Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
HAZAI KÖRKÉP — KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ 2 ízninzny Jugoszlávia: Keresik a megoldást Antall József Tokióban Hága. (MTI) A szombati hivatalos megnyitó után csütörtökre hívta össze a Jugoszlávia-békekonferencia első ülését lord Carrington, a tanácskozás egyhangúlag megválasztott elnöke. A szombati felszólalásokból három jugoszláv alapmegközelítés volt érzékelhető. Az első, a legszenvedélyesebb. Slobodan Milosevic szerb elnök szavaiban fejeződött ki, továbbá Alija Izetbegovic bosznia-hercegovinai és Momir Bulatovic Crna Gora-i elnök is támogatta, valamint bizonyos mértékben Ante Markovié szövetségi kormányfő is, és ez lényegében a szövetségi állam megőrzésére irányult. Milosevic a horvátokat vádolta a szerbek elűzésével, állami terrorizmussal, ami ellen szerinte csak védekeznek az ottani szerbek. Ezzel szemben Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismerését sürgeti, megbélyegzi a nagyszerb sovinizmust, a szerb törekvéseket, a Szlovákiai magyarok Pozsony. (MTI) A csehszlovák szövetségi kormány kisebbségpolitikai alapelveinek megvitatás előtt álló tervezete nem szól a kollektív kisebbségi jogokról — hívja fel a figyelmet a Szabad Újság című, Pozsonyban megjelenő lap szombati számában Janics Kálmán, a Szlovákiában működő Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) tiszteletbeli elnöke. A veterán politikus úgy vélekedik, hogy a kollektív jogok megfogalmazásának elmaradása esetén Csehszlovákiában „ismét jogfosztás fenyegeti a kisebbséget". Janics szerint alkotmányos szinten kell rögzíteni azokat a jogokat, amelyek a kisebbséget — mint csoportot — megilletik. A szovjetek szereljenek le Washington. (MTI) — A Szovjetuniónak nyilvánvalóan csökkentenie kell haderejét, hiszen az messze nagyobb, mint amit védelme indokolna—jelentette ki szombaton Richard Cheney. Az amerikai védelmi miniszter egyúttal elutasította, hogy az ország haderejét még tovább mérsékeljék, illetve, hogy a hadikiadások terhére segítsék a Szovjetuniót. Honecker Kínába készül? Bonn. A Bild am Sonntag szerint a Szovjetunióba kimenekített Erich Honecker és felesége Kínába készül áttelepedni. A vasárnapi német lap ilyen következtetést vont le Honecker ügyvédjének, Friedrich Wolffnak a szavaiból. — Kína még mindig nyitva áll előtte. Ez (a kiutazás Kínába) lenne ugyan az utolsó megoldás, ám minden résztvevő számára elkerülhetővé tenné a tekintélyvesztést - közölte az ügyvéd a lappal. Wolff kijelentette, hogy a moszkvai hatóságok nem akadályozhatják meg Honecker távozását. Honecker elvben szabadon mozoghat a Szovjetunióban, s ha a keletnémet állam volt vezetője úgy döntene, hogy elhagyja az országot, „nehezen lehetne őt feltartóztatni” —- vélekedett az ügyvéd. A most felbukkant „kínai megoldás” mellett változatlanul tartják magukat azok a hírek, hogy Honeckerék Chilében élő lányukhoz, Sonjához költöznének át. szövetségi hadsereg agresszióját, és a függetlenség megvalósítása után tartja lehetségesnek a tárgyalást Jugoszlávia területproblémáinak megoldásáról. Macedónia egyfajta köztes álláspontként szuverén államok konföderációját tartja lehetségesnek Az értekezlet résztvevői elfogadtak egy elég általánosságban megfogalmazott közös elvi nyilatkozatot, amelyben bejelentik a döntőbíráskodási bizottság létrehozását, leszögezik, hogy a megoldásnak minden Jugoszláviában élő személy érdekeit figyelembe kell vennie, támogatják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet elveit, elfogadják továbbá, hogy nem ismernek el semmiféle olyan határváltozást, amelyet nem békés eszközökkel és nem megegyezés alapján érnek el (ily módon nem zárva ki a határváltozás elvi lehetőségét), s végül lényegesnek nevezik a konferencia sikeréhez a tűzszünet azonnali és teljes betartását. Gerhard Reddemann az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke vasárnap Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének meghívására delegáció élén hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A vendégeket magyarországi tartózkodásuk során Elvben nem zárkózunk el a román—magyar tárgyalásoktól, de csak a jól előkészített megbeszélések elől nem — mondta a Tokióban tartózkodó Antall József miniszterelnök az MTI tudósítójának. Antall József közölte, hogy Ion Iliescu levele Japánba való elutazása előtt még nem jutott el hozzá és csak a hírügynökségek beszámolója alapján ismeri annak tartalmát. — Tanulmányozni fogjuk az üzenetét, amely májusban küldött levelünkre érkezett most szeptemberben — jegyezte meg a miniszterelnök. A román elnök megbeszéléseket, rendszeres külügyminiszteri találkozókat javasolt „az európai normákról” téve említést levelében. Iliescu megértését hangoztatta az iránt az érdeklődés iránt, amelyet a magyar vezetés az országhatárokon kívül élő magyarság iránt tanúsít, ám — mint olvasható — Az ország 90-ben és az idén is körülbelül 4 milliárd dollárt kénytelen hiteltörlesztésre és kamatbefizetésre fordítani, amiből a kamatfizetés kereken másfél milliárd dollárt tesz ki. Ha az adósságállomány növekedésének megállapítását tervezzük (márpedig ezt szeretné elérni a kormány), akkor ehhez épp annyi „plusz” jövedelem — részben export-, részben idegenforgalmi bevételi többlet — szükséges, amennyi elegendő a kamatfizetésre, illetve az adósságállomány csökkentésére. Ez óriási erőfeszítés, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az ország által megtermelt jövedelem (GDP) több mint 4 százalékáról! S ehhez külföldi segélyekre (vissza nem fizetendő átutalásokra) nem számíthatunk. Kedvező hitellehetőségeket viszont egyre-másra felkínál — elsősorban az EGK, az IMF, a Világbank, vagy a Japán Exim- bank — a piacinál alacsonyabb kamatokkal, hosszabb visszafizetési időkkel. Ezeknek összege azonban korlátozott, hiszen nemcsak a hitelnyújtók, hanem Fórum a munka- nélküliség konfliktus- kezeléséről A munkanélküliség konfliktus- kezeléséről tartott nyilvános fórumot szombaton a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács. Mint Búza Aranka , a TÉT irodavezetője az MTI munkatársának elmondta: azért vállalták el a tanácskozás megrendezését, mert úgy gondolják, hogy a munkanélküliség lesz az elkövetkezendő évek legfontosabb társadalmi problémája. A TÉT tisztában van azzal, hogy nem fogja — mivel nem is feladata — megoldani a gondokat, de mindenképpen szükségesnek tartja az érdeklődés felkeltését és az illetékesek egy asztal mellé ültetését. fogadja többek között Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár. A küldöttség találkozik az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának, valamint a Külügyi Bizottságának képviselőivel. nem hiszi, hogy ez bármiképpen igazolhatja kormányszervek beavatkozását más országok állampolgárai és legitim hatóságai közötti kapcsolatokba, vagy pedig igazolhatja a gyámkodást politikai, vagy kulturális tevékenységük fölött. Antall József erre a kitételre reagálva jegyezte meg. hogy Magyarország teljesíti a helsinki záróokmányban, a párizsi chartában, vagy az ENSZ alapokmányában vállalt kötelezettségeket, beleértve a kisebbségek jogaira és helyzetére vonatkozókat is, és másoktól is ugyanezt várja el. A kisebbségek érdekeinek védelme és ezek betartásának elősegítése olyan jogot és kötelezettséget jelent, amely a legkevésbé sem minősíthető beavatkozásnak — fejtette ki véleményét Antall József Ion Iliescu sajtóban megjelent üzenetéről. Magyarország fizetési „kapacitása” is határt szab a további eladósodásnak. Ezek a pénzek enyhítik ugyan a következő évek finanszírozási gondjait, de nem jelentenek többletforrást. Az új hitelek felvételekor elsősorban a nemzetközi pénzügyi intézmények nyújtotta lehetőségekre és a kötvénykibocsátásokra támaszkodhatunk az NSZK, Japán és Ausztria hitelpiacain. Kötvénykibocsátáskor — ellentétben az egy-egy nagy banktól felveendő hitelekkel — sok kis befektetőt kell meggyőzni arról, hogy biztonságban van a pénze. Ezért az országnak olyan meggyőző pénzügypolitikát kell folytatnia, hogy senkiben föl sem merüljön a fizetőképesség meggyöngülésének gondolata. Nemzetközi megítélésünk esetleges romlása beláthatatlan következményekkel járna. A jelenlegi helyzetet súlyosbítja a kelet-európai piac összeomlása, az a tény, hogy a kereskedelmi forgalom ebben a relációban hozzávetőlegesen egyharma- dára zsugorodott. Számos nagy(Foly tatás az 1. oldalról) amit egy éven belül szeretnének 50 százalékra emelni — mondta Szudzuki Oszamu, aki ez alkalommal is jelezte, gondjaik vannak a magyar alvállalkozók munkájának minőségével. Fontosnak tartják a japán vállalatnál azt, hogy korszerűsítéseket hajtsanak végre a magyar alvállalkozóknál, ám ehhez — hírek szerint — hiteltámogatást kémének. Végül is Szudzuki 80 százalékban elégedett a Magyarországon folyó munkával, ami szerinte jó arány, és közölte, hogy a jövő év augusztus 20-ára készen lesz a Magyarországon gyártott gépkocsi. Antall József és a magyar küldöttség tagjai ezután Kono Joheivel, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnökével és a szervezet tagjaival találkoztak. Antall József köszönetét mondott a társaság vezetőinek azért a munkáért, amelyet a két nép közötti rokonszenv elmélyítése érdekében végeznek. Ennek jelentőségét emelte ki a miniszterelnök később, a magyar kolónia tagjaival való találkozón is. Úgy vélekedett, hogy Japánnal a legszélesebb körű — politikai, kulturális, tudományos területre is kiterjedő — kapcsolatokat kell kialakítanunk, mert csak így válhat tartóssá az együttműködés, erősödhet meg irántunk a japánok bizalma. — Az európai integráció iránt elkötelezett Magyarország több irányú kapcsolatokra akar szert tenni, így építeni kíván a gazdasági világhatalomra, Japánra is. A hitel- kapcsolatunkra utalva jegyezte meg: létérdekünk a Japánnal fenntartott kapcsolat. Szombat délelőtt a miniszterelnök a tokiói múzeum kincseivel ismerkedett, a magyar szakértők viszont az utolsó kísérletet tették arra, hogy formába öntsék a tervezett beruházásvédelmi megállapodást. Ez nem sikerült. — Olyan lényeges eltérések vannak a két fél megközelítése között, amely lehetetlenné teszi a megállapodást -— kommentálta a fejleményt Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Mint mondta, Japán ragaszkodott ahhoz, hogy a majdani közös piaci magyar szabadkereskedelmi megállapodásból szerzett előnyöket neki is biztosítsuk, mi viszont ezt nem vállalhattuk. A megállapodás elmaradása azonban cseppet sem fogja befovállalat hirtelen kiesett a szovjet piacról, kapacitásainak csak egy töredékét tudja kihasználni, ugyanakkor a korábban a Szovjetunióból származó importáruk egy részét is nyugatról kell beszerezni. A piacváltás nemcsak drasztikus visszaesést, ugrásszerűen növekvő munkanélküliséget, és némely vállalat számára valóságos katasztrófát jelent, hanem az ország fizetési mérlegének zuhanásszerű romlását is magával hozza. Más szóval: további eladósodást, a költségvetés súlyos deficitjét idézi elő. Ezeket az elkerülhetetlen változásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetek tudomásul vették, számolnak velük, a Magyarországgal kötendő szerződésekben is. A következő két évet — esetleg éveket — tehát ismét a fizetési mérleghiány és a költség- vetési deficit ledolgozása jellemezi majd. Újabb szűk esztendők elé nézünk. A tanulságok? Eddig szigorúan a tényszerűségre törekedtem, mellőztem a személyes értékelést. Itt azonban jeleznem kell: lyásolni a japán befektetőket, akik eddig sem olyan országokba ruháztak be, amelyekkel ilyen megállapodások volt. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a japán befektetők fő célpontja, nem pedig az a három ország, amellyel Japánnak beruházásvédelmi megállapodása van, vagyis nem Kína, Egyiptom vagy Srí Lanka — hangsúlyozta az államtitkár. — Antall József miniszterelnök arra kérte Kaifu Tosiki kormányfőt, hogy Tokió folytassa a magyar gazdaság támogatását állami forrásokból, és ösztönözze arra a magánbankokat is, hogy biztosítsák gazdaságunk működéséhez a szükséges külső forrásokat. — Stratégiailag fontos partnernek tekintjük Japánt, s a magyarországi rendszerváltás nyomán minőségileg új szakasz nyílt kapcsolatainkban. Ennek és a kialakult bizalmi viszonynak az alapján szélesítjük politikai együttműködésünket mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind nemzetközi téren — hangsúlyozta a miniszterelnök. A másfél órás kormányfői tárgyaláson Antall József részletesen felsorolta azokat a pénzügyi területeket, ahol számítunk Japán együttműködésre. Kaifu miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy lehetőséget lát a pénzügyi kapcsolatok folytatására, új hitelekre, mert az ország mindig pontosan tett eleget fizetési kötelezettségeinek. A szakértők feladata lesz a részletek kidolgozása — mondta Kaifu miniszterelnök. A számunkra kiemelten fontos japán kapcsolat egyik vetülete az, hogy — mint Antall József mondta — nagy szükségünk van a jelenlegi átmeneti időben a japán pénzpiac bizalmára és forrásaira. Hangsúlyozta, hogy „továbbra is elvi kérdésnek tekintjük a felvett hitelek és azok kamatainak időben történő törlesztését”. Fontosnak tartanánk, hogy a japán kormány megfelelő készenléti hitelkeretet biztosítana, és ezzel alátámasztaná a forint konvertibilitására irányuló törekvéseinket — mondta a miniszter- elnök. Kaifu kormányfő tavaly januári budapesti látogatásakor tett ígéretet egy 500 millió dolláros hitelkeret létrehozására, ennek az összegnek a kétharmadát vettük már igénybe. A hitelkeret megújításáról még ottlétükkor tárgyalnak a magyar pénzügyi vezetők. tudom, ijesztően hangzik, hogy a megtermelt jövedelmünk számottevő része — exporttöbblet formájában — ezentúl is külföldre vándorol. Tudomásul kell vennünk, hogy csökkenő gazdasági teljesítményeinkből adódóan, szerény lehetőségeknél is még kevesebbel kell beérnünk éppen egy olyan időszakban, amikor a világhoz való fölzárkózás korszerűbb technológiát, többletpénzt igényelne. Csodák azonban a pénz világában nincsenek, fizetési kötelezettségeinknek eleget kell tennünk! Nincs más utunk. A helyzet azonban mégsem reménytelen. Az elmúlt évben 250 millió dollárnyi készpénztőke érkezett be az országba és ez az összeg egyre növekszik. Ez a gazdaság korszerűsítésének, a vállalatok technológiai megújításának ma talán a legfontosabb forrása. A beáramló friss pénz elviselhetővé,emberi léptékűvé teheti az adósságszolgálattal járó nem csekély terheket, reálissá azt a törekvést, hogy a fejlett ipari országokba irányuló magyar export dinamikus növekedése tartós tendenciájú legyen. Az átállás, a piacváltás gyötrelmei között hajlamosak vagyunk magunkba fordulni és nem észrevenni, hogy történt körülöttünk valami: megindult a fejlett gazdaságokhoz való integrálódás számunkra létfontosságú folyamata. Az MTI-nek elmondták, hogy négy konkrét környezetvédelmi terv megvalósíthatósági előtanulmányát hozta magával a küldöttség. Ha ezek megnyerik a japánok tetszését, akkor különleges japán elbírálásban részesülünk. Az áruforgalom felfutását segítené elő a 200 millió dolláros exporthitel-garancia megújítása, és az, ha Japán fokozná a hagyományos árukból (élelmiszerekből, gyógyszerekből) a behozatalát — mondta a miniszterelnök, aki végezetül a Magyarországon folyó japán fejlesztésekről szólt. Mint mondta, Magyarország több japán befektetést igényelne, mert a fejlesztések eddigi szintje nincs összhangban Japán gazdasági súlyával, sem pedig az irántunk megnyilvánuló figyelem fokával. Szólt mindkét vezető a beruházásvédelmi megállapodásról, amelyet ezúttal nem sikerült tető alá hozni. — Változatlanul érdekeltek vagyunk az egyezmény megkötésében — mondta Antall József, Kaifu pedig a vitás kérdések lezárását tartotta fontosnak. Ez ügyben elvi nézetkülönbségek merültek fel a szakértői tárgyalásokon. Kaifu válaszában nem tért ki Antall Józsefhez hasonlóan ennyi részletkérdésre, de — mint mondta — megadja a megfelelő utasítást a szakértőknek azok részletes megvitatására. Három lényeges pénzügyi dologban már most elkötelezte magát a japán miniszterelnök — közölték a tárgyalásokon részt vevő küldöttségek tagjai. E szerint Kaifu kormányfő nem tekinti a korábban Magyarországnak megadott 500 millió dolláros hitelt sem időben, sem összegben korlátozottnak, azt hajlandók kiterjeszteni. ha finanszírozásra váró terveket terjesztünk elő. Japán új, két évre szóló kereskedelmi és beruházásokat biztosító hitelkeretet nyit a Magyarországgal üzletelő japán cégek számára, 400 millió dolláros összegben. Kedvezően vélekedett a környezetvédelmi tervek finanszírozásáról és a magyar élelmiszerek Szovjetuniónak történő szállításáról is. A találkozón a magyar miniszterelnök megerősítette a császári párnak és a trónörökösnek magyarországi látogatásra szóló meghívását, és viszontlátogatás- ra hívta meg Kaifu Tosiki miniszterelnököt is. A nukleáris háború ellen Magyar kezdeményezésre tudósok és mérnökök is követik az orvosok nukleáris háború elleni nemzetközi összefogását. A technika és a tudomány által meghatározott útvonalak csak akkor járhatóak, ha etikus emberek gondoskodnak azok használatáról. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tudomány jó irányú fejlődéséért felelősséget érzők összefogjanak — hangsúlyozta Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter a szervezés és előkészítés jegyében kezdődött tanácskozáson szombaton, Balatonfüre- den, a Paksi Atomerőmű rehabilitációs központjában, amelyre hét országból érkeztek szakértők. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, déd- nagyapa VÁNDORNYIK JÓZSEF 75 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 10- én, kedden délután három órakor lesz a kozárdi temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Gerhard Reddemann Budapesten Antall-vélemény az lliescu-levélről Antall László: Nincsenek csodák a pénz világában (avagy: mit tegyünk, hogy talpon maradjunk?)
