Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-29 / 202. szám
1991. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ES KÖRNYÉKÉ Munkahelyet teremtenek Átalakítják a termékszerkezetet Pásztón a Kristály Gyöngye Kft. átalakulás előtt áll. A tennivalókról tájékoztatót hallgatott meg legutóbbi ülésén a városi ön- kormányzat testületé is. Mint azt Sulyok Zoltán a ARHIKOMPLEX KFT. igazgatója —, aki az átalakulást irányítja —, elmondotta, sürgetőek a tennivalók. A Kristály Gyöngye Kft. ugyanis ez évben éppen, hogy nyereséges lesz. Ha megmarad a jelenlegi termékszerkezet, akkor már veszteséggel kell számolni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a veszteség maga után vonná munkahelyek megszüntetését is, ami tovább növelné a munkanélküliek számát. Ezért vált indokolttá az átalakítás. A tervek szerint elsőként a HBH Iáéban sörfőzőt, néhány ágyas szállót létesítenének, amely az idegenforgalomnak is hasznára lenne, emellett egyéb szolgáltatásokat is bevezetnek. Ami pedig külön örvendetes, az átalakulás újabb munkahelyeket teremtett. A vállalkozásban részt vesz a pásztói városi önkormányzat, mint jelenleg is érdekelt tagja a kft.-nek. Késik a fizetés Palotás. A termelőszövetkezet négyszázhatvan hektár cukorrépa idei termésének átadására kötött szerződést a hatvani cukorgyárral. A feltételek között szerepelt, hogy az átadott feldolgozásra kerülő nyers termésért tíznaponként fizetnek. Legfrissebb információnk szerint a gyár közölte. Nem tudja korábban vállalat fizetési kötelezettségét Íieljesíte- ni. Az átvett cukorrépáért csak decemberben tud pénzt adni. Ez a helyzet tovább növeli a nagyüzem amúgy is feszült pénzügyi helyzetét, mert jelentős bevételtől esik el. Változó utcanevek Vannak olyan utcanevek, amelyeken immár túlhaladt a történelem. Pásztón hozzákezdtek a névváltoztatáshoz. A gyakorlati kivitelezést Kosztovics Ottó, a polgármesteri hivatal műszaki teamjénak vezetője irányítja. — Hogyan határozzák el a változtatást? — Még tavaly, az év végén a várps önkormányzati képviselőtestülete döntött arról, hogy tizenhét utca kapjon új nevet. Mindehhez természetesen kikérték az itt élő emberek véleményét is. — Hány utcát kereszteltek már át? — Eddig négy utca kapott új nevet, illetve „vette föl” egykori nevét. A Marx út Szentlélek, a Szabadság utca Főutca, a Lenin út Deák Ferenc út, illetve Vasút út lett. A Mező Imre tér pedig Szent Imre térre változott. Segítséget kaptunk a megyei levéltártól arra vonatkozóan, hogy a város utcáinak nevei miképpen változtak a korábbi években, a múlt századtól kezdődően. Ily módon nyomon követhetők az egyes korokban történő névváltozások. A javasolt utcaneveket a könyvtárban bárki megtekintheti. A jó ötleteket pedig továbbra is szívesen fogadjuk. Döntött az önkormányzat Csécse. Az önkormányzathoz érkezett pályázat alapján, a testület úgy döntött, hogy a vezető óvónői beosztással Bagyinné Széplaki Lilla óvónőt bízza meg. Kinevezése meghatározatlan időre szól. Az általa irányított gyermekintézményben jelenleg negyvenkét aprósággal, három óvónő foglalkozik. Nagy Istvánná óvónővel vidáman játszanak a gyerekek. Fotó: Gy. Természet az óvodában A nyári hónapokban csak húsz- huszonkét gyerek járt a tari óvodába, de szeptemberben már hetvenkét gyereket várnak. Szellő Istvánná, a vezető óvónő mondja: — Három csoportunk lesz, így kényelmesen elférnek az ovisok. Újdonságokról is számot adhatok. — Mégpedig? — A legnagyobb változás, hogy függönnyel elkerített kis kuckókat alakítunk ki az óvodában. A gyerekek úgyis szeretnek kis csoportokban játszadozni, így otthonosabb, barátságosabb lesz a környezet. A másik törekvésünk, hogy behozzuk az óvodába a természetet. Mikor, minek az ideje van — gyümölcs, virág, termény — akkor mi is „befőzünk, savanyúságot teszünk el.” Sokat járunk kirándulni. A gyerekek legkedvesebb helye az erdőben az úgynevezett Csevice. Ilyenkor viszünk nagyítót, növényhatározót, alaposan megvizsgáljuk a fák leveleit, a virágokat, növényeket. így játékos formában ismerik meg a körülöttünk levő világot. Az óvoda szépítéséhez az önkormányzat minden segítséget megadott, sőt még az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet is küldött tízezer forintot. Ebből vettük a függönyöket. Az igazi persze, az lenne, ha fából készült játékokat tudnánk az udvarra rakni. Sajnos, ehhez pénz kellene. Abból pedig nagyon kevés van... Ecsegiek a kárpótlásról Aki híreszteli, azt beperelik... — Eddig négy-öt lakos kérdezte: mit kell tennie, hogy a kárpótlási törvény alapján hozzájusson tulajdonához? Sokan azt hiszik, hogy pénzt kapnak, amit majd „hozzátesznek” a nyugdíjhoz. Mások viszont abban reménykednek, hogy ugyanazt a földet használhatják, mint amit annak idején bevittek a nagyüzembe. Nekünk csak az 1978-as új, földméréssel kapcsolatos földnyilvántartások vannak a birtokunkban, ezért információn kívül más módon nem tudunk segíteni a hozzánk fordulóknak — mondja érdeklődésünkre Csonka György, az ecsegi önkormányzat jegyzője. Nem sokkal később Kéri Elekné portáján kötök ki. A ház gazdája szívesen invitál otthonában, majd nem sokkal később, a téma közepébe vágva, a következőket mondja: — Saját földem területe négy hold 689 négyzetméter volt. Ezenkívül apáméktól, uram után és apósomék után is járna föld, de azt nem tudom meg mondani, hogy mennyi? Az uram után havonta 5 ezer 977 forint nyugdíjat kapok. Van egy kis kertem, amiben megteremtem azt, ami nekem szükséges. Megművelem a négyszáz négyszögölnyi szőlőmet, három testvéremmel együtt pedig hatezer négyzetméteren kukoricát termelünk. Hat- vankilenc éves vagyok. Még nem döntöttem, hogy földet, vagy kárpótlási jegyet kérek. A fiam az acélgyárban dolgozik, de úgy hallottam, hogy leáll ott a termelés. Ha úgy dönt, hogy hazajön, akkor a földet választom, mert lesz, aki megműveli. A négy holdról megvan a papírom, a szülőktől kapott juss nagyságát, majd a földhivatalban megmondják. Annak idején ők nem nagyon törődtek ezzel, úgy gondolták talán nem is lesz rá szükség, * — Feleségem az apja után tíz hold földet örökölt, amit a téesz használ — mondja következő beszélgetőpartnerem, Csonka József nyugdíjas. — Ezt egy földhivatali határozattal a termelőszövetkezet megváltotta: 5 ezer 156 forintot fizetett öt év alatt. A salgótarjáni földhivatalhoz beadtuk igényünket. Mi csak a tulajdonjogot kérjük vissza a feleségem nevére, ami később majd örökölhető lesz. Nekünk nem kell a föld, otthagyjuk a nagyüzemben. Megműveléséhez ott vannak meg a feltételek: az értékes, hozzáértő szaktudás, a korszerű megmunkáló gépek, a nélkülözhetetlen tőke a vezetési tapasztalatokkal együtt. Egyébként a kárpótlási törvény arra jó, hogy felbolygassák vele a falut. Azok az aktív téesztagok, akik földet akartak, eddig is megkapták, megkaphatták. * A hatvanöt éves Kéri Istvánnét házának kapujában szólítjuk meg: — A testvéreim mondták, hogy kérjük vissza a földet. Én nem foglalkozom ezzel. A termelőszövetkezettől, a bevitt földem után megkapok évenként 185 kiló búzát — földjáradékként. Egyedül élek, a gyermekeim Salgótarjánban vannak. Nem mondták, hogy vissza kívánnak jönni. A férjem után — beleszámítva a 4,5 év hadifogság után járó nemrég kapott összeget — havonta 6 ezer 550 forint nyugdíjból élek. Ha netán nem jönnék ki belőle, akkor a gyerekek besegítenek. Tudja, amúgy is nehéz az élet — mondja, miközben sírásra görbül a szája, majd könnyei végigcsordulnak az arcán. * A téma kapcsán mesélték, hogy az idősebbek közül, amikor többnek azt mondták, nemsokára visszadják nekik a földjeiket, így válaszoltak: — Aki ezt híreszteli, majd bepereljük... Venesz Károly Sok a bolt, kevés a vevő MÁTRASZŐLŐS. A településen igencsak „megugrott” a boltok száma. Ez rendjén is volna, csakhogy egyre kevesebb a vásárló. Hegedűs Gyuláné a „régi” áfész-bolt vezető helyettese arról tájékoztatott, hogy náluk az élelmiszerektől kezdve a kilós ruháig szinte minden kapható, de nemigen fogy semmi. Legjobban talán a hentesárut keresik. Jó kuncsaftnak számítanak viszont a pásztói és a környékbeli postások, akik gyakran itt vásárolják le a fiekik járó utalványokat. Képünkön a bolt pénztárosa veszi el a kiválasztott áruért járó pénzt. Fotó: Gvurkó Csekély érdeklődés Tar. A kárpótlási törvény hivatalos megjelenése óta, a helyi állampolgárok közül hárman keresték fel a polgár- mesteri hivatalt, s érdeklődtek, milyen konkrét okmányokra van szükségük kárpótlási kérelmük benyújtásakor. Ezt azzal magyarázzák, hogy az érdekeltek közvetlenül a földhivatalokhoz fordulnak kérelmeikkel. uefuhu 5 Tartozik a tejipar Kálló. A pásztói Tejipari Vállalat, a helybeli termelőszövetkezetnek nem fizette ki a .június és júliusban átadott tej ellenértékét. Ez a gazdaságnak 4,5 Jnilliós bevételkiesést jelent, s árvább fokozza a már meglévő pénzügyi fizetési feszültséget. •Jól gazdálkodtak Tar. Csütörtökön (ma) vitatja meg az első féléves gazdálkodás tapasztalatait a képviselő-testület. Az előterjesztés szerint a polgármesteri hivatal a lehetőségeket jól kihasználta. A konkrét célokat nemcsak teljesítették, hanem azokat túl is szárnyalták. Az első fél évben működési és fejlesztési kiadások címen 23,5 millió forintot költöttek el. Késedelmi kamattal Pásztó. Az idei önkormányzati költségvetés számol azzal, hogy 2 ezer 922 adózó állampolgár 3 millió 719 ezer forinttal járul hozzá a költségvetési kiadásokhoz. Az első fél évben az adókötelesek 54 százaléka tett eleget ez irányú kötelezettségének. A határidőt elmulasztók felszólító levelet kaptak, és a jelenleg honos késedelmi kamattal megnövekedett összeget kell befizetniük. Bírósági letiltásra eddig még nem került sor. Új vezető óvónő Mátraszőlős. A nyugdíjba ment vezető óvónő helyébe, u pályázat alapján, az önkormányzat Vallus Tamásné, Bognár Erikát nevezte ki meghatározatlan időre az óvoda vezetőjének. A hatvan apróságot befogadó köz- intézményt általában hatvan-het- ven százalékig használják ki a gyermekes szülők. A nyiladozó értelmű apróságokra öt képzett óvónő vigyáz, gondozza és tanítja őket. Az óvodában lévő konyhából látják el jó falatokkal a napköziseket, és a szociális étkeztetésben részesülőket. Az óvoda működtetéséhez szükséges pénzt az önkormányzat biztosítja. Csökken az átvételi ár Palotás. A KGST-piac megszűnése, — mint következmény — a belső fogyasztás erőteljes csökkenése, a felvásárlási árak következetes zsugorodása, jelentős árbevétel-kiesést okoz a mezőgazdasági nagyüzemnek. Az első félévben, a korábbiaknál ellentétben, kilónként 15 forinttal alacsonyabb áron vette át a két- százharminc vágó hízómarhát, továbbá a selejtezésre szánt állatokat a gyöngyösi Húsipari Vállalat a gazdaságtól. Növeli gondjaikat, hogy az állatokért járó pénzt az átvételt követő kilencven nap után kapják meg. Mivel igen költséges az állattartás, a második félévben újabb tíz százalékkal csökkentik a meglévő szarvasmarha-állományt. Pásztó és környéke
