Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám

ELADÓ A TÉGLAGYÁR — 5. old. II. ÉVF., 212. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. SZEPTEMBER 10., KEDD SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Nincs jogosítványa?­Akkor ne tétlenkedjen! Kezdje el a B kategóriás tanfolyamát szeptember 30-ig. Csak 5600,— Ft. + ingyenes tankönyv- és tesztlapellátás Salgótarján, Fülemüle út 7. Telefon: 12-416. (1604/Sz) Szemétbe került a valuta Drégelypalánk. Szeptember 4-e a kellemetlen meglepetések napjaként vonul be a község történel­mébe. Azon az estén Bacsa István gyomaendrődi lakos az általa vezetett kamionnal leparkolt a helyi szörpüzem előtt, majd betért az üzembe a majdani rakomány ügyeit intézni. Visszatérve igencsak meghökkent: a véletlenül nyitva felejtett fülkéből távollétében „lába kelt” autóstáskájának, amiben útlevelét, valamint pénzét tartotta. Nyolcszáz német márka, nyolcvan francia frank, valamint 15 ezer forint volt a „csak” anyagi jellegiá veszteség — nem szólva az okmányokról, melyek közismerten nehezen pótolhatók. A rétsági rendőrkapitányságon a bejelentés után azonnal munkához láttak, és a forró nyomosok a kamion kerekén talált cipőnyom-töredékből kiin­dulva még aznap előállították K. J. kiskorú helyi lakost, aki ugyancsak meglepődhetett, hogy még alig rejtette el átmenetinek bizonyuló „vagyonát” otthonában a szemétbe, máris horogra akadt. K. J. netn tagadta tettét. A szemétben talált összeg kísértetiesen egyezett a kamionos által elmondottakkal — azonban a beismeréssel és a kár megtérülésével az ügy még nem fejeződött be. Folytatás: a bíróságon... Bizonyíték nélkül nincs bűnös Lobbyzok a testületben? Export Ausztriába Balassagyarmat. Az idén ötezer darab ringer zsaluszerkezetet állítanak elő a Balassagyarmati Fémipari Kft.-nél, melyet Ausz­triába szállítanak. Képünkön Ágner József, Kertész Péter és Szvák Péter lakatosok szerelik össze a korszerű alumíniumszerkezetet. —Rigó— Megkérdeztük: Mennyiért égnek a villanyok? Konferencia a magyar—zsidó együttélésről Budapest. A Battyhány Társa­ságot bízta meg az Európa Tanács a „Magyar—zsidó együttélés 1848—1991. között és annak közép-európai háttere” című tör­ténészkongresszus megrendezé­sével. Az október 21-től 23-ig tartó tudományos tanácskozás részét képezi a korábban már Toledo, Párizs, München székhellyel megrendezett konferenciáknak, amelyek ugyancsak a zsidóság egyetemes kultúrához való hoz­zájárulásával foglalkoztak. A konferencia fővédnöke Ca­therine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára és Göncz Árpád köztársasági elnök. Befedték a rendelőt Sámsonháza. Új tetőt kapott a község orvosi rendelője. A felú­jításért 130 ezer forintot fizetett az önkormányzat. A munkát a salgótarjáni magánvállalkozó, Neumann Pál végezte, aki koráb­ban már az óvoda és a hivatal felújításán is dolgozott. Producereket képeznek Budapest. Jövő év februárjá­tól, posztgraduális oktatás kereté­ben, 4 éves producer-menedzser tanfolyam indul a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az évfolyamra mindössze 6—7, elsősorban bölcsész, közgazdasá­gi vagy gyártásvezetői diplomá­val rendelkező hallgatót vesznek fel. Elektromos fűtés Szuha. Bár a tanév már meg­kezdődött, még mindig folyik a helyi általános iskola korszerűsí­tése. A hagyományos világítást neonra cserélik fel, hogy a nebu­lók szemét jobban kíméljék. Az elektromos fűtésre szeptember végétől térnek át. Figyelőközpont a rendőrségnél Budapest. A Rimi-MS Securi­ty Kft. 1,5 millió dolláros beru­házással 24 órás, rádiós rendszer­rel és számítógéppel működő figyelőközpontot létesített a budapesti rendőr-főkapitánysá­gon, mely lehetővé teszi, hogy betörések esetén a vagyonvédel­mi rendszerbe kapcsolt helyszí­nekre — a rendőrség azonnal kivonulhasson. Tárlat Balassagyarmat. Zórád Ernő balassagyarmati származású fes­tőművész 80. születésnapja tisz­teletére rendezett kiállítás szep­tember 30-ig tekinthető meg a Madách Imre Városi Könyvtár­ban. Salgótarján képviselő-testü­letének szeptember 2-i ülésén az MSZMP-frakció a nyugal­mat képviselte. Az általános hangzavarban bejelentették, tartózkodnak a Tolmácsi Fe­renc elleni bizalmi szavazástól, nem támogatják a fegyelmi bizottság gondolatát, majd képviselőjük, Szigetvári János visszautasította a vizsgálóbi­zottságban való részvételt is. Öt kértük beszélgetésre, melyben a fentieken túl szó esett az önkormányzati MSZMP— SZDSZ paktumról is. — Az MSZMP-frakció várako­zó álláspontra helyezkedett vol­na? — A kérdés úgy is szólhatna, miért nem vettünk mi részt ebben a „ceremóniában”? Egyrészt, nem vagyunk puccsisták! Sem az önkormányzati törvény, sem az SZMSZ nem ismeri azt a formu­lát, hogy lemondásra szólítjuk fel a polgármestert. Másrészt úgy látjuk, hogy az országos alkotmá­nyos válság Salgótarjánban is tükröződik kicsiben. Bár a kérdés az ominózus testületi ülésre vonatkozik, nekünk ettől na­gyobb aggályaink vannak! — Konkrétabban? — A testület — az MSZMP ellenszavazata mellett — elfo­(FEB) A kötelező gépjármű­felelősségbiztosítás bevezetése igen nagy port kavart, sokan attól tartottak, hogy a bonus-malus — azaz díjcsökkentési—díjnövelési rendszer — abban teszi majd érdekeltté a kárt okozókat, hogy anonímak maradjanak. Nos, első pillantásra úgy tűnik, a félelme­ket nem igazolja az élet. Legalábbis Ebli Györgyné, az Állami Biztosításfelügyelet ve­zetője meglehetősen optimista: — Azt hiszem, mindannyiunk számára örvendetes, hogy eddig elmaradtak a „nagy menekülé­sek”, igaz az elmúlt időszakban nem volt igazán jelentős mértékű kárbejelentés sem. A Biztosítók Szövetségétől nemrégen kaptunk egy írásos jelentést, amely szerint eddig összesen kilenc olyan káresetet jelentettek, amelyet biztosítással nem rendelkező üzembentartó okozott. Ismeret­len üzembentartó által okozott gadta a vásártéri emlékmű lebon­tását. Mi erre azt mondjuk, több­ség dönt, de azzal a kitétellel, hogy a lebontás minél kevesebb költséggel történjen! Az önkor­mányzat tehát kitöltetlen csekket adott át! Vehetjük úgy is, kerül, amibe kerül... Innen vezetem vissza a maga­tartásunkat. A testületbe a válasz­tók bizalmából kerültünk be, de figyelembe kell vennünk az adófizetőket is, mert ők többen vannak. A költségvetés szem­pontjából nagyon veszélyesnek tartom, hogy a közérdekekkel szemben megjelentek a presztízs- a lobby- és az egyéni érdekek! És még egy fontos dolog: követke­zetlenek vagyunk! Ezek miatt tartózkodtunk, és nem vélt paktum alapján. A fegyelmi bizottságot egyébiránt az SZDSZ megszavazta. Ha él a paktum, mi is velük voksoltunk volna. Azért vagyunk a fegyelmi bizottság ellen, mert a „fegyel­mi” nem csak jelző, hanem állás- foglalás is. Ha a bizottság megál­lapítja a fegyelemsértést, mi is állást foglalunk majd. — Szeretném megismerni a véleményét Detre Jenő alpolgár­mester és Tolmácsi Ferenc pol­gármester hatásköri összeütközé­séről, az agrofiles üzletről, és a szeptember 2-i viharos ülésről! cserbenhagyásos esetet — ezek azok, amikor a tettes a betétlap otthagyása nélkül továbbáll a helyszínről — egyetlen egy sem fordult elő. Ez a tendencia még akkor is kedvezőnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a számítógépes feldolgozás miatt viszonylag későn futnak be az adatok a központba. Nem titok ugyanakkor, hogy rövidesen megdrágul a casco, s akkor újabb tízezrek kényszerül­nek majd garázsba tolni a kocsit, vagy egyszerűen csak lemondani az önkéntes biztosítást. Akiket ma cserbenhagynak, s a casco számlájára végeztetik el a javí­tást, holnap teljesen védtelenek maradhatnak, netán megindul a betétlapok újabb vándorlása, mondván a bonus-malus még mindig kevesebbet ad, vagy vesz el a családi kasszából, mint a casco megkötése. L. B. — Tény, hogy működési zava­rok vannak a testületben. A pol­gármester úr ritkán tart egyeztető megbeszélést az alpolgármeste­rekkel. Ha jóakaratúlag nézem, ez technikai dolog, és nem tuda­tos. Tolmácsi Ferenc még nem tanulta meg azokat a vezetési sajátosságokat, amiket a tiszte megkívánna. Ezen lehet változ­tatni, emiatt nem kell lemonda­nia. Mivel az agrofiles üzletet fegyelmi bizottság néven vizs­gálják, nem akarok az események elébe menni. Alapállásnak kell lennie: amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják, senkit sem lehet bűnösnek tekinteni. Végül a „pekingi” ülésről: nem jó, ha az indulatok nagyobb teret kapnak az észérveknél! Mi volt itt a végső cél? Mondjon le a polgár- mester! Nem alakult ki a testület­ben az a higgadt tárgyalási mód, amivel a kényes kérdéseket ren­dezni lehetne. Ha van egy világos cél, az rendben van, de nem mindegy, hogy milyen eszközö­ket alkalmaznak az eléréséhez. Ilyen módszerrel mi ebben nem veszünk részt. A választók nem veszekedős önkormányzatot vá­lasztottak. A tények pedig nem változnak attól, ha valamit sokan, és egyre hangosabban mondanak! Dudellai Ildikó Thürmer: Nógrádban otthon vagyunk! Mozgalmi dalok, lobogó vörös zászlók, tapsvihar, és ütemes „Éljen a párt!” felkiáltás köszön­tötte Thürmer Gyulát, az MSZMP elnökét hétfőn, a salgó­tarjáni sportcsarnokban, melyet teljesen megtöltött a munkáspárti nagygyűlés közönsége. A megjelenteket Szigetvári János, az MSZMP salgótarjáni és Nógrád megyei koordinációs bizottságának elnöke köszöntöt­te. Beszédében ismételten hang­súlyozta, hogy ez a munkáspárt 1990 januárjában alakult, megú­jult szervezet, mely ebből faka­dóan nem tekinthető sem a párt- vagyon, sem a múltban elkövetett bűnök letéteményesének. Emlé­keztetett arra, hogy nem csak 1956. december 8-án oltottak ki életeket a fegyverek Salgótarján­ban, de a múltban egyszerű (Folytatás a 2. oldalon) Horváth Józsefné, az ÉMÁSZ salgótarjáni kirendeltségének előadója hamar kész a válasszal: — Salgótarján 1991 júliusában 2 108 529 forintot fizetett az éj­szakai közvilágításért. ■ — Megdöbbentően sok pénz, hisz a júliusnál már csak a június lehet rövidebb hónapja az évnek. Hogyan számítják a fizetnivalót? Gyorsan előkerül a város legu­tóbbi villanyszámlája, meg mellé egy jókora lepedő is: az áramét­vágyunk alapdokumentuma: — Salgótarjánban 5551 világí­tótest van a közterületeken. Ezeknek kisebb része hagyomá­nyos, 60 W-os izzó. a többi pedig korszerű higanygőz-, illetve még korszerűbb nátriumos lámpa. Az érvényben lévő díjszabás szerint ezek összteljesítménye — a megyeszékhely esetében 1 004,1 kW — után fizet a város bizonyos alapdíjat, aminek havi összege független a lámpák mindenkori üzemelésétől. Ez az alapdíj Sal­gótarjánban 1 100 000 forintot tesz ki az év minden hónapjában. Ezt tetézi a mindenkori áramfo­gyasztás. A közhiedelemmel el­lentétben azonban ez utóbbit sem valamiféle rejtett villanyórával mérjük: országosan megállapított időtartamot veszünk alapul az áramfogyasztás megállapításá­nál. ami viszont már hónapról hónapra változik: januárban pél­dául az ország minden települé­sén 444,08, júliusban pedig 233,67 órát számoltak. — Innen tehát a számla másik — ezek szerint kisebb — részhá­nyada, ami akár meg is duplázód­hat. — Pontosan! Decemberben 455,58 órás fogyasztást fogunk számlázni, s ez valóban kétszere­se megközelítőleg a júliusi égés­időnek. — Ha jól értem, mást mutathat akkor a villanyszámla, és mást megint a valóság. így azonban takarékoskodnunk sem igen áll módunkban, ha még annyira is szeretnénk! — Elméletileg valóban így van, merthogy a lámpákat a valóságban — függetlenül az általunk számlázott égésidőtől — úgynevezett alkonykapcsoló kapcsolja be és ki, ami működés­be lép akár egy erős beborulás, netán napfogyatkozás esetén is... (Folytatás a 3. oldalon) Eddigi mérleg: (Csak) kilencen karambo­loztak kötelező nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom