adta, emlékeztetve a „Watergate" botrányra. Mindezek miatt veszélybe került Reagan legnagyobb álma és vállalkozása, a kaliforniai Simi Valley-ben novemberién megnyitandó, 60 millió dollár értékű Reagan-könyvtár is. Pedig ide meg akarja hívni élő elődeit, Richard Nixont, Gerard Fordot, Jimmy Cartert, sőt az utódot, George Busht is. Nem az orvosok — tisztelet a kivételnek — gyakran több vörös vértestet adnak betegeiknek, mint optimálisan szükséges volna. Másik oldalon viszont az Országos Vértranszfúziós Szolgálat, a Vöröskereszt és a kórházak Bermuda-háromszögé- ben ha nem is eltűnik, de elkallódik a vér: nem oda és nem annyi jut belőle, ahol és ameny- nyi kellene. Okosabb gazdálkodással, célirányosabb szervezéssel minden bizonnyal megelőzhetők lennének az efféle anomáliák. A véradók 600 ezres tábora megfelelő „hátteret” ad a zökkenő- mentes ellátáshoz. Ezért a transzfúziós szolgálat az egész országot átfogó vér-bank létrehozását tervezi. A számítógépes nyilvántartás birtokában tetten érhető és megszüntethető az oktalan túlfogyasztás csakúgy, mint a gyógyító munkát hátráltató vérhiány. (Domi) véletlen — bár a néző nem érti, miért nem jutott az előbb a forgatókönyvíró eszébe, úgy talán elkerülhető lett volna, hogy a mozilátogató rétestészta módjára elnyújtottnak érezze a filmet. A hős kimenti magát egy titkos hangfelvétel és egy kegyes hazugság segítségével. Az egészből aztán az ügyet kirobbantó újságíró nyer a legtöbbet, mivel könyvet ír a történetből, és ezzel egycsapásra ünnepeltté válik. Mindezek közben a néző nyugtalan. Úgy gondolja, talán túlságosan sokat akar a filmkészítő. Olykor a történet szempontjából lényegtelennek tűnő részleteknél időzik, több eseményszálat is feldolgoz. A film végére megmarad a címmel kapcsolatos kétkedés is, hiszen csak sejteni lehet, miért ez a két szó jellemzi az alkotást: Hiúságok máglyája. Szikora Ágnes elég, hogy a nagypolitika fenyegeti a megnyitót, Nancy asszony — az exelnök felesége — rossz nyelvek szerint nem akarja a könyvtár vezetőségében látni Reagan két régi barátját. Messe-t, az egykori igazságügyi minisztert és Clarkot, a volt belügyminisztert. Tette ezt abból az egyszerű okból, hogy „sohasem tudtam őket elviselni". A két volt miniszter válasza: ma is létező befolyásukat arra használják fel, hogy Nixont, Fordot, Cartert és Busht eltántorítsák a Reagan-könyvtár látványos támogatásától. Tény, ami tény: mindez meglátszik a volt elnökön. Ronald Reagan nyolc év alatt sem öregedett annyit, mint a legutóbbi két és fél évben. Egyébként Nancy Reagan körül sem csitulnak a hullámok. A nagy port felvert leleplező könyv után, amelyben a szerző, Kitty Kelly alaposan kiteregette a „First Lady" szennyesét, most megjelent az „ellenmű”. A dolognak csak két szépséghibája van: amíg Kelly pletykáira kíváncsi volt az egész világ, addig a „valódi” életrajzot eddig csak 2000 példányban lehetett eladni. Árról nem is beszélve, hogy a könyv ünnepélyes bemutatóját Nancy hű fodrásza szervezte meg: hogy az ex-elnöknő sok pénzt hagyott nála. Nála fontosabb személyiségre mintha nem futotta volna. Vitathatatlanul igaza van Ronald Reagannak: „Az intrikák hullámai elöntőitek bennünket. Pedig azt hittem, minket elkerülnek. Ebben is tévedtem." És miben még? Nemsokára biztosan ezt is megírja valaki. (FEB) Külföldi testvéreihez hasonlóan az idei magyar Yellow Pages is sárga lapokon jelenik meg — mutatták be készítői a frissen elkészült Országos Szaknévsort. A szakmai telefonkönyv kiadója, a HTD Kft. A könyv a Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt jelenik meg, szétosztása szeptember 24—én kezdődik. Az évente megjelenő kiadvány ezúttal harmadik alkalommal kerül napvilágra a HTD amerikai-magyar vegyesvállalat A kirgiz kábítószercsempészek felfedezték az aranytojást tojó „tyúkot”. A nevezetes haszonállat négy lábon jár és juhinak, közismertebb nevén birkának hívják. A leleményes drogtermesztők és — kereskedők ugyanis 1. „Magyarország fölemelkedésére csak három eszköz van: Nemzetiség, közlekedés és végre más nemzetekkel való kereskedési összekapcsolás”. /1830. július. Levele barátjához. Waldstein Jánoshoz/ 2. „Alap nélkül tartósan nem állhat semmi, s kizárólag csak azon tárgyat bírhatjuk igazi sikerre, melyet természetes, vagy matematikai renddel — ami nálam egy — kezdünk és folytatunk”. /Hitel/ 3. „Testünk kifejlődése, státusunkhoz szükséges tanulásunk, s társaságban múlhatatlanul tudnivalóink közt nincs összhangzás, súlyegyen, s hogy közönségesen sokban igen is haladtunk, s így másban hátramaradtunk, mely elég oka tökéletlenségünknek.” /Hitel/ 4. „A pénznek csak úgy van értéke és becse, ha azért az élet számos javait magunknak is megkereshetjük: mint nemkülönben a földnek csak úgy, ha az számunkra az élet számos javait megtenni.” /Hitel/ 5. „Angliában csak ezt a hármat érdemes tanulmányozni: alkotmányt, gépeket, lótenyésztést”. /1815. december 13. naplóbejegyzés/ 6. „Annál kárhozottabb elbí- zottság nincs, mint másoknak tanácsolni, vagy másokat vezetni akarni, ahhoz kívántató talentum nélkül, s hogy azok, kik ezen hiányokat nem érezvén, magokat kolomposokká s vezérekké tétetik, több kárt okoznak, mint hasznot, sok fáradozásokért, ha még olly tiszta szán- dékbul folytak is, dicséret és gondozásában. A 100 ezer példányban megjelenő szaknévsor 30 százalékkal több információt tartalmaz a tavalyi kiadványnál. Az 1992-es könyv 1352 oldalon jelenik meg, ebből 1306 oldal a tényleges szaknévsor, a többi reklám és színes melléklet. A névsorból sokan kimaradtak, mivel a jelentkezési határidőt a készítők a BNV ideje miatt korán lezárták. A tervek között szerepel, hogy még az idén novemberben 50 ezer példányban budapesti szaknévsort is rájöttek, hogy megspórolhatják a vadkender hasissá történő bonyodalmas feldolgozását. Módszerük lényege, hogy alaposan kiéheztetett birkákat hajtanak a vadkenderföldre. Az jószágok szorgalmasan felfalják a növényt, amelyre amúgy rá sem hála helyett gúnyt s gyűlöltséget aratnak.” /Hitel/ 7. „Hol úgy érzem, vonzódom a nyers néphez — melyet alapjában véve szeretek, hogy tanítsam, fölemeljem, emberré neveljem, hol látni sem bírom, s eltaszítom magamtól. Tudatlanságuk elérzékenyít, szívesen segítenék rajtuk életemmel és véremmel is: sorsukat megosztanám és elviselném. De gyakorta elborzaszt és felháborít igazságtalan vakságuk”. /1820. december 24. Napló/ 8. „Én azt szeretem hinni: minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szívében — ha bár sejtetlen is — magán, felebarátain s mindenen, ami őtet környezi szüntelen javítani” /Hitel. Előszó/ 9. „Rossz ember mindenütt van, s arra vigyázzon, azt sújtsa a törvény.” /Hitel/ megjelentetnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel aki a negyedik, azaz az 1993-as szaknévsorba még most leadja jelentkezését, a budapesti szaknévsorban ingyen hirdethet. Ezt a névsort CD lemezen is megjelenteti a HTD. A kiadvány térítésmentesen átvehető a vállalat Budapest, XIV. kerület Gyarmat utca 52. szám alatti székházában, illetve postán is megrendelhető. Vidéken a cég megyei képviseletein lehet hozzájutni a könyvhöz. bírnak nézni. A többi már technika, azaz inkább technológia kérdése. Az értékes melléktermék ezúttal értékes főtermékké lép elő golyócskák formájában.így termelnek egyszerűbben és így jutnak több pénzhez. S ez ugye nem mindegy. 10. „A meg nem romlott magyar pedig az egyenes bátor szót becsülni tudja, s nem az elfajult, s nem az elromlott hazafiakat veszi például, kik azt kiáltják: a hivatalban lévő nem is lehet jó hazafi”. /Hitel/ 11. „Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem. S nehogy hátrafelé nyomtassunk, lépjünk inkább előre.” /Hitel/ 12. „Én úgy hiszem, a festés festő dolga, a hegedülés a hangász dolga. Csak azt növelhetjük tökéletes ügyességgel, amit mesterség s nem időtöltés kép- pen űzünk.” /Hitel/ 13. „Csinosítsuk értelmeinket, terjesszük tapasztalatainkat, keressük fel a tudóst, társalogjunk az elmetehetőssel, na- gyobbítsuk könyvtárainkat, jutalmazzuk a tudományokban, művészetekben fáradozót, haladót — üljünk kocsira, szálljunk hajóra, s nézzük a világot — s emeljük hazánkat dicsőbb nemzetek sorába." /Hitel/ 14. „A felvilágosító ellenzés hasznát senki sem tagadhatja. Hogy tudja meg az ember még a legalacsonyabb helyzetben is az igazat, ha mindenki minden szavát igenli. Hol a beszéd korlátos, ott rab a nyelv, s csak rabként szól”. /Hitel/ 15. „Nem nézek én, megvallom annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre, nincs annyi gondom valaha mik voltunk valaha, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk s le- endünk.” /Hitel/ (Folytatjuk) Dr. Horváth István Az Uj Nógrád szeptember 17-i számának 3.oldalán "Lényeges kérdések még tisztázatlanok" címmel megjelent írás oktatással kapcsolatos bekezdése — melyet dr. Oravecz Péter jegyző mondott Dudellai Ildikó tollábá —- az 1985 évi oktatási törvény megfelelő pasz- szusai szerint korrigálásra szorul. Ahogyan erről már a falugyűlésen is szóltam, Baglyasalja esetleges különválása esetén a Salgótarjánba járó 81 általános iskolai tanuló olt folytathatja tanulmányait, ahová az 1991 /92-es tanévre beiratkozott. A taníttatás költségeit az iskola nem követelheti sem a szülőktől, sem a lakóhely szerint illetékes önkormányzattól. Természetesen ez a leendő baglyasaljai önkormányzatra is vonatkozik: azaz a hétközi diákotthonba járó 42 salgótarjáni illetékességű gyermek után nem tarthat igényt költségtérítésre. Cserháti József képviselő Salgótarján Lakodalom — Fiatalember, magát most ittas vezetésért és gyorshajtásért bekísérjük az őrszobára. — Biztos úr, engedje meg, hogy megmagyarázzam . . . — Majd a parancsnoknak magyarázkodjék. Nemsokára szemlét tart a fogdában. Egy óra múlva nyílik a fogda ajatajában mondja a rendőr: — Magának szerencséje van, fiatalember, a parancsnok ma adja férjhez a lányát. Biztosan jó kedve lesz, amikor ide bekukkant. — Azt nem hiszem el. — Miért? — Mert én vagyok a vőlegény! A Reagan család „ kálváriája” „Elöntöttek az intrikák Ne pazaroljunk a vérrel! Már kapható a szakmai telefonkönyv Biohasis, mint arany tojás Interkontinentális hegymászás O t kontinens alpinistái, köztük egy vak és két gyermek, vesznek részt az „Interkontinentális hegymászás a világért” elnevezésű expedícióban, hogy feljussanak a Svájci Alpok egyik legnehezebben megmászható csúcsára, az Eigerre. A szeptember 19 és 22 között sorrakerülő túra célja — amellyel egyidejűleg hasonló expedíciók indulnak útnak a világ minden részében a Mount Everesttől az angliai dombokig —, hogy pénzt gyűjtsenek a különböző EN SZ-programok céljára. Ilyen program például egy pakisztáni falu ivóvízellátásának biztosítása vagy a csónakokon élő ázsiai menekültek védelme kalózok ellen. A 3 ezer 790 méter magas Eiger megmászására induló expedíció angol vezetője Edwin Drummond elmondotta, azért választották ezt a hegycsúcsot, hogy bebizonyítsák: ezután az együttműködés szelleme diadalmaskodik a hódítás vágya fölött, amely akkor érvényesült, amikor az Eiger félelmetes északi oldalát első ízben hódította meg két német és két osztrák alpinista, akiket 1938-ban Hitler kitüntetett. E zúttal az északi oldalon az amerikai Jim Bridvell és az argentin Silvia Fitzpatrick indul rohamra a hegycsúcs ellen: öt irányból készül feljutni az Eigerre. Visszhang A baglyasiak megnyugtatására
