Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-23 / 197. szám
1991. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP li't-nn-i-i 3 Két év nyereségéből Balassagyarmat. A balassagyarmati áfész vezetősége a közegészségügyi előírásának, az ezzel kapcsolatos kormányrendeletnek megfelelően, helybeli szeszfőzdéjében korszerűbbre cserélte a berendezéseket, az eszközöket, rendbe tette az épület tetőszerkezetét. Az előbbiek megvalósítása egymillió forintjába került a szövetkezetnek. Ez az összeg a szeszfőzde kétévi nyereségének felel meg. A főzőberendezésekből egy év alatt negyven-hatvan ezer hektoliter zamatos pálinka kerül a szolgáltatást igénybe vevőkhöz. Új emlékmű SÓSHARTYÁN. A közelmúltban avatták fel a község temetőjében a második világháború elesett áldozatainak emlékművét. A huszonegy áldozat nagy része idegen földben nyugszik, ezért a hozzátartozók itt róhatják le kegyeletüket. A sok társadalmi munka mellett Adorján József helybeli sírköves önköltségi áron készítette el az emlékművet és a feliratokat, s Tóth Gabriella készítette az új koronás címert. — Gvurkó — Kanadai partnerek Kazár. A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében újabb színfolttal gazdagodott a külföldre gyártott termékek palettája. Az űj, kanadai partner megrendelésére, saját alapanyagukból, igen munkaigényes bébitipegőt gyártottak. A próbarendelésként is felfogható, 560 darab gyermekholmit kedden szállították a váci központba, ahonnan továbbítják a megrendelőhöz. Hatvan-hetven órában kétszer (többször?) fordult a világ Moszkvában. Az ember így gondolja, mert a Szovjetunió ma is Moszkvával azonos, amiként Budapest a rossz gyakorlat szerint — Magyar- országgal. Soha ilyen tanácstalan nem volt a hazai és külhoni szakértelem. Mire kigondolt valamit, már az ellenkezője volt igaz. Zavarbaejtő volt és döbbenetes a kezdet, Janajevék akciója, meglepő legalábbis Jelcinék (az igazi? refonnerők) bátor kiállása, de talán a leginkább az, hogy maga Jelcin nem ragadta meg a kínálkozó alkalmat: nem fordult Gorbacsov ellen! Mert akkor ma más lenne (esetleg) a helyzet. így azonban a világ fellélegezhet, Gorbacsov visszatér... A tanácsadók és világszakértők itthon és külföldön természetesen most összeÁ NÉZŐPONT Kötéltánc, ahol a boldogság a tét Az, hogy egy házasság jól, vagy rosszul sikerül, elsősorban szerencse kérdése, másodsorban pedig meghatározza -két ember intelligenciája és alkalmazkodási képessége. Mivel nem hiszem, hogy e tekintetben elődeinket nagyobb szerencsével ajándékozta meg Fortuna, ezért úgy gondolom, hogy főképp az alkalmazkodási képességeink hiánya az oka válásaink szaporodásának. Adatokkal megerősítve: megyénkben míg tavaly négyszázegy bontópert tárgyaltak, addig ez év júniusáig 250 válópert indítottak. Ez az évről évre növekvő tendencia aggasztó. Miért, és mihez nem tudunk úgy alkalmazkodni, mint őseink? Hol, és hogyan rontjuk el kapcsolatainkat? Az első hetekben ajándékozott virágok örömét, a csókok és ölelések varázsát mi töri ketté? Az okokat tekintve, a házastársak egyikének alkoholizmusa a leggyakoribb (40 százalék) indítéka a válásnak. A családok anyagi helyzete ugyanis könnyen katasztrofálissá válhat, az egyik fél rendszeres italozása miatt. S a még ezzel járó, veszekedés, esetleg verekedés telíti a poharat a „vétlen” félnél, és sokan inkább vállalva az egyedüllétet,' kilépnek a a házasságból. Pedig lehet, hogy olykor jobb lenne előbb az okokat keresni a miértekre. Közismert, hogy a nők öntudatos és megaláztatást nem tűrő magatartása az emancipáció vívmánya. Az egyenjogúsított gyengébb nem az elmúlt néhány évtized során felvilágosult, függetlenedett. Nem szorul anyagilag férjére, s miért is tűrje el annak kilengéseit, italozását, durvaságát? De ha nem mindig csak a magunk érdekeit és érveit szajkóznánk, és nem próbálnánk gyurmaként formázni társunkat, lehet, hogy kedvezőbben alakulnának kapcsolataink. S akkor a „mindhalálig” szlogenje sem csák pillanatnyi meggondolatlan fogadalom lenne. Tovább kutatva az okokat, nem kis szerepe van a válások előidézésében a rokoni együttlakásnak. Pedig az anyós—meny viszony sem új a nap alatt, s azelőtt sem futottak zátonyra a házasságok ilyen problémák miatt. Következtetésképp ez sem vethetne gátat két ember őszinte szeretetének. Alkalmazkodási képességünkön itt is csorba esett. Ezenkívül nagy szerepe van ebben a témában a fiatalok túl korán kötött frigyének. Rövid ismeretség után, nagy szerelemmel átitatva „a majd lesz valahogy” elgondolással egybekelnek. Nem tudnak, vagy nem akarnak számolni azzal, hogy az ünnepek után hétköznapok jönnek, kezdve az anyagi gondoktól, a gyermeknevelésig. Nem tudják, hogy szeretni nem azt jelenti, hogy fogjuk egymás kezét! Nem tudják, nem csak kapni, adni is kell! Nem tudják, mi az, hogy megértés, empátia! Nem is tudhatják, mert nem azt látják. Elődeink valahogy ezt is másképp csinálták. De most ne keressük, hogy ki a hibás. A család, az iskola, vagy a társadalom? Természetes, hogy a legegyszerűbb a másikra hárítani a felelősséget. Pedig jó lenne már ha azt a bizonyos tükröt előbb magunk elé tartanánk és nagy levegőt véve beismernénk hibáinkat. Hisz egy házasságon belül az a mondat, hogy „igazad van” legalább olyan jelentőségű, mint az, hogy „szeretlek”. Arról nem is beszélve, hogy a „ne haragudj” engesztelő kifejezése valahogy kiveszett szókincsünkből. Ellenben a düh, a büszkeség, a dac, a csak azért is kontrája és rekontrája felettébh leledzik kapcsolatainkban. A kérdés tehát az; tartalmas életünk „gyümölcsét” mily módon élvezi majd a jövő generációja? A mondás is azt tartja, hogy rossz vér rosszat szül, a rossz példa ragadós. Eszerint időszerű lenne helyrehozni dolgainkat, megpróbálva a „jót s jól” titkát feltárni a felcseperedő nemzedék előtt. Fekécs Edit Segítség a rászorulóknak Ecseg, Kozárd. Az év első felében Ecsegen harminckilencen, Kozárdon tizenhármán részesültek segélyben, mintegy százezer forint értékben. Emellett méltányossági alapon a két faluban a polgármesteri hivatal tíz személynek adott közgyógy- ellátási igazolványt. Nyeremény a mozira Nógrádsipek. A község száz férőhelyes mozijának életét az önkormányzat nyolcvanezer forintos pályázati nyereménye hosszabbította meg. A teljes összeget a fenntartásra költik. Profi betörök Pásztó. A Pásztói Közszolgáltató Vállalatot profi betörők látogatták meg. A telepen belül, az épületsorba beépített műhelyt törték fel a hívatlan látogatók. Olyan zajtalanul dolgoztak, hogy még az éjjeliőr sem vette észre őket. A tolvajok elvittek két darab nyolcvankilós gázpalackot, egy hegesztőappa- rátot, korona kulcskészletet, és egy harmincezer forint értékű, német gyártmányú fúrógépet. Zsákmányuk, könyv szerinti értéke 150 ezer forint, pótlásukért viszont legalább 300 ezer forintot kell fizetni. Nagyoroszi döntések Nagyorosziban állást foglalt az önkormányzati testület, a közelmúltban megtartott ülésén a lakások átminősítésével, eladásával kapcsolatban. Kilenc lakást érintő döntésük felénél a végleges értékesítés mellett szavaztak. Nemcsak a lakásokban élők vehetik meg az otthonaikat Nagyorosziban, hanem azok a vállalkozások (s itt mintegy tízről lehet szó) is megvásárolhatják a saját építményeik alatti földterületet (négyzetméterenként 120 forintos áron), akik már korábban üzletet, más létesítményt teremtettek a községben. Fontos döntése még a nagyoroszi önkormányzatnak, hogy a jövőben társulásos formában segítik a környék állatorvosi ellátását. Ebben a formában például a Naszályvölgye Mgtsz (Nőtincs), a nagyoroszi, a hor- pácsi, a pusztaberki, a borsosbe- rényi agrár termelőüzemek és a helyi önkormányzatok fedezik az anyagi hátterét az állatorvosi ellátásnak, biztosítják az önkormányzat és a lakosság állatorvosi feladatainak ellátását. A társulás szeptember 15-től indul, és csak Nagyoroszira mintegy hetvenezer forintos önkormányzati költséget ró, de a lakosság érdekében ezt vállalják. (moldován) Eladó telkek Iliny. A polgármesteri hivatal hat, egyenként 1200—1300 négyzetméteres telket jelölt ki eladásra, amelyek iránt a polgármesternél lehet érdeklődA puccs haszna szedhetik magukat és tudásukat, hogy végre mérlegeljenek valamit: ki az erős ember akkor — ez a ,,nagy" kérdés ma — Gorbacsov vagy Jelcin? Mit kezd a fogságából kiszabdult Gorbacsov a jelen helyzettel, mit magával Jelcinnel? Hogyan tovább, és hogy akkor igaz-e a régen vallott tétel — minden, ami a Szovjetunióban történik, csakis ottani belügy lehet... A világ azonban még összébb húzódott, Bush elnök óvatos határozottsággal kiállt a kelet-európai országok közül néhány mellett. Azokról van szó — rólunk is például — akik a közelség miatt veszélybe kerülhetünk egy konzervatív puccs „eredményeként”. Magam azzal a szakértővel értek egyet, aki a tévében a puccsisták menekülését látva egészen halványan megpendítette, hogy végeredményben ,,az emberek reagálása felér valamiféle állásfoglalással". Tovább megyek enné! is-—hatvan órában ..megtartott" népszavazás volt az, ami hétfőtől idáig a Szovjetunióban történt. Nem tudom, hogy mint Jelcin úr is tette, le lehet vagy le kell-e „banditázni” Jana- jevéket (ez valóban belügy). Magam inkább elgondolkodom azon, hogy milyen fantasztikus erőfeszítés-előkészület kellett volna egy háromszázmilliós soknemzetiségű országban ÍGY! megszavaztatni a népet. Mit akar? Kemény diktatúrát? Rendet abban a „régi” értelemben? Páncélautókkal kivívott békét, „közmegegyezést” eltiport tömegekkel, mit akar? Reformot, reformálgatást vagy békés forradalmat, változást gazdaságban és politikában, szövetségi rendszerben egyaránt? Jelcin a fenegyerek tette a dolgát. Engedetlenségi mozgalmat hirdetett, bírósággal fenyegette azokat, akik alkotmányellenesen kerültek hatalomra, akik fogva tartották Gorbacsovot. Egyesek szerint a hatvan óra igazi hőse Jelcin. Csakhogy a Nyugat és vele a mai világ Gorbacsovot ismeri (el). A világ is szavazott, a moszkvai és leningrádi polgári tömeg úgyszintén: a parlamentet mint Bukarestben és máshol — a nép vette körül a testével. Janajev modellje nem kell a többségnek. Régi típus. Szovjetunió maga élte át, hogy nincs más út. Most ezt többen elhiszik már, mint gondolnánk. T. Pataki László Feri Amerikába indul Nagy útra készülődik Leukó Ferenc harmadikos gimnazista, salgótarjáni fiatalember. — Hova indul? — kérdeztem tőle. — A jövő héten repülök Amerikába. Először New Yorkba, onnan pedig tovább Missouri államba. Egy évig az Anderson nevű várostól húsz mérföldre levő farmon lesz az otthonom. — Nem kis dolog ez, tizenhat évesen... — Nagyon örülök az utazásnak. Egy amerikai alapítvány szervezi: újságokban hirdették, hogy magyar fiatalokat várnak tanulni. Én fedeztem fel a lehetőséget. Alapvető feltétel volt az angol nyelv tudása, valamint, hogy az embernek elfogadható legyen a bizonyítványa. Amikor jelentkeztem, kértek egy részletes önéletrajzot, azután felhívtak beszélgetésre Pestre. Nem csoda, hogy Feri izgul. Mégiscsak különleges dolog egy esztendőt amerikai gimnáziumban eltölteni. Harmincán indulnak útnak. Az alapítvány ajánlata csak részben önköltséges. — Mit jelent mindez? — A farmon lakó család lát vendégül, náluk lakom és étkezem. Tehát az ellátás nem kerül pénzbe. Viszont a repülőutat fizetni kell. — Nincs egy kis szorongása? — De igen. Mégiscsak több ezer kilométerre, idegen országba, a megszokottól teljesen eltérő körülmények közé kerülök. Itthon is harmadikba mentem volna, ott is harmadikos leszek. Úgy éreztem ilyen lehetőséget nem szabad kihagyni. Ha egy év múlva hazajövök, itthon a Bolyaiban le kell vizsgáznom a teljes harmadikos anyagból. Ott más tantárgyakat és más módon tanítanak mint nálunk. De a legerősebb mégis a kíváncsiság bennem. Elsősorban az, hogy milyen Leukó Feri reménykedik, hogy sok érdekes élménnyel tér haza. fotó: rigó az amerikai életforma, a szokások, a család. Van egy barátom, aki már járt kint, ő a Soros Alapítvány segítségével jutott Amerikába. Sokat mesélt. De ő más körülmények között, egy kollégiumban lakott és olyan iskolába járt, ami amerikai méretekkel számolva is a harminc legjobb között van. Én egy átlagos gimnáziumba fogok járni és ugyanúgy az iskolai menzán ebédelek, mint a többiek. A család tagjaival már telefonon beszéltünk, ők is várnak. — Összepakolt már? — Rakok be ruhákat, de viszem a harmadikos tankönyveimet, meg néhány regényt, újságot, hogy magyarul is olvashassak. — Hogyan tartja a kapcsolatot az itthoniakkal? — Levélben, telefonon. Egy esztendő múlva pedig majd ismét a salgótarjáni Bolyai Gimnázium tanulója leszek.
