Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

1991. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT MAGAZIN munzEii 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ ŐSZI NAGYTAKARÍTÁS Ez az a nemszeretem munka, amit a háziasszony a legkülönbözőbb ki­fogásokkal próbál elodázni mindad­dig, amíg már tovább nem lehet ha­lasztani. Az azonban bizonyos, egy nap alatt nem lehet még a legkisebb háztartásban sem ezt a sziszifuszi munkát összevágni. A lakás teljes felfrissítése, a nyári ruhák, holmik elrakása, a függönyök, térítők, szőnyegek kitisztítása, a virágok, növények visszahelyezése a terasz­ról a lakásba, stb. legalább 2—3 napot vesz igénybe. Néhány prak­tikus tanács azonban nem árt a munka jobb megszervezéséhez. Szedjük le az összes elpiszkoló­dott textíliát, és hozzuk rendbe: kimosva, vasalva várakozzanak. A szőnyegeket csak nagyon alapos porszívózás után. tisztótószeres kezelést követően, felgöngyölve tegyük félre. A falak portalanításához létra és porszívó szükséges. Szívófej nél­kül, hosszú csővel dolgozzunk, így a felső sarokban is eltűntethetünk minden port, pókhálót. A falakat a képek alatt is porszívózzuk le, s egyben töröljük le a képeket is. Most már következhetnek az ablak­keretek, üvegtáblák és az ajtók. A vízbe tegyünk kevés szalmiák­szeszt, ha nagyon elszennyeződött a nyílászárók farésze. Ne feledkez­zünk meg a lámpák portalanításáról, tisztítószeres lemosásáról. A szekrényeket előbb belül hozzuk rendbe. A könyveket lehe­tőleg a szabadban portalanítsuk, szellőztessük. Majd a polcokat leporoljuk, nyirkos ruhával alapo­san letöröljük, s ha teljesen meg­száradt, rakjuk vissza a könyveket. A ruhaszekrények belsejét portala- nítjuk, ugyancsak nedvesen kitöröl­jük, ezután rakjuk el a kimosott, kitisztított nyári holmikat, cipőket, ruhaneműt, stb. A kabátok zsebébe vékonyszövésű kis vászonzacskóba levendulát vagy erős illatú pipere- szappant tehetünk a molyok ellen. Most már kívülről is nekiállha- tunk a bútorok fényesítésének, és kitisztíthatjuk a kárpitozott bútoro­kat is. Következhet a padlózat rendbehozása, majd a szőnyegek felterítése, a függönyök, térítők elhelyezése, és végül a megtisztított dísztárgyakat is helyükre rakhatjuk. A konyha, fürdőszoba, kamra lelkiismeretes kitakarításához bizo­nyos „kíméletlenség” is szükséges. Itt annyi lom, vicik-vacak, „jólesz- mégvalamire” holmi gyűlik össze, hogy ezeket most irgalmatlanul ki kell dobni: tudniillik sohasem fog­juk használni. A polcokat, szekrényeket kitisz­títjuk, lemossuk, az élelmiszereket ellenőrizzük. A fürdőszoba, WC tisztításakor tegyünk a vízbe Neo- magnol fertőtlenítő tablettát, ezzel mossuk le a kerámiát, a WC-kagy- lót, a kádat, a kövezetét. Az erkélyen hozzuk rendbe a növényeket, vigyük be előkészített helyükre a lakásba, és hozzuk rendbe az erkélyt is. A szép tiszta, rendes, fénylő és jó illatú lakás ne csak a háziasszony, a mama kezemunkáját dicsérje. Minden családtag segítsen a maga ereje, tehetsége szerint, hiszen az otthon mindnyájuké! B. K. A babakelengye A babakelengye sok darabját könnyű és célszerű otthon meg­varrni. A mindennapi használatra válasszunk .egyszerű, bő szabású darabokat, vegyünk jó minőségű anyagot, amelyet könnyű varrni és mosni. A pamut vagy nagy­részt pamutot tartalmazó kevert anyagok kiválóak, jól szellőznek, nedvszívók, és könnyen mos ha- tok. ügyeljünk arra, hogy a va-, lasztott anyag kellemes, puha • tapintású legyen. A rugalmas;' kötött anyagokból készült hol­mikban a gyerekek jól tudnak mozogni, a növekedés során is jól kihasználhatók, és az öltöztetést is megkönnyítik. A szövött anya­gokat, mint például a flanelt, a vékony pamutszövetet, a puplint célszerű a nyakon, a csuklónál és a csípőn bordás passzéval kom­binálni. Egy-egy alapfazon kiválasztá­sával, időtakarékos eljárással több ruhadarabot is elkészíthe­tünk egyszerre. Ha jó minőségű anyagot, y,ála$ztu,nk, az el^psUU kis ruhák olcsóbbak és praktiku­sabbak lesznek, mint a készen vásároltak. A takarók, fürdőlepedők, ka­pucnis törülközők, nagyon fontos részei a babakelengyének. Töb­bet is varrhatunk belőlük egy­szerre. A kapucnis fürdőlepedő később a strandon is jól használ­ható. Élőkét készíthetünk kisméretű kéztörlőből úgy, hogy csupán passzépántot, megkötőt varrunk a nyaknyílásra. A nagyobbacska csecsemők részére érdemes nagyméretű, ujjas-zsebes élőkét készíteni, amelynek színe, mintá­ja összehangolható a gyerek többi ruhadarabjával. A puha flanelből vagy trikóból készült zsákruhák különösen az első hónapokban használhatók ki jól, nyitott alsó szélük meg­könnyíti a pelenkázást. P. G. FOK ÉS FOKOZAT VÍZSZINTES: I. Juhász Gyula írja egy helyütt: első rész (zárt betűk: N, Z, E, 1). 14. Bő. 15. Em­lékezetül, latin kifejezéssel. 16. Gyógyszeradag. 18. Üvöltő állat. 19. Pipázik, népiesen. 20. Zene- történész (Kálmán). 22. ... River; több USA-beli folyó neve. 23. ...- Darja; az Arai-tóba ömlő folyó. 24. A legerősebb ütőkártya a tarokkban. 26. Csillag, angolul. 29. A túlium és a nitrogén vegy- jele. 30. Ilyen fog is van. 31. Egészen friss. 32. Viharsarki te­lepülés lakója. 35. Folyó és város Szibériában. 37. Kocsonyás álla­gú anyag. 41. Zeneszerző, dzsessz-előadóművész (György). 42. Vele szemben. 44. Színmű. 45. Fiatal nőstény szarvas. 46. Mackócsemege. 47. Ab ... pecto- re; szívből. 49. Hannibal ... por­tás! 51. A ponty rokona. 52. Budapesti szálló. 53. Apuska. 54. Három, latinul (Trés). 56. Autó- gyertyamárka. 57. Ott kint, né­piesen. 59. Egyiptomi politikus, katonai vezető (Mohamed, 1901—1984). 61. Kézjeggyel nem érvényesített. 64. Ajtót szélesre nyit. 65. E lap munkatár­sa is volt Juhász Gyula. FÜGGŐLEGES: 2. Rába ...; győri sportklub. 3. Termékei például a kéziszőttesek. 4. Az oltalom jelképe. 5. Igen, olaszul. 6. A cink és a kén vegyjele. 7. A keserű anyagok gyógyszerészeti neve. 8. Orfűvel egyesült telepü­lés lakója. 9. Rajongva szeret. 10. Helyrag, -ről párja. 11. Vízözön. 12. Hadnagyra vonatkozó. 13. Ran ... Hikmet; török költő. 16. Juhász Gyula megállapításának második, befejező része (zárt betűk: E, T, H, B). 17. Végtelen sor! 21. Zsanett, becézve. 25. Bódít. 27. Szolmizációs hang. 28. Tartalékait is mind elhasználó. 31. Birkózó, emlékverseny néva­dója (Mihály). 33. Gyaloglás a völgyben. 34. Keletkutató, egye­temi tanár (Sándor, 1862— 1920). 36. Kerekes kút része. 37. A cink és a nitrogén vegyjele. 38. Muzsikál. 39. Község Sárvár mellett. 40. A radon is ez. 43. Szétkapcsolódik. 44. Szid. 45. Ver. 48. A közelébe. 50. Itt áll a Berzsenyi-kúria. 5 I. Múlt száza­di angol költő (John). 53. Porció. 55. Részben barna! 57. Időmérő eszköz. 58. A jód és az argon vegyjele. 60. Papírra veté. 62. Lám. 63. Rajta hát! S. J. Beküldendő: vízszintes 1. és a függőleges 16. sor. Beküldési határidő: szeptem­ber 27. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: „Minden emberek csak egyneműek, s minden közjó az egyesből ered.” Könyvjutalmat nyertek: Gaál Gabriella, Salgótarján, Nyírfács­ka u. 3., Serfőző Ferencné, Mátranovák, Katona J. u. 5., Donkó Sándor, Ipolytamóc, Pe­tőfi u. 5. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Fülek Divatos fülbevaló ékessége A fülbevaló divatja alighanem a primitív népek népszokását átvéve terjedt el a civilizált országokban. Van is a fül lukasztásának némi kapcsolata a babonás, rituális hie­delmekkel, szokásokkal. A leány­csecsemő fülébe illesztett csöppnyi ékszer megóvja viselőjét a beteg­ségtől, a rontástól. A szívforma fülbevaló a szívbéli jóságot, a virág a szerénységet, a patkó a szerencsét juttatja a gyerek osztályrészéül. Hosszú évszázadok, évezredek népviseletéből és az elegáns dámák toalettjének kiegészítő ékszereként ismerjük a kisebb nagyobb fülön­függőket. A fülbevalót előszeretet­tel viselték az egyiptomi, görög és a római nők. Nagyméretű, nemes­fém fülönfüggőket hordtak a közép­korban. Különös gazdagságban maradtak ránk reneszánsz és barokk ötvösök, aranyművesek ékszer­készletei között is fülönfüggők. Műanyaggal eljegyzett korunk­ban a nemesfémeket is mesterséges anyagokkal helyetesítették és „fel­találták” a műanyag fülbevalókat. Az ötvenes—hatvanas években jött divatba a színes műanyag gömbök, félgömbök, óriás karikák fülbe il­lesztése. Ekkor már nem kellett kilukasztani a fülcimpát, hogy díszt aggathassanak rá. Évek és divatok változásával hol a nemesfém és többnyire a fülön átszűrt ékszerek, hol a csattos klip- szek élveztek előnyt. Méretben is nagy volt a változatosság. De soha annyira, mint manapság. Amikor is az alig néhány millimé­teres valódi drágakő J brilliáns, rubin, türkiz — és igazgyöngy fülbevalótól a malomkerék nagysá­gú karikáig minden divatos. Ez az év azért mégis a klipszek és a hosszan lecsüngő fülékek éve. Fényes fémekből, csillogó festett kövekből a legkülönfélébb alakza­tok ereszkednek alá a női fülcim­pákból. Van közöttük, amelyik szőlőfürtöt idéz, van virágfüzér, levélforma és geometrikus alakza­tokat felhasználó csüngő. Ha igazán divatos, legalább a vállig ér. Ennek a fazonnak többféle előnye van. A (férfi) szemeket magához vonzza, elterelve a figyelmet az arc némely hibáiról, szabálytalanságairól. Elő­nyös annak, akinek kicsi és gömbö­lyű arca van, akinek rövid a nyaka, akinek nagy áz orra. Jól mutat rövid hajjal, de szép, ha hosszú hajzuha- tag közül csillan elő. Divatosak az egészen nagy fél­gömb fülbevalók. Többnyire arany—ezüst keretben, fehér kö­zéprésszel. Különös harmóniát adhat az öl­tözéknek egy, a ruházat valamelyik hangsúlyos színével egyező fülön­függő. Mindig elegáns, leggyakrab­ban nem valódi arany, ezüst színben csillogó fém fülbevaló. Jól keretezi az arcot egy hatalmas gyöngyház­színű, elefántcsont- vagy porcelán­fehér fülbevaló. Hogy újabban a fiúk is kilukasz- tatják a fülüket? Nos, az ő divatjuk mindamellett szóra sem érdemes a női fülek ékei mellett. (kádár) A pszichológus válaszol Kell-e agresszió a háborúhoz? A háború a legnagyobb méretű agresszív cselekmény. Országok közt folyik, de egyének csinálják. Előkészületei: a tárgyalások, a hadüzenet, a háborús parancs kiadása, államfők, diplomaták, magas rangú katonák tevékeny­sége. A tűzvonalban vannak a közlegények, a kézzel fogható agresszív cselekményt ők bonyo­lítják le. Az agresszív cselek­mény véghezviteléhez agressziós töltés, indulat szükséges. Igaz, hogy a katonának a támadó pa­rancsot végre kell hajtania, akár haragszik, akár nem, de nyilván­való, hogy indulattal „köny- nyebb” rombolni és ölni, mint közömbösen. Ha hiányzik a kato­nából az ellenség iránti harag, gyűlölet, akkor kevésbé alaposan végzi a „munkáját”, félelmében meg is futamodhat, esetleg el­uralkodhat benne az együttérzés az ellenfélen szemben, és talán még attól is tarthatna a hadveze­tés, hogy megtagadja a paran­csot. Az előző évszázadok háborúi­ban fokozottan igaz volt, hogy kell az agresszió a harchoz. Nyilvánvaló, hogy egy nem bűnöző személyiségű, átlagos ember egy másik emberre puskát rásütni, karddal beleszúrni, buzo­gánnyal lesújtani csak akkor képes, ha igazán ellenségnek tartja, és tele van indulattal irán­ta. A modern háborúban, ahol a szembenálló katonák arcát nem látja, hangját nem hallja, csak a rádióból, vagy képernyőn, táv- csövön keresztül értesül a találat sikeréről és a pusztítás nagyságá­ról, kisebb jelentőségű a közvet­len indulat. Mégis önkéntelenül is gondoskodik róla a társadalom, olykor a hadvezetés, tudatosan is, hogy a harcosokban felgyűljön az agresszív érzés, vagyis a pusztí­tani, megsemmisíteni akarás. Ennek többféle módozata van szokásban. Az egyik a tulajdon védelme. A háborúk legtöbbször területért, gazdasági előnyért indulnak az országok között, de az egyes embereknek is könnyen serkent­hető megnyilvánulása jogos tu­lajdonának következetes védel­me, illetve az anyagi előnyért való küzdelem. A hazaszeretet több ennél, a területen kívül magában foglalja az ott élők, a hozzátartozók védelmét. Gyermekkortól tanult magasztos érzés és erkölcsi köte­lesség fonódik szorosan hozzá. A szabadságvágy örök emberi igény, és nagy hajtóerő. A szemé­lyes szabadsgágban való korláto­zás mindig agressziót kelt az emberben, és így van ez nagyban is,5 ha mondjuk az ország egy másik államnak az elnyomása alá kerül. Egy mesterségesen keltett haragfokozó lehetőség , a dehumanizálás, az „elembertele- nítés”. A háborús propaganda megfosztja az ellenséges népet mindenféle értékes tulajdonság­tól; lenézzük, a végén már szinte embernek sem tekintjük őket. így könnyebb elpusztítani, sokszor még bűntudat sem marad. Gyakran férfias ideálként állít­ják be az agresszív viselkedést. Az igazi férfi úgymond bátor, nem tűr megalkuvást, határozott és kemény, a végsőkig kitart elvei mellett. Kevés férfi van olyan bátor, hogy gyávának merjen látszani. Nagy hajtóerőt jelentenek a vallásos érzelmek. A vallás nevé­ben rengeteg vérontás történt már a világon a boszorkány- és eret­neküldözésektől a keresztes háborúkig. Egyes vezetők most is a vallási fanatizmust szítják népük körében, ami akkora ellen­séges indulatot és akkora hajtóe­rőt jelent, hogy a katonák valóban az utolsó csepp vérükig —, vagy inkább az ellenség utolsó csepp véréig — képesek harcolni. Végül a bosszú indulata is nagy erő, mely magától is kialakul a harcolókban az ellenség bizonyos cselekményei láttán, de mestersé­gesen is fokozható. Ha rendsze­resen felemlegeti a tömegkom­munikáció a másik oldalon állók pusztításait és tisztességtelen húzásait, akkor mindenképpen elszántabban vesznek részt a katonák a legközelebbi beveté­sen. Káros, vagy hasznos-e az agresszivitás a háborúban? A háborús helyzet idején feltétlenül káros, mert esetleg a diplomáciai úton megoldható problémákat a harcias közhangulat miatt nem képes az ország vezetése békés mederben tartani. A már visszavonhatatlanul elindult háború folyamán bonyo­lultabb a helyzet. Káros az agresszió akkor, ha a bosszúvágy vagy a vallásos fanatizmus na­gyobb pusztítást végez a „kelle­ténél”, ha több közvetlen szenve­dést okoz a szembenálló embe­reknek. Előnyös viszont pszicho­lógiai értelemben maguknak a harcolóknak, mert energiát moz­gósít a nagy erőfeszítésekhez, illetve az elviselni való nehézsé­gekhez. Másrészt segít megőriz­ni a lelki ‘egyensúlyukat, önbe­csülésüket, hiszen értelmileg ki­fejezett zűrzavart, érzelmileg pedig szorongató bűntudatot keltene bennük, ha „ok nélkül” és „hideg fejjel” bombáznának „ártatlan és jó embereket”. Dr. Ignácz Piroska I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom