Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-08 / 158. szám

SPORTTÜKÖR 1991. JÚLIUS 8., HÉTFŐ s Linunnu Bagyula fantasztikus csúcsa Linzben rendeztek nemzetközi atlétikai versenyt, ahol Bagyula István, az egyre inkább világ- klasszissá érő fiatal rúdugró fan­tasztikus, 592 centiméteres ugrásá­val új magyar csúcsot állított fel. A régit is 6 tartotta 585 centivel. Ba- gyulánál az idén csak a szovjet csodaugró, Szergej Bubka „szár­nyalt” át nagyobb magasságot a világon. Ugyanezen a versenyen 100 méter síkfutásban rajthoz állt Ben Johnson, és meglehetősen kö­zepes, 10.31-es eredményével a ha­todik helyen végzett. A Mátra-csoport beosztása Labdarúgás. Az MLSZ területi bizottsága elkészítette az NB Ill-as csoportok beosztását. A Mátra- csoportban a következő csapatok szerepelnek az 1991—92-es baj­nokságban: SBTC, SVT SC, Balas­sagyarmati HVSE, Karcag, Gyön­gyös, Volán Rákóczi, Törökszent- miklós, Szolnoki Cukor, Bélapátfal­va, Jászberény, Dány, Apc. Gödöl­lő, Nagyréde, Tamalelesz, és az SKSE helyébe lépő együttes, amelynek kiléte még nem ismert. Botos veresége Botos Tibor, az SBTC volt vá­logatott ökölvívója, Ausztria hiva­tásos bajnoka a napokban ismét profi mérkőzésen lépett kötelek közé az ausztriai Bécsújhelyen (Wiener Neustadtban). A tarjáni „nagy bajnok” ezúttal a „sógorok” bunyósa, Harald Ernst ellen szállt ringbe. A küzdelmes találkozón a hazai bokszoiót hozták ki győztes­nek a pontozók. Érdekessége a do­lognak, hogy Harald Emst nem más, mint Tibor menedzserének a fia... Elindult a Tour de France Kerékpár. Elindult útjára a világ legrangosabb profi kerékpáros körversenye, a hetvennyolcadik Tour de France. Szombaton az úgynevezett prológot kerekezték le a résztvevők, amely még nem szá­mít bele az összetett versenybe. Az 5,3 kilométeres távot Thierry Marie teljesítette a leggyorsabban, a címvédő Greg Lemond a harmadik helyen ért célba. Ferjánczék visszavágtak Budapest. A Dirk Holz—Mikron ralin, a Hungária Biztosító Kupá­jáért kiírt országos bajnokság ne­gyedik fordulójában Ferjáncz Attila és dr. Tandari János visz- szavágott a Ranga László és Büki Ernő alkotta duónak. Az első három fordulóban Rangáék bizonyultak jobbnak, ezúttal a rutinos Ferján­czék szerezték meg az első helye­zést az abszolút sorrendben. Négy forduló után még mindig a Ranga— Büki páros áll az élen 75 ponttal, a második helyen tanyázó Ferjáncz— Tandari páros 65 pontot szerzett. Copa America Santiago: Megkezdődött a Copa America, a dél-amerikai labdarúgó­válogatottak bajnoksága. Az első játéknapon Chile és Paraguay győzött. A csoport: Paraguay—Peru 1— 0 (1—0), Chile—Venezuela 2— 0 (2—0). Krocskó és Nagy a döntőben Végig ketten kergetőztek Ebben a melegben nem árt ez a kis „itóka”. Fotó: Gyurkó Péter Salgótarján. Szombaton és vasárnap reggeltől késő délutánig nagyüzem volt az ország legje­lentősebb forintdíjazású férfi egyéni teniszversenyén, a Sten- no—Kazár Kupán, ahol a leg­jobbak kétszázötvenezer forinton osztozkodnak. A meglehetős meleg kissé visszafogta a játékosokat, de a színvonalra — bár nem érte el a tavalyit — így sem lehetett panasz. Nem véletlen, hiszen a frissen megjelent magyar rang­lista első tíz helyezettje közül heten is tiszteletüket tették a nógrádi megyeszékhelyen. A salakpályás torna első számú esélyesének a nyíregyházi Krocskó Józsefet könyvelték el még a küzdelmek megkezdése előtt. A Kárpátaljáról áttelepült, húszéves fiatalember — aki Noszály mögött momentán má­sodik magyar ranglistán — elő­zetes hírnevéhez méltóan állta a — salakot: a döntőbe vezető úton minden ellenfelét magabiztosan késztetett megadásra. A másik ágon Nagy Viktor, a Vasas egy évvel fiatalabb üdvöskéje juttatta hasonló sorsra ellenfeleit, ő Wimbledon. A tenisz Mekká­jára a döntők idejére kánikula köszöntött az elmúlt hét végén, így semmi akadálya nem volt annak, hogy gazdára leljenek azok a salátástálak, melyek mindenki álmában megfordultak már, aki valaha is fogott teniszüJ tőt a kezébe... 98,9 Farenheit fokot mutattak a hőmérők szombaton, amikor Steffi Graf és Gabriela Sabatini megütköztek. A nagyobb név ugyan Gráfé, ám ha figyelembe vesszük, hogy kettejük csatái közül az utolsókat az argentinok 21 éves sztárja nyerte, mindjárt negyedik a hazai teniszezők listá­ján. Az elődöntőket a „sors keze” azonos időpontra hozta a wimble­doni férfi egyéni döntővel, így meglehetősen gyér érdeklődés mellett harcoltak a mérkőző felek a fináléba jutásért. Az egyik pályán Krocskó 6—1, 7—6, más a helyzet. A több, mint kétórás drámai ütközet első fel­vonását 6—4-re Graf „lazán” nyerte. A második játszmában viszont úgy megizzadt a németek üdvöskéje, mint már rég. Miköz­ben simán, 6—3-ra vesztett, azon gondolkodott, miként verhetné át a folyton hálóközeiben futkározó argentint. Erre (érdekes...) min­dig akkor jött rá, amikor veszni látszott minden. Rengeteg kettős hibája ellenére 8—6-ra hozta az utolsó játszmát, s a salátástál mellé a 216 ezer fontot is haza­vihette. De a pénz nem minden! Vagy 6—0 arányban, „lazán” verte Barátosit, a ranglista hatodikját, a túlsó „oldalon” Nagy Viktor 6—2, 6—0, 7—6 különbséggel bizonyult jobbnak Rajó Balázs­nál. y A Stenno—Kazár Kupa döntő­jét ma 14.30 órai kezdettel játss­zák az acélgyári tenisztelepen. Balás K. mégis? Vasárnap a két német, Becker és Stich 240 ezerjómért játszott. És hogy kit mi motivált, az rejtély. A tény: a „szegény legény”, Michael Stich „le­mosta” Boris Beckert a gyepről! Pedig sokan azt mondták, már Edberg is nagy falat volt, akit végül lenyelt. Úgy tűnik azonban, hogy Stich kezd hozzáedződni a „zsíros lakomákhoz”. Mert Beckert úgy megverni három játszmában, hogy Boris a végén már mérgében sem ordítson —- az már valami. Most ez történt... Balázs J. Vége a Honda-hegemóniának? Erre enged következtetni az a tény, hogy Ayrton Senna csak harmadik lett Magny-Coursban, a Forma—1 gyorsasági autós világbajnokság hét végi futamán. És úgy lett harmadik, hogy az öldöklő küzdelem 72 köre során bele sem szagolhatott a vezető Mansell—Prost kettős kipufogó­gázába... De kezdjük az elején! Az első rajtkockát túlzás nélkül fantasz­tikus, 1:14.559 perces idővel kiérdemlő Williams-púóta, Patrese 214. Forma—1-es rajtjá­nál a zöld láttán odaragadt a rajtvonalhoz. A többiek felfog­ták, hogy „ez itten kérem, már a verseny’’ —- és felszabadítva a lóerők százait, mentek, ahogy a csövön kifért. Az első kanyar után Alain Prost új 643-as Ferra- rija állt az élre, mögötte a folyton „üldözési mániában” szenvedő Nigel Mansell. Na, és a McLaren- Hondák? Sehol... Az már lassan hagyomány, hogy Gerhard Bergert „kipipál­ják” az esélyesek közül. A derék osztrák ezúttal hat körön át kor­mányozta a McLarent, hozzá képest a japán Nakajima csúcstar­tó, akinek Tyrrell-Hondája „csak” 14 kör után végezte be a kavicságy fogságában. Senna a térképen sem volt. Illetve harma­dik volt, csak fél perccel lemarad­va, hátrányát gondosan őrizve. Az élen a helyzet 21 körön át nem változott, bár Mansell időnként regisztrált körrekordjai sejtették, hogy ez csak átmenet. Ügy is volt! Már négy kör óta folytak a lekörözési manőverek, és Andrea de Cesaris állt Prost útjában. Mansell ezt kihasználva oly közel jött, hogy hallotta Alain szuszo- gását — majd mikor megunta, kamikaze módjára kilőtt — és „Isten veletek, totojázók!” ala­pon otthagyta mindkettőt. Most már őt üldözték — és nem is sokáig... Az új pálya ugyanis „ette” a gumikat. Patrese volt az első, aki Graf izzadva nyert — Beckert „lemosták”... Szülessék végre egyezség! Mi a frászért dobálnak ki nyolc-, tízmillió forintokat ebben a városban , falábú", másodosztályú futballistákra, amikor köztudottan nyomasztó a munkanélküliség, alig van pénz iskolákra, kultúrházakra, s hovatovább bezárják az óvodákat, ráadásul a tetemes summa annak a bizonyos „cyrcenem ' -nek is meglehetősen silány, csapnivaló; szedjük már össze végre a jobbik eszünket! Isten bizony, sokszor legszívesebben így kezdené az ember, kivált­képp, amikor a jószándékú, és csak éppen hogy enyhén feddő szavak után másnap reggel az utcán az egyesületi elnök a köszönésre elfordítja a fejét, jobb esetben húzogatja jobbra-balra orrát, száját, vagy mikor a százszor megvédett játékosok verést fenyegetve üzengetnek egy-egy kritikusabb felhang olvastán (persze, ők jobban tennék, ha inkább az ellenfelet akarnák megverni, de mi szívesen kiállunk — mondjuk — egy tizenegyesrúgó csatára, a visszavágón pedig sporthíreket kell fogalmazni, szerkeszteni), hiszen mi is emberek vagyunk, talán a jobbik fajtából, talán nem, bár igaz, nekünk az írás mellett a fizeté­sünkben foglaltatik, hogy elviseljük a „hesszeléseket” is. De hagyjuk ezt; mi az olcsó népszerűség kedvéért sem fogunk a demagógok szerepében tetszelegni, meg' aztán most semmit sem számítanak — se pro, se kontra — egyes emberek valós, vagy vélt sérelmei, sértődései: Salgótarjánban most az a tét, hogy akármilyen áron, meg kell menteni az NB Il-es labdarúgást! Mindent meg kell tenniük ezért a döntésre jogosultaknak és kötelezetteknek (bizony, néha kínos, nehéz kötelesség ez); ha a szükség úgy hozza, akár az ördöggel is cimboraságra kell lépni. Kötelességük, uraim, ott a Síküvegnél, és az SKSE-nél, egyezségre jutni! Másról sem írunk mostanában, de hadd állják itt emlékeztetőül. A Síküveggyár SE anyagilag ellehetetlenült és az NB Il-es futballistákat sem tudnák elindítani az új bajnokságban. Ezért a klub vezetői tár­gyalásba kezdtek az SKSE-vel a két klub futballszakosztályának esetleges fúzióját illetően. A tárgyalások nagyszerűen haladtak, a múlt hét elején már minden rendben lenni látszott (ekképp nyilatkoztak az érdekelt felek is). A két gyár, a megyei közgyűlés és más szponzorok „összedobták” az induláshoz szükséges pénzeket, s úgy n^z ki, hogy „pengetni” lesz képes a városi önkormányzatot is. A két klub vezetői minden kardinális kérdésben egyezségre jutottak. A közös csapatot benevezték az 1991— 92-es bajnokságra. Pénteken aztán, az utolsó egyeztető tárgyaláson beütött a mennykő! A felék nem tudtak megegyezni a vezető edző személyében. A Síküveg Dávidot, az SKSE Horváthot akarja, mereven, s az érveket hallgatván bizony nagyon nehéz eldönteni, kinek is van nagyobb igazsága. (Hozzátartozik a dolgokhoz, hogy egyik fél sincs a tárgyalások során könnyű helyzetben: Lakatos Józsefnek, az SKSE szakosztályelnöké­nek kötik kezét a klub legfelsőbb fórumának ebben a tárgyban hozott határozatai, saját felelősségére nemigen kötögethet kompromisszumokat; Bulyovszky Dezső, a Síküveg elnöke pedig az ésszerű engedményeknek szinte a határáig eljutott, mégsem teheti meg, hogy saját klubjának nem képviseli keményen az érdekeit...) Az álláspontok pénteken a késő esti órákban sem közeledtek egymáshoz. A hét végének két napján újabb és újabb tárgyalási fordulók követték egymást. Mintha enyhülőben lenne a légkör, de egyezségre azóta sem tudtak jutni. Mind a két oldalról hallottuk: a meg nem értés miatt kútba eshet a fúzió! Nagyon, de nagyon félő, hogy a város, a megye feledheti NB Il-es csapatát. De nem szabad, hogy ez bekövetkezzék! Miért? Azért, mert a méh az nem darázs! A vidéki labdarúgás fellegvára nem dőlhet össze, úgy mint a kártyavár! Főleg nem, ha nem muszáj! A vezetőknek meg kell egyezniük, amíg nem lesz késő. Akár törik, akár szakad, meg kell egyezniük. Reggelig is hajtogatjuk, ha szükséges: szülessék egyezség!!! - Ellenkező esetben méltán fog hasát fogva rajtunk röhögni a világ... Balás Róbert Senna már itt sem látszik bol­dognak. Hogy nézhetett ki Magny-Coursban...? kiállt, de Senna, Prost és Mansell sem késlekedett sokáig. A „papucsváltás” után pedig ismét a tűzvörös Ferrari ágaskodó lovacskája (táltosa?) repítette Prostot az élen. Azzal, hogy a francia pilóta kerek 7, míg a brit exrendőr 10.51 másodpercet várt szerelőire, míg végeztek a manő­verrel. Amíg azonban Prost a csere után 3.437 másodperccel vezetett, 16 körrel később alig fél másodpercre apadt ez az előny. És ebből lehetett sejteni: jön Mansell ideje! Amikor tényleg eljött Nigel ideje — mert ami jön, az jön! —, akkora fékezésre, késztette Prostot, hogy a Ferrari gyumijai kis híján szétégtek. A 60. körtől kezdve a komputerbe „beleszáradt” a Mansell— Prost—Senna—Alesi-—Patrese vezető ötösfogat, csak a hatodik helyért járó egy pont maradt koncként a marakodóknak. So­vány vigasz! Ezt végül a 13. koc­kából rajtoló olasz Jordan-Ford pilóta De Cesaris szerezte meg. Azért Mansell hű maradt önma­gához: amikor másfél(!) körrel a cél előtt Gugelmint előzte, Frank Williams csapatfőnök ajkába harapott. Másfél hajszálon múlt az ütközés — de Mansell maradt az élen! A Francia Nagydíj végeredmé­nye: 1. Mansell (Williams-Re­nault), 2. Prost (Ferrari), 3. Senna (McLaren-Honda), 4. Alesi (Ferrari), 5. Patrese (Williams- Renault), 6. De Cesaris (Jordan- Ford). A vb-pontversenyben: 1. Senna 48, 2. Patrese 22, 3. Prost 17, 4. Piquet (Benetton-Ford) 16 pont. A márka-világbajnokságban (még) a McLaren-Honda vezet 58 ponttal, a 45 pontos Williams- Renault előtt. Balázs József Hivatalos totóeredmények 1. Váci Izzó—Casino Salzburg 1-2 2 2. Slovan Bratislava—Tatabánya 4-2 1 3. Olimpija Ljubljana—Siófok törölve megállapított tipp: 1 4. Malmö FF—Neuchatel Xamax 1-2 2 5. Zaglebie Lubin—Lausanne 1-3 2 6. IFK Norrköping—Lyngby 3-6 2 7. Silkeborg—Banska Bystrica 1-4 2 8. Austria Wien—Union Cheb 4-11 9. Djurgarden—1903 Kopenhagen 1-2 2 10. Bayer Uerdingen—Sturm Graz 3-1 1 11. Pirin Blagoevgrad—Östers 1-1 x 12. Buducsnoszt—Sportul Bucuresti * törölve megállapított tipp: x 13. Frem Kopenhagen—Grasshoppers 2-0 1 Pluszmérkőzés: 14. Swarovski Tirol—Lugano 2-1 1 anmn -*---/ Megyei napilap. Főszerkesztő: SULYOK LÁSZLÓ. Főszerkesztő-helyettes: KELEMEN GÁBOR. Kiadja: az Axel Springer—Magyarország K ft. Nógrád Megyei Irodája. Felelős kiadó: KULCSÁR JÓZSEF irodavezető. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Postafiók: 96. Telefon: 32/16-455. Telefax: 32/12-542. Telex: 22 9109. Főszerkesztő: 32/10-589. Sportrovat: 32/14-596. Esti nyomdai szerkesztői ügyelet: 10-869. Irodavezető: 32/12-542. Hirdetési osztály: 11-504. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hírlapkézbesítö postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR)—Budapest XIII., Lehel út 10/a. 1900 — közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219—98636 021—02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 199 forint, negyedévre 597 forint, egy évre 2388 forint. Előállítja a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, 3101 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Telefon: 32/17-177, 10-379, 10-233. Felelős vezető: KELEMEN GÁBOR igazgató, HU ISSN 0865—9095. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN: Ha nyögve is, de fizetjük! Július első napjáig köthettük meg a kötelező gépjárroíí-felelősségbizto- sitast. A bí/tositúk versengtek kegyeinkért. KJ nyert?

Next

/
Oldalképek
Tartalom