Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-11 / 161. szám
2 buzmnu HAZAI KÖRKÉP— KÜLFÖLD 1991. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK Kérdőjelek Startol-e a START? (FEB.) Gyorsítani akarják a STARTOT, vagyis a hadászati támadórakétákat korlátozó szerződés előkészítését. Ha a két nagyhatalom külügyminiszterének e heti tanácskozásán sikerülne előrelépni ebben a leginkább vitatott fegyverzetcsökkentési ügyben, akkor mégiscsak sor kerülhetne Bush és Gorbacsov február óta halogatott csúcsértekezletére. Ez csak a két nagyhatalom ügye? Első pillantásra úgy tűnhet, hogy igen, mert a szerződés a két (?) szuperhatalom katonai egyensúlya szempontjából fontos. Pedig valójában igencsak kihat Európa biztonságára, így hazánk nemzetközi környezetére is. Nemcsak globális stratégiai szempontból, hanem öreg kontinensünk holnapja, nyugalma miatt is jó hír lenne a legveszélyesebb rakéták ritkulása. Lesz-e hát START? Ha csak a diplomatákon és katonai szakértőkön múlna, még sokáig elvitázhatnánk a paragrafusokon (hiszen immár 9 éve késik a megállapodás), ám remélhetőleg most Washingtonban is, Moszkvában is lehetőséget látnak a sikerre. E starttal Magyarország is csak nyerne. Szegő Gábor Nem alkotmányellenes a kötelező biztosítás Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányellenesnek a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló jogszabályt. A testület szerdán juttatta el az MTI-hez a döntéséről szóló közleményt. „Az Alkotmánybíróság július 10-ei teljes ülésén határozatot hozott a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok tárgyában. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy szerződéskötés kötelező előírása sem alaki okból — ti. a jogi szabályozás kormányrendeleti szintje miatt —, sem pedig tartalmi okokból nem alkotmányellenes. A gépjármű üzemben tartásával járó fokozott károkozási veszély miatt az államnak kötelessége a károsultak védelme. Ennek egyik, az alkotmányt nem sértő jogi megoldása a biztosítási jogviszony létesítésére vonatkozó szerződéskötési kötelezettség.” (MTI) Éjjelente dörögnek a fegyverek Belgrád. Szlovéniában hallgatnak, míg Kelet-Szlavóniában és Horvátországban éjjelente dörögnek a fegyverek. A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint szerdára virradóra csetnik terroristák kirabolták és felgyújtották a horvátországi Celija falucskát. Egyelőre nincsenek hírek arról, hogy halottakat vagy sebesülteket követeltek volna az éjszakai kelet-szlavóniai lövöldözések. Rendőrségi jelentések szerint Szilazsból néhány gránátot lőttek ki Korogy falu irányába. A Tanjug hírében nem erősíti meg azt az értesülést, miszerint a főképpen magyarok lakta Korogy körül lenne zárva. Eszéken 3 robbanás volt az éjszaka, de itt is csak anyagi károk voltak. Jelcin-eskü Moszkva. Oroszország történelmének első elnöke szerda délelőtt hivatalba lépett. Borisz Jelcin a Kreml kongresszusi központjában — nem sokkal tíz óra után — Oroszország polgárainak tett esküvel hivatalosan is a köztársaság elnökévé vált. Bush-interjú Washington. A Nyugat csak akkor lesz kész segíteni a Szovjetuniónak, ha annak reformjai valósak és messzenenőek — mondotta George Bush. Az amerikai elnök európai újságíróknak a londoni csúcstalálkozó előtt adott nyilatkozatában egyúttal hangsúlyozta, hogy a balti államoknak el kell nyerniük szabadságukat és szólt arról: számít Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin további együttműködésére. SU—US csúcs Moszkva. Amennyiben sikerrel járnak a szovjet külügyminiszter ma kezdődő washingtoni tárgyalásai, úgy július utolsó vagy augusztus első napjaiban kerülhet sor a szovjet és az amerikai elnök moszkvai találkozójára — közölte szerdán Mihail Gorbacsov szóvivője. Vitalij Ignatyenko úgy vélekedett: minden esély megvan arra, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek, s megoldódnak a hadászati fegyverek csökkentéséről szóló megállapodást akadályozó problémák. Az idei első gar- denparty London. A keddi délutáni ragyogó napsütésben 8000 meghívott vendég — miniszterek, diplomaták, londoni polgárok — vett részt a Buckingham Palota díszes kertjében II. Erzsébet angol királynő első idei nyári „gardenparty”-ján. Az 1868 óta immár hagyományos „szezonnyitó” királyi fogadásra az uralkodó az „Isten, óvd a királynőt!” hangjaira jelent meg, udvarhölgyeinek kíséretében. Elfogadták a volt egyházi ingatlanokról szóló törvényt Kilenc óra után néhány perccel 236 képviselő jelenlétében megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának szerdai plenáris ülése. A néhány napirend előtti bejelentés után Balsai István igazságügy-miniszter összefoglalója következett a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény- javaslat vitájáról. Balsai István bejelentette: támogatják azt az indítványt, hogy a törvényjavaslat egészéről név szerint szavazzanak a képviselők. A miniszter expozéját követően a törvényhozás megkezdte a határozathozatalt a benyújtott módosító indítványok ügyében. A Ház csaknem hatórás szavazási procedúra során pontról pontra haladva „fésülte át” a több mint 200 pontban összefoglalt módosító javaslatokat. A törvényt övező rendkívüli figyelem egyik megnyilvánulása volt, hogy két ízben is a név szerinti szavazás intézményéhez folyamodtak a honatyák. Első alkalommal Kosa Lajos (FIDESZ) javaslatára, egy módosítvány ügyében rendelte el a személyre szóló voksolást az elnöklő Szabad György. Az emberi jogi bizottság módosító indítványa — amelyet az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja is támogatott — azt tartalmazta: „nem adható egyházi tulajdonba az alapfokú oktatási intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan, ha az átadás folytán nem marad lehetőség a lelkiismereti és vallásszabadság jogán alapuló isko>- laválasztásra”. A módosítványt végül 150 szavazattal, 130 ellenében, 39 tartózkodás mellett elvetette a Ház. Másodízben a törvény egésze felett határozott név szerinti szavazással az Országgyűlés. A rövid szünet után ismertetett jegyzőkönyvi összesítés eredménye: 194 igen, 95 nem, 23 tartózkodás. Az Országgyűlés utolsó napirendi pontként folytatta, s egyben befejezte az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A törvényjavaslat ügyében pénteken tartja meg a határozathozatalt az Országgyűlés. Ezzel befejeződött a parlament nyári rendkívüli ülésszakának szerdai munkanapja. A törvény- hozás — bizottsági üléseket követően — ma délután folytatja plenáris ülését. (MTI) Törvény a volt egyházi ingatlanokról A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya azokra az egyháztól, vallásfelekezettől, vallási közösségtől, egyéb egyházi szervezettől 1948. január 1 -je után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került beépített ingatlanra terjed ki, amelyek az államosításkor a hitéleti, az oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális célokat szolgáltak, illetve elengedhetetlenek voltak a szerzetesrendek, diakónus és diakonisszaközösségek működéséhez, feltéve, hogy az ingatlan e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonban, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában van. Nem kap vissza az egyház termőföldeket, gazdasági létesítményeket, és olyan vagyontárgyakat, amelyek a jövedelemszerzést szolgálták. Az ingatlan az egyház igénylése alapján kerül a volt birtokos tulajdonába és használatába, az egyház tényleges tevékenysége szerint szükséges mértékben és időben. Figyelembe kell itt venni, hogy mely feltételek nélkülözhetetlenek az állami, a helyi önkormányzati feladatok ellátásához. Arra is tekintettel kell lenni, hogy az állami, illetőleg az önkormányzati költségvetésből mekkora fedezet jut az ingatlanátadásra. Az önkormányzat és az egyház megegyezhet abban, hogy az egyház az igényelt ingatlan helyett mást kap, feltéve, hogy ez megfelel a jelenlegi igényeknek. A kormány és az érdekelt egyházak képviselőiből egyházanként egyeztetőbizottság alakul, amelynek feladata — az egyház igénylése alapján — az átadni tervezett ingatlanok jegyzékének összeállítása. A jegyzéknek tartalmaznia kell, hogy az egyház mely ingatlanokat kívánja három éven belül átvenni. A törvény értelmében ez alatt a három év alatt nyilatkozhat még arról is, hogy melyik ingatlant melyik évben kívánja átvenni. Az átvételre az előterjesztés évétől számított tíz év áll rendelkezésére. A kormány indítványozza az Országgyűlésnek, hogy az ingatlanátadás pénzügyi fedezetét az éves állami költségvetésből biztosítsa. Ha az Országgyűlés ezt elutasítja, a kormány — az egyház meghallgatása után — az átadás határidejét módosíthatja. Módosító indítványként került a törvénybe, hogy a kisajátítási eljárás szabályai szerint kell eljárni a már önkormányzati tulajdonba került ingatlanok esetében, és a kisajátítási eljárás értelmében kártalanítás fizetendő. Kormányszó vi vői tájékoztató A kormány új szisztéma szerint támogatja a jövőben a mozgás- korlátozottak közlekedését. Erről a szerdai kormányülésen született döntés, amely egyaránt érinti a saját személyautóval közlekedő, valamint a tömegközlekedést igénybe vevő mozgássérülteket. Mint László Balázs szóvivő elmondta: személyautó vásárlásához, vagy átalakításához az ösz- szeg 50 százalékáig, de maximum 200 ezer forintig kaphatnak kedvezményt az érintettek, míg azok, akik nem rendelkeznek saját gépjárművel, évi 5 ezer forint közlekedési támogatásban részesülhetnek. Mindemellett a kötelező felelősségbiztosítás fizetésénél is bizonyos díjkedvezmény illeti meg az arra rászoruló mozgáskorlátozottakat. A kormányszóvivő utalt arra, hogy az idei költségvetésből 660 millió forintot különítettek el e kedvezmények fedezetére, és hozzátette: mivel a támogatás nem normatív, a kedvezményt, illetve a hozzájárulást pályázati úton kell igényelni. Az igényeket azután a helyi önkormányzat képviselőiből, illetve a megyei tisztiorvosból álló eseti bizottság rangsorolja. A kormányülésen a miniszterek áttekintették az új energiapolitikai koncepciót. Ennek lényege: az energiabeszerzés egyoldalú függőségének megváltoztatása, valamint olyan vállalati és szervezeti struktúrák létrehozása, melyek alkalmasak a helyi energiaforrások kihasználására. Haldoklik a Salgóker (Folytatás az 1. oldalról) S hogy kit szolgálnak ki? Azt már az igazgatótól, Budavári Sándortól tudom meg. Eredetileg csak a kereskedőket, viszonteladókat akarták e kedvezményben részesíteni (negyven-ötven százalék árengedmény 1000 forint felett), de a lakosság részéről is akkora az igény, hogy végül engedtek... A 20—30 milliós árukészletre egyébként sem volnának vevők a nagy egységek. Nincs pénzük. Itt pedig csak készpénzre adnak bármit. Hogy mi lesz a felszámolás alatt lévő Salgóker sorsa? Ki tudja? Az egykor még Füszért- ként virágzó cég embereit szélnek kellett ereszteni, ma ők is a munkanélküliség keserű kenyerét eszik. Volt, akit a szíve vitt el azután, hogy megkapta felmondólevelét. A cégre az Állami Vagyonügynökség keres vevőt. Egyelőre hiába... Balázs József Megérkezett a gyorssegély Moszkvába... avagy ahogy a Baltimore Sun rajzolója látja. Cserkészrande vú Ráróson (Folytatás az 1. oldalról) A közösségi sátrakat, amelyek a gyerekek kényelmét és zavartalan ellátását szolgálják — így a konyha-, a raktár-, az egészségügyi, az ebédlősátrakat, valamint a fürdőszobát helyettesítő zuhanyozókat — a polgárvédelmisek „varázsolták” a táborba. A honvédség nyolc gulyáságyút küldött, amelyek a több mint félezer cserkész ellátását szolgálják, így mindennap frissen főzött étel kerül a tányérokba. A konyhasátorban a honvédség két vendégszakácsa dirigálja a munkát, a cserkészkukták segítségével. A raktárt feltöltötték konzervekkel, készételekkel, az ellátást nyolc hűtőszekrény segíti. Előre meghatározott időpontokban érkezik a friss tej, kenyér, húsféle. . Szabó József karancskeszi plébános, a tábor parancsnoka elmondta, hogy hét altáborban laknak a cserkészek. Bár az általános napirend mindenkire kötelező, de az altáborokban más és más program várja a fiatalokat. Túrákat, kirándulásokat szerveznek, „felderítik” Ipolytamócot, a Páres-patak látványosságait, ellátogatnak Szécsénybe. Emellett sok játék, sport jelent érdekes, változatos perceket az ország minden részéből érkezett cserkészeknek. Lelkiismeret-furdalásuk van Már a japán is megy szabadságra (FEB—SAD) Az idén sok japán rekordot dönt a nyaralásban: 1330 vállalatnál az átlagos szabadság 1991-ben eléri a 7,5 napot, s ez csaknem fél nappal több a tavalyinál. Az abszolút japán csúcsot egy nukleáris anyagokat előállító tokiói vállalat tartja, amely meghatározta, hogy az éves szabadság teljes ideje 15 nap! A japán kormány arra törekszik, hogy a 90-es évek közepére évi 1800 órára csökkentse az egy alkalmazottra jutó, jelenleg évi 2044 óra teljes munkaidőt. Emellett kifejezetten ösztönzi a vállalatokat arra, hogy ne csak engedélyezzék munkatársaiknak a nyári szabadságot, hanem kötelezzék őket arra, hogy éljenek a lehetőséggel. Ez azonban nem olyan egyszerű, mivel a jó érzésű japánnak rossz a lelkiismerete, ha tudja, hogy miközben ő pihen, kollégája dolgozik, sőt — uram bocsá — az ő munkáját is el kell végeznie. Sokan mindmáid úgy érzik, hogy tisztességtelen cégükkel szemben, ha szabadságra mennek. Néhány vállalat — éppen e gondolkodásmód ismeretében — forradalminak tekinthető módszerekkel kísérletezik. Egy számítógépet gyártó cég 4 évenként 6 hét szabadságot ad az egész állománynak. Több vállalat különszabadsággal jutalmazza a 15. és 25. házassági évfordulót. A legmerészebb próbálkozás egy gyógyászati eszközöket gyártó cégtől származik: évi 187 szabadnap jár mindenkinek. A többi napon viszont 12 órát kell dolgozni, egyetlen szünettel. Lehet válogatni, hogy a 3 nap munka után járjon 3 nap pihenés, vagy 4 nap munka után 4 nap pihenés. Ezek után nem meglepő, hogy Japánban új foglalkozási ág született: a szabadidő-tanácsadás. Itt arra tanítják az érdeklődőket, hol és mit dolgozzanak kényszernek érzett szabadságuk idején.
