Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-30 / 203. szám

1991. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK BALASSAGYARMAT.ÉS KÖRNYÉKE im-nznj 5 A történeti hűség kedvéért Az Új Nógrád hasábjain au­gusztus 9-én gróf Balassa Pál halálának évfordulójáról megje­lent írásommal párhuzamosan közlésre került a Balassa család címere, amely esetleg félreértés­re adhat alapot. A közölt képen Balassa Gergely címere volt lát­ható, akit III. Ferdinánd 1638-ban nemesített Pozsonyban. Balassa Pál családi címere az itt közölt: a pajzs közepén bölényfej, alatta félhold, szarvai között pedig csillag, ezeket körülveszi egy farkát szájában tartó sárkány. A pajzs felett sisak koronával, azon jobbra forduló egyfejű sas kiter­jesztett szárnyakkal, jobbról körmei közt pallost, balról pedig királyi pálcát tart. Az általam is átvett és közölt téves forrása­nyagra a megyei múzeum mun­katársa, Szvircsek Ferenc hívta fel figyelmemet, amelynek nyo­mán ezen kiigazítást közreadtam. Reiter László DINNYE Isten bizony imádom a diny- nyét. Tőlem aztán lehet görög, sárga, vagy éppen csíkos — egyre megy, illetve a hasamba megy. Nem is felejtek el lega­lább kétnaponta vásárolni egy- egy ötkilósat, ami aztán kitart negyvennyolc óráig. Azt is férfiasán bevallom, nekem aztán édesmindegy, hol veszem e remek gyümölcsöt, csak jó legyen. A minap azon­ban elment az étvágyam a dinnyétől. Sajnos. Mármint az, hogy elment az étvágyam, meg aztán az is, hogy a szügyi úton található termelőnél kívántam beszerezni imádntt csemegé­met. Aztán az is sajnálatos, hogy mohóságomban csak a dinnyét láttam magam előtt, s így az egyébként unott képű árus fiatalember kérdésére fe­lelőtlenül és meggondolatlanul kicsúszott a számon, hogy Tarjánban tízért adják a kilóját, itt pedig tizenkettőért. Ahogy kiejtettem ezt a mondatot, már akkor megbántam. Agyamba is villant, úristen, mit tettem, de már nem maradt időm tovább gondolkodni, az árus ugyanis morcos hangon válaszolt, egé­szen pontosan azt, hogy ha nem tetszik, akkor vegyek Tarjánban dinnyét. Mélységesen elszégyelltem magam, majd azon kezdtem tanakodni magamban, hogy hamut szórjak-e a fejemre, vagy megtépjem a ruhámat, esetleg térdre borulva kérjek bocsánatot az árustól, amiért ilyen bárdolatlan és illetlen megjegyzést tettem. De aztán végül is csak egy találós kérdés jutott az eszembe, amit még most sem tudtam megválaszol* ni. Melyik dinnye lehet nagyobb: amelyik az asztalon volt, vagy amelyik ott ült?! Kezdődhet a tanítás Balassagyarmaton adottak a szemé­lyi feltételek az új tanév megkezdésé­hez — tudtuk meg dr. Antal Józseftől, a polgármesteri hivatal művelődési főelőadójától. Az oktatási szakembe­rek közül senkit nem kellett elbocsá­tani, sőt angol és német nyelvtanáro­kat felvesznek majd. Óvónőkből há­rommal vannak többen, de néhányan gyesre, illetve nyugdíjba mennek. Kritikus ponton a munkanélküliség Barna Antalné főelőadó semmi jóval nem tudta biztatni Gál Zoltánt. Fotó: Rigó Egyre súlyosabb gond a unkanélküliség Balassagyarmaton és környékén, ahol a keresőképes lakosságnak már csaknem 10 száza­léka állástalan. A cégeknél egymást követik a létszámleépítések, az elbocsátottak viszont képtelenek el­helyezkedni, hiszen nincsenek új munkahelyek. —■ Ugrásszerűen gyarapszik az ügyfélforgalmunk — tájékoztatott Balogh Sándor, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ balassagyar­mati kirendeltségének vezetője —, naponta száznál több segítséget kérő keresi fel az irodánkat. Mi ud­variasan végighallgatjuk őket, fel­vesszük az adataikat, s ezzel kime­rült szinte minden lehetőségünk. Az utóbbi két hónapban 450-nel, 2150- re növekedett térségünkben a munkanélküliek száma, ugyanak­kor mindössze néhány varrónőt és egy-két esztergályost keresnek. Az állástalanok 40 százaléka betanított munkás, 35 százaléka szakmunkás, 15 százaléka segéd­munkás és 10 százaléka nem fizikai dolgozó. Van köztük olyan, aki már két éve hiába próbál elhelyezkedni. A jelenleg érvényben lévő jogsza­bályok szerint kétszer 360 napra kaphat munkanélküli-járadékot az, aki legalább négyéves munkavi­szonnyal rendelkezik. Az első évben fizetésének 70, a másodikban annak 50 százaléka illeti meg. A munkanélküliek között 180 pályakezdő található: szakmunká­sok, érettségizettek, technikusok, egyetemet végzettek. Számukra három hónap az úgynevezett vára­kozási idő: ezalatt próbálnak a munkaerő-szolgálatosok nekik ál­lást találni. Ha ez nem sikerül, akkor hat hónapig kapják a mindenkori minimálbér 75 százalékát, melyet 5 százalékos nyugdíjlevonás terhel. A csak nyolc általánossal rendelkezők nem részesülnek munkanélküli­segélyben. Különben a régióban a júliusi adatok szerint 1780-an kaptak" munkanélküb-járadékob és segélyt, s ezek havi összege 11,3 millió forintot ctett ki' >■ r *­— Bár máris kritikus pontra emelkedett Balassagyarmaton és vonzáskörzetében az állástalanok száma, de leszögezhetjük: ez még korántsem a tetőpont — mondta Balogh Sándor. — Annál is inkább, mert például a Forcon Szerszámipa­ri Vállalat érsekvadkerti gyára kétszázötven dolgozóját ereszti szélnek. Más vállalatoknál is tart a létszámcsökkentés. A nehéz hely­zetben az önkormányzatok úgy próbálnak segíteni a bajbajutotta­kon, hogy közhasznú munkát szer­veznek számukra. Szerződést köt­nek a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal, amely az adható bér 70 százalékát biztosítja. Mindez azon­ban csak enyhíti a gondokat... Találomra megszólítottam az egyik ügyfelet, az egy éve munkanélküli Gál Zoltánt. A hely­beli fiatalember betanított állványo­zóként dolgozott egy fővárosi épí­tőipari vállalatnál, ahonnan önként kilépett, s átgondolatlan cselekede­tének most ő és családja egyaránt viseli a következményét. — Legszívesebben külföldi munkára vállalkoznék — közölte az óhaját. — Remélem, idővel sikerül majd. nfitpt Mindenesetre Barna Antalné főelőadó ^semmi jóval nem tudta biztatni. Miként azokat sem, akik aznap délután hozzáfordultak állá­sügyben, ugyanis egyiküket sem tudta kiközvetíteni. A többség őszintén bánkódott az újabb kudarc miatt, de voltak, akik megkönnye- bülten vették tudomásul: ezután sem kell dolgozniuk, továbbra is maradhatnak munkanélküli-járadé­kon. Merthogy így fest a munkanélkü­liség színe és visszája! (kolaj) A gyarmati Nol.: KINOPUSKIN Lóversenyre már régen nem járok, nyerőautomatákkal vélet­lenül sem játszom, a totó és lottó izgalmait száműztem életemből, az express-money sem tudott lázba hozni, azonban a követke­ző kérdést illetően bármilyen nagy tétben azonnal, gondolko­dás nélkül mernék bátran és magabiztosan fogadni. Melyik megyénk azon rockzenekara, amelyik lemezt és kazettát is kiadott, méghozzá olyat, amelyet a hazai kritikusok az 1990-ben megjelent 80 magyar album közül a 15., legjobbnak szavaztak meg? Ha száz emberből tízen tudják a helyes választ, már én nyertem... Ama bizonyos tél Télen a hó szerelmesei felke­rekednek és megsem állnak egy nagyobbacska dombig-hegyig, ahol aztán felcsatolják a síléce­ket, vagy szánkóra ülnek, s irány a lejtő. Akik nem különösebben rajonganak a téli sportokért, azok a megnyugtatóan meleg ottho­nukban tartózkodnak, s ha éppen régi barátok és szeretnek zenélni, akkor együttest alapítanak. Ép­pen így tett ’87 zordon telén néhány fiatalember Balassagyar­maton. A banda a meglepő, ugyanakkor jól csengő KINO­PUSKIN nevet kapta a kéreszt- ségben. A zenekar kitalálója, Az együttes tagjai (ülnek): Csach Gyula, Katona Pál, Siket Tamás, (állnak): ifj. Hajdú Zoltán, Csach Gábor és Fadgyas Margit. Fotó: Reiter szülőatyja, zenei és szövegírói vezére egy középiskolás diák, Csach Gábor volt. Menedzsere is lett az akkor még „új hullá­mos” kategóriába sorolt, valójá­ban teljesen egyéni hangzásvilá­gé együttesnek Rigó Zoltán személyében. A mostoha város A Kinopuskin esetében nem, helytállóak a különböző, már megszokott frázisok. A zenekar nem lett egy csapásra népszerű, nem figyeltek fel rá azonnal fővárosi kiadók, nem lehetett őket hallani a rádióban és látni a televízióban. Dolgoztak, ahogy ez a kezdő együtteseknél lenni szokott: próbák, viták, tagcserék, bulik. A múlt esztendőben azonban, ahogy mondani szokás, beindult a gépezet. Egyre gyakrabban hívták meg őket budapesti klu­bok, amelynek köszönhetően mind ismertebben csengett már a nevük országszerte. Hamarosan kiadták első albumukat, és egyre több külföldi — svájci, dán, francia, olasz — meghívás érke­zett a zenekarhoz. Rajongók kezdték leveleikkel ostromolni a fiúkat, s ma már nincs olyan nap, hogy három-négy levelet ne kézbesítene számukra a postás. A sikerek ellenére korántsem a Kánaánban élnek a Kinopuskin zenészei, akik munkájuk után, szabad idejükben próbálnak és koncerteznek. Az elmúlt hetek­ben tíz reménybeli szponzornak küldött Rigó menedzser leveleket Gyarmaton, s válasz egyetlen címzettől sem érkezett. Az együt­tes már nem is különösebben csodálkozik, hiszen ez (is) az Ipoly-parti város. Pályafutásuk során eddig helyben gyakorlati­lag csupán Arató Jánostól és Kecskeméthy Gyulánétól kaptak számottevő segítséget. — A közönség eközben szeretetének számtalan jelét mutatta. Lesz új album A Kinopuskinnál a nehézségek ellenére sem áll meg az élet. Készítik új felvételeiket, s ha minden jól alakul, hamarosan felveszik második lemezük anya­gát. A zenei rendezést nem kisebb egyéniség vállalta, mint Victor Máté. Ez summázatként minősíti a zenekar produkcióit. Miként az is, hogy az elmúlt napokban műsort készített róluk a Magyar Rádió. Emellett heten­ként koncerteznek, hol valame­lyik fővárosi klubban, hol vala­melyik vidéki színpadon, vagy éppen Gyarmaton, a Rocktánc­házban. No, persze, gondjuk is van bőven. Hogy mást ne is említsünk, most éppen vokálista lányokat keresnek. Mert a Kino- puskin-főnök, Csach Gábor megint kitalált valamit... (Szilágyi) Támogatják a károsultakat Magyarnándor. Takarítják a kiadós esőzések során odahordott iszapot a község nyugati részén, megkezdték a patakmeder tisztí­tását, majd átépítik az áteresze­ket. Az önkormányzat 500 ezer forintot fordít ezekre a feladatok­ra, s az elemi kár sújtotta tizen­hét családot anyagilag is támo­gatja. Humánus döntések Orhalom. A képviselő-testület a legutóbbi ülésén öt ifjú házas­párnak ítélt oda 50—50 ezer forint vissza nem térítendő ott­honteremtési támogatást. A helyi honatyák abban is döntöttek, hogy a tényleges katonai szolgá­latra bevonuló munkanélküli fiatalemberek háromezer forint önkormányzati segélyt kapnak. Útkarbantartás Herencsény. Szeptember ele­jén mggipdult a közsgg, útjainak felújítása. Az Egri Közút Rt.-vei 750 ezer forintért kötött szerző­dést az önkormányzat, a szakem­berek ennek fejében a tíz eszten­deje érintetlen, teljes útburkola­ton elvégzik a szükséges munká­latokat. Költözik az óvoda Cserhátsurány. Mostani he­lyéről, a zajos, koszos főút mellől hamarosan az általános iskola egyik szárnyába költözik az óvoda, s így a jövőben kultúrált körülmények között tölthetik mindennapjaikat az apróságok. A régi óvoda épületét, amely egy­koron egyházi iskola volt, s amelyet az egyház visszaigényel, öregek napközi otthonaként kí­vánják hasznosítani. Váltás a fűtésben Balassagyarmat. A Balassa­gyarmat és Vidéke Afész igazga­tóságának döntése alapján olajfű­tésről gázfűtésre térnek át a Balassa vendéglátóegységben és a Duna Füszért által bérelt Disz­kont Áruházban. A kiadások kétmillió forintot tesznek ki, s ez azt jelenti, hogy a beruházás másfél év alatt megtérül. A kivi­telezési munkálatokat szeptem­ber elején kezdik meg és év végére fejezik be. Gázcseretelep Iliny. Megkezdődött a gázcse­retelep építése, a szükséges föld­területet az Őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezettől vásárolta meg az önkormányzat. A fontos építményt még a tél beállta előtt birtokba veheti a lakosság. A kárpótlásról Csitár, Orhalom. Mindkét településen élénk az érdeklődés a kárpótlás iránt, s az ez irányú tudnivalókról a napokban Rados János, a Hazafias Népfront elnö­ke tartott tájékoztatást. Balassagyarmat és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom