Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

1991. JÚLIUS 23., KEDD SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE Imamu 5 „Kefegyár” Nógrádszakálban Ez az igazi üzlet ( ) A földet mindenkor művelni kell Cél a farmerképzés A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában jelenleg többirányú az oktatás. Ötéves a technikusi képzés. A mezőgazdasági gépszerelői és az általános állattenyésztői szakon a végzős diákok érettségiznek és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A mezőgazdasági gépszerelői, illetve szarvasmarha-tenyésztői szakmunkások képzési ideje három év. A szarvasmarhatartó betanított munkások tanulási ideje két év. Munka közben Tulajdonképpen nem is gyár, csak üzem, ahol a keféknek, me- szelőknek csak a „talpát" készítik el. Az esztergált, különféle méretű falapokat Budapestre küldik az anyavállalathoz. Ott válnak valódi tisztító szerszámokká, miután be­leszövik a különféle sörtéket. Kiss László üzemvezető-helyet­tes tizennyolc éve van a posztján. Mondja, annyi a megrendelésük, hogy alig győzik. Harmincnyolc embernek, főleg asszonyoknak, lányoknak ad mun­kát a kis üzem, ami egy nagy A tegnapi napot a szécsényiek nyugodtan kinevezhették a kiállítá­sok napjának is. Délután fél ötkor ugyanis négy művész mutatkozott be a közönségnek. Fodor Istvánná keramikus, Mizsák László festő és asztalosműhelyhez hasonlít. Leg­alább harmincféle kefetalpat csinál­nak, évente hatszázezer darabot. — Mostanában mi a sláger? — Az autómosó kefére és a meszelőre van nagyobb kereslet, mert abból kémek tőlünk sokat. Stverteczky Béla műszakvezető azt is hozzátette, hogy még a for­gácsot is értékesítik, amit egyébként nem tudnának hova tenni. Bogács­ról, az ottani termelőszövetkezetből jönnek érte rendszeresen és még fizetnek is a kis üzem számára értéktelen hulladékért. Ez az igazi üzlet! Bakos Ferenc grafikus a kisgalériá- ban állította ki munkáit. Ugyancsak ezen a napon nyitot­ta meg Fogarasi Béla gitárművész, Claus Caninenberg festőművész „Gépemberembergép” címet viselő tárlatát is. Kiss Gyulával, az iskola igaz­gatójával a képzés jelenlegi for­májáról, a jövő elképzeléseiről beszélgettünk. — Az elmúlt hónapokban töb­ben is megkérdezték; van-e jövője a mezőgazdasági szakemberkép­zésnek? — A földet ezután is meg kell művelni, ehhez pedig jó szakem­berekre van szükség. A művelés keretei változhatnak, s változni is fognak. Nos, nekünk az oktatás folyamatában ezt a változást kell figyelembe venni. A kérdésre tömören az a válaszom, hogy az iskolának van jövője. — Jelenleg a régi képzési kéretek között, a hagyományos tanterv szerint oktatnak. Úgy tudom, hogy mindezek ellenére több új képzési formát is bevezet­tek. — Tantervűnk még valóban a régi. Egyébként megjegyzem, hogy bizonyos mértékben már az is változott. Eddig állattenyésztő osztályunkban csak a szarvas­marha-tenyésztést oktattuk. Most az általános állattenyésztés a tananyag. Ez magában hordozza a farmerképzés bizonyos kereteit. A másik, a gépészeti szakon gépjavító és üzemeltető szak­munkás-bizonyítványt kapnak a tanulók. Ebben is fel lehet fedez­ni a magángazdálkodásra való képzési törekvés formáját. Új vonás az iskola oktatásán belül, hogy igyekeztünk minél többféle képzésben részesíteni a tanuló­kat. Fakultatív keretek között ív- és lánghegesztői bizonyítványt szerezhetnek diákjaink. Szintén új vonás, hogy azok részére, akik tanulmányaik befejeztével nem tudnak elhelyezkedni, egyéves továbbképzést tartunk. Itt újabb szakmát, esetleg szakmákat sajá­títhatnak el. — Önök a jövő szakembereit képezik. Ahhoz a diákoknak meg kell ismerni a ma és a holnap technikáját. Mennyire van erre felkészülve az iskolájuk? — Korántsem úgy, mint Ausztriában az az iskola, ahol legutóbb tapasztalatcserén vol­tunk. Csak irigyeltem, amit ott láttam és hallottam. Elmondták, hogy a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemektől ingyen kapnak az oktatáshoz különböző gépeket. A gyártó abból indul ki, hogy szá­mára ez a legjobb reklám. A leendő szakemberek a képzés során megismerik és megszeretik azt a típust, s így később megvá­sárolják. A tanműhelyünk viszonylag jól felszerelt, ahol az alapképzést a diákok megkapják. Erőgéppar­kunk megfelelően kiszolgálja az oktatást. Kevés a munkagép. Még nagyobb gondot jelent üzemelte­tésük. Nincs földterületünk, ahol a diákok elsajátíthatják a külön­böző növénykultúrák termesztési technológiáját, a talaj-előkészí­téstől egészen a betakarításig. Szükségünk lenne egy állattartó telepre is. Nagyon szeretnénk, ha az állami gazdaság területéből megkapnánk négyszáz hektárt és a telep egy részét, amit korábban az iskola használt. — Az iskola készen ál! a far­merképzés formára? — Mint említettem, az integ­rált képzés felé haladunk, úgy a gépészetben, mint az állatte­nyésztésben és a növénytermesz­tésben. A további lépések ezek szintézise kiegészítve közgazda- sági és jogi ismeretekkel. így máris a farmerképzésnél va­gyunk. A lányok számára a cé­lunk komplex háztartási ismere­tek nyújtása. Nem szeretnénk a hölgyeket a fakanálhoz kötni. Olyan ismeretekkel „ruházzuk őket fel”, hogy a kisgazdaságok könyvelését is el tudják látni. Szenográdi Ferenc Kiállítások napja Bölcsőde, óvoda egy kézben A gyermek az enyém, a tiéd, mindannyiunké... Hónapokkal ezelőtt írta ki a szécsényi önkormányzat az egye­sített óvoda és bölcsőde vezeté­sére a pályázatot, amelyet Hava­siné Földi Zsuzsanna nyert meg. Beszélgetésünkkor az öröm még friss, hisz csak előző este tudta meg az eredményt. — Milyen érzés volt? — Meg sem tudom fogalmazni hirtelenjében. Keveredett ben­nem az öröm, a megnyugvás és az az érzés, hogy remélhetőleg sikerül is megvalósítanom a pályázatomban leírtakat. Havasiné a jövőre vonatkozó elgondolásait „A gyermek az enyém, a tiéd, mindannyiunké...” címmel adta be, hangsúlyozva, a bölcsőde és az óvoda sem örök és változatlan, az ottani nevelésnek is lépést kell tartania a követel­ményekkel. — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — Nagy tervekkel indulunk. Szeptembertől az óvodában ide­gen nyelvet szeretnénk tanítani. Óriási előny, ha valaki már kis­gyermek korában megismerked­het egy nyelv alapjaival. Egyelő­re fakultatív módon indulunk, megbeszélve a szülőkkel, hogy a németre, vagy az angolra voksol­nak-e többen? A mostani önkormányzati döntéssel a három szécsényi óvoda és a bölcsőde közös irányí­tás alá kerül. Szeptemberben az óvodákban tizenegy csoporttal kétszázötven-kétszázhetven gye­rekkel kezdenek. A bölcsődébe mintegy negyven apróságot vár­nak. A pályázat nyertese bizakodik, valóra válnak a jó ötletek. Fotó: Gyurkó . — Gyakorta elhangzik mosta­nában, hogy a bölcsődékre keve­sebb az igény, drága a fenntartá­suk. Miként vélekedik minderről? — A tapasztalat azt mutatja, ha nem is annyi gyereket hoznak bölcsődébe, mint régebben, de sok olyan család is van, ahol szükségét látják az édesanya keresetének, aki nem engedheti meg magának, hogy három évig otthon maradjon. Azokat a gye­rekeket mindenként várjuk a bölcsődébe, ahol a szülők rászo­rulnak erre a szociális segítségre. Itt is szeretnénk újítani... — Mégpedig? — Afféle gyermekmegőrzőt tervezünk. Azokra az édesanyák­ra gondolunk, akik — minimális térítés ellenében — hosszabb- rövidebb időre szeretnék bizton­ságban tudni gyermekeiket, amíg valamilyen elfoglaltságukat inté­zik. Ez lehet két-három óra, de lehet egész nap is. Ilyenkor — ugyancsak némi pénzért — ételt is adunk a gyerkeknek, akikre természetesen szakképzett gon­dozónő vigyáz. A gyermekme­gőrzőt el tudjuk különíteni a „valódi” bölcsődétől. Mi is jól járnánk, mert némi bevételünk akadna, a szülők pedig biztonság­ban tudhatnák gyermekeiket. Ez egyelőre csak ötlet, ha nem válik be, akkor másként próbáljuk hasznosítani a helyet. Elképzel­hető hét végi felügyelet is szom­batra, vasárnapra esetleg mind­kettőre. — Milyen újdonságok várják az óvodásokat? — Mindenként megvalósítjuk a zenei oktatást. Itt a nagycsopor­tosakra gondolunk, a művelődési ház közelsége nagy segítség. Szeretnénk, ha többet mozogná­nak az óvodások. Intenzív gyer- mektomát is jó lenne bevezetni. Vagy itt van az úszás. Elképzel­hetőnek tartom, hogy kora ősszel, vagy nyár elején busszal elvin­nénk a gyerekeket a salgótarjáni uszodába. Ha kilenckor elindu­lunk ebédre vissza is érünk. A lehetőség adott, a gyerekek pedig hozzászoknának a vízhez. De nem zárkózunk el a félnapos rendszertől sem: ilyenkor a gye­rek csak a nap egy részét tölti az óvodában. Minden anyagi gond, nehézség, szaporodó szegénység ellenére mi óvónők, szeretnénk boldog gyerekeket látni magunk körül... Csatai Erzsébet Múzeumbarátok Kalocsán A szécsényi születésű Haynald Lajos érsek halálának július 4-én volt 100. évfordulója. A kalocsaiak a centenáriumról nagyszabású ünnepi sorozattal emlékeztek meg. Ehhez kapcsolódott a szécsényi mú­zeumbaráti kör is. A kör tagjai az elmúlt hét végén Kalocsára kirándultak, ahol meg­koszorúzták Haynald Lajos emlék­tábláját a kalocsai székesegyház­ban. Ezenkívül megtekintették az Érseki Könyvtárat és a helyi múzeu­mot. s • Újdonság az autópiac A szécsényi önkormányzat képviselő-testülete legutóbb átte­kintette a még 1982-ben hozott piacokról és vásárokról szóló helyi rendeletet. Ez időszerű volt, hiszen az említett rendelet közel tízesztendős. A zöldségpiac a buszmegálló­ból — a zsúfoltság és egészség- ügyi okok miatt — átmenetileg a Skála Áruház parkolója mellé került. Végleges helyét rövidesen kijelölik. Újdonság Szécsényben, hogy ezentúl minden hónapban autó­piacot tartanak, kivéve a téli időszakot. Helyét a vásártéren találták meg. Ä helypénz száz forint lesz. Az első autóvásárt augusztusban kereshetik fel az érdeklődők. Emellett természetesen a vásá­ri naptárnak megfelelően tartják meg az országos állat- és kirako­dóvásárokat. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a helyjegyek árát itt is emelik. A vásárok idején a polgármesteri hivatal csak a vásártér melletti utcákban engedélyezi, a szokásos rend szerint a parkolást. Hétfőn nyitottak Rimócon hétfőtől ismét várja a hatvanöt óvodást a megszépült, frissen festett, tágas épület. Ottjártunkkor Jusztin Ferenc, Kanyó János és Percze Károly még javában végezte a felújítási munkákat. Gyurkó-felv. Szécsény és környéke Sportolók a „porondon” Nagylóc. Július 26-án, pénte­ken tartja soron következő ülését a nagylóci képviselő-testület. Ez alkalommal az önkormányzat a lóci sportegyesület működését tekinti át. Tárgyalnak a víztársu­lás helyzetéről és a képviselők elbírálják az iskolai konyha veze­tői állására kiírt pályázatot. Szorít a határidő Szécsény. Az építők nemrégi­ben hozzákezdtek a Rákóczi Általános Iskola megrongálódott tetejének javításához. Szigorú határidő köti a vállalkozókat, s az önkormányzat kötbért helyezett kilátásba a vállalt időpontok el­csúszása esetén. Mindenki maga... Szécsény. A városban sok közpénzt vitt el az állati tetemle­rakó hely ürítése, tisztán tartása. Mindez a nyári hónapokban még külön közegészségügyi gondokat is jelentett. Az önkormányzat a jövőben ezt a feladatot már nem tudja felvállalni, ezért úgy dön­töttek, hogy a termelőszövetke­zetnek, illetve egyéni állattar­tóknak kell megoldaniuk a tete­mek eltakarítását. Korszerűsítik az iskolát Hollókő. A község képviselői nemrégiben úgy döntöttek, ha már pénzt költenek az iskola korszerűsítésére, megépítik a vi­zesblokkot és zuhanyozókat is építenek. Nyári időszakokban ugyanis szállásként is szeretnék hasznosítani az idelátogató tábo- rozóknak az iskola épületét. Pedagógusokat várnak Ságújfalu. Hozzákezdtek egy, a faluban levő komfort nélküli, elavult, régi lakás felújításához, amely eddig szükséglakás volt. Félmilliós költséggel teljesen felújítják, komfortossá teszik, az átadást augusztus 10-re tervezik. A kényelmes lakásba egy peda­gógus házaspárt várnak az isko­laév megkezdésekor, akik pályá­zat útján kerültek Ságújfaluba. Pártházból napközi Varsány. Olyan átalakítások­ba, építkezésekbe kezdtek a községben, amelyek az ésszerűbb épületkihasználást szolgálják. Az önkormányzat döntése értelmé­ben a volt pártházból napközi otthon lesz. így bővíteni tudják a szertárak, tantermek számát is. Szeptembertől a volt iskolai napközi idősek otthonaként fo­gadja az érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom