Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-11 / 213. szám
2 HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 11., SZERDA Kérdőjelek KUDARC? (FEB) Tokióban nem jött létre a beruházásvédelmi megállapodás, Párizsban a francia vétó megakadályozta, hogy az EK-társulásról folyó tárgyalások az agrárkereskedelem kérdéseire is kiterjedjenek. Ez a magyar gazdasági diplomácia hibája? Maguk a tények nem róhatok a magyar szakemberek rovására, de a velük kapcsolatos körülmények már valószínűleg igen. A szakértői tárgyalásokon minden bizonnyal előrevetítette árnyékát a bevezetőben említett két, számunkra kedvezőtlen fejlemény, így hát bizonyos „megelőző akciókra” alighanem szükség lett volna. (Ha voltak, azok a nyilvánosság előtt rejtve maradtak.) Azt mindenképpen el lehetett volna kerülni, hogy egy magyar—japán államközi megállapodás éppen a magyar kormányfő látogatásakor hiúsuljon meg. Ez a magyar külgazdasági politika kudarca? Nem, hiszen mind a Tokióban, mind a Brüsszelben képviselt magyar politikai és gazdasági törekvések az ország érdekét szolgálják. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy érdekeink esetenként nem találkoznak azon partnereink szándékaival sem, amelyek az általános magyar reform- politikát támogatják. Mert Japánnak is, Franciaországnak is vannak olyan érdekei, amelyeket akár hazai meggondolásból, akár szövetségi elkötelezettségeiből kiindulva, a hozzánk fűződő kapcsolatok fölé rendel. Mi következik ez után? Tárgyalnunk kell tovább, támaszkodva az eddig elért eredményekre, mérlegelve a japán és a francia álláspontot, s keresve a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat. P. T. További harcok Belgrád. (MTI) Újabb jelentések szerint kedden nem sokkal éjfél után a horvát erők lőtték az eszéki katonai kórházat is, erről bővebb részletek nem ismeretesek, a közleményben nincs szó az esetleges áldozatokról. Tovább tartanak a harcok Kostajnicán, Okucaniban pedig tűzvész pusztít. Zadar mellett, a légitámaszpontnál — mint kedden közölték — hétfőn életét vesztette két katona, amikor rutinellenőrzést végeztek egy autónál, s az autóba helyezett pokolgép felrobbant. A szerkezet akkor lépett működésbe, amikor a katonák felnyitották a csomagtartót. Sevardnadzeinterjú Moszkva. (MTI) Eduard Se- vardnadze volt szovjet külügyminiszter a Moszkóvszkij Komszo- molec című lapnak adott interjújában azt javasolta, hogy az augusztusi puccs szervezőit nyilvános tárgyalás keretében vonják felelősségre — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. Valóra váló álom? Tokió. (MTI) Fordulatot érzékelnek a japán vezetők a szovjet—japán szigetvitában, miután az Oroszországi Föderáció Tokióban tartózkodó egyik vezetője a területi kérdés megoldásáról beszélt. Ruszlan Haszbulatov, az Oroszországi Föderáció parlamentjének elnöke azt mondta Odvaza Icsironak, a japán kormánypárt főtitkárának, hogy „Oroszország kész a japánok régóta dédelgetett vágyának valóra váltására”. Követelés Prága. (MTI) A Föld Gyermekei, az Ökológiai Társaság és több más cseh környezetvédelmi mozgalom képviselői tartottak kedden sajtótájékoztatót Prágában a bősi vízi erőmű építése elleni tiltakozás jegyében. A prágai szimpatizánsok — az újságírók tájékoztatása mellett — átadták levelüket a csehszlovák kormánynak is. Abban azt követelik, hogy független bizottság végezze el az építkezés mindenre kiterjedő és pártatlan vizsgálatát. Jó kapcsolat Párizs—Moszkva. (MTI) Hosszú ideje nem volt ilyen jó kapcsolat az orosz és a francia kormány között — nyilatkozta Borisz Jelcin Roland Dumas francia külügyminiszterrel lezajlott moszkvai találkozóját követően egy tévériporternek. Jelcin azt is közölte, hogy januárban Párizsba látogat, ahol több kétoldalú egyezményt készül aláírni» Fenyvestűz A Pásztó határában található Fehértanya dűlőbe riasztották tegnap a tűzoltókat. A kettes riasztási fokozat alapján salgótarjáni, és hatvani kocsik indultak a tűz helyszínére, ahol háromhektárnyi területen égett a gaz, valamint egyhektárnyi 15 éves fenyveserdő lángolt. A Mátraaljai Állami Gazdaság kára az első felmérések szerint hatvanezer forint. Amennyiben a tűzoltók késnek, és az erdő többi része is a lángok martalékává válik, úgy az anyagi kár elérte volna a félmillió forintot. A tűz tarlóégetés következtében keletkezett, és folytatják a vizsgálatot a felelőtlen tarlóégetők felderítésére. Beszélgetőpartnerünk: a külügyi államtitkár II. A magyar diplomácia mérlegéről Az Észtországgal, Lettországgal és Litvániával létrejött megállapodás nyomán 151-re emelkedett a hazánkkal diplomáciai viszonyban lévő országok száma. Somogyi Ferenctől, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárától arról érdeklődtünk, hogy mit takar ez az önmagában impozáns adat; hogyan tagozódik a magyar diplomácia külföldi hálózata. — A differenciálás ezen a téren fontos követelmény és — kis ország lévén — hazánk esetében már csak azért is szükségszerű, mert anyagi eszközeink meglehetősen korlátozottak — mondja az államtitkár. — Külképviseleteink szintjét "és állományát tehát ahhoz kell igazítanunk, hogy milyenek a fogadó országgal fennálló politikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb kapcsolatok, s milyenek a fejlesztés lehetőségei. — Ami a szinteket illeti, érdekesség, hogy a nemzetközi kontaktusok egy korábbi szakaszában a „nagyköveti-követi” szint volt a megkülönböztetés egyik fő formája. Napjainkra azonban a követi lépcsőfok csaknem teljesen „elkopott”, a különbségtételnek ez a módja gyakorlatilag megszűnt. A kapcsolatok hierarchiájában az első a nagykövet vezette nagykövetség, s közvetlenül utána következik az olyan nagykövetség, amely ideiglenes ügyvivő irányításával működik, s a nagyköveti posztra egy — rendszerint valamelyik szomszédos országban, hasonló rangban tevékenykedő — diplomatánkat akkreditáljuk. Nos, a Magyar Köztársaság jelenleg 72 országban tart fenn nagykövetséget; közülük 70-et nagykövet, kettőt (Koreai NDK, Dél-afrikai Köztársaság) ideiglenes ügyvivő vezet. — További változat, hogy a fogadó országban nincs nagykövetség, de akkreditált nagykövet látja el a képviseletet. Végül, hogy van ugyan diplomáciai kapcsolat, de nincs sem nagykövetség, sem akkreditált diplomatánk az adott országban. Hazánkat jelenleg 57 partnerországban akkreditált nagykövet képviseli, 22-ben pedig csak a diplomáciai kapcsolat megléte fémjelzi viszonyunkat. Megjegyzem, hogy ez utóbbi kategóriába zömmel olyan távoli, kis országok tartoznak, amelyekkel az érdemi együttműködésnek, földrajzi vagy egyéb objektív okokból, hiányzanak a feltételei. — A kép teljességéhez tartozik, hogy Strassbourgban az Európa Tanács, Brüsszelben az Európai Közösség, továbbá New Yorkban az ENSZ, Genfben és. Bécsben több, szintén nagy hatósugarú nemzetközi szervezet, valamint Bécsben a 35-ök, illetve a leszerelési tárgyalások fóruma mellé akkreditálva működik magyar képviselet. Ezeken kívül 14 országban főkonzulátusunk is tevékenykedik. A külvilág budapesti jelenlétéről pedig annyit: fővárosunk 62 nagykövetségnek, 7 egyéb képviseletnek — köztük az Európai Közösség képviseletének — és 3 konzulátusnak ad otthont. Negyvennyolc ország akkreditált nagykövete révén tartja fenn a diplomáciai kapcsolatokat. Igaz, Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot a balti államokkal, de máig sem deklarálta, hogy hivatalosan elismerte, elismeri őket. Ez az aktus miért maradt el? — Tény, hogy ez a kitétel az ide vonatkozó dokumentumokban nem szerepelt. Egyszerűen azért, mert a nemzetközi érintkezés gyakorlatában elfogadottá vált: a diplomáciai kapcsolatfelvétel nemcsak egyenértékű, hanem bizonyos értelemben több is, mint a puszta elismerés. Hiszen egy ország vagy országcsoport elismeréséből nem következik automatikusan a diplomáciai viszony megteremtése. A diplomáciai kapcsolat létesítése azonban eleve feltételezi, hogy a felek elismerik egymást — méghozzá nemcsak az egyszerű tudomásulvétel szintjén, hanem a közvetlen kapcsolatépítés készségével és szándékával. Nota bene, éppen az előzőekből adódóan az „elismerés”, mint önálló diplomáciai aktus — csakúgy mint az említett „követségi, követi szint” — egyre ritkábban alkalmazott formula a nemzetközi életben. Bajnok Zsolt Csizmák a bokrosban (Folytatás az 1. oldalról) A többórás kutatás végén Dávid Gyula, a megyei rendőrfőkapitányság bűnügyi osztály- vezetője összegezte az eddigi eredményeket: mivel a csizmák nem voltak vértől szennyezettek, feltehetően az asszony korábban levetette azokat, és nélkülük ment tovább. Megtalálásukkal azonban tovább lehet szűkíteni a kört, ahol az asszony eltűnt, bár nehezíti a dolgot, hogy egy vaddisznócsapás nyomvonalán leltek mind a két csizmára. A környéken korábban elterjedt bűncselekményre utaló pletykák megalapozatlannak tűnnek. A két csizmát a továbbiakban bűnügyi szakértői vizsgálatoknak vetik alá, és tovább folytatják a kutatást, hiszen minden nyom nélkül senki sem tűnhet el. Igénybe fogják venni várhatóan a honvédség, a hegymászók és az erdészek további segítségét is, valamint speciálisan kiképzett kutyákat is bevonnak a kutatásba. Noha a környék összes erdészeti útját átkutatták már Szorospatakig, illetve Parádsasvárig, továbbra is az a verzió a legvalószínűbb, hogy az idős asszony eltévedt a viharban. A biztonság kedvéért hamarosan a közeli tavat is megvizsgálják búvárok segítségével, bár kicsi a valószínűsége, hogy odáig az asszony eljuthatott. A nagy felfedezések ellenére a rejtély tehát rejtély maradt továbbra is. Balázs József Fotó: Gyurkó Péter Helmut Kohl német kancellár üzenete a magyar néphez Magyarország támogatása politikai felelősségünk és érdekünk (Ferenczy—Europress) „Németország politikai felelőssége, hogy támogassa Magyarországot, s a térség más reformállamait az Európába való hazatérésükben”, — hangsúlyozta Helmut Kohl német szövetségi kancellár abban az üzenetében, amelyet Magyarország polgáraihoz intézett abból az alkalomból, hogy 2 évvel ezelőtt, 1989. szeptember 10-én nyíltak meg Magyarország nyugati határai az akkori NDK állampolgárai előtt. A Ferenczy—Europresshez eljuttatott üzenet így hangzik: „ Magyarország kedves polgárai!” Ma van második évfordulója annak, hogy az Önök országa megnyitotta a magyar—osztrák határt az egykori NDK-beli németek menedéket kereső ezrei előtt. Magyarország ezzel a bátor tettével kiütötte az első követ abból a falból, amely Németországot az emberek akarata ellenére évtizedeken át megosztotta. Az Önök országa mindezzel jelentős mértékben hozzájárult Európa megosztottságának leküzdéséhez, s ma már tudjuk — megadta a jelt a kommunizmus felszámolásához Európában. A határ megnyitása, amelyet az akkori miniszterelnök Németh Miklós, és külügyminisztere, Horn Gyula hajtott végre, nekünk németeknek annak a folyamatnak a kezdetét jelentette, amely 1990. október 3-án, szabad önrendelkezés alapján, Németország állami újraegyesüléséhez vezetett. Soha nem fogjuk elfelejteni a magyar nép barátságának ezt a nagyszerű bizonyítékát. Politikai felelősségünkhöz tartozik, hogy minden erőnkkel támogassuk az Önök országát, egyben Közép-, Kelet- és Dél- Európa többi reformállamát az Európába való hazatérésükben. A szabadság és a béke, az igazságosság és a szabad önrendelkezés valamennyi európai nép otthonává avatja közös kontinensünket. Minden európai érdeke, hogy a magyar népet, csakúgy, mint közép-, kelet- és dél-európai szomszédait ne csak tanácsokkal, hanem tettekkel is segítse a szociális piacgazdaságra való áttérésben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ne maradjon sokáig zárva az Európai Közösségek ajtaja azok előtt a reformállamok előtt, amelyek megfelelnek a tagság feltételeinek. Minden támogatásunk — az 1989. szeptember 10-i történelmi tettre való tekintettel is — a magyar népé és dr. Antall József miniszterelnöké, akihez igen szoros szálak fűznek. Németország vállalja a reá háruló felelősséget. Baráti üdvözlettel: Dr. Helmut Kohl Meddig tart a határzár? (MTI) Egyelőre nem lehet tudni, hogy meddig tart a határzár Nickels- dorfnál — mondta kedd reggel Krisán Attila ezredes, a határőrség helyettes szóvivője, hozzátéve, egyes hírek szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a burgenlandi parasztok traktorjaikkal eltorlaszolják a soproni és a kópházi átkelőt is. Jelenleg ez utóbbi két határállomás még jól helyettesíti a hegyeshalmi átkelőt, de ha ezeket is lezárnák, akkor lényegében megbénulna a magyar— osztrák közúti határforgalom. Jó hír viszont, hogy Tompával szemben kedd reggel véget ért a kamionosok tüntetése a szerintük lassú vámkezelés miatt. Járműveikkel már nem állják útját a forgalomnak. A határőrség azonban ennek ellenére továbbra is a rajkai és tompái átkelő igénybevételét javasolja az utasoknak. HATARZAVAR Belgrad. (MTI) Csaknem 15 kilométeres sor alakult ki keddre virradóra a jugoszláv—magyar határon, Kelebijánál, ahol a „senki földjén” — a két határállomás között két holland kamion eltorlaszolta az utat, s ezzel teljesen megbénította a forgalmat. A holland kamionosok a vámkezelés nehézkes és lassú volta miatt tiltakoznak. A sorban mintegy 550 teherautó gyűlt össze, a személyautókat egy idő után rendőrautók kísérik a határátkelőhöz, de hosszú ideig teljesen lehetetlen volt a határátkelés. Kárrendezés, vagyonátadás... (Folytatás az 1. oldalról) múltban már többször írtunk, ezért csak a legközérdekűbb tudnivalókról szólunk. Gazdasági helyzetünk miatt a kormány csak részleges kárpótlásra vállalkozik, a törvény végrehajtása a privatizációt szolgálja. A már eddig benyújtott kárpótlási kérelmek mintegy háromnegyede a földre vonatkozik, s várhatóan a továbbiakban is hasonló lesz ez az arány. A földjüket visszaigénylők a kárpótlási jeggyel és utalvánnyal vehetnek majd részt az árverésen, s harminc napon belül kötelesek az adóhivatalnál mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezni. A kárpótlási kérelmet november 7- ig lehet a hivatalhoz benyújtani, a szükséges dokumentumokkal együtt. Sajnos, az ez idáig beadott kérelmek túlnyomó többsége hiányos! Ezután dr. Várkonyi József a Nógrád Megyei Vagyonátadó Bizottság vezetőjének minőségében részletesen beszélt az 1991. XXXIII. törvénnyel összefüggő vagyonátadásról. Többek között elmondta: „nehéz” törvényről van szó, hiszen az érdekek ütköznek. Előreláthatóan a közüzemek vagyonának átadását kíséri majd a legélénkebb vita. Amennyiben az érdekeltek nem értenek egyet a vagyonátadó bizottság határozatával, úgy a bírósághoz fordulhatnak annak megváltoztatásáért. A volt tanácsok vagyona automatikusan az önkormányzatokra száll, hiszen azok jogutódjai. Döntéskor a területi jog érvényesül, de például az egyazon létesítményre igényt tartó önkormányzatok megegyezhetnek egymással. Műemlék ingatlanok és védett természetvédelmi területek kizárólag a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hozzájárulásával cserélhetnek gazdát. A lényeg: tisztázni kell a tulajdonviszonyokat, mindennek legyen igazi gazdája. Ugyanakkor hátra van még többek között a szövetkezeti és a kincstári vagyonról, továbbá a földről szóló törvények megalkotása, mert ezek nélkül nem történhet meg teljeskörűen a privatizáció. A továbbiakban a dekoncent- rált szervek vezetői adtak tájékoztatást az általuk irányított Nógrád Megyei Földművelés- ügyi Hivatal, a Nógrád Megyei Népegészségügyi Hivatal, a Területi Államháztartási, Közigazgatási és Információs Központ, a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal, a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet, a Nógrád Megyei Fogyasztói Érdekvédelmi Felügyelet és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ munkájáról, feladatairól. Végül a hatásköri törvényről és az önkormányzatok működésének eddigi tapasztalatairól konzultáltak a szakemberek. Ma Balassagyarmaton, holnap Pásztón rendeznek ugyanebben a tárgykörben értekezletet. (kolaj) Emberek további megfélemlítését eredményezheti Tiltakoznak a KDNP országgyűlési képviselői jj Értesültünk arról, hogy az MSZMP XV. kongresszusát Salgótarjánban akarja megrendezni ez év október 12-én, 13-án. A demokratikus jogrend biztosítja a bejegyzett pártok működését, így az is természetes, hogy különböző összejöveteleket tart. Mivel azonban nevezett város rendkívül szomorú múlttal rendelkezik a régi kommunista rezsim „jóvoltából”, hiszen 1956. december 8-án, itt is eldördültek a sokak életét kioltó fegyverek, kötelesek vagyunk tiltakozni, hogy a kongresszust ebben a városban tartsák meg. A leghatározottabban elutasítjuk a szándékot is, amely emberek további megfélemlítését eredményezheti, hiszen a város lélektani próbáknak is ki volt téve. Ugyanakkor tudjuk: a pártállam idején a kommunista hadállások kiemelt helyeként jegyezték Salgótarjánt. Salgótarján és Nógrád megye népétől nem idegen a keresztény- demokrata eszmeiség, és ez úton is tudatosítani akarjuk, hogy a munkások és a munkavállalók érdekképviselete 100 éves programunk (1891-ben jelent meg a Rerum Novarum). Éppen ezért bízunk a munkásság gondolkodó rétegeiben, hogy nem hiszik el azt az oktalanul lázító demagógiát, amely a múltat idézi. Nógrád megyei kereszténydemokrata országgyűlési képviselők
