Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. AUGUSZTUS 6., KEDD Kérdőjelek Remény még van, ugye? (FEB) A hírek, fényképek, filmkockák riasztóak. Tűz szünet nélkül, hiába érik egymást tűzszüneti parancsok és felhívások Jugoszláviában. Ki kit öl? Lőnek szerbek horvátokat és viszont, egyenruhában és civilben. Ki tudja, milyen nemzetiségűek harcban állnak a Jugoszlávia uniformisát viselő katonákkal. Ismerősök — immár nem titkoltan — fegyverrel állnak bosszút egymáson azért, amit ők, vagy felmentőik tettek a II. világháborúban. Ismeretlenek egyszerűen csak pusztítva rabolnak. Ez polgárháború, ezernyi vadhajtással. Ki kit gyaláz? Többen gyűlölködnek, mint ahányan gyilkolnak. Most már olyanok is, akik kifelé változatlanul együtt jelentkeznek nemzeti mezben, de rájöttek, itt az ideje, hogy marakodjanak egymással otthon. A széthulló Jugoszlávia születő szuverén köztársaságainak bajnokai vívják saját belpolitikai hatalmi harcaikat is. Ki miben reménykedhet? Aki józan, legalább abban, hogy azok, akik a népek önrendelkezési joga és nemzeti érdekek címén egymás torkának estek, nem esnek még önmaguknak is. Mert veszélyei ma már ilyen helyi polgárháborúknak is vannak. Nem véletlenül — tűzharcok közben — éppen a Jugoszláviában élő magyarok bizakodnak a leginkább abban, hogy a mind bonyolultabb válság megoldásának jugoszláviai eszközei végül mégis csak politi­kaiakká szelídülnek, — mondjuk olyanokká, mint amilyeneket, ha gyakran nehezen is, de csak elviselünk a formálódó Magyarországon. Kocsis Tamás Rendelettel is sürgetik Több fogyasztási cikket, jobb szoígáltatásokat Moszkva. (MTI) Szigorú hangú rendeletet adott ki Mihail Gorba­csov a fogyasztási cikkek növelése és a lakossági szolgáltatások ösz­tönzése érdekében. A rendelet fel­szólítja a szövetségi és a köztársa­sági minisztériumokat, hogy bizto­sítsák a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok folyamatos működését, különös tekintettel az élelmiszerter­melő üzemekre és a gyógyszertá­rakra. Az ilyen cikkek termelése mindenféle más munkát előzzön meg, akár az éves termelési kötele­zettség kárára is. A rendelet szerint a szövetségi és a köztársasági vállalatok, a pénzü­gyi szervek, a bankok éves valuta- bevételeikből kötelesek az eddigi­nél jóval többet fordítani külföldi fogyasztási cikkek, gyógyszerek, az élelmiszergyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok, kiegészítő termékek behozatalára. A rendelet azt javasolja, hogy a köztársasági kormányok a fenti célokra használ­ják az ismét engedélyezett barter- műveleteket. Várhatóan igen hasznos eleme a rendeletnek, hogy augusztus 1-ei hatállyal csökkenti az export- és importadókat, valamint a kereske­delmi vámtételeket (ezek mértékét nem közölték.) A luxuscikkek behozatalát azonban korlátozzák, bár nem részletezik, hogy milyen árukról van szó. A rendelet egy hónapot ad a központi kormányzatnak és a köz­társaságoknak, hogy a Föderációs Tanács elé terjesszék a köztársasá­gok közötti áruforgalomban tapasz­talható tarthatatlan helyzet megol­dását célzó tervet. Külön kitér a dokumentum a fogyasztási cikkeket gyártó üzemek épülőben lévő ingat­lanaira. Kötelezi a vállalatokat, hogy gyorsítsák meg azok befejezé­sét. Ha pedig nincs rá kellő anyagi bázisuk, akkor kötelesek eladni őket. Gorbacsov végezetül utasította a szövetségi kormányt, kérte a köztár­saságok minisztertanácsait, hogy tegyenek meg mindent a piacgazda­ság infrastruktúrájának kiépítése, a privatizáció felgyorsítása, a mono­polhelyzetek megszüntetése és a magánvállalkozás élénkítése céljá­ból. Totó­nyeremények 13 plusz egy találatos szel­vény 12 darab, nyereményük egyenként 280 970 forint, 13 találatos szelvény 38 da­rab, nyereményük egyenként 87 642 forint, 12 találatos szelvény 1032 darab, nyereményük egyenként 2831 forint, 11 találatos szelvény 10 049 darab, nyereményük egyenként 291 forint, 10 találatos szelvény 56 419 darab, nyereményük egyenként 78 forint. Hazánkban a belga vezérkari főnök Eszmecsere (MTI) Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter hétfőn hivatalában fogadta Ilkka Suominent, a Finn Köztársaság parlamentjének el­nökét, aki magánlátogatáson tar­tózkodik hazánkban. Visszaadják a rabolt aranyat Kuvait. (MTI) Irak hétfőn átadta Kuvaitnak az első részletet abból a 700 millió dollár értékű aranyrúdkészletből, amelyet az invázió során orozott el. Össze­sen 3216 darab aranyrúd vissza­szolgáltatásáról állapodott meg a két arab ország júniusban. Irak emellett visszaadta Kuvaitnak arany és ezüst érméket is másfél millió dollár értékben. Rendkívüli értekezlet Brüsszel. (MTI) Rendkívüli értekezletet tartanak ma Hágában az Európai Közösség külügymi­niszterei, hogy megvitassák „a Jugoszláviában kialakult helyzet számtalan aspektusát”. Hétfőn a tizenkét ország külügyminiszté­riumának magas rangú képviselői előkészítő tanácskozásra gyűltek össze a holland fővárosban. Menedékjog­kérők Berlin. (MTI) Július hónapban 22 073 személy kért menedékjo­got Németországban, ami hate­zerrel több az előző hónapban följegyzett számnál. Az illetékes bonni hivatal tájékoztatása sze­rint a menekültek 66 százaléka európai országból, azon belül is főleg Kelet-Európából érkezett. A legmagasabb közöttük romá­nok (5566) és a jugoszlávok (4743) száma. Ki fenyeget? London. (MTI) A nyugat-eu­rópai autógyártókat nem a közös­piaci országokba települt japán üzemek, vagy az Amerikában és Ázsiában gyártott, s onnan im­portált japán kocsik fegyegetik a legjobban. A fő veszély a Kelet- Európából várható japán autóim­port. A közöspiaci autógyártók úgy vághatnak vissza, ha maguk is főleg Kelet-Európábán telepí­tenek üzemeket, mert így ők is spórolhatnak a béren és a társa­dalombiztosítási költségeken. Belgrad. (MTI) Hétfőre vir­radóra is dörögtek a fegyverek Horvátországban, a jugoszláv néphadsereg alakulatai több te­lepülésnél is ismét fegyvereiket használták. Az újvidéki hadtest tájékozta­tó szolgálata szerint hétfőre vir­radóra a horvát belügyminiszté­rium és a horvát Nemzeti Gárda fegyveresei ismét tüzet nyitot­tak a néphadsereg Bjelo Brdo környékén állomásozó azon ala­kulataira, amelyeket a nemzetek közötti összecsapások meggát- lására vezényelték a térségbe. A tájékoztatás szerint háromszor is támadták a katonákat a horvát fegyveresek, a katonák ellen tüzérséget is bevetettek. A jugo­szláv néphadsereg egységei vi­szonozták a tüzet, soraikban senki sem sebesült meg. Ebben a térségben már rendszeresek a horvát fegyveresek és a hadse­reg alakulatai közötti összecsa­pások, amelyek kirobbanásáért minden esetben egyjnást vádol­ják a tűzharcok résztvevői. Pakracban nagy erejű pokol­gép robbant az éjszaka, a helyi rendőrség szerint az anyagi kár jelentős, de senki sem sebesült meg. A hadsereg szerint Po- dravska Slatinán géppisztolyos és kézigránátos támadást hajtot­tak végre az ottani határőrlakta­(MTI) „A rendőrség oroszlán- részt vállal a pápalátogatás biztosí­tási feladatainak végrehajtásából” — mondta Túrós András rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr­főkapitányság sajtótájékoztatóján. Az augusztusi pápalátogatás idején szinte a teljes rendőrség szolgálat­ban lesz; augusztus 10-e és 20-a között sem szabadságokat, sem sza­badnapokat nem adnak ki a kapi­tányságok. Az egyes szentmiséken átlagosan 3000—5000 rendőr lesz szolgálatban. A rendőrség feladata lesz többek között: a pápa utazásá­nak biztosítása, az istentisztelete­ken a rend fenntartása, a szentmi­séhez vezető útvonalak ellenőrzése és a helyszínek parkolóinak őrzése. A belügyminiszter rendelete szerint a látogatás idején lőfegyverviselési tilalom lesz, amely nem vonatkozik a pápalátogatás biztonságáért fele­nya ellen. A katonák viszonoz­ták a tüzet, senki nem sebesült meg közülük. Az újvidéki rádió szerb nyel­vű hírműsora szerint továbbra is a horvát fegyveresek blokádja alatt van 11 szerb falu Horvát­országban a Vinkovcki-Eszék- Djakovo határolta háromszög­ben. A rádió szerint néhány nappal ezelőtt már kimenekítet­ték az utolsó asszonyt és gyer­meket is a körzetből, ahol atro­citások fenyegetik az ottmara- dottakat. A jugoszláv néphadsereg lé­gierejének parancsnoksága hét­főn közzétett állásfoglalásában azzal vádolta Szlovéniát és Hor­vátországot, hogy tudatos rága­lomkampányt indítottak a légie­rő ellen. A közlemény szerint a szlovéniai összecsapások óta Horvátország légterében 25 esetben nyitottak tüzet horvát fegyveresek a légierő gépeire, míg azok csak 6 esetben hasz­nálták fegyvereiket. A támadá­sokban a légierő 11 repülőgépe rongálódott meg. Eközben már több mint 35 ezerre nőtt Szerbiában a Horvá­tországból elmenekültek száma. A hivatalos nyilvántartások sze­rint a menekültek többségét, közel 21 ezer főt a Vajdaságban helyeztek el. lökre és az őrzés-védelmi feladato­kat ellátókra. A sajtó képviselőinek elmondták: vadászati tilalom lesz azokban a megyékben, amelyekben II. János Pál misét tart, illetve amelyek fölött a helikoptere átrepül. Komárom és a Kvassay-zsilip között augusztus 15-én részleges, míg 16-án teljes hajózási tilalom lesz. Azokon az útvonalakon, amelyeken a pápa gépkocsikonvoja halad teljes forga­lomkorlátozást rendeltek el, a za­rándokokat szórólapok segítik majd a tájékozódásban. A hazánkon átutazó török vendégmunkásokat kötelező útvonalra terelik majd a rendőrök. Ferihegy 1-en olyan biztonsági intézkedéseket vezetnek be, mint az Öböl-háború idején; illetve a pápa érkezésének és eluta­zásának idején a repülőtér nem fogad és nem indít gépeket. A pápalátogatás rendőri előkészületei Az EK kérjen bocsánatot Belgrad. (MTI) A Politika Express című nagy példányszá­mú szerb lap hétfőn azt a köve­telést támasztotta, hogy az Eu­rópai Közösség kérjen bocsána­tot a Jugoszláviával kapcsolatos politikájáért. — Egy ilyen bocsánatkérés nélkül Európa nem tud Jugo­szláviának segíteni még akkor sem, ha megfigyelők százait és kéksisakosok százezreit küldi el — írta a belgrádi újság, amely követelését három indokkal támasztotta alá. Először is Európa ugyan összes politikai nyilatkozatában a jugoszláviai békéért szállt síkra, de főleg Németország, Ausztria, Magyarország és Spanyolország fegyvereket szállítottak a szakadár Szlové­niának és Horvátországnak. Másodszor, az európaiak igen keveset tudnak a balkáni állam belpolitikai viszonyairól. Végül pedig Európának azért kell bocsánatot kérnie, mert Jugoszláviára „rákényszerített egy elnököt” — hangoztatta a Politika Express arra utalva, hogy az EK közvetítésével sike­rült végül a horvát Stipe Mesicet az államelnökség elnökévé vá­lasztani. A szerb lap szerint ezzel Brüsszel „magára vállalta a ju­goszláviai háború felelősségé­nek jórészét”, mert Európát terheli a felelősség „Mesicért és azokért a politikusokért, akik háborús feladatokkal e posztra helyezték”. (MTI) Joseph Charlier al­tábornagy, a Belga Királyság Fegyveres Erői Egyesített Ve­zérkarának főnöke hétfőn a dé­lelőtti órákban katonai küldött­ség élén Budapestre érkezett Borsits László altábomagynak, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének meghívására. A belga vezérkari főnök és kísérete programja során tár­gyalásokat folytat a Magyar Honvédség Vezérkaránál, vala­mint látogatást tesz a hódmező­vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál, a pápai Stromfeld Aurél Vadász- repülő-osztálynál és a Gödöllői Gépgyárban. A tervek szerint a delegációt hivatalában fogadja Für Lajos honvédelmi miniszter, valamint Balogh György, az Országgyű­lés Honvédelmi Bizottságának elnöke. Kritikus helyzetben a Mátragyöngye Vásár feszült­ségekkel? (MTI) Feltehetően az or­szág néhány pontján feszült­ségek is jelentkeznek majd a szerdától kezdődő 10 napos árengedményes húsakción. A gondok főként abból adódhat­nak, hogy az akciós hús menyyisége eltérő mértékű lesz az ország különböző pontjain. Az akció mindenütt addig tart majd, amíg az áren­gedményes készletből futja az adott boltban. (Folytatás az 1. oldalról) kesergett André László elnök. — A 420 hektár búza aratását már július 25-én meg akartuk kezdeni, de az esőzés egyre csak hátráltatja a betakarítást. Ráadásul a vihar és a jég tetemes kárt okozott a gabo­nában és a kukoricában egyaránt. Utóbbit 320 hektáron vetettünk, ennek egynegyedét elverte a jégeső. A kárt egymillió forintra becsülte a biztosító. A költségünk is növekszik majd, hiszen már bizonyos: kedve­ző esetben is szárítóra kell termel­nünk a búzát. Már csak abban reménykedem, hogy jól fog fizetni a napraforgó. Nemcsak a jelen, hanem a jövő is bizonytalan a termelőszövetke­zetben. Átszervezésekre lesz szük­ség, s a költségcsökkentés érdeké­ben a dolgozók számát is muszáj mérsékelni. így aztán érthető, ha beszélgető társaim úgy fogalmaz­tak: egyenesen elkeserítő körülmé­nyek között leledzenek manapság hazánk mezőgazdasági üzemei, köztük a Mátragyöngye Termelő­szövetkezet. (kolaj) A Die Welt a bős-nagymarosi vitáról Megszűntek az ésszerű kompromisszumok reményei (FEB) A tárgyalások zsákut­cába jutottak és Bős (Gabcsiko- vo) újból presztízsüggyé vált annak következtében, hogy a magyar küldöttségnek kizárólag az 1977-ben kötött egyezmények érvénytelenítésére volt felhatal­mazása, Prága és Pozsony ma­gatartása viszont megkeménye­dett — írja hét végi számában a Die Welt című német napilap. A környezetvédelmi ellenvetések háttérbe szorultak és túlsúlyra jutottak a hosszan tartó cseh­szlovákiai vita nemzeti megfon­tolásai. Az ugyanis, hogy ameny- nyiben Bőst üzembe állítják, azzal Szlovákia 1,3 millió ház­tartása jut áramhoz, amit most a cseh köztársaságból hoznak be — állapítja meg a lap. A sikertelen tárgyalások után a szlovákiai környezetvédők újból „a beton és a rendőri gumibot szövet­ségével” találták szembe magukat, érveiket elferdítik és elnyomják. ,,Pozsonyban divattá vált, hogy minden szakmai kritika mögött szlovákellenes összeesküvést gya­nítsanak. Ily módon alig megenged­hető eszközökhöz nyúlnak, hogy nacionalista érzelmeket ébressze­nek a magyar lakosság ellen." Bős teljes felépítésének és üzem­be helyezésének ügye mögött — mutat rá a Die Welt — nagy építési vállalatok, mindenekelőtt a Hydro- stav gazdasági érdekei rejtőznek. E cég igazgatója Ivan Carnogurs- ky, a szlovák parlament alelnöke, a hivatalban lévő miniszterelnök fivére — emlékeztet a Die Welt — s olyan nyilatkozatokat idéz, amelyek szerint „egy jövőbeni független Szlovákia energiaellá­tása attól függ, hogy befejeződik- e ez az építkezés". Prágában a sajtó csak kevés kritikai hangot hallat ez ellen. Az, hogy a szövetségi kormány megerősítette a szlovák kormány határozatát: Bőst 1992 őszén, folyamatban lévő erőműépítke­zésként üzembe kell állítani, gyakorlatilag véget vet egy Budapesttel kötendő ésszerű kompromisszum reményeinek — írja a Die Welt. Jugoszlávia: Továbbra is háború

Next

/
Oldalképek
Tartalom