Új Nógrád, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE i;i-TrrFT'n 5 1991. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Mi lesz a sorsa? Pásztó egyik büszkeségén, a Muzslán, csodálatos erdő ölelésében található egy szép, régi kúria, ami hosszú évekig üdülőként szolgálta az Eger Mátravidéki Borgazdasági Kombinátot. Most le­lakatolva, üresen áll, kirándulók, gyerekek keresik fél néha, hogy előtte szalonnát süssenek. Az önkományzat azt tartja, hogy ez a ház valamikor a városé volt, tehát őket illeti. Ellenkező véleményen van természetesen a borgazdasági kombinát. Ma a Nógrád Megyei Vagyonellenőrző Bizottság nyilvános ülést tart az ügyben, s eldönti, kit illet a muzslai ház. Tánc minden mennyiségben Kulturális parádé Palotáson Érdekes látványosságban lesz részük azoknak, akik a községben részt vesznek a Kulturális napok rendezvényein. A Mihályfi Ernő Művelődési Ház összefogva az önkormányzattal és a Kenderike Kulturális Alapítvánnyal, nagy­szabású parádés műsorral lép a nagyérdemű közönség elé. Augusztus 15-től 22-ig népmű­vészeti kiállítást és vásárt tarta­nak a Szécsényi Háziipari Szö­vetkezet termékeiből. Színesíti a képet, hogy ugyanebben az idő­pontban Bakos Ferenc grafikus és Fodor Istvánné keramikus is kiállítja munkáit a művelődési házban. A népitánc-találkozóra vendé­geket is fogad Palotás. Fellép a török Atatürk Ortaokulu Maikara Tekirdog gyerek népitáncegyüt­tes, valamint a Franciaországból érkező Pays Gövot csoport és természetesen a Kenderike gyer­mek- és ifjúsági tánccsoport. Ezek az együttesek valamennyi­en a Nemzetközi Népművészeti Szövetség tagjai. A török táncos gyerekek tizenkilencedikén Hol­lókőre, húszadikán pedig Kazárra látogatnak. Az egyhetes műsorban több­ször lesz diszkó is, augusztusok­én pedig a vendégek búcsúztatá­sára, nagy vacsorafőzés lesZ a szabadban, majd utána tánc minden mennyiségben. Továbbképzés A Megyei Közművelődési Központ és a Bujáki polgármes­teri hivatal önkormányzat és művelődés címmel továbbkép­zést szervez 1991. augusztus 29—30-án Béren, Világos pusz­tán, a Volán üdülőben. Terveik szerint közös gondolkodásra, beszélgetésre hívják meg az önkormányzatok, egyesületek, népfőiskolák képviselőit. Vitain­dító előadásokra e témakörben ismert kutatókát, fejlesztőket, (Beke Pál,.Gergely Attila, Csefkó Ferenc, Körill Ferenc) kértek fel. A továbbképzés részben önkölt­séges, a jelentkezők számától függ. (800—1000 Ft) A szociálpolitika rázós terület EMBEREK ÉS ESETEK Pásztón, a polgármesteri hiva­tal családvédelmi és szociálpoli­tikai team, nem is tart fogadóna­pot ez időben, ám az ajtó kilincsét szinte egymásnak adták az ügy­felek. Senkit nem küldenek el, mert akik itt dolgoznak, jól tud­ják, a bajban igénylik a segítséget az emberek. Orosz Zoltánná ügyintéző tü­relmes, megpróbál segíteni. — Milyen ügyekben jönnek? — Rengetegféle, és mind nehéz. Ki állandó, ki rendkívüli, ki gyámügyi segélyt szeretne, akinek gyereke van, nevélési segélyért folyamodik, Régebben általában az idősebbek jöttek, most már jelentkeznek a munka- nélküli fiatalok is. Félreteszik a szégyenkezést, mert kénytelenek kérni. Mi meg örülünk, ha sikerül megoldást találni. Mindez jól mutatja az életkö­rülmények nehezülését. Múltkor itt járt nálam egy idős néni, tüzelőre kért. Egyre csak azt mondogatta, jaj aranyoskám, csak senki ne tudja meg. Nehéz esetek a gyámügyek is. Nagyon szomorú esetek fordulnak elő. Én már csak tudom, mert húsz éve csinálom. — Például? — Ez egy nagyon tragikus történet, de elmondom. Egy négygyerekes családban az anya ismételten férjhez ment. A neve­lőapa szabályosan szadista mó­don kínozta a gyerekeket. Az csak hagyján, hogy verte őket, de képes volt egy kampóra felakasz­tani őket, amíg csak fulladoztak. A rendőri eljárás idején a nagy­mama vállalta a gyerekeket, most újra az anyánál vannak. A férj meg börtönben. De aggódom, mert hamarosan szabadul. Aratás végefelé... Feszült pénzügyi helyzetben a gazdaságok Dr. Tari Istvántól, a szurdok- püspöki termelőszövetkezet el­nökétől, a múlt héten az alábbi tartalmú telexet kaptuk: „... Nem ártana újra értékelni a túlzottan, derűlátóan beharangozott gabo­natermesztést. A termésbecslők- nek és az árkialakítóknak talán ez természetes is, mind befolyásoló tényezőt figyelembe kell venni. Napok, hetek óta várjuk a gépek­kel készenlétben, hogy kimehes­sünk a búzatáblákra. De az idő­járást figyelembe véve, a héten sem lesz aratás. Ez egyformán sújtja a kistermelőt, a nagy­üzemet és az egész népgazdasá­got.” * — Nyugodtan írd meg, mert ez a valóság: Padlón van a gazdasá­gunk. Szégyenlem. hogy az Új Nógrád elmúlt heti szombati számában, az 1990. évi zárás eredményeként, mi is szerepe­lünk a nyereséges termelőszövet­kezetek toplistáján — mondja dr. Tari István. — Eddig az aratni- való 50—60 százalékával végez­tünk. A nagy esőzések előtt beharangozott jó termés jelentő­sen csökkent. Nálunk az eső előtti 46—47 mázsás hektáronkénti átlag jó lesz, ha eléri a 42. Sok a fekvő, csírázott gabonánk, amit nem tudunk mire használni. Egyébként 170 vagon gabonára számítunk. Ebből eddig 15—20 vagonra valót, mázsánként 600 forintért eladtuk azoknak, akik­nek igényük volt rá. Ötven va­gonra kaptunk betárolási lehető­séget a gabonaforgalmi vállalat­tól. Az első igazi jelentős bevé­telt, a gazdaságnak minden évben a búza jelentette. Ilyenről most nem beszélhetünk. A bevétel egy részét elvitte az eső, másrészt a gyengébb minőség, ami pedig megvan, azt képtelenek vagyunk elfogadható áron eladni. Mivel nincs miből visszafizetni a koráb­ban felvett hiteleket, a hatalmas kamat is növeli a veszteséget. Foglalkozunk azzal, hogy gép­kocsira rakjuk a gabonát s háza­lunk vele. * A megye legnagyobb gabona- termelő gazdaságában, a palotás­halmi termelőszövetkezetben Harmos Ferenc főkönyvelő rideg, ugyanakkor sokatmondó ténye­ket sorol: — A nagy esőzések előtt elfogadható mennyiségben sikerült betakarítanunk a tavaszi és őszi árpát. A borsónál a terve­zett mennyiség 60 százaléka jött be. Utána tíz napig álltak a beta­karító gépek. Az első gabonát augusztus 7-én adtuk át a gabo­naforgalminak, 82 hektoliter súlyban. Ezt követően a minőség lecsökkent 77—78 hektoliter súlyra, a hektáronkénti átlag­mennyiség pedig 5—7 mázsával lett kevesebb. A búzánál mázsán­ként 100 forint a bevételkiesé­sünk. 1990-hez képest az idén, hét-nyolcmillió veszteségünk van a gabonánál. — A nagy esőzések előtt 130 hektárról takarítottuk be a búzát. Utána az 1300 hektár által kínált búzatermés begyűjtésével foly­tattuk az idei aratást. A nagy esőzések miatt bekövetkezett mennyiség húsz százalékkal lesz kevesebb, a minőség pedig öt-hat hektoliter súllyal csökkent a korábbihoz képest, — állítja Varga Lajos, a káliói termelőszö­vetkezet elnöke, majd így folytat­ja: — Eddig 2 ezer tonna malmi I-est és 1300 tonna takarmánybú­zát adtunk el a gabonaforgalmi­nak. Minősítésük folyamatban van. A megmaradt termést meg­próbáljuk különböző módon érté­kesíteni. Jelenleg három céggel tárgyalunk. Az egyik 72,5 dollárt ígért tonnánként. , A búzát nekünk kell a határig szállítani, vállalva az összes szállítási, kezelési költségeket. A GITR-rendszer segítségével sike­rült bizonyos meríhyiséget érté­kesíteni. Bízunk abban, hogy harmadik tárgyaló partnerünkkel is sikerül megegyeznünk. Egyéb­ként gabonát ma eladni, szinte képtelenség. Ennek részben az az oka, hogy az állatlétszám is jelen­tősen csökkent. A gabonánál jelentkező számottevő bevétel- kiesés nemcsak tartósította, ha­nem tovább fokozta az amúgyis feszült pénzügyi helyzetünket. Már most látszik, hogy a 14—15 millió forint kamat, egyértelmű veszteséget jelent. —ve— Hollandok a Mátra aljában A vágyuk: letelepedni Pásztón Menteni amit lehet Erdőtarcsa. Nagy gondban vannak azok az asszonyok, akik a termelőszövetkezet villanymo­tor-tekercselő üzemében dolgoz­nak, ugyanis nincs megrendelés. Mivel harminc-negyven főt érint az ügy, próbáltak megoldást ta­lálni. S, hogy a dolgozókat ne kelljen elküldeni, összefogott a közös gazdaság és az önkormány­zat. Két'hónapig a téesznek nem kell bérleti díjat fizetnie. Ez az idő talán elég lesz arra, hogy „felhajtsanak” valamilyen mun­kát. «aT' Szaporodnak az akták Orosz Zoltánná asztalán Fotó: —sz— — Nem fél? — Nem vagyok ijedős, de időnként jelentkeznek rázós ese­tek és emberek. Kiabálnak, mintha mi tehetnénk arról, ami nyakukba szakadt. A múltkor egy fiatalember elől szabályosan futva menekültem a folyosóra. — Önnek van gyermeke? — Igen, egy tízéves kisfiam. Amikor valaki bajban van, és segítséget kér, gyakran gondolok rá. Remélem, ő boldog gyerek... Érdekes sorsú ember Van- Aerde Leonardus, ’ aki holland létére igencsak kötődik Magyar- országhoz, közelebbről pedig Pásztóhoz. A magas, immár , nyugdíjas korúan is igen erőteljes ember a második világháború be­fejeződése után a holland követ­ségen dolgozott Budapesten. Ebbéli minőségében sokaknak segített elhagyni az országot. Amihez azonban az időben nem kis bátorság kellett, mert egyket­tőre lőttek, az elaknásított határ­sáv sem volt igazán csábító. Egy ízben rajtakapták, és nem volt menekvés. Holland létére elítél­ték, a diplomáciai mentességet nem véve figyelembe. Győr mellett fogták el. Jöhetett hát a bírósági ítélet. Hosszú éveket ka­pott, megjárta a budapesti Fő utcát, Vácot, Márianosztrát, ahol nem bántak kesztyűs kézzel a foglyokkal. Vele sem. — Bántották? — Igen. Aztán visszaütöttem. Meg is büntettek példásan, szabá­lyos béklyót raktak lábamra, kezemre, sötétzárkába tartottak. 1953 márciusában szabadultam. Visszatért Hollandiába, kör­beutazta az országokat. így kerül­tek a feleségével együtt Ma­gyarországra. A Mátrából meg Pásztora. — Gyönyörű ez a vidék, jó a levegő, nyugalom van. Én igen szeretek kirándulni, nagyon sokat járjuk az erdőket, sokszor már hajnaltól estig. Valamennyire beszélem az önök nyelvét, úgy­hogy eladni sem lehet. Tavaly a pásztói kempingben laktunk, idén megint visszajöttünk. Ezen a tájon már barátokat is szerzett. Elég különös módon. Van-Aerde Leonardus: Sze­retnék ezen a gyönyörű vidéken házat építeni Fotó: Sz. Gy. Séta közben elvetődött egy csiga­farmhoz. Azon ütődött meg, hogy Magyarországon nemigen lehet salátát kapni, a csigák meg azt eszik. Összebarátkozott a csiga­farm gazdáival. — Egy valami nem tetszik csupán — mondja. — Szívesen telepednék itt le végleg, szeret­nénk házat építeni. De nem a városban, mert én a szabadságot, a tágasságot szeretem. Már ki is néztem egy nekem való telket, de a hatóság azt mondja, hogy kül­területen nem lehet építkezni. Ezt nem értem, megfizetném, amit kell, segítenék utat, villanyt, vízvezetéket építeni. Ide csábíta­nám a holland barátaimat is. Csak ezt nem értem, miért nem lehet... —cs— Ingyen füzet és könyv Kalló. Az iskolakezdés az idén még az eddiginél is több gondot okoz a szülőknek, főként a tan­könyvek árának emelkedése miatt. Ezért a polgármesteri hiva­tal elhatározta, hogy a falu vala­mennyi általános iskolás gyerme­kének ingyen juttat füzetcsoma­gokat, tankönyveket, és az iskola által összeállított egyéb tanszere­ket. Rendőrt „szereznek” maguknak A közbiztonság Kálión és Erdőtarcsán sem különb az átla­gosnál, ezért a két szomszédos község képviselő-testülete úgy döntött, hogy a maguk erejéből oldják meg a rendőrügyet, annál is inkább, mert a körzeti rendőr ritkán jut el a falvakba. Bizton­ságuk érdekében pénzt is hajlan­dók áldozni oly módon, hogy a két falu közösen foglalkoztatja a rend őrét. Lakást adnak neki, irodát kap, közösen adják össze a fizetését. Keresik a megfelelő személyt, remélve, hogy a pász­tói kapitányság és a megyei rendőr-főkapitányság is áldását adja az ügyre. Esetleg rész- munkaidőben Pásztó. A Mechanikai Szer­szám- és Gépgyár Kft.-ben a meglévő megbízások alapján fo­lyamatosan tudnak termelni. Ezért eddig nem merült fel olyan gondolat, hogy karcsúsítani kel­lene a létszámot. Amennyiben folyamatban lévő tárgyalások si­kerrel zárulnak, akkor a mostani viszonylag kedvező munkaellá­tottság továbbra is megmarad. Ellenkező esetben kénytelenek lesznek bevezetni a részmunka- időt. Sokszoros és első véradók Jobbágyi. Kedden nagysze­rűen sikerült véradónapot tartot­tak a községben. Már előzetesen is több mint százan jelentkeztek, hogy segítsenek a rászorultak­nak. A sikeres akcióhoz igencsak hozzájárultak a honvédség tagjai, közülük ötvenen jelentek meg a véradás helyén, az iskolában. Juhász Imre mémökezredes pa­rancsnok minden feltételt bizto­sított katonáinak, akik között szép számmal akadtak sokszoros véradók, de olyanok is, akik most első ízben léptek e sorba. Készül a járda Palotás. A település igen szép része a modern házsor, amely az Ifjúság utcát jelenti. Az viszont sok bosszúságot okozott, hogy a sár miatt jóformán megközelíthe- tetlenek voltak a szép házak. Mivel az önkormányzatnak kevés a pénze, a hivatal a lakókkal közösen építteti a járdát. A munkát szakember irányítja, a „segédmunkások” pedig maguk a lakók. Pásztó és környéke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom