Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-17 / 193. szám

LÁTÓHATÁR •1991. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT 4 imunnu ^ ________\ ^ ... j MA I PALÓC MESÉK A vörös légierő „Csomóra kötött” csecsemők Vízben szülés és bébijóga Ma már kideríthetetlen, hogy ezt a filmet hogyan vetíthették. Állítólag nem érkezett meg a .' műsorban szereplő alkotás kópiá­ja, így valahonnan,'s szekrények mélyéből kellett egyet keríteni, de az is lehet, hogy a szomszéd falu mozigépésze adta kölcsön. E film levetítése nem volt igazán szerencsés. Az első elő­adást főleg fiatalok nézték, akik koruknál fogva nem ismerték az ötvenes évek szovjet háborús filmjeit. A vörös szakasz című alkotással nem is tudtak azono­sulni: a pátosz, az érzésvilág, a mesterkélt hangulat nem hatott a nézőkre. Közbevihogtak, meg­jegyzéseket tettek. A hősök hidegen hagyták az akciófilmekhez szokott publiku­mot. Szovjet katonákról szólt a film, akik el a külvilágtól napokig tartják a frontot, miközben hatal­mas veszteségeket okoznak az együgyűnek ábrázolt néme­teknek. Amikor a komisszár azzal Tanfolyamok ínyenceknek (FEB) Tanfolyamokat indíta­nak ősszel -— a korábbi évek ha­gyományainak megfelelően — ínyenceknek a világ leghíresebb konyhaművészeihez számító trió tagjai: Ringó Sanders, Annin Diel és Ingo Holland. A mester­szakácsok és „inasaik" közis­mert németországi, franciaorszá­gi, olaszországi és svájci étter­mek konyháiban működnek. A legrövidebb tanfolyam 3 napos, a legolcsóbb kurzus ára 940 márka. A német Welt am Sontag közre­működését is megnyerték a szer­vezéshez. Az „ínyenciskola” címe: Feinschmecker-Seminare Exqisite Küche: W—8031 Gil­ching, Neptunweg 9., Deutsch­land. Történetek Tarjánból KECSKE HELYETT — Bácsikám, most a hallását vizsgálom. Mondja utánam: Kecskemét... Süket csend. Főorvos hátrál, majd valamivel hangosabban: — Kecskemét! Válasz nélküli feszült figye­lem. A főorvos kihátrál a vizsgá­lóajtón, de onnan már kiáltja: Kecskemét!! — Kecském nincs drága főor­vos úr, de ha megelégszik egy tyúkocskával, azt hozhatok... ELHALLÁS Csinos fiatalasszony, aranyos csöppséggel a karján a gyermek­szakrendelőben. Szemrevaló ám az orvos is! — Na, hogy vagyunk cicaba­ba? Irul-pirul az asszonyka: — Köszönöm doktor úr, én jól, de a kicsi lázas. A„HÁLA” EGY FAJTÁJA — Drága aranyos doktor úr... Lázas, meg köhög ez a kicsi. Gyógyíjja már meg, majd az uram meghálálja. — Miért? Mi a maga ura? — Sírásó... RIADÓ Fiatal gyakorlónővér hangja süvít végig a folyosón: — Kovács, futás kötözésre! Az őrmesterinek is beillő hangra mankóira támaszkodva őszhajú pedagógus .sántikál a kezelő felé. Habonyi Zoltán küldi harcba a katonákat, hogy Sztálin elvtárs büszke rátok, kitör a röhögés a nézők-között. Volt a filmben egy olyan érde­kes jelenet is, ámikor német stukák bombázzák a szovjeteket. Iván, az egyik ifm kommunista kérdezi a parancsnoktól: — Őrnagy elvtárs, ilyenkor hol vannak a mieink? — Tizedes elvtárs most éppen máshol van feladatuk — hangzik a válasz. A nézőtéren ülő egyik kamasz­fiú ekkor valamit súgott a társá­nak, majd felálltak és kimentek a moziból. A második előadás már csön­desebb volt. Itt a nézők zömét középkorúak alkották, akik sok hasonló filmet végignéztek már. Ha itt-ott fel is hangzott egy röhögés, vagy nyerítés, hangos pisszenéssel rendre utasították a renitenskedőket. A film közepe táján következett az ismert jele­net: német bombázók több hul­lámban támadják az arcvonalat és elhangzik Iván kérdése a parancs­nokhoz,- majd a válasz is. Ekkor valami furcsa dolog történik a vásznon. A német gépekkel szemben valami különös repülő tárgy árnyéka jelenik meg. Elő­ször egy, majd kettő, majd há­rom, és egyre több. A moziban szinte vágni lehet a csendet. — Komisszár elvtárs, megjöt­tek a mieink — nyerít fel egy kappanhang a nézőtéren, és ez­után zeng a mozi a nevetéstől. A vásznon keverednek a náci gépek és az ismeretlen felségjelű repü­lőalkalmatosságok megnagyob­bodott árnyékai. A vetítést ekkor beszüntetik, felgyulladnak a lámpák. A vörös hadsereget támogató légierő most már nem a vetítés vonalában lévő fénycsíkban repdes, hanem a lámpák körül. így mindenki fe­lismerheti, hogy a felmentő légi­erő, vagy húsz jól megtermett cserebogár volt. Soós Géza (AN> Két idősebb fiát a moszkvai kardiológiai központban szülte meg Natasa Tarakannyiköva. A normális lefolyású szüléseket az anya veleszü­letett szívrendellenessége és vese­elégtelensége nehezítette. Harmadik terhességét az anyára és a magzatra egyaránt életveszélyesnek tartották. Egyetlen kiutat láttak — a terhesség­megszakítást. — Vigasztalhatatlanul elkesered­tem —- emlékezik vissza Natasa. Aztán egy napon megtudtam, hogy az „Egészséges család’’ nevű klubban Igor Csarkovszkij különleges mód­szerével szinte csodákat művel. Elha­tároztam. hogy megpróbálom. Igor Csarkovszkij szovjet tudós neve akkor már külföldön is ismert volt. Néhány évvel ezelőtt ő dolgozta ki a vízben szülés eredeti módszerét. Csarkovszkij sok olyan kisgyermek­nek adta vissza az egészségét, akik­nek a hivatalos szakvélemény nem sok esélyt jósolt. Azóta egész iskolát teremtettek a Csarkovszkij-követők. Ma már a Szovjetunió több városában működnek „Egészséges család” klubok. Az egyik ilyet kereste fel csodát remélve Natasa is. A csoda nem maradt el, bár nehe­zen született meg. A különleges ter- hestomán kívül a naponta kötelező hideg zuhanyok, szabadtéri jeges fürdőzések egészen a terhesség utol­Bébijóga-tanfolyam Moszk­vában só hetéig — bizony próbára tették a kismama akaraterejét. Natasa vízben szülte meg gyermekét, férje vezette le a szülést Csarkovszkij módszere alap­ján. Az eredmény minden várakozást felülmúlt: a fiatalasszony erős, egész­séges kisbabának adott életet. Egy idő múlva Natasa beiratkozott Csarkovszkij tanfolyamára és bébi- jóga-oktató lett. Mit is jelent ez? — Út a személyiség lelki gazdagodásához — mondja határozottan Natasa. Az ember lelki és fiziológiai irányításának hagyományos indiai módszerét vette alapul Csarkovszkij, amikor kidolgoz­ta a gyermekek számára a lelkileg és fizikailag teljesé rtékű személyiséggé nevelés módszerét. így született meg a bébijóga. A foglalkozások elején, amelyeket Natasa vezet, a 23 napnál fiatalabb csecsemőket gondosan megtomáztat- ják, óvatosan meggyúrva a végtago­kat, az ízületeket. Aki először lát ilyet, arra sokkoló hatással van a kifordított kezek és lábak látványa, a természetel­lenes testhelyzetek. A torna végén szó szerint csomóra kötik az apróságokat, összefonva hátukon kis végtagjaikat. A gyerekek mindezt elképesztő nyu­galommal tűrik. — Nincs ebben semmi különös — magyarázza Natasa — hisz a magzat hosszú hónapokon keresztül olyan pózban helyezkedik el, amit minden­nek lehet nevezni, csak kényelmesnek nem. A mi foglalkozásaink csupán a természettől fakadó készségek, képes­ségek továbbfejlesztését szolgálják. A torna befejeztével a foglalkozá­sokat a medencében folytatják. Han­gos csapkodással győzik le a jövő -könnyűbúvárai az őselemet, amely a tudomány szerint valamikor minden élő eredője volt... Neveljük okosan gyerekeinket 11. Milyen a jó játék? Veszélyben az emeletes buszok? (FEB) Minden életkornak megvannak a maga sajátos játé­kai, hasznos tehát, ha gyerme­keinknek mindig az életkoruknak megfelelő játékkal szerzünk örömet. Az első három év „kel­lékei” az úgynevezett funkció vagy mozgásos játékok: a dobá- lás, a tépés, az ugrálás, a szalad­gálás, az éneklés, mondókák ismételgetése. Az egyéves gye­rek a közös játékot rendszerint kitörő örömmel fogadja. Már lehet hát vele kukucskát játszani, lehet labdát gurítani neki. Fontos, hogy e tárgyak ne legyenek túl nagyok. Az óriás macival, kutyával, nyuszival a kicsi nem tud mit kezdeni. Annál inkább a tépnivalóval, a kisebb labdával (amit nem tud lenyelni, de meg tud fogni), s más kisebb puha, színes, könnyen tisztán tartható játékkal. Óvodás korban változatlanul fontosak a mozgásos játékok — labda, karika, pergőcsiga, ugró­kötél stb. — de helyet követel magának a jellegzetes új szórako­zás, a szerepjáték, amikor elját­sszák, egyszersmind megtanulják a felnőttvilág szerepeit. Megjele­nítenek családi szerepeket (pa- pás-mamás), de családon kívülie­ket is. Elmélyülten vezetnek vonatot, „komoly” postások, rendőrök, orvosok, fodrászok, sofőrök. Az igaziakhoz hasonló kis orvosi táskák, jegylukasztók, fodrásztáskák, szerszámosdo- bozkák kedvenc játéktárgyai az óvodásoknak. Hatéves kortól az építőjátékok korszaka következik. Fából, fémből, műanyagból sok ilyen játék kapható vagy készíthető. Úgynevezett szabályjátékokat is kisiskolás kortól játszanak gyere­keink: már képesek a társasjáté­kok szabályait betartani, de ekkor kell megismerkedniük a veszítés negatív élményével is. Tízéves kortól ismét a szerep­játékok kerülnek előtérbe. Nép­szerűek .az indián tolldíszek, a kis kötények, az íjak, stb. Kedvelt időtöltést jelentenek az intellek­tuális (dominó, malom, sakk) játékok, s továbbra is kedvencek az építőjátékok. A jól megválasztott játék mindig öröm a gyerekeknek. Az ilyen ajándékot azonban nemcsak vásárolhatjuk, hanem készíthet­jük is. Talán a magunk fabrikálta játéktárgyak jelentik a legna­gyobb örömet kis tulajdono­saiknak. Péhl Gabriella (FEB) Megfagyott a vér a londoniak ereiben, amikor a városi hatóságok felrepítették a hírt. hogy Damoklész kardja lebeg kedvenc- pirosra festett emeletes buszaik felett. A plety­kák alapja, hogy Major brit mi­niszterelnök a buszközlekedést teljes egészében privatizálni óhajtja, s eközben a közös „európai házban” a tömegközle­kedési paramétereket is egysége­síteni kívánják. Bár az is lehet, hogy London jelképei előbb múlnak ki végel­gyengülésben, semmint kivonják őket a forgalomból. A legfiata­labb, kalauz nélküli, zárt „kasz- nijú” emeletesek — szám szerint 3233 darab ugyanis 1976 és 1989 között gördültek le a gyártósza­lagról. A városképhez eredetileg tartozó, „tipikus”, boxerorrú”, hátul nyitott platójú, képeslapo­kon milliószor megörökített buszok pedig régen túl vannak már az első virágzásukon. A 737 darab, 1958-as modell után ké­szült emeletesek átlagéletkora ugyanis meghaladja a 27 évet, s évente 40—48 000 kilométert gurulnak. A kedélyeket némileg nyugtalanítja az a tény, hogy a privatizációra legkorábban 1993 tavaszán kerülhet sor, s ennek is az előfeltétele, hogy Major kor­mányát újraválasszák. Másrészt viszont igaz, hogy Brüsszel 1992 végén előzetes jelek szerint négy méterben fogja meghatározni a buszok maximális magasságát, illetve 1,90 métert szab emeleten­ként minimális belső magasság­nak. A londoni buszok általában 4,38 méter magasra „nőttek”, Mégis már most is találkozha­A Polgári Törvénykönyv 296. § (1.) bekezdésében található törvényi megfogalmazás szerint ,,A kötelezett a jogosulttal szem­ben fennálló egynemű és lejárt követelését — ha jogszabály kivételt nem tesz — a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozá­sába beszámíthatja”. A 2. bek. rendelkezése szerint „a beszámí­tás erejéig a kötelezettségek megszűnnek”. Ha tehát két személy kölcsönö­sen tartozik egymásnak bizonyos szolgáltatással, akkor további feltéte.lek megléte esetén szük­ségtelen, hogy mindkettő a teljes tartozását kiegyenlítse. Ebben az esetben a szembenálló kötelezett­ségek — amennyiben mértékük megegyezik -— megszüntethetők azáltal, hogy az egyiket a másik­kal elszámolják. Ezután már csak az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítése lesz szükséges. A beszámítás tehát olyan egyoldalú nyilatkozat, amellyel a kötelezett tartozását saját követe­lésének megszüntetése ellenében megszünteti. A beszámítás bizonyos korlá­tozások alá is esik, s vannak olyan szolgáltatások, amelyekkel szemben nincs helye beszámítás­nak. Hasonló a helyzet a létfenn­tartást szolgáló követelésekkel tunk engedélyezett kivételekkel. Németországban is érvényes például a négyméteres felső ha­tár, ennek ellenére Berlin utcáin továbbra is ott láthatók a sárga emeletesek, a maguk 4,06 méte­res magasságával. Nem is szólva arról, hogy a híres fekete londoni taxik halálát már több, mint tíz évvel ezelőtt­megjósolták. A környezetvédel­mi előírásokat megszegő, kipufo­gógáz-felhőt eregető híres bér­kocsik mégis zavartalanul kop­tatják az angol főváros utcáit. szemben, a túlfizetés esetét kivé­ve. Ilyenek pl. a tartási, életjára­déki és a baleseti járadékra irá­nyuló követelések. Nincs helye beszámításnak olyan követelés­sel szemben sem, amelyet megál­lapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, és a szándé­kosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben sem a kártérítésre kötelezett személy részéről. A munkabér- és lakbérkövete­lésekkel szembeni beszámítás vonatkozásában is korlátozások állnak fenn. Kiemelem, hogy nem lehet beszámításra felhasználni az álla­mi úton nem érvényesíthető követeléseket, melyek alól bizo­nyos tekintetben kivétel az elévült követelés, mely beszámít­ható abban az esetben, ha az ellenkövetelés esedékessé válá­sakor még nem évült el. Végrehajtás alól mentes köve­teléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered. Hivatalból a bíróságok beszá­mítást nem alkalmazhatnak. Ezt az érdekelteknek kémiök kell! Részletesebb választ csak a konkrét esettel kapcsolatosan és csak arra leszűkítve adunk. (Dr. Verebélyi) A magyarok szekereitől ments meg uram minket! Egy magyar autóbusz tragi­kus ausztriai balesete apropó­ján döntöttek úgy az osztrák hatóságok, hogy a csotrogá­nyokat -— laptársunk, a Kurír írta így — nem engedik be or­szágukba. Az elavult, lepusz­tult, csak a keleti blokkban megfelelő szerkezetek, mecha­nikai és egyéb rendszerek tehát kirekesztettetek. A hír hallatán — az intézke­dés jogosságának elismerése mellett — kicsit megijedtem. Ezek szerint a vágyott Európá­ba nehezen jut be az ország. Magyarország „szekere” is? Hiszen az sincs kevésvé rossz állapotban, mint az Ikarus buszai, sőt sokak szerint még kátyúba is jutott. Állítólag az utóbbi évek küzdelmeinek eredményeképpen sikerült ugyan modernizálni, motorizálni ezt a szekeret, ám a működéssel még bajok vannak. Bár egyre többet és több helyen égnek a gyertyák mégis nehezen indul a motor, a fékek ott fognak ahol talán nem kellene, és ott nem működnek, ahol szükség lenne rájuk. A kipufogókból pedig csak a szenny, a mocsok (időnként a mocskolódás) zúdul a levegőbe, megmérgezve környezetünket és közérzetünket. Az utasok kedvet­lenek, a h alványan világító fényszórók csak a bizonytalan sötétet pásztázzák. Szükség lenne néhány karos­szérialakatosra, autószerelőre, villamossági műszerészre, né­hány országszékérhez, valamit konyító szakemberre, aki helyre­pofozná ezt a csotrogányt is, hogy ne küldjenek vissza ben­nünket Európa határairól. S a javítást itthon kell elvégez­nünk. A nyugati szervizek elláthatnak jó tanáccsal, er­kölcsi támogatással, elisme­réssel, dicsérettel, a munka dandárja azonban az itthoni­akra vár. Végül pedig szükség lenne egy jó kormányosra. Aki ért az autókhoz (szekerekhez), aki ismeri az utat, jól tájékozódik térképről, s aki nemcsak azok szavára hallgat, akik közvetle­nül mögötte ülnek, de figyel a hátsó sorok észrevételeire is. Különben Európa határai — lebontott vasfüggöny ide vagy oda — zárva maradnak a magyar szekér, a magyarok szekerei előtt. Ozsvárt Tamás OLVASÓINK KÉRDEZTÉK — JOGÁSZUNK VÁLASZOL MIKOR VAN HELYE BESZÁMÍTÁSNAK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom