Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-12 / 188. szám
1991. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ BÁ TONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE /iV-iy/y.y.y 5 Kötszergyártás kétszázmillióért Készül a kötszer Szúpatak. így lett volna-e, vagy sem, nem tudni, mindenesetre Sipka József úgy vélekedik: a Mátra Termelőszövetkezet már tönkrement volna, ha nincs a kötszergyártó üzeme. Lehet benne valami, hiszen tízéves fennállása óta a kollektíva mintegy 47 millió forint nyereséget termelt, amelyet aztán visszaszármaztattak az alaptevékenységbe. Az idén valamennyi ágazat veszteséges, kivétel az egyedüli kötszergyártás, arni viszont úgyszólván virágkorát éli. — Ez évi tervezett termelési értékünk 200 millió forint — mondja az üzemvezető. — Ez csaknem két és félszerese a tavalyinak. Nálunk is volt ugyan áremelés, de a többletbevételt elsősorban többlettermeléssel érjük el. A nyereségünk várhatóan meghaladja majd a 40 millió forintot. Mi tagadás, impozáns , adatok! Ám azt is tudni kell, kemény, céltudatos munka van mögötte. A jelenleg 103 főnyi munkásgárda huszonnégy féle kötszert állít elő, s ezeket közel hatvan kórháznak szállítják. — Állandó konkurenciaharcban állunk egykori partnerünkkel, a Ricóval — folytatja Sipka József. — Ahhoz, hogy a piacon maradhassunk, egyfelől 7 százalékkal olcsóbban adjuk a termékeinket, másfelől 4 százalékot visszatérítünk a kórházaknak. így elértük, hogy a múlt évhez viszonyítva hozzávetőlegesen negyven százalékkal gyarapítottuk vevőink számát. Nagyvonalú terveket dédelget az üzemvezető. A steril kötszer gyártására szándékoznak átállni, a mostani nem sterillel szemben. Ennek azonban van egy óriási akadálya, történetesen a víz hiánya. A sterilizálás ugyanis elképzelhetetlen víz és gőzölés nélkül. Köszönhetően a bátonyi önkormányzatnak, bevezetik a vizet Szúpatakra, s így az üzem gondja is megoldódik. A steril kötszer gyártása mérföldkő jelentőséggel bír majd a kollektíva életében, márcsak azért is, mert megduplázhatja az árbevételét. — Mindenképpen önállósodni akarunk — jelenti ki az üzemvezető. — A termelőszövetkezet sorsa bizonytalan, karnyújtásnyira az átalakulása, ám a vezetés egyre csak tehetetlenkedik. Anyagi segítségünkkel végbemehet a változás, de ebből mi is profitálni akarunk. Egyszóval: saját kezünkbe kívánjuk venni sorsunk alakítását. Az üzem dolgozói joggal várják az önállósodást. Ezidáig ugyanis az a visszás helyzet fordult elő, hogy az általuk megtermelt haszonból leginkább mások részesedtek, az ő bérük egyike volt a legalacsonyabbnak a termelőszövetkezetben. Ezután ennek mindenképpen másképpen kell lennie! (kolaj) — (gyurkó) Rossz egyedül! Árnyat adó fák között található Szentkúton a szociális otthon. A mosolygós, idős arcok között jó néhány szomorú tekintetet is felfedeztem. Jéger Jánosnénak is bánat tükröződött az arcán. Megszólítottam, beszédbe elegyedtünk. — Etesen születtem, 1911-ben. Nagy szegénység volt akkoriban. Ötéves koromban meghalt az édesapám, nyugdíjat nem kaptunk utána. Még keservesebb lett a sorsunk. Édesanyám sokat dolgozott értünk. Nappal napszámba járt, éjjel varrt. Később elvesztettem az egyik testvéremet. Édesanyám újra férjhez ment. A mostohaapámnak volt három gyereke, két közös is született, így már kilencen éltünk a kis bányászlakásban. Tizenkét éves koromban álltam be dolgozni. Kapáltam, gyümölcsöt szedtem, csináltam, amit kellett. Három év múlva elmentem szolgálni Baglyasra. Egy bányamérnöknél voltam cselédlány. Huszonkét évesen mentem férjhez. Mindketten nagyon szegények voltunk, ruhánk is alig volt. Az uram kovácsként dolgozott a bányában, én óvodában voltam mindenes kisegítő. Szerény körülmények között éltünk. Aztán a férjem lerokkant. Először az egyik, majd a másik lábát kellett levágni. Nem hagyhattam magára, ápolnom kellett. A kiskertben dolgozgattam, meg állatokat tartottunk. Nem sokára meghalt a férjem. Nagy volt a bánatom. Betegeskedni kezdtem, sokat jártam orvoshoz. Kilenc hónapja költöztem be az otthonba. Az ellátásra nem lehet panaszom. De magam vagyok, nincs támaszom. Gyerekem nem született, rokonom alig akad. Úgyszólván senkim nincs. Nem látogat senki, nekem sincs hová mennem. Rossz, nagyon rossz egyedül! Vandálok a bölcsődében Kisterenye. Gyors egymásután a közelmúltban harmadszor is betörtek a Gyermekek útja 8. szám alatti bölcsődébe. Az ablakon át másztak be a tettesek, akik szokásukhoz hűen ezúttal sem vittek el semmit. Előző két behatolásukkor vandál módon összetörték a berendezéseket, az ott talált játékokat, szétöntözték a festéket. Úgy tűnt, mintha az ismeretlenek bosszút akartak volna állni az intézményen, mondjuk a boldogtalan gyermekkorukért. A legutóbbi betörés viszont már pszichológiai eset, tudniillik egy játékmackó orrába, fülébe, mellébe, lábai közé szurkáltak valakik varrógéptűket. A rendőrség fiatalokra gyanakszik, s elsősorban olyanokra, akiknél nincs minden rendjén. Remélhetően mihamarabb fény derül a rejtélyes ügyre. Mindig volt ereje újrakezdeni Harminchat év a katedrán Hantos Sándor, a bátonytere- nyei 209. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola volt igazgatója augusztus 1- től jól megérdemelt pihenését tölti, ugyanis nyugdíjba vonult. Vezetése alatt az intézmény szakmunkások ezreit állította az ipar szolgálatába. A békéscsabai születésű pedagógus 1955-ben szerzett diplomát a szegedi tudományegyetem földrajz, földtan szakán. Már az oklevél kézhezvétele utáni másnapon Nagybátonyba került. Itt nyílt lehetősége a munkára, s úgy érezte, van jövője a bányászatnak. Egyidőben tanított a Bartók Béla Általános Iskolában, s pedagógiát oktatott a bányaipari technikum levelező tagozatán. Az ISZI-ben óraadó tanárként kezdett, amely akkor még vájáriskola volt. Az intézmény vezetését négy év múltán, 1963-ban vette át. Tervei megvalósítása érdekében sokat fáradozott, nem is haszontalanul. Bővült az elsajá títható szakmák és a szakmunkások száma, a vasipar számára is megindult az oktatás. Kényszerű okok miatt, a bányászat leépüléséből adódóan, több profilváltást is megért az iskola. Előtérbe került a mező- gazdasági utánpótlás biztosítása, később a ruhaipari képzésbe is bekapcsolódtak. Pásztó és Nagybátony környéki üzemek tanulói mintegy huszonöt szakma fortélyait sajátíthatták el Hantos Sándor keze al^tj. ,,iAí„intézmény., életében 1986-ban nagy jelentőségű válto- zásduM'etkeizetl fee,.miután megkezdődött a nehézipari technikumi képzés. Emellett egy kétéves speciális kisegítő iskolát is beindítottak. — Mindenkor szem előtt tartottam a képzés színvonalának emelését — mondta. — A megvalósítás érdekében szakmailag kiváló pedagógusgárda összekovácsolására törekedtem. Úgy érzem, sikerült ezt elérnem. Büszke vagyok a kollégáimra. Sok tennivalója mellett az egri tanárképző főiskola kihelyezett tagozatának vezetését is elvállalta. Húsz éven át diákok sokaságát készítette fel a vizsgákra. Nagy örömmel végezte feladatát, szívesen foglalkozott a pedagógiával, hiszen közben önmaga képzésére is alkalma nyűt. Úgyszintén szakított időt a szakmunkások szakközépiskolájában való tanításra. A vezetésével szervezett tanfolyamokon nagyon sok diák tett szert új ismeretekre. — Harminchat éves pedagóHantos Sándor: Újra ezt a pályát választanám Fotó: gy. p. guspályafutásom alatt rengeteg sikerélményben volt részem. Iskolánkat elfogadták és megbecsülik. Nyugodt szívvel mentem nyugdíjba, jó érzéssel adtam át a helyemet. Ballagáskor meghatóan búcsúztattak a gyerekek. A pedagógusnapon a helyi szak- szervez'ét'és' á polgáíniéher szervezett kis ünnepséget számomra, s a Pedagógus Szolgálati Érdemérmet vehettem át. Minden üzem vezetője külön is elköszönt tőlem, közöttük egykori tanítványaim is vannak. Időmet pihenéssel és olvasással töltöm. „Kikapcsolódásként” heti két órát tanítok a levelező tagozaton. Akkor sem választanék más pályát, ha újrakezdhetném az életemet. Nem állítottak meg az akadályok, soha nem csüggedtem el. Mindig volt erőm az újrakezdéshez. Szikora Ágnes Hajnal két órára érkezett a Morálisa női együttes Mátrano- vákra, a Véndiófa Discóba. A női zenekar tagjai kissé fáradtnak látszottak, ami érthető is, hiszen ezt megelőzően Miskolcon és Kazincbarcikán léptek fel. Magyar Hajnalka énekes ettől függetlenül készséggel ráállt a beszélgetésre. —Mióta létezik az együttes, kik a tagjai? — A többiek négy éve zenélnek együtt, én később kerültem a csapatba. Öten vagyunk: Bajnok Dorottya basszusgitáros, Kurilla Éva gitáros, Kiss Erika billentyűs, Bán Mária dobos és jómagam. — Milyen sikereket tudhatnak magukénak? —- Nemrégiben jelent meg az első nagylemezünk, melynek nem adtunk címet. Egyelőre tanulja meg a hallgatóságunk a Morálisa nevet. — Tehát akkor most járják az országot, lemezbemutató turnén vesznek részt. —Turnézunk, de nem egyedül. Demjén Ferencnek vagyunk az előzenekara. Tehát mindig ott játszunk, ahol ő fellép. Ettől függetlenül hívásra bárhová elmegyünk, mint most Mátrano- vákra is eljöttünk. Innen Siófokra készülünk, majd Balatonfüred és Agárd következik. Augusztusban még Debrecenben, Békéscsabán és Szolnokon lesz élő koncerA MORÁLISA MÁTRANOVÁKON tünk. — Külföldi szereplést nem terveznek? — Először itthon szeretnénk befutni. A későbbiekben természetesen külföldön is. Három nagylemezre kötöttünk szerződést a Proton Kiadóval. — Hogyan találták ki a Morálisa nevet? — Közös ötlet szüleménye. A név jelzi, hogy női zenekar vagyunk, s a morál, mely kifejezi a jellemünket. Gondolom, ezek után mindenki kíváncsi rá, férjnél vagyunk-e? Nos, nem vagyunk, s egyelőre nem is leszünk. Állandóan utazunk, s ezt egy férj nehezen viselné el. —- Mi a leg hőbb vágyuk? — Azt szeretnénk, ha imádnák a zenénket, s kíváncsiak volnának ránk. De nem azért, mert női zenekar vagyunk! Muzsikánk színvonaláért és a férfiegyüttesektől való másságunkért rajongjanak értünk. — Szoktak-e a fiúktól leveleket kapni? Egyáltalán: milyen címre lehet a zenekarnak írni? — Természetesen kapunk leveleket, de inkább a lányoktól, mert a fiúk nem levélírás típusok. Néha persze, ők is írnak. Címünk: Morálisa együttes, Budapest, 1300. Rá kell írni a. borítékra: „Postán maradó!” így biztosan megkapjuk a levelet. — Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok! Cserhalmi Adél Bátonyterenye és környéke Felkerült a tető Mátramindszent. Hajráznak a helybeli kisiparosok, s mára már a tető is felkerült az általános iskola bővítése érdekében épített két tanteremre és szertárra. így remény van rá, hogy decemberben megkezdődhet a tanítás az új helyiségekben. Fogadóórák Bátonyterenye. Vilcsek Sándor (SZDSZ) képviselő ma, hétfőn 17-től 19 óráig a nagy bátonyi mozgalmi házban várja az érdeklődőket. Szomszéd Tamás alpolgármester augusztus 14-i fogadónapja elmarad, helyette ugyanezen a napon 14-től 16.30- ig Magócs Jánosné képviselő tart fogadóórákat. Véradás Nagybárkány, Márkháza. A Praliphe Független Cigányszervezet helybeli aktivistái a közelmúltban véradást szerveztek a két településen, amelyen huszonkilenc donor vett részt. Kettős ünnep Mátrúterenyp. ,A. terveknek megfelelően haladnak a sütöde és a. pékáRiüzlet munkálatai. Augusztus 18-án avatják fel a II. világháborús új emlékművet, s az ünnepség fényét az üzemben sütött kenyér megszegésével kívánják emelni. Rekultiváció Keresztút II., Ilona-bánya és Isten-hegy után Gyuladélen és Csibajon is megkezdődött a rekultivációs munka, a volt külfejtések okozta károk megszüntetéVan víz Mátranovák. Átadták rendeltetésének a két kilométer hosszú, kétmillió forint ráfordításával épített vezetékrendszert. Ezzel befejeződött az a program, mely a település egészséges ivóvízzel való ellátását tűzte ki célul. Felosztották a pénzmaradványt Nemti. A képviselő-testület a legutóbbi ülésén döntött a volt közös községi tanács 1990. évi pénzmaradványának az önkormányzatok közötti osztásáról, s eszerint Neműt 3,5 millió forint illeti meg. Ezáltal összesen mintegy 21 millió forinttal gazdálkodhat az idén a település, melynek végleges felhasználásáról csütörtökön határoznak a helyi képviselők. Az Egút a befutó Dorogháza. Az Egri Útépítő Rt. (Egút) kapott megbízatást az Árpád (volt Április 4.) és a Kossuth utak aszfaltozására, valamint egyéb útjavításokra. A mintegy két és fél millió forint értékű munkát szeptemberben kezdi meg a társaság, s még ugyanebben a hónapban befejezi.
