Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-09 / 186. szám
1991. AUGUSZTUS 9., PÉNTEK BALASSAGYARMATÉS KÖRNYÉKE /a7»L*7^*T*/ 5 Foglalkoztató, vagy kisegítő iskola? Lapunk augusztus 2-án megjelent, „Kisegítő iskola dilemmája” című információnkra, amelyet a cserhátsurányi önkormányzat jegyzőjétől kaptunk, az alábbi kiegészítéseket kérte Koplányi Mihály, a Cserhátsurányi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója: „Tudtommal a megyei önkormányzat nem kérte a helyi önkormányzatot az intézmény átvételére. A központi támogatás összege: állami gondoskodásban részesülő tanuló esetében 210 ezer forint, szülős tanuló esetében: 172 ezer forint, iskolai ellátás oktatására tanulóként 56 ezer forint. Az intézet nem a Bocskay, hanem a Majláth-kastélyban működik a Bocskay úton. A férőhelyek száma: 52. A szülők a kötelező napi norma 50 százalékát fizetik. A mi esetünkben ez 41,50 forint. Nem minimális. Az önkormányzatok nem térítik meg a szülőknek a térítési díjat. A fenti összeg csökkentése — a helyileg illetékes önkormányzat javaslata alapján — az igazgató hatásköre.” Ugyancsak e témában Szántó József cserhátsurányi polgármestertől is kaptunk egy reagáló levelet. Ebben a többi között a következőket írja: „Az 1991. július 16-i képviselő-testületi ülésen foglalkoztunk a kisegítő iskola kérdésével. A testület akként foglalt állást, hogy a cserhátsurányi kisegítő iskolát örömmel és készséggel átvennénk működtetésre. Semmiféle anyagi kikötésünk nem volt, ugyanis azt, az úgynevezett gyemekenkénti fejkvótát az önkormányzat is megkapná, amit ez idáig a Nógrád megyei közgyűlés — mint működtető — kapott. Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg: a kisegítő iskolában a létszám 25—30 fő között van. Az erre vonatkozó képviselő-testületi határozat kivonatát mellékeljük. Ebben a többi között az áll, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete a Nógrád megyei közgyűlés főjegyzőjétől 3016/1991 szám alatt érkezett leiratára az alábbiak szerint nyilatkozik: „1. Az iskolaérettség megállapítása —, az önkormányzat működési területén — önálló bizottságot kíván létrehozni. 2. Az önkormányzat területén lévő cserhátsurányi kisegítő iskolát át kívánja venni működtetésre, az így átvett kisegítő iskolát önálló iskolaként — intézményként — kívánja működtetni.” * Köszönjük az írásunkhoz kapcsolódó információkat. Mi azokat az adatokat írtuk le, amire a bevezetőben utaltunk. Ahhoz nem kívánunk semmiféle megjegyzést fűzni, hogy a két kiegészítés tartalma között, sem egyértelműek a fogalmazások, az intézmény megnevezésével —: foglalkoztató, vagy kisegítő — kapcsolatban. Sóskúti gondok Nógrádkövesd. Két évvel ezelőtt még 160 ezer tonna talajjavító mészkőport termelt és értékesített a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat sóskúti egysége. Tavaly már csak 50— 60 ezer tonnára volt pénzük a felhasználóknak, döntően a termelőszövetkezeteknek. A pénztelenségen kívül, valószínű a földtulajdon bizonytalansága is hozzájárult ahhoz, hogy az idén egy gramm mészkőporra sem érkezett igény. Az ezzel foglalkozó dolgozók — Sóskút — 50 százalékát elbocsájtották, a többieket pedig a falazóblokk gyártásához helyezték át. Kétszázhúsz éve halt meg Balassa Pál gróf Balassagyarmat újkori történelmének kezdetén — az 1690-es újratelepítés után — Balassa Pálnak nagy érdemei voltak a mezőváros iparának, kereskedelmének és kulturális felvirágoztatásának előmozdításában, valamint fellendítésében. A város történetéből ismert, hogy a Jakusits féle birtokrészek Balassa Gábor halála után 1709- től özvegye, Perényi Mária tulajdonába kerültek, majd azokat fia, Pál örökölte. 1715-ben közel hétszázan laktak Gyarmaton, de különböző gazdasági nehézségek, a lakosság terhére történő katonai beszállásolás miatt erősen megfogyott a korabeli Gyarmat lakossága. Ezt felismerve Balassa Pál, 1740. áprilisában ékes latinságú levelet küldött birtokostársának Zichy Károly grófnak, a Koháry birtokrészek tulajdonosának. Ebben írja többek között, hogy Gyarmat elnéptelenedik, a nép nyomorúságos körülmények között él, egy egész vasas regiment ül a környék nyakán, a jobbágyok és a mesteremberek engedély nélkül szök- dösnek, főleg az alföldi területekre. Szerencsére a bajokat Balassa nemcsak meglátta, hanem cselekedett is annak érdekében, hogy a város ipara, kereskedelme és A Balassa család címere. ezen keresztül az itt élők jóléte is növekedjék. 1746-ban, Blahó János plébános idejében készült el az új katolikus templom. 1751- ben a város számára heti vásárok tartására szóló engedélyt eszközölt ki Mária Teréziától. 1757- ben a mai Hunyadi, korábban az Új, vagy Német utcában német iparosokat telepített le. 1761-ben Stampek Antal személyében hozatta ide az első „apotheca- riust”. A nagy számban érkezett zsidó és szerb kereskedők pezsgő életet hoztak a mezőváros életébe. Ezek voltak az alapjai a későbbi évtizedek — főleg a reformmozgalmi idők — gazdasági és kereskedelmi fejlődésén túl a politikai és kulturális élet pezsgésének, melynek eredményeként Gyarmat jelentős központtá vált és 1790-től megye- székhely is lett. Igaz, hogy mint a környék földesura, nagyrészt saját érdekeit is képviselte, de vitathatatlanul használt és kihatott sok elképzelése a későbbi virágzó évtizedekre is. Édesapja Balassa Gábor, a költő Bálint testvére volt. Édesanyja Perényi Mária férje halála után (1700.) irányította a birtokot, majd tőle fia, Pál vette át azt. Első felesége Zichy Katalin volt, majd annak halála után Batthyány Juliannát vette nőül. Balassa Pál többek között Gömör megye főispánja, a helytartótanácsnál tanácsos, királyi főpohárnok- mester és belső titkos tanácsos, valamint több más cím tulajdonosa is volt 1771. július 26-án kékkői várában bekövetkezett haláláig. Mint a szalvatorianus provincia általános szindikátusát a szécsényi rendház gazdasági vezetőjét két nappal később, július 28-án a szécsényi ferencesek templomának hajója előtti külön kriptába temették. Sírját ma is emléktábla jelzi, a szentély jobb oldali első oszlopán. Reiter László Kedvelt tsz-diszkont Drégelypalánk. A helybeli termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemének egyik tágas volt raktárát alakították át diszkont áruházzá a szövetkezet vezetőségének döntése alapján. Céljuk, hogy olcsó áruval lássák el a helybeli lakosságot. A két hét óta működő új kereskedelmi egység, a gyümölcs- feldolgozó termékein kívül egyes mosószerek, ruhaneműk árusításával kezdte meg tevékenységét. Hogy az ide betérőknek van mit vásárolni, azt a napi százezer forintos forgalom bizonyítja. A jövőben tovább bővül az árukínálat: sörrel, borral, újabb olcsóbb ruhaneműkkel. élelmiszeripari termékkel. Fotó: Rigó Balassagyarmat és környéke Kedvező áron Dejtár. A Budapesti Közúti Igazgatóság szakemberei 10 nap alatt, kedvező áron, az ön- kormányzattal történő egyezség után, a Lőrinci úton 310 folyóméter hosszúságban és öt méter szélességben hidegburkolattal látták el az utat, egyúttal rend- betették a mellette húzódó árkot is. Nagy segítség Hont. A képviselő-testület úgy határozott, hogy az új tanévben az általános iskolás diákok napi 24 forintos étkezési díjából 14 forintot a polgármesteri hivatal térít, minden gyermeknek. Téma a kárpótlás Ersekvadkert. Ma, délután 18 órai kezdettel, a helyi termelőszövetkezet nagytermében a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos „tudnivalókig!J^rt előadást dr. Mikó Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium főosztály- vezetője. Bányagödrökből halastó Őrhalom. A termelőszövetkezet sóder-homokbányájában folyó termelés következtében úgynevezett „bányagödrök” keletkeztek. Ezeket kapcsolja össze a nagyüzem rendezési terve, amelynek következtében lehetővé válik egy összefüggő halastó kialakítása. Az uborka nem tudja, mikor van vasárnap... Argyelán Györggyel, a Békéscsabai Konzervgyár műszakitermelési igazgatójával, az érsekvadkerti termelőszövetkezet dej- tári konzervgyár üzemében futottunk össze. — Munkatársammal együtt ellenőrizzük, miként tartják be a tőlünk megvásárolt technológiát a feldolgozósoron — tér küldetésünk lényegére, majd kisvártatva így folytatja. — Nyugati vevőink nagyon kényesek arra, hogy azt kapják, amit rendeltek, amiben megegyeztünk. Ezért az üvegekbe 6x9 centiméteres uborkánál nagyobbat elhelyezni nem lehet... — Tavaly a nagyobbakat is el tudtuk adni a Szovjetunióban. Az idén semmit sem szállítunk nekik — kapcsolódik a beszélgetésbe, nem éppen a legderűsebb kedvében járó Sajgó Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke. — Túlkínálat tapasztalható az egész országban — mondja, a békéscsabai szakember. — Pár nappal ezelőtt járt nálunk a külföldi tőkéscég képviselője. Az uborka ízesítését vizsgálta. Az előírásokat és a tapasztalatokat összehasonlítva jónak tartotta — említi Sirkó Vilmosné, a feldolgozó üzem vezetője. — Tőkés partnereink kilenc- százezer darab 1/1-es üveg uborkát rendeltek tőlünk. Kívánságuknak megfelelően a kért meny- nyiség 50 százalékát Ausztráliába, a másik 50-et pedig Ausztriába szállítjuk. Nem csak a külföldi cég képviselője, hanem én is elégedett vagyok a dejtáriak munkájával. Jó partnernek tartom a nagyüzem vezetőit — meséli Argyelán György. — A kapacitás kihasználása érdekében egy svéd céggel tárgyalunk. Amennyiben sikerül megkötni az üzletet, akkor újabb két-háromszáz üveg megtöltésével növeljük a termelést — utal az újabb reménybeli külföldi vevőre Gyimesi János, a termelőszövetkezet elnökhelyettese, majd újdonságként megjegyzi: — A több lábon állás érdekében az idén megpróbálkoztunk meggy-gyártással. Megrendelőnk a dunakeszi konzervgyár maximálisan elégedett volt a minőséggel. Visszatérve a slágertémára, az uborkára, a nagyüzem elnöke tréfásan érzékelteti a termelőkkel kapcsolatos követelményeket: — A kívánt méret biztosítása megkívánja, hogy ne csak hétköznapokon, hanem szombatvasárnap is folyamatosan szedjék az uborkát a kordonos támrend- szerben működő vállalkozók és a háztáji termelők. Ugyanis az uborka nem tudja, mikor van vasárnap. -veElbírált kérelmek Ipolvvece. A képviselő-testület legutóbbi ülésén többek között foglalkozott annak a két kérelemnek az elbírálásával, amelyekben a kamatadó átvállalását — fizetését kérték a testülettől. Az egyik négygyermekes családnál egy évre, havi 1500 forint kamatot vállaltak át, a másik középkorú házaspár részére — egyikük munkanélküli — hathavi és 750 forint kamat- fizetés mellett döntöttek. Iskolabővítést terveznek Hugyag. Az önkormányzat döntése alapján a meglévő négy tantermes általános iskolát bővíteni kívánják, hogy az Őrha- lomba járó felső tagozatosok lakóhelyükön folytathassák tanulmányaikat. Ebben az évben elvégzik a döntéselőkészítő munkát, majd ennek ismeretében hozzá kezdenek a tervezéshez. A bővítést négy év alatt valósítják meg, amennyiben a szükséges pénzt elő tudják teremteni. készül az ízletes ebédhez nélkülözhetetlen csemege uborka.
