Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-13 / 189. szám
1991. AUGUSZTUS 13., KEDD MEGYEI KÖRKÉP uEnnny 3 UJ NOGRAD REJTVÉNYPÁLYÁZAT JL Készüljön a Vidám Vásárra! A salgótarjáni Vidám Vásár (aug. 18—20) előkészületeihez lapunk is hozzájárul. A régi városmozgató játékok sajtóhagyományait felelevenítve nyolc napon át egy-egy városi vonatkozású archív fotót közlünk a Nógrádi Történeti Múzeum gyűjteményéből Hidváry István várostörténész válogatásában. A képek aláírásából egy-egy szó mindig hiányzik. Aki velünk játszik, két módon is nyerhet! Rejtvényfejtőinknek a hiányzó szót kell beírniuk az üresen hagyott helyre majd ki kell vágni a kiegészített mondatot és levelezőlapra ragasztva szerkesztőségünkbe küldeni. Már egy helyes megfejtéssel is nyerhet! Aki mind a nyolc papon át részt vesz a rejtvény megfejtésében, gyűjtse össze a beírandó szavak általunk meghatározott betűit, a nyolcadik forduló után rakja helyes sorrendbe az így megkapott nyolc betűt és majd a végén írja be a lapunkban közölt nyolc kockába. Ha valamennyit beküldi, részt vehet a szupemyeremény sorsolásán. Hogy hol? Ezt megtudhatja a helyesen összerakott nyolc betűből! A nyeremények között az Új Nógrád előfizetései mellett ötezer forintos városi díjat és tárgynyereményeket sorsolunk ki. 6. forduló A második világháború óta sajnos nem látható a szép .......... völgyhíd. (Begyűjtendő az első betű) Tarjáni kirakatverseny Kirakatversenyünkben egy újabb lehetőséget kínálunk olvasóinknak! A megfejtéseket külön. illetve a fenti játék megfejtésével együtt küldhetik be szerkesztőségünk címére. Hét napon keresztül minden alkalommal egy szót kell megfejteni — mely egy jelző —, a nyolcadik napon ez egy tarjáni vállalkozó üzletének teljes nevével egészül ki. A kirakatverseny eredményhirdetésére vidám vásáron kerül sor. A verseny díjai: I. díj: 6000 forint vásárlási utalvány. II. díj: 4000 forint vásárlási utalvány („abban a bizonyos üzletben”). III. díj: egyéves Új Nógrád- előfizetés. 6. forduló. A teljes díszöltözet másik neve. Beküldendő a szó Megfejtés (6. forduló) Légpuskás lövöldözök Romhány. Egy szép júliusi reggelen Romhányban, a szokásos munkaidő kezdetekor, a polgármesteri hivatal dolgozóit megdöbbentő kép fogadta: az épület ablakain kisebb-nagyobb lyukakat találtak. Ezt követően megtörtént a feljelentés az illetékes hatóságokhoz. A rendőrség nem tétlenkedett, és hamarosan elfogta a tetteseket. Laczkó Lajos és társa helybeli lakosok a tulajdonukban levő légpuskával szórakoztak. Először csak a lámpaoszlop égőjét lőtték ki, később azonban az elfogyasztott alkohol hatására — ki a legény? alapon — a hivatal ablakait célozgatták. Az anyagi kár értéke huszonötezer forint! Tettükben politikai szándék nem volt, és nagyon megdöbbentek, amikor ráeszméltek, hogy milyen kárt okoztak. Szomorúbb viszont az a tény, hogy nem tudják miből levonni a kártérítés összegét az elkövetőktől... —li— Zománcművészeti alkotótábor Salgótarján. Egy hétig tartó zománcművészeti alkotótábor nyílt tegnap délelőtt a Vasöntöde és Tűzhelygyár Ady Endre Művelődési Házában. Az immár negyedik alkalommal megrendezett szakmai műhely munkájában a megye ipar- és képzőművészei, valamint pedagógus alkotók vesznek részt, mintegy húszán. A tábor tevékenységét az idén Lórántné Presits Lujza irányítja. Az egy hét alatt születendő alkotásokból a helyszínen kiállítás nyílik. Településrészi önkormányzati jogok A kiválás nem gyógyír Azt tapasztalom a választópolgárok számára egyáltalán nem, vagy csak kevésbé ismert kategória az önkormányzati törvényben megfogalmazott azon „keretszabály”, mely szerint a helyi képviselő-testület — szervezeti és működési szabályzatában — településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből vagy más választópolgárokból, s egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, sőt anyagi eszközök feletti rendelkezési jogot is biztosíthat számára. A huszonnegyedik órában E téma felvetését és ennek a jogintézménynek a bemutatását véleményem szerint feltétlenül indokolja, hogy az ország számos egyesítéssel létrejött településén (városában) elindult egy kiválási folyamat, s a korábbi önálló városrészek némelyike most új községalapításon gondolkodik. Igaz ez Salgótarjánban is, ahol az utóbbi időben felerősödött Bag- Iyasalja városrész kiválása, s ma már a huszonnegyedik órában vagyunk, tekintve, hogy a népszavazás kiírásán dolgoznak. Felvetődik a kérdés: az egyes településrészek vélt vagy valós sérelmei orvoslására a kiválás-e az egyetlen megoldás, vagy akad más alternatíva is? Véleményem szerint van, s számomra azért is meglepő, hogy a településrészi önkormányzat adta jogokat a mai napig még egyetlen városrészünk sem kérte, annak ellenére, hogy a képviselő- testület szervezeti és működési szabályzatban már az elmúlt év decemberében lehetőséget adott erre. Mi is a településrészi önkormányzat, s hogyan lehet létrehozni? Salgótaijánban a város egyes településrészein élő — érintett választópolgárok 10%-ának kezdeményezésére hozható létre. A településrészi önkormányzat testületé egy elnökből, s további 4— 6 tagból állhat, akik személyére lakossági fórum keretében a választópolgárok tehetnek javaslatot. A képviselő-testület azokat a hatásköröket ruházhatná át, melyek az adott területet legjobban érintik, melyek eldöntéséhez helyben a legtöbb az információ. Szerintem ez a skála rendkívül széles lehet, s mivel a különböző jogszabályok a képviselő-testülethez telepítették az önkormányzati hatósági ügyeket is, így átadhatóak például a szociális segélyügyek, de átadható az egyik legfontosabb jog, rendelkezés költségvetési pénzeszközök felett. A döntési jogon túl egyes ügyekben a részönkormányzat egyetértési és véleményezési jogot is kaphat. Ezek olyan ügyek melyekben a képviselő-testület vagy a polgármester hozza a döntést, de az érinti az adott településrészt is. Természetesen ezek mellett megilleti az önkormányzatot a javaslattételi jog is. Lehetőségek A lényeg tehát: az át nem adott „nagy ügyek” a városi testület kompetenciájában maradnak, míg a városrészt érintő „helyi ügyekben” a részönkormányzat dönthet. Tény, hogy e konstrukcióban a részönkormányzat nem rendelkezik önálló költségvetéssel, s nem élvezi a pillanatnyi költségvetési normatíva adta községi előnyöket, de nincs kitéve annak Seih, hogy a szabályozás megváltozik,' s a községek számára kedvezőtlen lesz a költség- vetési támogatás. Mindezek mellett mód van arra is, hogy a részönkormányzat munkája, segítése céljából hivatali kirendeltség működjön az adott településrészen. A kiren- , deltség egyben lakossági ügyintézési, tájékoztatási feladatokat is elláthat. Erre nagyobb település- részen lehet elsősorban szükség. Salgótarjánban ennek mind személyi, mind tárgyi feltételei megvannak, illetve kisebb munkaszervezés után biztosíthatóak. A lehetőség tehát adott, csak élni kell vele az adott terület választóinak. Hozzá lehet tehát jutni azokhoz a sokat hiányolt döntési jogosítványokhoz, helyi ügyintézéshez, melyek jelenleg a képviselő-testületet, illetve annak hivatalát illetik meg. Ugyanakkor a részönkormányzatnak nem kell önálló — legalább öt fős — hivatalt fenntartani és viselni a hivatali működés nem kis költségét, hiszen e feladatot ellátja az egységes hivatal. Véleményem szerint ez megfelelő, hiszen a választópolgárok jelentős része nem akar mást, mint tevőlegesen beleszólni közvetlen saját ügyei intézésébe, s helyben intézni azt, az általa választott képviselőn keresztül pedig az egész várost érintő ügyekre, a várospolitika alakulására kíván befolyást gyakorolni. A részönkormányzat erre megfelelő kereteket biztosít, ugyanakkor megőrzi a város egységét is és garantálja mindazokat az előnyöket, melyeket csak egy város tud nyújtani. Összefogás szükséges Azokra a gondokra, problémákra viszont, melyek a jelenleg hiányzó magas szintű jogszabályokból, az önkormányzati pénzeszközök elégtelenségéből adódnak úgy gondolom ■ sem a részönkormányzat alakítása, sem a város egységéből való kiválás nem biztosít gyógyírt. Ezek megoldására részben önkormányzati, másrészt helyi széles körű összefogás szükséges. Óvári Péter Kárpótlás Salgótarján. A kárpótlási törvényről és annak végrehajtási rendeletével összefüggő feladatok koordinálásáról tartanak megbeszélést kedden délelőtt 9 órától a megyeházán. A találkozón melynek házigazdája dr. Várkonyi József, a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának vezetője részt vesz Bartos István, a megyei földhivatal. Frisch Oszkár, a megyei földművelésügyi hivatal, és dr. Medgyesy Péter, a megyei kárrendezési hivatal vezetője. Fogadónap Pásztó. Dr. Tóth Sándor országgyűlési képviselő augusztus 24-én, szombaton délelőtt 10 órától tartja fogadónapját a polgármesteri hivatalban. Várják a véradókat Salgótarján. A Nógrád Megyei Vértranszfúziós állomás is készül a pápa közelgő látogatására, hogy szükség esetén elegendő és a kívánt minőségű vérrel rendelkezzen. Ennek érdekében augusztus 15-én 8-tól 17-ig, 16- án 8-tól 14 óráig az állomáson önkéntes véradásra várják a 18— 65 év közöttieket. Egyedülálló segítség Hont. A képviselő-testület úgy határozott, hogy az általános iskola valamennyi diákjának megvásárolja a tanfelszerelést. Begyűjtendő a 3. betű Készüljön a Vidám Vásárra című játékunk 5. fordulójánál — hétfői számunkban — sajnálatos módon kimaradt a megfejtendő — és beküldendő — betű száma. Most pótoljuk! Tehát az 5. forduló megfejtéséből beküldendő: a harmadik betű. Nincs pénz a vásárfiára Augusztus 18—19 Palóc szőttes Hollókon A pápalátogatásra való tekintettel, egy nappal előre hozták a Palóc szőttes nép- művészeti találkozó időpontját. Eddig tizennyolc hagyományőrző együttes, pávakor, néptáncegyüttes, népdalkor jelezte részvételét a hollókői kulturális seregszemlén. Ott lesznek a szabadtéri színpadon, a ráckevei Kéve néptáncegyüttes, a kisterenyei asszonykórus, a Nógrád táncegyüttes. Mi- hálygergéről négy csoport is részt vesz a szőttesen. Fellép továbbá a nógrádmegyeri asszonykórus, Bércéiről az előadóművészeti együttes, a Kéknefelejcs citerazenekar Nagyorosziból, a kazári hagyományőrző együttes, egy francia hagyományőrző vendégcsoport, a nógrádsipeki pávakor. Palotásról a Kenderike gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttes, a ceredi Ráncika hagyományőrző csoport és az asszonykórus, Szécsényből a Boróka néptánccsoport, a salgótarjáni zeneiskola citeraegyüttese és néhány hangszerszólistája, egy török ifjúsági csoport, a herencsényi népdalkor, a salgótarjáni Viganó gyer- mektánccsoport, végül de nem utolsósorban a vendéglátó házigazdák képviseletében a hollókői asszonykórus. (Folytatás az 1. oldalról) A vevők nem tolongtak. Sokuk inkább nézelődött. Néhány, az árakat sokalló vásárló hangot adott elégedetlenségének, s vitába is szállt az eladóval. Az egyik árus erre tréfásan felajánlotta, ha drágálja a meszelőt, vigye haza, próbálja ki, aztán később fizet... Pusztai Ferencné sapkakészítő kisiparos a fejfedők mellett ruhaféléket is kínált. O így panaszkodott: — Ma csupán ezerötszáz forint a bevételem. Nem fogy a ruha. Itt van ez a rengeteg külföldi — mutat az előtte áruló vietnami fiatalemberre. — Csak rontják a mi üzletünket, mert olcsó áraik vannak. Bennünket, kisiparosokat ellenőriznek, őket viszont nem. Szükséges lenne valamiféle összefogás a kisiparosok között. A mi védelmünkre nincsenek törvények. Nem tudom, mi lesz a sorsunk az iparűzési adó bevezetése után — áradt belőle a szó elkeseredetten. Több helyen árultak fonott vesszőkosarakat. A vevők, főleg a nők nézegették ezeket, karjukra próbálták, s akadt, aki vásárolt is belőle. Az eladó szinte már túlzott igyekezettel dicsérte áruját, és agitált a vásárlásra, ám ő is elégedetlen: — Nincs pénzük az embereknek. Én a garai téri piacon is árulok, de ott is éppenhogy csak „csipegetnek” az emberek az árukból. Az állatok között kevés volt a felhozatal. Csupán sertésből nagyobb a választék. Ide jöjjenek! Ezek a legjobb órák! Balázs Zoltán Bükkszent- mártonról érkezett sertéseivel. Körülötte sem akadt sok vevő. — Mehetne jobban is a bolt. Eddig csak húsz darabot sikerült eladnom — mondja. ■— Többfelé járok árulni, mert ha leadnám a sertéseket, akkor olyan keveset kapnék érte kilójáért, hogy any- nyiért nem lenne érdemes tartani. Ezek a malacok tizenegy hetesek, de inkább a kisebbeket keresik a vevők. Manapság nem veszik nagyobb tételben a sertéseket az emberek. Általában egyet, legfeljebb kettőt vásárolnak, amit saját szükségletre meghizlalnak. A vásárból egyébként hiányzott igazi vásári hangulat. A vevők inkább csak nézelődtek, az eladók ezen mérgelődtek, vagy elkeseredtek. A helyzet egyértelmű: kevesebb pénz jut vásárfiára is... Sz. Á. No, komám vettél-e valamit? Fotó: Gyurkó P.
