Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
2 LUZFUHU HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Kétperces monológ Felmentésekről, kinevezésekről (FEB) Ismét kiszivárgott egy személyi döntés — jelesül a külügyi protokollfőnök fölmentésének — híre, amely alighanem felizzítja a „káderkérdések” körüli vitákat. Pedig lehet, hogy nem félreállításról, hanem egy új — esetleg följebb ívelő — pályaszakasz kezdetéről van szó. Akkor hát miért a személyi ügyek körüli sok-sok indulat? Miért a fölfokozott érzékenység? Emlékezhetünk rá: évtizedeken át tabu témának számított minden előzmény, indíték és mérlegelés, ami egy-egy felmentés, kinevezés hátterében volt. A személyi ügyeket övező mesterséges ködöt pedig sajnos, máig sem sikerült eloszlatni. Dehát persze,, nemcsak ez avat minden személycserét sokak szemében eleve kényes, sőt gyanús intézkedéssé. Hanem az is, hogy a személyi politika elve és gyakorlata körül szintén sok a homály és a következetlenség. Nem világos például, hogy az első számú vezetőknek természetes joga vagy csak eseti lehetősége helyetteseinek, közvetlen munkatársainak megválogatása? Arról is jó volna végre nyíltan szólni, hogy vonzó elv ugyan a szakmai rátermettség elsőbbsége, meg a politikamentes kiválasztás — csak éppen sterilen sehol nem érvényesül. Ha viszont az elkötelezettség, a múltbéli és a jelenlegi politikai kötődés változatlanul sokat nyom a latban, nos, akkor vezető politikusoknak is, vezető pártoknak is ezt kellene mondaniuk. Nem pedig az ellenkezőjét. (bajnok) Fegyvercsempészeket fogtak el (MTI) A magyar—jugoszláv határon szinte már mindennapossá vált a fegyvercsempészet. Mint Krisán Attila határőrségi szóvivő elmondta: csütörtökön Drávaszabolcsnál a pénzügyőrök két alkalommal fegyvert, illetve annak minősülő eszközöket találtak jugoszláv állampolgároknál. Az egyik esetben 3 vadászfegyvert és 100 lőszert fedeztek fel, amelyekhez nem volt kísérő okmány. A másik alkalommal négy kombinált, s egy elektromos gumibotot, valamint könnygáz- spréket és sörétes lőszereket találtak. Feltárulnak a moszkvai puccs titkai (2.) Ahogy a „kis” Hruscsov látta (Ferenczy—Euro press). Szergej Hruscsov — az egykori szovjet „első ember”, az 1964- ben puccsal megdöntött Nyikita Szergejevics Hruscsov fia — számára ismerős és világos, ami 1991 augusztusában a Szovjetunióban történt. „Ugyanazok az emberek ugyanazt csinálták, amit annak idején apámmal tették, csak éppen tévedtek egy korszaknyit”. Az ifjú Hruscsov megfogalmazásai jól érzékeltetik, hogy ismeri a különbségeket a 30 év előtti és a mai Szovjetunió között, s tudja azt is, ami ezekben az évtizedekben a világban lejátszódott. „A nagy különbség, hogy apám meg akarta változtatni a társadalmat, amelyet akkor még nem tudott a szocialista látószögön kívül elképzelni. Ma viszont tudjuk, hogy ez a rendszer gazdaságilag zátonyra futott. A reformokat fenyegető veszélyek azonban még mindig nem szűntek meg, s ez éberségre int” — mondja, s ez az a pillanat, amikor szükségesnek tartja emlékeztetni a világot: 1991. augusztus 19-én reggel azonnal 1964 augusztusára kellett gondolnia. „Ez természetes, — mondotta — hiszen hogyan is történhettek volna a dolgok másként! Ezek ugyanazok az erők voltak — csakhogy az akkoriak karikatúrái —, akik ugyanazt a módszert alkalmazták, mint annak idején. Hozzáteszem, aggódtam, a családomért, a hazámért”. Az aggodalom a puccsisták emlékezetes moszkvai sajtóértekezletén váltott át némi bizakodássá az ifjú Hruscsovban. „Ereztem, hogy már megbuktak. Ok még nem ébredtek ennek a tudatára. Még mindig azt hitték, hogy az apparátus kis bűnszövetkezetével mindenkit megdönt- hetnek, akit csak akarnak. Úgy gondolták, hogy senki sem reagál arra, amit tesznek. Megismétlem, tévedtek egy korszakot”. Szergej Hruscsov sok hasonlóságot lát apja és Mihail Gorbacsov között. Az általa készített mérleg közös egyenlege, hogy mindketten alapjában akarták megváltoztatni a létező szocializmus által lebénult társadalmat. S mindketten őrlődtek azok között, akik az egyik oldalon nagyon gyorsan és nagyon sokat akartak változtatni, a másik oldalon pedig védelmezték az államhatalomban és a pártban meglévő pozíciókat. „Apám idején azonban a változás igénye még csak felül, a pártapparátus csúcsán volt érzékelhető. A demokráciának, ahogyan azt ma értjük, nem volt még számunkra semmi értelme”. Az ifjú Hruscsov szerint Gorbacsov megtette azt a bizonyos második lépést, amelynek célja már a demokrácia megteremtése, de az események dinamikája túlhaladt rajta. A demokratikus fejlődést fenyegető veszélyek biztosan léteznek még. Itt van mindenekelőtt a gazdasági válság, ami bármiféle meglepetéssel járhat. A szovjet és orosz elnök nagyon gyorsan meg kell, hogy egyezzen egy olyan szükségprogramban, amellyel nemcsak ők, de az emberek politikailag is azonosulni tudnak, mert ha nem, itt a tél, a maga beláthatatlan veszedelmeivel. S akkor azokat a reakciós erők manipulációi kihasználják. Szergej Hruscsov óta inti a mai vezetőket attól, hogy újabb válsághelyzetek kirobbanását tegyék lehetővé, mert „válság idején nagyon könnyű bűnbakkeresés címén ellenségeket találni”. Ami a Szovjetunió jövőjét illeti, Hruscsov fia — aki a nemzetközi sajtó legutóbbi értesülései szerint egy moszkvai tudományos intézet igazgatóhelyettese —, ugyancsak korszerűen gondolkodik. „Minden köztársaságnak magától értetődően függetlennek kell lennie. De a köztársaságok közötti gazdasági és politikai szálak megszakítása nagyon sokba kerülhet”. Sőt, elképzelhetőnek tartja az unió teljes szétesését is. Amit épp úgy nem szeretne, mint ahogyan annak idején Nyikita Hruscsov is ezt tekintette a reformjait akadályozó egyik legfőbb veszélynek. S aminek megelőzése látszik az egyik legerősebb összekötő kapocsnak az Oroszország nevében politizáló Jelcin és a szovjet vezetőként fellépő — de szintén orosz — Gorbacsov között. Új fejezet (MTI) A magyar—román gazdasági kapcsolatok újrarendezése mindkét fél közös érdeke, hiszen az együttműködésnek hagyományai vannak, s a hasonló problémák megoldása során támaszkodhatnak egymás tapasztalataira is a piacgazdaságra való áttérésben — e gondolat jegyében román—magyar állam- titkári szintű tárgyalások folytak Bukarestben, az elmúlt hét során. A tárgyalás célja az volt, hogy megkönnyítse az információáramlást a román és magyar ipar között, azaz az eddigi hagyományoktól eltérően a gazdasági információk ne korlátozódjanak egy-egy vállalatra, hanem a magyar, illetve román ipar egészéhez kötődjenek. Nemzetközi baloldali konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel kapcsolatban Horn Gyula önkritikusan állapította meg: az ellentmondásos helyzetre a szocialisták még nem tudtak hiteles választ kialakítani. A jövőben a párt arra törekszik, hogy programjaiban a lehető legkisebb feszültséget keltő megoldásokat igyekezzenek felvázolni. Ez a szocialisták és a liberálisok összefogásának terepe lehet. Ezzel összefüggésben a pártelnök új nemzeti közmegegyezés kimunkálására szólított fel, valamennyi honi szocialista, szociáldemokrata párt, csoportosulás összefogását javasolta. A nyitóelőadás elhangzása után Heinz Fischer, az osztrák szociáldemokrata párt alelnöke és Wolfgang Rot, a német szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának alelnöke tartott referátumot. A tanácskozás ezután szekciókban folytatódott. Moszkvai konferencia Pozsony. (MTI) A kelet-közép- európai térségben igenis szükség van a kollektív módon gyakorolt kisebbségi jogokra, hiszen itt „kollektív nacionalizmusok” is tapasztalhatók. Ezt a véleményt fejtette ki a pozsonyi Új Szó pénteki számában megjelent nyilatkozatában Huncik Péter, a csehszlovák köztársasági elnöki iroda munkatársa, aki a csehszlovák küldöttség tagjaként, részt vesz a moszkvai emberi jogi konferencián. Villámlátogatás Stuttgartban Bonn/Stuttgart. (MTI) Antall József miniszterelnök Franciaországból hazatérőben pénteken délelőtt rövid időre megállt Stuttgartban, ahol munkareggelin eszmecserét folytatott Erwin Teufellei, Baden-Württemberg tartomány miniszterelnökével, annak hivatali rezidenciáján. A zökkenő- mentes kétoldalú kapcsolatok érintésén kívül a két miniszterelnök véleményt cserélt a jugoszláviai helyzetről, valamint Magyarország és az Európai Közösségek bontakozó kapcsolatairól. Egyetértettek abban, hogy Jugoszlávia ügyében egyeztetett európai cselekvésre van szükség, Horvátország egyoldalú elismerése kü- lön-külön egy-egy állam részéről nem lenne hasznos lépés. Magyarország és az EK között kötendő társulási szerződéssel kapcsolatban, a szóvivő szavai szerint Antall József hangoztatta, hogy az Európai Közösségek országainak figyelembe kellene venniük az eltérő előfeltételeket, érzékeltetve ezzel azt, hogy az EK-nak nem együtt kellene kezelnie a magyar, a csehszlovák és lengyel társulási kérelmet. Vége a jogi trükközésnek! (Folytatás az 1. oldalról) nyerjük a pert. Érdekes módon, a vállalat jogi képviselője most már készséggel elismeri: egyedül az új rendelet alkalmazható ügyünk elbírálásakor, ám megpróbálja bizonygatni, tulajdonképpen alig van különbség a régi utasítás és az új rendelet között. Sőt, odáig elmegy, hogy azt állítja: követelésünk megegyezik más jogi személyek, tehát vállalatok igényével, így a szénbányák felszámolása keretében kell kielégíteni. Holott a szénjárandóság a munkaviszonnyal összefüggő, alanyi úton szerzett jog! A nyugdíjasok kérése: az őket megillető húsz mázsa szén megváltási összegét azon a mindenkori fogyasztói áron számítsák ki, amelyen a tüzelőanyag a TÜZÉPnél beszerezhető. Visszamenőleg igényt tartanak öt mázsa szén jelenlegi fogyasztói tarifájára, hiszen a tavaly októberben kapott pénzből csak tizenöt mázsa tüzelőt tudtak vásárolni. Mindemellett a késedelmi kamatot is megkívánják kapni. — Igazunkat alátámasztja, hogy a vállalat aktív dolgozói már a június elsejétől megemelt fogyasztói áron kapják a pénzbe- ni térítést, s ez nyolcszázhúsz forint többletet jelent számukra — mondta Molnár Tibor. — Tehát Morvái Ernő vezérigazgató az őt is érintő esetben maradéktalanul végrehajtja az új rendeletet, ám annak ránk vonatkozó részét a bírósági végzés szerint kívánja értelmezni. Mi ez, ha nem spekuláció?! kolaj Megy a forint vándorútra (Folytatás az 1. oldalról) szlovák lány a feleségem anyja unokatestvérének a ...” Ebben eddig még nem bukott bele senki. Egy volt, akinek a parassai piac királya, Jovan, a jugoszláv, valami negyvenforintos órabérrel akarta kiszúrni — rokona — szemét. Az fölháborodott, de ezzel el is lett intézve. Nem megy Jovanhoz trógerolni. Persze nem mindenki ilyen rabszolgatartó, de a tisztességes kereskedőket úgyis egykalap alá veszi velük az átlagember. Mert az „egységek” előtt nem Wartburgok, Trabantok várják a műszak végét — bár az itt meglehetősen ismeretlen fogalom, úgy megy minden mint az afrikai kikötőkben: akkor van nyitva tartás, ha jön a hajó. — Csakhogy itt buszok, kamionok érkeznek, és emelik a forgalmat. Ezért Mercedesek, Fordok, és a nyugati autógyárak remekei hirdetik: meg lehet itt élni csendesen... Parassapusztán mindössze négy kereskedő vásárolta meg területét az önkormányzattól, tízen bérlik azt. Nem kis pénzért, de valamit valamiért... A raktárak mélyén, és a kiszolgáló pultoknál tisztaság, de pár .méterre már egy páncélozott gyomrú köjálos is elfehéredne. Elérte a határállomás környékét is a valutázás hulláma. Ahogy beérkezik egy autóbusz a szlovák oldalról, abban <a pillanatban az addig békésen parkolgató kocsicsodákból jólöltözött úriemberek ugranak ki, tódulnak a járműre, és már cserélik is a forintot márkára, dollárra. Mondják, a lengyelek a legjobb kuncsaftok... A forint vándorútjának másik módja még dühítőbb: egy szlovák állampolgár ha egy alkatömmal kilép hazánk területéről, minden igazolás nélkül kétezer forintot vihet magával. Ezt, ha akarja naponta többször is megismételheti. A vámosok, határőrök tehetetlenek. Beszélnek ismerős arcokról, akik szabályszerűen ingáznak a határ két oldalán. Joguk van hozzá... —sólymos— NÓGRÁD SZÉPE, 1991. 9je titíipíja Bájait! A RENDEZVÉNY FŐSZPONZORA: ELEKTRONIKAI ÉS VASIPARI GYÁRTÓ, FORGALMAZÓ Kft. Bátonyterenye Bolyoki út 3. TOVÁBBI SZPONZOROK: SootersH °1 ° Salgótarján—Salgóbánya PESTI DIVAT Salgótarján NÓGRÁD SZÉPÉ JELENTKEZESI LAP 1991^\ NÉV :. SZÜLETÉSI IDÓ LAKCÍM TELEFONSZÁM ; 1991, szeptember ..... í rás A verseny rendezői: AXEL-SPRINGER Magyarország Kft. Nógrád Megyei Iroda ÚJ NÓGRÁD SZERKESZTŐSÉG JÓZSEF ATTILA Művelődési Központ Már mondanunk sem kell, mire készülünk, ugyanis a verebek is csiripelik az év szenzációját, vagyis, hogy az idén megrendezzük a Nógrád Szépe szépségkirálynő-választást! Nincs ebben semmi meglepő, a tavalyi gála nagy sikere után. Ezúttal azonban még profibb, még látványosabb, még fantasztiku- sabb eseményre van kilátás. Hogy másról ne is beszéljünk, a díjazás sem mindennapos! Az első helyezett hölgy ötvenezer, a második harmincezer, a harmadik helyezett pedig húszezer forintot nyer, továbbá a közönségdíjas is értékes tárgyjutalomban részesül! Az pedig már csak külön, de korántsem elhanyagolható ráadás, hogy a rendezvény több szponzora is hostessi szerződést kínál az általuk kiválasztott résztvevőknek! Hölgyeim! Nincs értelme rágódni! Ha szeretnék megmutatni bájaikat, szépségüket, akkor ragadjanak tollat, töltsék ki az itt található nevezési lapot, fizessék be az ezerforintos részvételi díjat, s az igazoló csekket, nevezésüket, életrajzukat — foglalkozásukkal, hobbijukkal, érdeklődési körükkel, esetleges nyelvtudásukkal — juttassák el szerkesztőségünk címére (Uj Nógrád, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. 3101). A nevezési határidő szeptember 30. Fontos tudnivaló, hogy versenyünkön az nem vehet részt, aki fotómodell, vagy előadóművész, illetve aki nem Nógrád megyében él (nem rendelkezik állandó lakással). A szépségkirálynő-választás elődöntőjére október 18-án kerül sor a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ előtt, a döntőt pedig november 9-én, a JAMK színháztermében rendezzük. Fontos tudnivaló! A megye valamennyi települése, önkormányzata nevezheti falujuk, községük vagy városuk képviseletére kiválasztott hölgyet! Ne tétlenkedjenek: nevezzék be Versenyünkre lakóhelyük legszebb lányát! Ne csak Jóska, Jancsi és Pista tudja, hogy ki a legszebb a településen, hanem ismerje meg őt az egész megye! v Várjuk jelentkezésüket!
