Új Nógrád, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-18 / 219. szám
4 unznzzj LÁTÓHATÁR 1991. SZEPTEMBER 18., SZERDA „Alap nélkül tartósan nem állhat semmi” Emlékező sorok Széchenyi István születésének 200. éfordulójára I. Gróf Széchenyi István (1791—1860) (repró: Buda László) A kor és az életút Emelkedett érzelmi pillanatainkban gyakran idézzük, felnőttek is, de leginkább érettségire készülő diákok kedvelik Arany János sorait: „Nem hal meg az, ki milliókra költi/ Dús élte kincsét, ámbár napja múl.” E versrészlet Széchenyi István halálakor íródott költeményből való. A költő tisztelete a versből kitűnik. Az is tény, hogy korának nagy hatású szellemiségei — Arany mellett, Kemény Zsig- mond, Vörösmarty Mihály, Bajza József — számára Széchenyi, nemcsak a „legnagyobb magyar” kossuthi minősítésével volt azonos, de Kemény által adományozott „leghívebb magyar” kitüntető jelző "birtokosának is tekintették. Ez az a generáció, amely ismerte, tisztelte, és megkülönböztetett módon őrizte személyiségének varázsos hatását. Jókai, az Egy magyar nábob Szentirmay Rudolfját mintázta róla. Az 1848-as forradalmat követő nemzedék valójában elfeledte, korszerűtlennek tartotta. Kissé egyoldalúan, a magyarságtól elválasztott, kizárólagos európaiságot emelték politikusaink vezéreszméjükké ekkor. A XIX. század végétől emléke, kultusza feléledt, de gyakran úgy, hogy a különböző politikai kurzusok akarták kisajátítani. Sőt: a két politikus férfi — Kossuth és Széchenyi — különböző felfogása olyan dilemmát jelentett az utókornak, amelyet feloldani sok vonatkozásban máig sem tudott. Korszakos érdekek nyomasztják mindkettőjüket, szembeállítódásuk, ellenségeskedésük nyert teret. Tragikusnak kell tartanunk, hogy sem az igazi Kossuthot, sem az igazi Széchenyit nem ismerte föl a közvélemény. Tartok attól, hogy Spira György történésznek, Széchenyire utaló minősítő szavai a valóságot mutatják be: „Az utókor azonban nem szívében és elméjében, csak városainak közterein állítja fel szobrait, nem szívében és elméjében, csak száján hordozza nagy nevét.” Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben, és 1860. április 8-án vetett véget életének az ausztriai Döblingben. A kor, amely a két dátum közé szorul, szavakkal nehezen foglalható össze. Az ív, amely meghúzható, talán a szabadság szent eszméjének térhódításával, terjedésével, bukásával és újraéledésével jellemezhető leginkább. „ Köztesként” a mozgolódók fizikai megsemmisítése, a véres leszámolás a Martinovics-per vádlottaival, a napóleoni háborúk veszteségei, a szent szövetség reakciós ál lám berendezései, az európai forradalmi összeesküvések, a győzni látszódó magyar forradalom és szabadságharc leverése, a sötét megtorlás évei, napjai húzódnak. Széchenyi fiatal huszártisztként, politikusként végig szenvedte mindezt. A táncestélyek fényes termeiből egyre inkább a sáros és vidéki Magyarország tájait látta. Az európai kitekintés, és a híres személyiségekkel, uralkodókkal történt ismerkedés után nemzete sorsa jobbítása felé fordult. A műveltség, a világosság terjesztése vált gondolkodásának középpontjává. Kereste azokat az eszközöket, amelyek a nemzet: a földbirtokos középosztály, a jobbágy, az arisztokraták közötti harmónia folyamatos kialakítására szolgáltak. Mindezek érdekében kívánta korszerűvé tenni, és az európai gyakorlathoz alakítani a gazdaságot, a termelést. A fejlődés alapjának tekintette, elengedhetetlenül szükségesnek tartotta a közlekedés, a kereskedelem, és a pénzügyi rendszer korszerűsítését. A szabad magyar állam eszméje, a felszabadított jobbágy, az alkotmányosság, a gyakorlatban: a gazdaságra és a politikai életre kiterjesztett ideáiban öltött testet. A cél megvalósulásához a legfontosabb eszközül a szakadatlanul és tántoríthatatlanul alkalmazott reformok sorozatát tartotta alkalmazandónak. Politikai szándékának, programjának ezek voltak a legfontosabb pillérei. A társadalom felfogása és Széchenyi gondolkodása közti távolság áthidalhatatlannak tűnt. Közelítésén a szó szoros értelmében is, szakadatlanul munkálkodott: a Lánchíd, a Duna. a Tisza szabályozásának terve és elindulása, és több gyakorlati tanácsa, azonban csak roppant kevéssé hozta közel a különböző érdekeket. A Hitel (1830), a Világ (1831), a Stádium (1831), szellemi fénye csak rövid időre világosította meg politikai küzdőtársai számára a haladáshoz szükségesen kijelölt utat. Hatásuk utáni homály tartósan kísérője maradt a politikában vezérlő szerepet vállaló magyarság többségének. A helytartótanácsban (1845) viselt tisztségét is a magyarság körülményeinek jobbítására használta. 1848 forradalma, 1849 szabadságharca, kétségeit növelte. A megoldási mód alkalmazása, az udvarral való szakítás számára követhetetlen volt, és fokozatosan felerősítette lelkének korábbap is meglévő fájdalmait: mindezek miatt kivonult a politikai küzdőtérről. Késői leírásaiban, magatartásában és kapcsolataiban is megmaradt azonban hazafinak, a magyarságot védő-óvó politikusnak. Halálhíre döbbenetes erővel söpört végig az országon, a magyar emigráción, de mondhatjuk: egész Európán. Folytatjuk Dr. Horváth István A gyilkosság kifizetődőbb a válásnál Barbár idők idézése A brazil Joao Lopest másodszor is szabadon engedte a bíróság, pedig a 38 éves kőműves egy percig sem tagadta, hogy megölte feleségét. Nem értették meg egymást, ezért Teresa Lopes 1988-ban bejelentette, hogy elhagyja férjét. Két nappal később, a felbőszült férj megtalálta egy szállodában feleségét, és annak szeretőjét, majd se szó, se beszéd, leszúrta riválisát. Az asszony kirohant az utcára, de férje utolérte és két késszúrással végzett a hűtlenkedő asszonnyal is. A bíróság előtt Lopez azzal védekezett, hogy „erkölcsi megfontolásból” cselekedett, a becsületét kellett megvédenie. Az ítélet: felmentés. Az esküdtszék egyébként 9 férfiből állt. Az utóbbi évtizedben sorozatosan helyeztek szabadlábra olyan férfiakat, akik feleségüket, vagy barátnőjüket félrelépésük miatt gyilkolták meg. Egyedül Sao Paulo államban, az elmúlt két évben 772 férfit mentettek föl partnemőjük meggyilkolásáért, akik azzal védekeztek, hogy a becsületükön esett sérelmet torolták meg. A brazil nőszövetség tömeg- tüntetésre szólította föl az asszonyokat a hátrányos megkülönböztetés és a „különös férfilogika” ellen. Végül a brazil legfelsőbb bíróság elvi állásfoglalást tett közzé, melyben megmagyarázza, hogy a férfi a partnemő megöléséért nem hivatkozhat becsületféltésre. Az indoklás szerint „a gyilkosság nem legitim reakció a házasságtörésre”. A magyarázatban az is olvasható, hogy a bűntény ezen fajtájával a férjek nem becsületüket, hanem hiúságukat és férfiúi büszkeségüket védik meg. A férfiak magasabb- rendűnek képzelik magukat, a nőt pedig saját tulajdonuknak tekintik. A legfelsőbb bíróság új esküdtekkel, új tárgyalást rendelt el Lopes ügyében. Az átminősítés Pártok politikai vitafóruma f V'" Csatlakozunk az MSZMP kongresszusa elleni tiltakozókhoz! Hónapok óta folyik a kedélyeket borzoló kampány a megyében és az országos sajtóban arról, hogy az MSZMP Salgótarjánban kívánja megtartani (szinte az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéjén!) oltóber 12—13-án a XV. kongresszusát. Abban a városban, ahol éppen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének egyik legvéresebb dicstelen záróeseménye történt e párt akkori, kádári diktátorainak parancsára: 1956. december 8-án kegyetlenül lemészároltak majd másfél száz ártatlan embert, munkásokat, közöttük asszonyokat és ifjakat. Dicséretére legyen mondva két salgótarjáni MDF-es országgyűlési képviselőnek, Pál Józsefnek és Speidl Zoltánnak, hogy elsőként tiltakoztak nyílt leveleikben e bolsevik ceremónia salgótarjáni megrendezése ellen. Az elmúlt napokban pedig megjelent a megyei napilapban a KDNP Nógrád megyei országgyűlési képviselőinek a tiltakozása is, hangoztatava, hogy a Salgótarjánban megrendezni kívánt kommunista demonstráció emberek további megfélemlítését eredményezheti. Mi, Nógrád megyei nemzeti kisgazdák minden eddigi tiltakozással messzemenően egyetértünk, sőt ha ez a provokatív esemény ennyi tiltakozás ellenére is bekövetkezik csatlakozunk a POFOSZ által kezdeményezett utcai demonstrációhoz is, október 12—13-án, Salgótarjánban. Álláspontunk az, — amelyet mi Nógrád megyei nemzeti kisgazdák már pártunk 1989. december 29-i szegedi zászlóbontásakor is követelünk —, hogy tiltsa törvény Magyarországon a kommunista szervezkedést! Más szóval, amint az alkotmány nyilas és Köhögés Reggel vizitnél mondja a főorvos: — Jó reggelt, Kovács bácsi, hogy van, hogy van? Az ágyon fekvő beteg köhögve válaszol: — Köszönöm a kérdését, főorvos úr, egy kicsivel jobban érzem magam. — Úgy hallom, ma reggel már jóval könnyebben köhög a tegnapihoz képest. — Igen, főorvos úr, egész éjjel gyakoroltam! szerint a féltékeny férj bosszúvágyból követte el tettét. Az ítélet azonban megintcsak szabadlábra helyezés. A bíró szerint a legfelsőbb bíróság állásfoglalása nem jelent automatikusan az egész országra kiterjedő precedenst. „Az eset a legrosszabb barbár időket idézi” — kommentálta a nők körében nagy felháborodást keltett ítéletet a híres brazil írónő, Rosemarie Muraro. A karneválok földjén még mindig él a megcsontosodott machoszemlélet és a bíróság is elfogadja a becsületkódex „előírásait” annak ellenére, hogy a brazil törvények szerint ilyen passzus nem is létezik. A törvény előtti egyenlőségért küzdő Muraro asszony a ’80-as évektől kezdődően átvizsgálta a Sao Paulo-i bírósági aktákat, és keserűen kellett megállapítania: „A gyilkosság kifizetődőbb Brazíliában, mint a válás.” fasiszta jellegű pártok alapítását nem teszi lehetővé, a parlament helyezze törvényen kívül annak a pártnak a működését is, amely még a fasizmus kegyetlenségein is túltett mind 1919-ben, mind az elmúlt 43 év alatt, különösen 1956. október 23-át követő november 4-i szomorú esemény után. Ez lenne az egyetlen méltó gesztus a kormánytól és a parlamenttől ’56-ös forradalmunk 35. évfordulója tiszteletére! Megtévesztő, hamis, demagóg és hazug minden olyan, az MSZMP-től belülről és bármilyen külső forrásból, származó érv, hogy ez demokráciaellenes, s hogy ez már nem ugyanaz az MSZMP. Ugyanis a jogfolytonosságot a párt vezetői, szószólói, dokumentumai sokszor hangoztatják napjainkban is, amely egyértelműen kifejezésre jut Kádár János emlékének ápolásában, s abban is, hogy nem az első, vagy második, hanem a XV. (!) kongresszusukra készülődnek. Valódi szándékaikról, céljaikról, arculatukról árulkodik az is, hogy ujjongtak a moszkvai puccs számunkra dermesztő óráiban. Véleményünk szerint a valódi rendszerváltás első érdemi alkotmányos lépése végre megtörténne ennek az antidemokratikus, emberek millióiban félelmet keltő, az egész nemzetnek felbecsülhetetlen károkat és tengernyi szenvedést okozó pártnak a törvényen kívüli helyezésével. Úgy véljük, hogy a megszálló haderők kivonulása, a nemzetközi bolsevizmus legfőbb letéteményes szervezete, az SZKP betiltása után, e lépés megtételéhez nem is kell nagy bátorság. Faludi Sándor a Nemzeti Kisgazdapárt Nógrád Megyei Szervezetének vezetője Lady Diana, a brit trónörökös felesége, milliókat kap ajándékba édesapjától. „De a gyerekek sohasem hálásak. Még sohasem köszönték meg a zsebpénzt” — jegyezte meg keserűen Spencer gróf. Diana és nővérei egyáltalán nem hálásak, sőt, szemrehányásokkal illették 67 éves édesapjukat és mostohaanyjukat, Raine-t, mert szerintük potom pénzért kiárusították az 500 éves Spen- cer-kastélyban található műkincseket csak azért, hogy jobban élhessenek. „Adósságaim ellenére egy New York. Több mint egyötöddel nőtt az Egyesült Államokban a 65 évnél idősebbek körében az öngyilkosságok száma 1980—86 között, 37 ezren végeztek magukkal —- állapítja meg egy szövetségi tanulmány. A téma kutatói megjegyzik, hogy 1950 és 1980 között, az idős amerikaiak közül évről évre csökkent az öngyilkosságok száma. A tanulmány szerzői — írja az AP — nem tudnak egyelőre megfelelő magyarázatot találni arra, mi áll a növekedés hátterében. Elsősorban arra gyanakszanak, hogy a társadalmi elszigeteDiákok és tanárok figyelmébe! Október 2-án, ismét indul a DIÁKPANORÁMA Kedves Diákok! Amíg nektek az iskolacsengő adott jelzést a tanulásra, addig minket a már eddig beérkezett levelek figyelmeztetnek: itt az ideje, hogy ismét helyet biztosítsunk az Új Nógrád hasábjain a fiatalok fórumának, a DIAKPANORÁMÁ-nak. Október 2-től minden második hét szerdáján tiétek a lap egy bizonyos felülete, ahol beszámolhattok az iskolában történtekről: versenyekről, ünnepségekről, jó kezdeményezésekről. De dicsérhettek és kritikát is gyakorolhattok. E fórum a jövőben is lehetőséget ad arra, hogy csak egy iskola mutassa be közösségi életét. Az ilyen szereplésnek az elmúlt években is nagy sikere volt körötökben. Az összeállítás viszont csak akkor éri el célját, ha minél több iskola küldi el beszámolóját, ezáltal nagyobb az esélye annak, hogy jobban megismerhetitek egymás életét, munkáját. A téma adott: iskoláitok nem szűkölködnek eseményekben, ti pedig élményekben. A DIÁKPANORAMA című összeállításunkban minden olyan általános és középiskolás tanuló írhat, aki kedvet és tehetséget érez a tollforgatás- hoz, és vállalja a gyorsaságot, pontosságot. A tudósítói munka szép és megtisztelő feladat. Az iskola krónikásai viszont csak akkor tudják ellátni a közös érdekeket szolgáló tevékenységüket, ha maguk mögött segítő kezeket éreznek. Reméljük, hogy a tisztelt tanárok a jövőben is felelősséget éreznek a sikeres együttműködés megvalósulásáért. Kedves ifjú munkatársak! Várjuk mielőbbi jelentkezéseteket. Címünk változatlan: ÚJ NÓGRÁI) Szerkesztőség, DIÁKPANORÁMA: Salgótarján, Palóc/. Imre tér 4. 3100. halom pénzt ajándékoztam Dianának” — panaszkodik a megbántott atya. „Volt, hogy csaknem egymillió fontot adtam neki, de fogalma sincs a pénz értékéről. Nem tud bánni vele. ahhoz még túl fiatal.” Diana hercegnő egyébként a pénzt kisebbik fiának, Harry hercegnek teszi félre, mert elsőszülött fia, William herceg fogja majdan örökölni a trónt és valószínűleg nem lesznek megélhetési gondjai. Mire a 7 éves Harry eléri nagykorúságát, egész szép kis summa fogja várni a gondoskodó anya jóvoltából. lődés készteti az idős amerikaiakat életük kioltására, továbbá a krónikus betegségek. Megbízható adatok csak 1986- ig bezáróan álltak a felmérés készítőinek rendelkezésére. A tavalyi évre szólóan is akadnak azonban még kellően le nem tisztázott kormányzati statisztikák. Ezek szerint 1986-hoz mérten 1990-ben a 85 évesnél idősebb amerikaiak közül 6 százalékkal, többen végeztek magukkal a 75 és 84 közöttiek közül 4 százalékkal, viszont a 65—74 közötti korosztályból 8 százalékkal kevesebben vetettek Véget önkezükkel életüknek. Lady Di harcban az apjával Szomorú statisztika Széchenyi István bécsi szülőháza (repró: Buda László)
