Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

2 mumm HAZAI KORKÉP— KÜLFÖLD 1991. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Kérdőjelek Hazánk nem csatlakozik Irredenta ? (Ferenczy—Europress). Entz Géza államtitkárnak a napokban, washingtoni látogatásakor hivatalos amerikai helyeken szemére vetették, hogy Washington olyan információt kap, amelyek szerint „Magyarországon irredenta jelenségek is észlelhetők". Ez visszautasítható? A kormány határon túli magyarsággal foglal­kozó titkárságának vezetője minden bizonnyal teljes meggyőződéssel jelentette ki, hogy nálunk egyetlen meghatározó erőnek sincsenek irredenta céljai. Budapest a népek közötti szabad kapcsolatok és a piaci mechanizmusok érvényesülésének előmozdításával, a térség demokra­tikus átalakulásának jegyében akarja építeni a szomszédos országokkal való új kapcsolatokat. Van-e mégis tanulsága az ügynek? Vegyük észre: ha a tengerentúl, minden eddigi cáfolata ellenére is újból szemrehányásokat hangoz­tatnak, nem kellene — az eddiginél komolyabban vennünk a határ- közeiből ismétlődő hasonló megjegyzéseket? Fliszen tagadhatatlan, hogy politikus szájából hangzott el például a „trianoni siratófalunknál” való zokogásunk joga, és a parlament falai között a kifogás, mit keresnek még szovjet katonák Kárpátalján. Határaink túlsó oldalán mindenki jószívű megértéssel fogadja ezeket? Nehezen hihető. Legyünk tehát végre óvatosabbak a kijelen­tésekkel. a köztársasági szerződéshez (MTI) Magyarország semmi­lyen formában nem kívánja felú­jítani a KGST-t —jelentette ki az MTI érdeklődésére a magyar Külügyminisztérium illetékese azzal kapcsolatban, hogy Ivan Szilajev ügyvezető szovjet kor­mányfő kedden kijelentette: nem kizárt, hogy a volt „baráti orszá­gok” is csatlakoznak a szovjet köztársaságok között kötendő gazdasági megállapodáshoz. A moszkvai politikus szerint a kelet-európai országok esetleges csatlakozásához az ad alapot, hogy korábban legalább olyan mértékben integrálódtak a szov­jet gazdaságba, mint maguk a tagköztársaságok. A magyar Külügyminiszté­riumba ugyan még nem érkezett meg a szerződéstervezet, de emlékeztettek arra, hogy a balti államok sem akarnak semmiféle gazdasági szövetségre lépni az utód államokkal. Magyarország az Európai Közösséggel kíván társult szerződésre lépni, illetve a későbbiekben ahhoz teljes jogú tagként csatlakozni. Ezért semmi olyan más megállapodást nem kíván kötni, amely eltávolítaná a nyugat-európai integrációtól. Budapest ugyanakkor kész kétoldalú kapcsolatokat kötni az önállósuló köztársaságokkal, és ez a folyamat már el is indult. Oroszország is kiválik? Végjáték előtt Moszkva. (MTI) Végnapjait éli az egykor 41 millió tagot számláló Komszomol is. A szov­jet ifjúsági szervezet Központi Bizottsága szerdai plénumán szeptember 27-re összehívta a ma már csak 21 milliós szervezet utolsó, rendkívüli kongresszusát, amelyen a felbomlás utáni idők­ről lesz majd szó. A KB titkársá­gának egyik tagja nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Kom­szomol utódszervezete az Eduard Sevardnadze és Alekszandr Ja­kovlev nevével fémjelzett Demo­kratikus Reformmozgalom, vagy az SZKP romjain újjáéledő Bal­oldali Erők Pártja nevű tömörü­lés ifjúsági tagozataként műkö­dik tovább — de az sem lehetet­len, hogy önálló párttá alakul. Amerikai magyarok a Vajdaságért Washington. (MTI) Amerikai magyarok — más nemzetisé­gűekkel együtt — fellépnek a ju­goszláviai népek szabadságáért — tájékoztatta az MTI washing­toni tudósítóját Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének elnöke. Az AMOSZ és a többi nemzetiségi szervezet, együttműködve más amerikai intézményekkel, kong­resszusi lobbizással, tüntetéssel áll ki Kosovo és a Vajdaság au­tonómiájának visszaállítása, Szlovénia és Horvátország önál­lósága mellett. Kissinger véleménye Tokió. (MTI) Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter úgy véli, hogy Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin egy ideig együtt­működik majd egymással — ám később várhatóan rivalizálásba kezdenek, mégpedig a naciona­lista erők támogatásának meg­nyeréséért. Moszkva. (MTI) Saját rendkí­vüli kongresszus összehívását indítványozta szerdán az orosz- országi népképviselők egy cso­portja. A nevének mellőzését kérő egyik képviselő közölte az Interfax hírügynökséggel: nem zárható ki, hogy ezen olyan döntés születik, amelynek értel­mében az Oroszországi Föderá­ció is kinyilvánítja teljes szuve­renitását. A küldött szerint ez egyet jelentene Oroszország kiválásával a Szovjetunióból. Oroszország kilépése maga után vonná a szuverenitását még nem deklaráló Kazahsztán, Tád­zsikisztán és Türkmenisztán ha­sonló döntését. Ezzel a Szovjetu­nió gyakorlatilag nemzetálla­mokra bomlana fel és a központ élén Mihail Gorbacsovval, telje­sen talajvesztett lenne. (Folytatás az I. oldalról) A munkavállalók azt sem lát­ják biztosítottnak, hogy a költ­ségvetés miként ellensúlyozza a nulla adókulcs, az adókedvezmé­nyek megszüntetéséből fakadó jelentős többletterheket, s szerin­tük nincs fedezete a nagyobb szolidaritási befizetéseknek sem. A közgyűjteményi és közműve­lődési területek többek közt azt is igénylik, hogy a költségvetés továbbra is biztosítsa a megszűn­tetésre javasolt kulturális norma­tívát, mégpedig lakosonként 500 forint értékben. A közgyűjtemé­nyek támogatására megyénként Az oroszországi vezetés azért rendelte a fővárosba az oroszor­szági népképviselőket, hogy amennyiben a Kremlben folyó szövetségi népképviselői kong­resszus nem fogadná el az unió teljes megreformálását előirány­zó dokumentumokat, akkor azon­nal összeülhessen az oroszorszá­gi szuperparlament és átvehesse a politikai események további irányítását. A Kremlben három napja folyó szövetségi szuperparlament szer­dán kora estig sem tudott állást foglalni Mihail Gorbacsov és tíz köztársaság vezetői által beter­jesztett reformcsomaggal kap­csolatban. Az elnöklő Gorbacsov kora este ismét konzultációt rendelt el, hogy a küldöttek további javaslataikat eljuttathas­sák a dokumentumokat előkészí­70 millió forintot kémek, a kul­turális mecenatúra megszűnteté­se helyett pedig 500 millió forint­ra lenne szükségük. Mint mon­dották: a kulturális beruházások­ra nem tervezett semmit a költ­ségvetés, miközben itt is legkeve­sebb 700 millió forint szükséges. Naszvadi György elmondta: a költségvetés rendkívül nehéz helyzetben van, az idén várható 90—100 milliárd forintos hiány­nál többet jövőre sem vállalhat­nak. Ezért javasolta: fontolják meg miként lehet jobban csök­kenteni a költségigényeket a közszolgálati területeken is. tő bizottsághoz, amelynek az éjszaka folyamán kell véglegesí­teni a szöveget. Oroszország mellett Ukrajna sem elégedett a kongresszus menetével. Ezt jelzi, hogy az ukrán Legfelsőbb Tanács szerdán üzenetet juttatott el Moszkvába, az ukrán népképviselőkhöz. Ebben arra kérik őket. hogy tar­tózkodjanak a szavazástól a köztársaság szuverenitását érintő kérdéseknél. A szövetségi szuperparlament­ben teljesen összekuszálódtak a szálak. A küldöttek láthatóan nincsenek tisztában jogi lehető­ségeikkel és egyelőre nem tisztá­zott, hogy milyen lesz az átme­neti időszak államszervezete, illetve a politikai, gazdasági és katonai együttműködés formája. Lapkészítők és postások találkozója (Folytatás a: I. oldalról) Kulcsár József, az AS—M me­gyei irodavezetője tájékoztatást adott az Új Nógrád terjesztésének jelenlegi helyzetéről, a kiadó jövő­beni elképzeléseiről. A megyei lap árának emelése elkerülhetetlen, ezt a kényszerűséget azonban ellensú­lyozni kívánja az AS—M, részben az oldalterjedelem növelésével, al­kalmanként prospektusok újságba fűzésével, illetve színes fotók meg­jelentetésével. A résztvevők egye­tértéssel fogadták a terveket, és — a közös érdekeltség alapján — további együttműködésükről bizto­sították a kiadó és a szerkesztőség képviselőit. Lehetetlen helyzetbe kerülhet a közszolgálat Követünk (lehet) Kanadába (Folytatás az I. oldalról) — Pesten folyt a meghallgatás a követségen, angol nyelven. Nagy megtiszteltetés volt. hogy a bizottság egyik tagja a kanadai exkülügyminiszter felesége. Je­len volt a kanadai ügyvédi szö­vetség elnöke is. Az idén nyolc magyar, két csehszlovák és két lengyel ügyvéd vesz részt a tanul­mányokon. Egyébként öt pesti van közöttünk, s mi hámam vidéken élők, dolgozók. A ma­gyar fél az elbírálásban nem vett részt és még egy beszédes adat: hatvanötén jelentkeztünk az idén! Azt érzékeltem, hogy érdeklő­déssel vették, miszerint a városi képviselő-testület tagja vagyok. De nem ez döntött mellettem. Ottawában veszünk részt egy tanfolyamon, majd kisebb-na- gyobb városokban és ügyvédi közösségekben tanulmányozzuk a jog alkalmazását.-— Mi lehet az oka annak, hogy a tizenkét jogi ember közül nyolc az idén magyar? — Jelzi talán azt is, hogy a meghirdetők minket, magyarokat tartanak a várt változásokban a legelőrehaladottabbaknak. Min­denesetre, ha az ügyvédi gyakor­latomat nézem, számomra éppen a gaz.daságjogi része lesz érde­kes! Majd tíz éve foglalkozom, amióta ez egyáltalán elindult, a magánvállalkozások jogi bonyo­lításával. Kezdettől erre álltam rá, ha szabad így mondanom. Ezért örülök a nemzetközi ta­pasztalatszerzés lehetőségének. Négy éve jártam először Kanadá­ban, rokoni szálak fűznek oda, ez mind megkönnyíti majd a mun­kámat odakint. — Ki viseli a három hónapos tanulmányút és az utazás költsé­geit? — Mindent a kanadai fél áll! Egy-egy ügyvéd képzése így tízezer dollárba kerül. A segítség­nek tehát vannak ilyen oldalai is. Ezt a formát tavaly óta vállalja Kanada, az ottani szövetség és az állam. Tavaly egyébként csak magyarok utazhattak. Beszéltem olyanokkal, akik az elmúlt évben elsőként utaztak, például dr. Radványi Ildikó, pesti kollégá­val, aki egy neves-jóhírű munka- közösség tagja, ő azt mondja, hogy rendkívül sok személyes kapcsolatra tett szert, az angol szakmai zsargonja tovább fejlő­dött és azóta is nagyon sok kül­földi ügye van. — Közismert elmaradásaink éppen a gazdasági szférában és a jogalkotásban. törvényekben. Nem zavarja-e majd. ha az ottani fejlettséggel találkozva újra ha­zatér? — Kétségtelenül a jövőt látom abban, amit tapasztalok. De kü­lönösen érdekes az is, hogy egyes tartományokban eltérőek a jogi formulák és szinte mindegyik eltér a szövetségi jogtól. Ami a kontrasztot illeti, az ottani és az itthoni gazdasági joggyakorlat között, azt jó magam csak a helyi törvényhozás szintjén tudom feloldani valamelyest. Távlatot ad és talán nagyobb bátorságot. Ezt az önkormányzat észrevette, támogatta, megbízott a kapcsola­tok építésével s magam is szíve­sen viszek innen bármelyik cég­től igényt, vagy elképzelést, megbízatást. — Ügyvéd úr. jó utat! T. Pataki László A szövetségi elnök nem vonul vissza Belgrád. (MTI) Szerda reggel tovább folytatódtak a horvátor­szági összecsapások, Szentlászló környékén újabb harcok voltak, a magyarok lakta szlavóniai falura több tucat gránát hullott. Harcok voltak Nyugat-Szlavóniában is, Pakrac közelében. Nova Gradis- kánál. Stipe Mesic szövetségi elnök — aki kedden békefelhívást inté­zett a harcoló felekhez — a Vjesnik című lapnak adott nyilat­kozatában leszögezte: most, amikor Európának a tárgyalóasz­talhoz kell ülnie, nem lenne megfelelő, ha visszavonulna az elnöki tisztségből. Az elnök hangsúlyozta, hogy „megkaptuk azt, amire töreked­tünk — a világ tárgyilagos infor­mációkhoz jut, és segít nekünk tanácsaival". Az elnöki székben kell maradnom, amíg az Európá­val folytatott tárgyalások tarta­nak -— hangoztatta a horvát politikus, hozzáfűzte, hogy „Horvátország és Szlovénia elis­merése az egyetlen lehetséges útja a válság megoldásának, s hogy minden határnak olyannak kell maradnia, amilyen az össze­tűzések előtt volt". A Vjesnik című lap élesen támadja a szerb vezetést a legu­tóbbi összecsapások miatt, s hangoztatja: Slobodan Milosevic elnök „totális háborúba taszít minket”. A Politika című belgrádi lap ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a Jugoszláv Néphadsereg ellen újabb támadásokat intéztek Horvátországban. „Három borzalmas nap” Raisza Gorbacsova nyilatkozata Major Hongkongban (MTI) John Major brit minisz­terelnök pekingi látogatásának befejezése után szerdán Hong­kongba érkezett. Brit hivatalos vélemények szerint hongkongi látogatása azt a célt szolgálja, hogy London bizonyítsa elkötele­zettségét a városállammal szem­ben, amely 1997-ben, a brit mandátum lejárta után Kína fennhatósága alá kerül. A minisz­terelnök ugyanakkor megpróbál­ja megnyugtatni Hongkong la­kóit, akik félnek a közelgő „váltástól”, különösen az 1989- es Tienanmen téri vérengzés óta. Baltikum — ENSZ-tagság New York, Washington. (MTI) A washingtoni kormány­zat kedden üdvözölte a balti ál­lamok ENSZ-tagsági kérelmét. — Teljes szívből üdvözöljük ezeket a beadványokat — mondta Richard Boucher amerikai külü­gyi szóvivő, hozzátéve: az Egye­sült Államok támogatni fogja az ilyenkor szokásos várakozási idő lerövidítését célzó javaslatot. (MTI) Mihail Gorbacsov fele­sége, Raisza, a Trud című szak- szervezeti lapnak adott interjújá­ban első ízben számolt be részle­tesen arról a „három borzalmas napról”, amely alatt a puccsisták fogva tartották Krím-félszigeti dácsájában az elnököt és család­ját. Raisza elmondta, hogy félt a haláltól, megízlelte az elárultatás keserűségét és még most is kínoz­zák a három nap szörnyűséges emlékei. Azt hitte, hogy a hazugságot (Gorbacsov betegségéről) rövi­desen követni fogja majd valami­féle akció (a puccsisták részéről), amely valósággá változtatja ezt a hazugságot és gyorsan közeledik a tragikus végkifejlet. Megrendült egészségi állapo­táról a szovjet „First Lady” elmondotta, hogy a szörnyűségek hatására „beszédzavarral páro­sult akut hypertóniás (magas vérnyomásos) rohamot kapott." További részleteket nem közölt, de azt mondotta, hogy azóta is orvosi kezelés alatt áll és javul. Raisza elmondotta, hogy első ízben augusztus 18-án. vasárnap délután öt óra tájban szerzett tudomást arról, hogy kísérlet történt férjének megdöntésére. Gorbacsov ugyanis váratlanul megjelent a szobájában és közöl­te, egy csoport érkezett Moszkvá­ból, hogy találkozzék vele. „Megpróbáltam telefonálni — mondta Gorbacsov. — Sorra próbálkoztam a telefonokkal, de valamennyi süket volt, még a vörös telefon is. (Ez Gorbacsov külön vonala a szovjet fegyveres erők főparancsnokához.) A rádió és a televízió összeköttetés is megszakadt a külvilággal." Raisza így folytatta: „Azonnal átláttuk a helyzetet. Ismerjük történelmünket, annak tragikus fejezeteit." Arra a kérdésre, vajon Gorba­csov a vejével titokban készített videofelvételeket bizonyítéknak szánta-e arra az esetre, ha a családdal „a legrosszabb” történ­nék, Raisza így válaszolt: „Igen, pontosan ez volt a szándékunk.” Raisza a továbbiakban elmon­dotta, fogságuk alatt szándékosan sétáltak lehetőleg minél többet a dácsa kertjében és a Fekete-ten­ger partján, hogy a járókelők lássák, életben vannak, és jó egészségnek örvendenek. Ezen­kívül az elnök testőrei, akik hűek maradtak hozzájuk, azt tanácsol­ták. hogy csak a szabadban bes­zéljenek nyíltan, mert attól tartot­tak, hogy a helyiségekben a puccsisták „poloskákat" helyez­tek el. A puccs első óráiban azt talál­gatták. vajon a testőrök megvé­dik-e vagy elárulják őket. Kis idő elteltével azonban a testőrök bementek Gorbacsovhoz és így szóltak: „Mihail Szergejevics, önnel tartunk!" A család jelenlevő tagjai — ő, Raisza, Irina leányuk, Anatolij vejük és az unokák — a puccs hírére egybegyűltek és így szól­tak Gorbacsovhoz: „Veled va­gyunk.” Maga az elnök ezekkel a sza­vakkal közölte első ízben a hírt feleségével: „Valami komoly dolog történt. Lehet, hogy ijesz­tő.” Azután kiderült, hogy a Moszkvából érkezett küldöttség — köztük az elnök számos közeli munaktársa — követelte Gorbac- sovtól, adja írásba, hogy átengedi a hatalmat Janajevnek. „Mihail Szergejevics — emlé­kezik vissza Raisza a történtekre — nyugodt hangon így szólt hozzám: nem alkuszom kalando­rokkal... De lehet, hogy ezért nagy árat kell fizetnünk. Minden­nel, egész családunkkal. Minden­re fel kell készülnünk." Raisza Gorbacsova emlékira­tainak első kötete a puccs idejé­ben jelent meg. Ebben részlete­sen beszámol férjének hétköz­napjairól. Tagadja azt az elterjedt híresztelést, hogy Gorbacsovnak házi borbélya lenne. Minden reggel maga borotválkozik, miközben egy kis japán tranzisz­toros rádión a Majak szovjet állomás műsorát hallgatja. Egyébként — mint Raisza el­mondotta az interjúban — ez a rádió jelentette a kapcsolatot a külvilággal a puccs napjai alatt. Rendkívüli állapot Moszkva. (MTI) Fegyveres osztagok hatalmukba kerítették a Csecsen-Ingus Autonóm Köztár­saság teleyízió- és rádióadóit, azzal vádolva a terület vezetősé­gét, hogy támogatták a sikertelen puccskísérletet — jelentette a szovjet belügyminisztérium szó­vivőjére hivatkozva a Reuter brit hírügynökség. A beszámoló szerint a fegyve­resek Groznijban. a terület fővá­rosában törtek be az adók épüle­teibe, majd két tisztségviselőjük bejelentette, hogy a helyi hatósá­gokat megfosztották hatalmuk­tól. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség hírt adott arról, hogy az autonóm köztársaság parlament­je szeptember 10-ig rendkívüli állapotot hirdetett ki. A szovjet belügyminisztérium szerint szer­dán Groznijban mintegy három­ezren tüntettek a kormány épülete előtt a vezetés leváltását támogat­va. A városban megbénult a közlekedés és az utcákon fegyve­res csoportok cirkálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom