Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT MAGAZIN LtmZlLI 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Kozmetika Illatfelhők A virágillatú parfüm örök divat, de meglehe­tősen drága is. Hiszen az alapanyaghoz csak bor­sos áron lehet hozzájut­ni. A világhíres bolgár rózsaolaj egy kilóját 700 kiló rózsasziromból állítják elő. S egy kiló olaj értéke 300 000 fo­rint. Ugyanennyi virág szükséges egy kiló jáz­minolaj nyeréséhez is; ez az egyetlen virágillat, amelyet mesterséges úton nem tudnak előál­lítani. Ezért virágzanak Szicíliában és Dél-Fran­ciaországban a hatalmas jázminligetek. A pro- wence-i Grasse város­kából évente egymillió kiló jázminvirágot kül­denek a parfümgyárak­ba. S noha a franciák is importálják az alap­anyagokat, illatszereik meghódították a világot. A francia kölni, parfüm fogalom lett, a hazánk­ban is kapható Dior, Nina Ricci, Rochas, Lanvin, Weil, Given­chy, Balenciaga kom­pozíciók diszkrét vagy romantikus, bódító vagy egzotikus, édes vagy fanyar illataikkal. Néhány éve Ted Lapidus kalaptetővel zárt. lapos üvegbe cso­magolt Vu parfümje hódította meg a világot. Majd jött az intenzív, tartós illatú amerikai kölni, a Revlon Charlie és a Yves St. Laurent márkájú Opium divatja. A könnyű, tünékeny kölniket felváltották a tartós, mély, határozott illatok. Ám ezek való­ban csak alkalmakra, estére valók. Nappalra könnyű, friss kölni használatát írja elő az illem. Rég megdőlt az egy nő, egy illat elve. A fiatalok akár naponta is váltogatják illatszerü­ket, hangulatukhoz, az időjáráshoz, a program­hoz igazodva. Látásjavítás — húszperces műtéttel A nagykanizsai kórház szemészeti osztályán nemrég kezdték el a műanyagszemlencse beültetését, dr. Czigány Attila főorvos irányításával. Egyre több embernek okoz gondot a szürkehályog, amit korábban időskori betegségnek tartottak, manapság azonban a fiatalabbak körében is gyakori. — A szürkehályogműtét lényege, hogy a szemből eltávolítjuk az el­szürkült szemlencsét. Mivel a szem törőerejének legfőbb képviselője a szemlencse, a lencsehíjas szem­fénytörést ki kell javítanunk. Erre három lehetőségünk van: a szemü­veg, a kontaktlencse és a műanyag­lencse beültetése — mondja Czi­gány főorvos. — E három lehetőség optikai hatása között van eltérés? — Lényeges. A szemüveg körül­belül 40 százalékos képméretbeli növekedést okoz. A kontaktlencse esetében ez mintegy 6 százalékos. Ez azzal jár. hogy ha a betegnek csak az egyik szeme esik át műtéten, akkor szemüveg esetén a két szemét nem használhatja, mert a látóhár­tyán keletkező két,, nagyságban lényegesen eltérő képet az agy képtelen összeolvasztani. Kontakt- lencse esetén az operált és a nem operált szem használható együtt, de a műtét után a szaruhártya görbü­lete három dioptriával' nagyobb torzulással gyógyul, a kontaktlen­cse már nem helyezhető fel. Meg kell jegyeznem, hogy a kontaktlen­csét nem tudja mindenki elviselni. Ha a kétszemes látás egyik mód­szerével sem állítható helyre, akkor alkalmazzuk a műanyaglencse beültetését. Ez jelenleg a legkorsze­rűbb látásjavítás. — Hol gyártják a műanyag szemlencséket? — Zsámbékon, külföldi szabada­lom alapján. A betegnek semmifé­le anyagi terhet nem jelent, mert a költségeket a társadalombiztosítás állja. — Mennyi ideig tart egy ilyen műtét, és komplikációk lehet­nek-e? — A beavatkozás körülbelül 20 percig tart. A komplikációt illetően: a szemüveggel és a kontaktlencsé­vel a legegyszerűbb a helyzet, mert azok bármelyik pillanatban levehe­tők. Ezzel szemben a beültetett szemlencse csak műtéttel távolítha­tó el, ha erre szükség lenne. Marton Gyöngyi Recept Gallér a ruha dísze Befőzés, tartósítás A konzerv- és mirelitkészítmé­nyek árának fokozott emelése kö­vetkeztében ismét megnövekedett a házi tartósítás, befőzés jelentő­sége. Nagyanyáink kizárólag hő­kezeléssel tartósítottak: előnye az ártalmatlanság, de hátránya, hogy a gyümölcsök és zöldségfé­lék friss zamata és főleg vitamin­tartalma csökkent. Ezért manap­ság mindinkább hódít a hidegen — vegyszerek segítségével — történő tartósítás. A régebb óta használatos szali­cil, fél-, egy ezrelékes töménység­ben jó hatású konzerváló szer. Hátránya: esetleg gyomorpana­szokat okozhat, és az ezzel tartó­sított készítmény forralásakor a szalicilsav bomlásnak indul. En­nek során rákkeltő vegyületek is keletkezhetnek, ezért a konzerv- 4 iparban használatát megtiltották. Háztartásokban az üveg tetejére szórnak késhegynyit. Felbontás­kor a legfelső, vékony réteg eltá­volítása megóv az ártalmaktól. Talán a legelterjedtebb tartósí­tó szer nap jainkban a gyógyszer- tárakban kapható nátrium-ben- zoikum, azaz a benzonsav nát­riumsója. Ebből valamivel több kell a szalicilnál: egy-másfél ezre­lék. íze kissé sós, ezért inkább zöldség, savanyúság konzerválá­sára használják. Újabb — ezért kevéssé ismert — tartósító szer a szorbinsav, és különösen a káliummal alkotott sója: a kálium-szorbát. Előnye, hogy természetes anyagként is előfordul, az egészségre — mai ismereteink szerint — nem ártal­mas. Házi tartósításnál — mint, ahogy sok mindenben' áJ|régi, természetes módszerekhez folya­modunk újra — részesítsük előnyben a régi „dunsztolást”, ami nem igényel semmi vegyszert. <B. K.) Sárgarépamártás Hozzávalók: 50 dkg sárgaré­pa, só, 2 evőkanál cukor, liszt, zsír, 4 evőkanál ecet. A sárgarépát megtisztítjuk, és sós vízben puhára főzzük. A cukrot a lisztet és a zsírt össze­keverjük, hozzáöntjük az ecetet és ugyanannyi vizet. Kis lángon jól összeforraljuk, és beletesszük a puhára főtt sárgarépát. Egyszer felforraljuk, majd tálaljuk. Tormás répa Hozzávalók: 30 dkg sárgaré­pa, l citrom leve, 1 szál torma, só. cukor, 5 dkg mazsola. A répákat megtisztítjuk és megreszeljük. Hozzáadjuk a re­szelt tormát, egy kevés sót, por­cukrot, és a citrom kicsavart levét. Néhány órát állni hagyjuk. Különlegesebb ízű lesz, ha 5 dkg mazsolát is keverünk bele. A FOLD KINCSE Vízszintes: 1. Phokiilédisz ókori kisázsiai görög intelmének első része (zárt betűk: G, G, A, D). 14. Szálhúzásos kézimunkát készítő. 15. Hosszú, keskeny anyagcsík. 16. Sürgető szó. 17. Középkori skandináv elbeszélés. 19. Stílus, régies szóval. 20. Az ittrium és a nátrium vegyjele. 22. Szépeket mondó. 25. Idegen szóban eszme a jelentése. 26. Évében, ismert latin szóval. 28. Német zeneírónő, kiadta Liszt levelezését. 30. Osztrák és liba­noni autók jelzése. 31. El ...: palesztin szervezet. 33. Énekelő. 35. Moha egynemű betűi. 36. A fogidegeket pusztítja. 37. „A” munka díja. 39. A hindu vallás egyik főistene. 40. Római 51-es. 41. A száj széle. 42. A Búsuló juhász c. szobor alkotója (Mik­lós). 43. Részben csúnya! 44. Baby ...; hálóruha. 45. Hiteget. 46. Az Ung ukrán neve. 47. Kalsszikus kötőszó. 49. A Nílus felső folyásánál élő nép. 51. Álomba ringat. 54. A tantál és a fluor vegyjele. 56. Kalap szegé­lye. 58. Sós rágcsálnivaló. 59. Teherán a fővárosa. 61. Váloga­tott labdarúgó (Imre). 63. Lop...; tó Kínában. 64. Rovarirtó szerrel beszór. 66. Vadat elejt. 68. Görög betű. 69. Erős igyekezet. 71. Bizonytalanul megy, jön. Függőleges: 2. Haladék nélkü­li. 3. Kettős betű. 4. Sűrű. 5. Sémi nyelv. 6. A Holt lelkek írója. 7. Magyar film címe. 8. Táró egy­nemű betűi. 9. Eres! 10. Bazili­kában van! 11. Mata ...; híres kémnő. 12. Csomagolóeszköz, névelővel. 13. Régi pesti selyem­gyár. 14. Az intelem befejező része (zárt betűk: D, R, E). 18. Izraeli légitársaság. 21. Becézett férfinév. 23. Államszervező arab kalifa. 24. Veszprém megyei község. 27. Görög légitársaság névbetűi. 29. „A” névjegyzék. 32. ívben elmozdul. 34. Féltve őrző. 38. Kényelmesen halad. 41. Mondabeli beóciai hős. 42. Buddhista papok tekerik. 43. Gyors ütemben. 45. Zeneművet feldolgoz. 46. Keruac regénye! 48. Kártyajáték. 50. Algériai kikötőváros. 52. Némán leró! 53. Ilyen rétes is van. 55. Egyiptomi uralkodói cím volt. 57. Az ábécé első tagja. 60. Francia megye. 62. Szovjet filmrendező, Naumov társa. 65. Lárma. 67. Svéd váltó­pénz. 70. A tallium vegyjele. 71. Bolgár autójel. 72. Á csukló része! Nagy Balázs Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 14. sor. Beküldési határidő: szeptem­ber 6. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: „A szerelem buzgó megfeledkezés mindenről, ami rajta kívül van.” Könyvjutalmat nyertek: Dénes Orsolya Salgótarján, Alkotmány u. 7. III. 19., Kruppa Ákos Báto- nyterenye. Bányász út., Bőhm Sándor Balassagyarmat, Zrínyi u. 15. A könyvet postán juttatjuk el nyerteseinknek! A gallér minden ruha, blúz, kabát dísze, ékessége. Különösen akkor, ha az csipkéből, pikéből, selyemből, fényes, fémcsillogású anyagból készül, amely elüt, vagy harmonizál az alapholmi színével. A legtöbb öltözéket eleve gallér­ral tervezik. Saját anyagából ki- sebb-nagyobb gallérok adnak kere­tet az arcnak. Manapság, amikor különös hangsúly kerül éppen a gallérra, megjelentek a hatalmas, túlméretezett, a hátközépig érő, a fél mellet beborító húzott, fodros, lazán szétterülő „nyakbavalók”. Ellenté­tül pedig a pici, néhány centis, álló gallérok, a mini inggallérok, a le­gombolt, letűzött, olykor csak var­rással, szegőzéssel jelzett gallérok. Divatbemutatókon és butikokban gyönyörű fehér selyemblúzok pompáznak, hímzett, azsúrozott. madeirázott gallérokkal. Egyik­másik arany-ezüst szállal van ki- varrva, csillogó gyönggyel, Bittér­rel ékesítve. Impozánsak a saját anyagból megduplázott gallérok is. Ilyenkor egy nagyobb és egy vagy két kisebb gallér simul egymásra, mindenféle különösebb díszítmény nélkül. Időnként — és most éppen elér­kezett ez az idő — a női ruházat nőiessé válik, füllel, fodorral, csip­kével díszük. A legkézenfekvőbb díszítmény éppen egy gallér. Lehet méregdrága vert-csipkéből, kézi­munkából, függönyanyagból, szek­rénycsíkból. méterre vásárolt csip­Gallér-variációk keszövetből. Megunt tavalyi ruhát, blúzt, blézert igazán „feldob” egy fehér csipkegallér. Ha meglévő gallérra szánjuk a csipkéből valót, készítsünk szabásmintát az eredeti formáról, úgy, hogy papírra leraj­zoljuk, majd kivágjuk, s azután szabjuk ki a csipkegallért. Illeszté­sét megoldhatjuk patentozással, gombolással, vagy úgy, hogy né­hány helyen az anyaghoz öltjük. Az előbbi esetben más öltözékre is használhatjuk díszgallérunkat. Felfrissíti a blúzt, ruhát, ha a meglévő gallért kihímezzük saját színű, mintás anyag esetében az uralkodó színű selyemszállal. Még egyszerűbb, ha csipkefodrot, - szegélyt illesztünk a keretére. Kívánhatjuk gyöngyökkel, Bittér­rel, apró gombokkal. Téli viseleteink hagyományos gallérjai szőrméből, műszőrméből, bársonyból, plüssből készültek. Csak mostanában vált divatossá, hogy a télikabátot is fehér, ekrü vagy tűzpiros csipkegallérok díszít­sék. Ezek akkor szépek, ha megle­hetősen nagy méretűek, és súlyo­sak, vagy legalábbis nem lebegnek. Ezért legjobb saját kezűleg horgolni vastagabb selyemfonalból, vagy a gallér szélét is rögzíteni a kabát gallérjához. (Kádár) A pszichológus válaszol A „levegőből élünk”... Az agy megfelelő oxigénellá­tottsága, tehát a levegő tisztasá­ga és a légzés zavartalansága po­zitívan befolyásolja az éberséget, a szellemi frissességet, a közér­zetet, sőt, a hangulatot is. Jóked­vet ébreszt, ha nagyot szippant­hatunk a friss tavaszi levegőből. Nyitott ablaknál az alvás is pihen- tetőbb. Az állott, füstös levegő­ben való tartózkodás fáradttá, ingerültté tesz. Ha betegség ese­tén nehézzé válik a lélegzés, ha légszomj támad, az szorongást kelt a betegben. Mit csinál az ember, amikor fél valamitől, amikor nem tudja rászánni magát, egy nehéz csele­kedetre, amikor kedvetlen, ami­kor fáradt? „Nagy lélegzetet vesz”, teleszívja a tüdejét friss levegővel — és máris frissebb, aktívabb, erősebb, elszántabb lesz tőle. Másfelől az érzelmek — mint mindennapos tapasztalatok mu­tatják — befolyásolják a légzést. Ijedtség, meglepetés hatására az embernek szinte eláll a lélegzete. Amikor ideges, fél, haragszik valaki, akkor szaporábbá válik a légzés. Hirtelen támadt nagy indulatában úgy érezheti, hogy „kevés a levegője”, ilyenkor önkéntelenül kigombolja a nya­kán az ingét, kinyitja az ablakot. Mély érzelmeit sóhajtással is kifejezi az ember. Sajátos légzés­változással jár a sírás és a neve­tés. Amikor teljesített valamilyen nehéz feladatot, vagy megszaba­dult valami veszélytől, megköny- nyebbiilten fellélegzik. A nyu­godt embernek lassú, egyenletes a légzése; alváskor tovább csök­ken a légvételek száma, mélyül a légzés. A levegő, lég, lélegzik kifeje­zések szótanilag is szoros kap­csolatban vannak a lélek, lélek­tan, lelki jelenség szavainkkal. A közfelfogás szerint, aki él (léleg­zik), annak „lelke van”, és amikor meghal, akkor „kiszáll belőle a lélek”, „kileheli a lel­két”. József Attila ismert versében, melyben „Levegőt!” követel, a levegő a nyíltságot, függetlensé­get, szabadságot jelképezi a ráte­lepedő önkénnyel, a fojtogató elnyomással szemben. Ä köz­nyelvben is használunk több szókapcsolatot hasonló értelem­ben. A „szabad levegőt szív”, „szabadon lélegzik” kifejezések nemcsak a légzésre, mint élet­funkcióra, hanem tágabb érte­lemben az életre, az ember lel­kiállapotára, társadalmi helyzeté­re is vonatkoznak. A családnak, a baráti összejövetelnek vagy a munkahelynek légköre van. Ez lehet rossz, nyomott, félelmet keltő fullasztö, fojtogató és lehet őszinte, nyílt, baráti légkör. Egy másik jelentésköre a leve­gőnek és a légkörnek az a pszi­chológiai értelemben vett „bu­rok”, az a láthatatlan „kisugár­zás”, mely egy-egy személy körül szinte érezhető, mellyel bizonyos hatást kelt maga körül. „Levegője van” egy-egy nagy színésznek vagy nagy politikus­egyéniségnek, ha színpadra vagy mikrofonhoz lép. Megnyugtató, vidám vagy zavaró légkört teremt egy-egy ismerősünk, ahogy belép a lakásba vagy a munkahelyre. Van, aki körül messzire sugárzik a derű, és van, aki körül szinte megdermed, megfagy a levegő. A pszichológiai ellazítás módszere (a relaxáció), a jóga és a torna meg a testedzés különféle ágai is alkalmaznak tudományo­san kidolgozott légzőgyakorlato­kat. Akinek a lakóhelyén még tiszta a levegő, jól teszi, ha tudatosan is igyekszik minél többször felfrissíteni a „lelkét”. Ennél is nehezebb, de nem elha­nyagolható feladat a személyes és a társas légkör folytonos „kar­bantartása.” . Dr. Ignácz Piroska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom