Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

imnznii 5 1991. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE Megrendelésre loptak? Kirámolták a nagymezői tábort Dr. Dobrovoczky István pász­tói polgármester a napokban a városi rendőrkapitányságon fel­jelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Ami Pásztón, közelebbről Nagymezőn megesett, az igazán előkelő helyet foglal el a bűnü­gyek történetében. Ellopták a volt ifjúsági tábor szinte teljes beren­dezését. Egy arra autózó állampolgár látta meg véletlenül, hogy valami nincs rendben az udvaron. O szólt a polgármesteri hivatalban, innen pedig a rendőrségre került az ügy. Akik meglovasították a beren­dezést, alapos munkát végeztek. Mert bizonyára nehéz volt elvinni — ki tudja hány kocsi kellett mindehhez, és ki tudja hányszor fordultak a tolvajok — tizenki­lenc heverőt, tíz darab kétajtós szekrényt, tizenegy emeletes ágyat, tíz széket. De lába kelt ötvenhat paplannak, hetvenki­lenc párnának, nyolc állófogas­nak, hét éjjeliszekrénynek is. Igazán nem voltak válogatósak a tolvajok. Nem hagyták ott a két szemetesedényt, a tizenhét füg­gönyt, a nyolcvanhét csészét, negyvenkilenc poharat, tizenöt tálcát sem. Nem feledkeztek meg a három hangszóróról, de vittek fejszét, lapátot, harapófogót, sarlót, fűrészt, ásót, és a locsoló­tömlő sem kerülhette el sorsát. A berendezés tulajdonosa a pásztói polgármesteri hivatal, ezért a polgármester megbízta Várhelyi András alpolgármestert, és Fehér Lászlót, a közszolgáltató vállalat igazgatóját, menjenek ki a helyszínre, nézzenek szét! — Mit láttak? — kérdeztük. — Durva munkát végeztek a betörők. A bejárati ajtót kifeszí­tették, de tárva-nyitva volt min­den szoba ajtaja is. Nem sokat kukoricáztak, leverték a lakato­kat. Jól kivehetőek voltak a nyomok is. Látszott, hogy még a függönyöket is lerángatták. Mi beszögeltük az ajtókat, hogy legalább azok ne árválkodjanak. Ennyi a történet. Ilyen halom holmit nagy hirtelenjében eladni sem lehet. Mocorog a gyanú, akik tették, ismerték hogy mi található a turistaházban. Talán megrende­lésre törtek be...? Átcsoportosítás Káiló. A helyi termelőszövetke­zet régi, üzleti kapcsolatban áll az Ikladi Műszergyárral. A vállalat vezetői közölték, hogy július 15 és szeptember 30 között szüneteltetik a bérmunkával kapcsolatos, szerző­déses kötelezettségeik teljesítését, mert a piaci igények csökkentek. Ennek megfelelően, a nagyüzem erdőtarcsai villanymotor-tekercselő üzemében dolgozó harminc asz- szonynak más munkát kellett keres­ni. Döntő többségük jelenleg az er­dőtelepítésben és az erdőápolásban tevékenykedik. Jövedelmük — ami rendkívül alacsony: — havi öt­hatezer forint itt sem csökken, amennyiben a teljesítmény-követel- ményekrtek eleget tesznek. A nagyüzem vezetősége megpróbál más, itt megvalósítható, új, előnyös megbízásokat szerezni. Amennyi­ben nem sikerül, akkor az asszo­nyok kénytelenek lesznek tovább növelni a munkanélküliek népes táborát. Miért mondott le a mátrakeresztesi képviselő? Nemrég épült, kívülről bevakolt, belül tágas, emeletes és jó ízléssel berendezett lakásában, az önkormányzati képviselőségről való lemondás előzményeiről, kiváltó okairól faggatom Holtner Győzőt, a pásztói képviselő-testület volt mátrakeresztesi képvise­lőjét. — Függetlenként indultam, kétszer annyi szavazatot kaptam, mint jelölttársam — mondja. Azzal a szándékkal kértem a lakosság támogatását, hogy — élve a lehetőséggel — szakadjunk el Pásztótól, önállóan alakítsuk, formáljuk, fejlesszük községün­ket, életünket. A kiválási szán­déknyilatkozatot 350-en írták alá. Szervezésében jó magam is részt vettem. A szavazáskor viszont hideg zuhanyként ért: többen nem jöttek el az aláírók közül. Emiatt 13 igen hiányzott a régen áhított önállósághoz. — Min bukott meg az én és támogatóim kezdeményezése? — ismétli a kérdést, majd a követ­kezőket sorolja: — Nagyon rossz időpontot választottunk ki. A bizonytalan önkormányzati tör­vény miatt nem tudtam konkrét tényeket mondani a várható költ­ségvetésünkről, végül nem várt érdektelenség következett be. Egyébként az akciót a harminc éven aluli fiatalokból álló önálló­sodni akaró, önmagának is bizo­nyító gárda indította el. — Mennyire viselte meg, törte le a kudarc? — Már akkor megfordult a fejemben, hogy lemondok. Aztán mégis úgy döntöttem: megpróbá­lom tisztességesen képviselni a falu érdekeit. Később viszont az tettek: én egészen másképpen képzeltem el a, rendszerváltást. Sokkal nagyobb önállósággal és hatáskörrel. — A bizonyára keserű szájízt kiváltó kudarc után mi követke­zett? — Elnöknek választottak a vállalkozói és a szociális bizott­ságba. Azt hittem, hogy nem érzelmi alapon, hanem kizárólag szakmai hozzáértéssel történik az előkészítés, zajlik a vita, alakul ki az állásfoglalás. Helyette azt tapasztaltam, hogy a hivatali apparátus akarja irányítani tevé­kenységünket. Ezt nem voltam hajlandó elviselni: lemondtam mindkét megbízásról. Otthagy­tam az ülést is, majd véleménye­met a képviselő-testületi ülésen mondtam el. — Miről volt szó? — Az önkormányzati lakások eladásáról. Arra a kérdésemre, hogy szociális szempontból hány lakásra van szükség, — nem kaptam választ. A bérlakásoknál sokalltam a kedvezmények nagy­ságát, teljesen ellentétes volt a véleményem az előterjesztéssel. A polgármesteri hivatal átszerve­zésekor pedig azf osztályok lét­számának csökkentését szorgal­maztam, hogy olcsóbb legyen a közigazgatás. Nem csak az előb­bieket nem fogadták el, hanem azt a javaslatomat sem, hogy az önálló jogi személyként működő intézmények költségvetésükkel saját maguk rendelkezzenek, ne szóljon bele a polgármesteri hivatal. A polgármester fizetés- emelését a tartalékalapból sem szavaztam meg, mondván: ha nem lesz pénz, akkor a falu lakóinak jogos kérdéseire azok válaszoljanak, akik a döntést hozták... — Ahogy mondani szokás, ön a nehéz emberek közé tartozik. Volt-e egyáltalán sikerélménye? — Apróságokban. Elfogadták azt a módosító javaslatomat, hogy az iparűzési adófizetés bevételének alsó határát 300 ezer forintról 500 ezerre emeljük, hogy a kezdő vállalkozók az első évben ne fizessenek adót. Sike­rült a temetőnkben egy egészség- ügyi helyiséget létesíteni. Javas­latomra a szolgálati lakást is visszakapta az önkormányzat. A polgármester segítségével hozzá­kezdtek a tévé vételével kapcso­latos munkákhoz, amelyhez a lakosság, lakásonként hatezer forinttal járul hozzá. —Végül, mi adta a végső lökést a lemondáshoz? — Az Óvár út építése körül kialakult, nem korrekt állásfogla­lás, az ezzel kapcsolatos huzavo­na. Egyébként hűsz-harminc éve húzódó gondról van szó. Az augusztus 6-i képviselő-testületi ülésen újra tárgyaltuk az útépí­téseket. Újabb rangsort alakítot­tunk ki. Mivel építésükre nincs pénz, és nem láttam garanciát arra, hogy az Óvár út megépül, javasoltam, hogy a jövő évben sorrakerülő megépítéshez, ha szükséges, akkor hitelt vegyen fel az önkormányzat. Nyolcán elle­nem szavaztak, heten mellettem. Utána azonnal visszaadtam a megbízólevelet. — Szavaiból kiderül, hogy azzal a szándékkal vett részt az ülésen; ha nem fogadják el javas­latát, feltétlenül lemond. Beszélt- e erről a szándékáról választói­val? — Csak néhányan tudnak róla. —Nem érzi megfutamodásnak, amit tett? Nem hagyta magára választóit? — Minek járjak olyan ülésre, aminek nincs értelme. Feleslege­sen telik az idő, és nincs ered­mény? Venesz Károly Kalapács alatt a kúria Pásztó. Egy héttel ezelőtt került, a vagyonügynökség elé a muzslai kúria tulajdonjogának kérdése. Nyilvános tárgyalást tar­tottak Salgótarjánban, ahol el­dőlt, hogy a nagy telek a városé, az épület viszont a borkombináté marad. A polgármesteri hivatal igyekszik megegyezésre jutni a céggel, hogy ésszerűen haszno­sítsák a nagyon szép környezet­ben lévő házat. Erre minden remény megvan, ugyanis egy német orvos bukkant fel a látha­táron — az említett tárgyaláson is részt vett —, aki érdeklődik a ház iránt: szanatóriumot szeretne létesíteni. A telek több mint kétmillió forintot ér, a ház ugyanannyit. Ami a pásztóiakat illeti, inkább csatlakoznának a vállalkozáshoz, apportként beleadva a telket. Egy ilyen szanatórium ugyanis nagy hasznára válna a városnak. A német űr ígéretet tett, hogy rövi­desen megkeresi ez ügyben az önkormányzatot. Pásztó és környéke Keresztesi kanalasok Mátrakeresztes. A falu lakói­nak mintegy 60—70 százaléka fakanálkészítésből él. Bedolgo­zói rendszerben tevékenykednek az emberek: jelenleg négy külön­féle cég vásárolja fel termékei­ket. Kapósak a keresztesi kana­lak, döntő részüket külföldi pia­con értékesítik. A legnagyobb felvevő Anglia, Németország, Svédország, Hollandia, Ausztria. Korszerűsített világítás Ecseg. Nemrégiben fejezték be a közvilágítás korszerűsítését Ecsegen és Kozárdon. Ecsegen a Várszeg, a Kossuth és a Váralja út, Kozárdon a Petőfi, Kossuth és Boros út, valamint a Zrínyi köz „világosodott” ki. Minden egyes oszlopra svéd licenc alapján gyártott fénycsövek kerültek. Csipkeházi vendégszobák Pásztó. A város igyekszik be­rendezkedni a mostaninál jobb vendéglátásra. A Nagymező úton a „csipkeházban”, amely erede­tileg is szállodának épült, a közelmúltban megüresedett öt szoba. A polgármesteri hivatal kapott az alkalmon, és úgy dön­tött, hogy vendégszobákat alakít ki a házban. Uj igazgató Csécse. Az év eleje óta önál­lóan tevékenykedő község általá­nos iskolájában az igazgatói teendőket megbízásos alapon a helyettes végezte el. Az elmúlt oktatási év befejezése, és az idei indulás között kiírt igazgatói beosztást az iskola megbízott igazgatója, mint egyedüli pályá­zó nyerte el. Öt évre, az igazgatói megbízással kapcsolatos felada­tokat Mikuska Istvánná látja el. Józsi bácsi szakajtója Nyisd ki babám az ajtót! Megbecsülik az idős embere­ket Szurdokpüspökiben, hiszen két idősek klubja is működik a te­lepülésen. Az egyiket úgy ren­dezték be, hogy akinek kedve van, éjszakára is ott maradhat. Pintér Józsefné klubvezető így indokolja döntésüket: — Aki ide jár, mindegyikük­nek van gyereke. Kinek a faluban él fia, kinek távolabb. Ezért aztán szívesen jönnek hozzánk. Talán a telet a legnehezebb elviselni egyedül, a hosszú magányos esték mindenkit megszomoríta- nak. Itt együtt vannak, beszélget­nek, énekelnek, imádkoznak, ott a színes tévé, azt nagyon sokat nézik. — Mióta működik a klub? — Most leszünk egyévesek. Ez az épület valamikor orvosi rende­lő volt, aztán a polgármesteri hivatal úgy döntött, hogy átala­kíttatja. Az építkezés után lett ez a hely szép és kényelmes. — Mennyit fizetnek az idejáró idősek? — Az a nyugdíj összegétől függ. A legnagyobb összeg öt­venhárom forint, a legkisebb huszonegy. Aki itt marad éjsza­kára, még pótol hozzá húsz forin­tot. Köröm Mihályné, Terka néni nyolcvankettedik évét tapossa, de nyugodtan letagadhatna belőle tizet. — Öt gyereket szültem, ebből négy ma is él. Gondoltam nekik is könnyebbség, és nekem is ha kényelmesen töltöm a napokat. Éjszakára hazamegyek. Egyszer aludtam itt, egy beteg asszony mellé feküdtem le, hogy ne fél­jen. A klub legmozgékonyabb látogatója Kovács Józsi bácsi aki állandóan „bütyköl” valamit. Nem bír meglenni munka nélkül. Most kitalálta, hogy szakajtókat fon szalmából, és összekötözi az erős műanyag szállal. Tetszik is mindenkinek a szakajtó, dicsér- getik az öreget, aki csak somo­lyog. A humorát sem vesztette el, Kovács Józsi bácsi kiült az udvarra szakajtót fonni. Fotó: Sz. mert reggelente, amikor megjele­nik mindig így kopog be az éj­szakás nővérhez, Kovács József- néhoz: „Hej, nyisd ki babám az ajtót...” — cs — Rajeczky-emlékkő készül Színvonalas rendezvény volt nemrégiben Pásztó városa. Itt tartotta negyedik országos talál­kozóját az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság. Sokan jöttek el Pásztora a régi magyar kultúrát szerető emberek közül, megnézték a műemlék templo­mot, a gótikus házat, romkertet, a mátraverebélyi és tari templo­mot is többek között. Felvetődött az a gondolat, hogy a híres néprajz- és zenekutató dr. Ra- jeczky Benjamin tiszteletére — akit sok szál fűzött Palócország­hoz — emlékkövet avatnak fel november 11-én. Az emlékkövet a híres erdélyi szobrász Szervá- tiusz Tibor faragja. Falurendezési terv Jobbágyi. A régi falurendezési terv felülvizsgálatra szorul. Ennek megfelelően az önkormányzat a NÓGRÁDTERV által elkészített új, távlati elképzeléseket nemrég megvitatta a községben lévő üze­mek, kft.-k, pártok képviselőivel. Megbeszélték többek között, hogy milyen irányban kívánnak fejlődni, beruházásokat megvalósítani, mi­ként képzelik el a további együtt­működést, milyen kívánságaik van­nak? A tervet hó végi ülésén vitat­ja meg a testület. Rossz úthálózat Pásztó. A megyében a város ren­delkezik a legrosszabbul kiépített úthálózattal. Ezt a lemaradást kí­vánja mérsékelni az önkormányzat új útépítési programjával, amelyet az augusztus első felében rendezett testületi ülésen vitatott meg és fogadott el. Ezek szerint a százéves múltra visszatekintő Ady út építése szerepel az első tennivalók között. A munkálatokhoz szükséges pénzt a helyi iparűzési adóból, az önkor­mányzat tulajdonában lévő lakások eladásából, illetve a többletbevétel­ből kívánják előteremteni. Bérmunkadíj Palotás. A termelőszövetke­zetnek eddig nem csak biztonsá­gos bevételt jelentett a Viking Rt. Harisnyagyámak végzett bér­munka, hanem, hozzásegítette a pénzügyi gondok részbeni meg­oldásához. A részvénytársaság jelenleg is 55—60 főnek ad fo­lyamatos megbízást. Ennek ellenértékeként 700 ezer forint bérmunkadíjhoz jut havonta a gazdaság. A mostani, viszonylag kedvező pozíció némi biztonsá­got ad az itt dolgozóknak, főleg a nyugdíj előtt állóknak, akik több évtizede kötődnek a gazda­sághoz. Eladják a lakásokat Pásztó. Az önkormányzat tu­lajdonában levő lakások közül az OTP-n keresztül 133-at kívánnak értékesíteni. Az eladásra kínált otthonok nagy része a Cserhát­lakótelepen található. Az igények felmérését egy hónapja kezdték meg. Az értékesítés során elsőbb­séget élveznek a kalapács alá kerülő lakások mostani lakói. Jobbágyi. Tovább építik, és októberben befejezik a hangoshí- radó-hálózat kiépítését. A megbí­zást elvállaló kisiparos a Dózsa György, a Zrínyi,-a HunyadrT"a Jókai és az Ady utcákban helyezi el a vezetéket és a hangosbemon­dókat. A munkálatok után az egész községben a lakosok köz­vetlenül és gyorsan értesülnek az életüket érintő önkormányzati döntésekről, a község előtt álló feladatokról. A tavaly kifizetett százezer forint, az idén eddig átutalt 223 ezer Jofint utáji októ­berben fizeti ki a testület a munka utolsó részleteit. A hangoshíradó kiépítése 550 ezer forintba kerül. Hangoshíradó

Next

/
Oldalképek
Tartalom