Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

LÁTÓHATÁR 1991. JÚLIUS 6., SZOMBAT A technika múltja — a múlt technikája I. a Ókori automata SZPONZOR KERESTETIK Vidám színház régi áron Alig gördült még le a függöny a József Attila Művelődési Központ színpadán, s már az új — az 1991/92-es — színházi szezon előkészítése van napi­renden. — Lesz egyáltalán színházi előadá sösztöl Sal­gótarjánban? — kérdeztem Kojnok Nándortól, az intézmé­ny munkatársától. — Bármilyen nehéz is az anyagi helyzetünk, ott még nem tartunk, hogy ne szervezzünk színházat a városban. Legfel­jebb arról lehet szó, hogy keve­sebbet nyújtunk nézőinknek, mint ők elvárják, illetve, mint mi szeretnénk. Különösen az úgynevezett rétegigényeket kie­légítő speciális programok síny- lik meg a financiális korlátokat. — Lehet-e már tudni, hogy az új évadban milyen társula­tok vendégszerepeinek a me­gyeszékhelyen? — Pontos adatokkal is szol­gálhatok, annál is inkább, mert mindössze két intézményre ala­pozzuk terveinket: a Mikrosz­kóp Színpadra és a Radnóti Színházra. Az ugyanis a tapasz­talatunk, hogy minél kevesebb társulattal dolgozunk együtt, annál közvetlenebb a kapcsola­tunk és könnyebben kialakítha- tóak a dátumok, az esetleges előadás-, illetve időpontcserék. Arra törekszünk persze, hogy az ilyen nem kívánatos esetekből jóval kevesebb legyen, mint az elmúlt szezonban. A jelzett két f zínház „favorizálása” egyéb­ént nem jelenti azt, hogy megszakítjuk korábbi jó együtt­működésünket például a Buda­pesti Kamaraszínházzal. Szeret­Nálunk Nógrádban így ismerik: a herencsényi gróf. Családja s ő maga is herencsényi birtokos volt, grófságuk Mária Terézia korától magyarként is igaz, eredetileg ugyanis osztrá­kok voltak a Bolzák. Családja rejtegette a Gestapo elől a háborús kiugrásban Horthyt támogató egykori mi­niszterelnököt, gróf Bethlen Istvánt 1944-ben itt Herencsényben. Mindszenty le­tartóztatása után emigrált, a hetvenes évektől újra hazajár, vadászati szakember, szervező. Maga is nagy vadász, a VADEX megbízottja, egy ideje újra magyar állampolgár (s persze osztrák is). Klagenfurtban kezdtük a beszélgetést azokról az új lehe­tőségekről, amelyek révén — s ebben kiemelkedő szerep jut neki — a megye vadásztársasá­gai esetleg a korábbinál kedve­zőbb feltételekkel köthetnek szerződéseket külföldiekkel. — A berceli — még Vörös Csillag nevű —■ vadásztársaság­gal léptem kapcsolatba. Ötezer hektáros erdőről, területről van szó, kiváló vadállománnyal. Benyó Béla iskolaigazgató, tár­sasági elnöklete alatt nagyon jó kézben van a terület. Sok a vadföld, gondozzák a vadat, főleg vaddisznó, szarvas, muf­lon és őz jellemzi a tájat, ami határos a bujáki társaság terüle­tével. — Bérleti ügyről van tehát szó? — A társaságok itthonról , felajánlanak bizonyos mennyl- , ségű vadat kilövésre, erre köthe­tők a szerződések. Lényegében ez így jól működött, de mégis sok hátránya is van és ez most kezd mutatkozni. Megnőtt mostanra a konkurencia Európá­ban. Megnyílt Erdély, ami eddig le volt zárva. Csehországba nem kell vízum, de nagyon igyekez­nek a kínálattal a jugoszlávok és nénk, ha — az ínyencek kedvéért — elhoznák hozzánk a kaposvári színházi fesztiválon díjnyertes Leonce és Léna című — Eszenyi Enikő rendezte — előadást. Elő­szerződésünk van a színházzal, de hogy realizálódik-e, az nem kis­mértékben attól is függ, hogy a naptári év végén mennyire le­szünk rentábilisek. — S melyek a már biztosnak tekinthető előadások? — Az 1991/92-es évad egészét tekintve tíz ilyen előadásról be­szélhetünk. Ebből öt idén ősszel kerül sorra. Ezek között van a Mikroszkóp Színpad három műsora: a Jó párt holtig tanul, avagy Mennyből az Antal (Antal Imre köznapi kabaréja); Váltjuk a rendszert (Árkus József nem politikai kabaréja), valamint a Kiló a lóláb... (Sas József közér­zeti kabaréja). Ezt a programot „egészíti ki” a Radnóti Színház Ibsen Nórá-jával és B. Show Pygmalion-jával. 1992 tavaszán e társulat Moliére A képzelt beteg­ét és Füst Milán Az árvák című színművét mutatja be. Ekkor lesz a Markos—Nádas kettős Körhan­ta című estje és Gálvölgyi János Én összeféltem magam... című kabaréja is. Ötödikként a helyi KIVISZI amatőr színpad „Him­nusz” produkciója kerül a „második félidő” programjába. A felsoroltakon kívül olyan kitű­nő művészekkel találkozhat a közönség, mint Bálint András, Haumann Péter, Inke László, Kém András, Nagy-Kálózy Esz­ter, vagy Rátonyi Róbert. — Mit mondjak, első hallásra nem is olyan rossz ez a műsor­terv, noha van egy szépséghibá­ja... a bolgárok is. És Oroszország is nyitott már. — Ez hirtelen következett be? — Szinte máról holnapra. Magyarországnak ez óriási kon­kurenciát jelent. Igaz, hogy Magyarország bevált, ismert és aránylag közel van mindenkihez, aki számításba jön, de a konku­rencia létezik, él, hat. Ennek folytán a kereslet csökkent ideha­za. — Nem lehet tehát csak arra várni a területen élve, gazdálkod­va, hogy mikor jön egy új, isme­retlen vendég... — Egyáltalán nem követhető gyakorlat. Régebben a külkeren keresztül a MA VAD egyedural­kodó volt, később jött a VADEX és ma már vannak vagy húszán, akik ezzel foglalkoznak. A berce- liekkel előrehaladott állapotban van az a szerződés, amit négyen vesznek majd igénybe a külföl­diek közül. A - kilövést kötjük majd szerződésbe. Ez mennyi­ségre vonatkozik, minden vadfaj­tából előre meghatározottan. — Hosszú távú? — Próbaesztendőre kötjük a terv szerint a szerződést. Ha beválik, mindkét félnek néhány évre érvényes lehet. A nagy előny a vadásztársaság részéről, hogy nem kell várni a szerencsére, a vendégre s hogy az milyen lesz? Ez eddig nem volt így, tehát ez benne a nóvum. ■— Van még egy óriási előnye a korábbival szemben. Eddig jött (vagy nem jött) a vendégvadász, meglőtte a vadat, ha meglőtte, jegyzőkönyvezték, a jegyzőkönyv felkerült a vadászati irodába, ott — Igen, túlteng a vidámság. Ezt az aránytalanságot tudatosan vállalnunk kell, mert valószínű­leg csak a kabarésztárok szere­peltetésével tudjuk biztosítani a fedezetét ennek a mintegy egy­millió forintos programnak. — A múlt szezon értékelése­kor úgy fogalmaztam, hogy valószínűleg egyhamar nem lesz Salgótarjánnak olyan gaz­dag színházi kínálata, mint 90—91-ben volt. Úgy tűnik, beigazolódik a jóslatom... — Hát igen. Nem tudjuk indí­tani a zenés irodalmi esteket és pillanatnyilag teljesen bizonyta­lan a pódiumsorozatok sorsa is. Pedig van egy réteg a városban, amelyik kifejezetten kedveli az ilyen jellegű rendezvényeket. Rájuk gondolva keressük az együttműködés lehetőségét vala­melyik vendéglátóegységgel. Egyébként is jó lenne, ha sikerül­ne szponzort találnunk a színházi programjainkhoz. Ugyanis a jegyek árát nem kívánjuk emelni. Sőt, ha valaki előre megveszi az őszi, vagy netán az egész éves bérletet, akkor jelentős kedvez­ményben részesül. Utóbbi eset­ben szinte két előadást lát ingyen. — Mikor indul a konkrét szervezőmunka és mikor lesz az első előadás? — Augusztus elején jelennek meg a plakátok, melyekből rész­letesen tájékozódhatnak az ér­deklődők. „Színházunkat” szep­tember 30-án Antal Imre ven­dégszereplésével nyitjuk. Az még viszonylag messze van, de éppen azt akartuk, hogy minden­ki időben átgondolhassa terveit és kiadásait... — csongrády — elszámolták az anyagiakat, be­szedte a pénzt. De három hóna­pon belül nemigen kapta meg a járandóságát a vadásztársaság. Gyakorta fél, egy évig is eltartott. Itt mindez fordított sorrendben mehet. A szerződés szerint, amikor beszáll a bérletbe, az ötven százalékot máris előre kifizeti. És a további ötven szá­zalék, az évad befejezése előtt! három hónappal esedékes. Tehát, mire vége az évadnak, már régen a „pénzénél van” á társaság. — Van más lehetőség is a megyei társaságoknak Bolza úr szerint? — A szirákiaknak a szomszé­dos területen, akik nagyon jó kapcsolatban állnak a berceliek- kel. Velük is konkrét tárgyalá­sokban vagyok... A beszélgetés pünkösdkor zajlott Ausztriában, a folytatás már a megyében néhány napja. — A kezdetek után biztatónak látszott a helyzet, újra visszatér­ve ez beigazolódott. Feladtam néhány hirdetést osztrák és német szaklapokban. Nagyon jó volt a visszhang ezekre, így újra itt vagyok. Tíz nap munka után három területet sikerült megkap­ni a megyében és egyet a szom­szédos Pest megyében. Ez vára­kozáson felüli. A szerződések ki­dolgozása folyik. A feltételek azonosak. Itthon mindenhol nagy örömmel fogadták az ajánlato­kat. A berceliek már megkapták azt az ötszázezer forint körüli összeget, ami a szerződés ötven százaléka. A többinél is sietni (FEB) Az ókornak is megvolt az akkori társadalmi követelmé­nyeinek, és a nem is kevés tudo­mányos ismeretnek megfelelő technikai színvonala. De a min­dennapi életben — főként a hajózásban és az építészetben — alkalmazott kitűnő műszaki szer­kezetek mellett sok olyan ötlet és műszaki alkotás is akadt, amely inkább játéknak minősíthető. Az ókorban ugyanis — bár a gondo­latot, a tudományt nagyra érté­kelték — általában lealacsonyí- tónak találták, hogy a munkához technikai segédeszközöket hasz­náljanak. A rabszolgamunka Hogyan csinálják a történelmet? A nigériai Abujában tartott csúcsértekezleten jelen volt az ENSZ főtitkára is. Pérez de Cuellar gépe azonban nem kapott leszállási engedélyt. Hosszú ideig körözött, amíg a pilóta a leszálláshoz besorolhatott. A főtitkár az ünnepélyes megnyitó után, egy óráig várakozott a konferenciaközpont előtt, nem jött érte az autó. Amikor végre elindulhatott a 32 államfő tiszte­letére adott bankettre, kiderült, hogy túl korán érkezett; több magas vendég két órát is késett a meghirdetett időhöz képest. A helyzetet a szakács mentette meg: hideg fogásokat adott. Történelmi rejtély, hogy miért marad ez a kitűnő politikus a főzőkanálnál? kell a szerződéskötéssel, hogy az 'őzbak üzekedési ideje alatt, jú­lius végéig kihasználható legyen. Közreműködik az ügyletben már a herencsényi Kalász Kft. Az ügyvezető iroda Pesten megnyílt, így az idén négy vagy öt szerző­dés is tető alá kerül a megyében, de lehet, hogy több is lesz.-— Erdély és Jugoszlávia most nem annyira érdekes? — Ezekkel az új típusú szer­ződésekkel elsősorban a hazaiak­kal szeretnék eredményesen együtt dolgozni, ez talán érthető részemről. Erdélyben, bár fan­tasztikusan jó a vadállomány, a szervezés csapnivaló, Jugoszlá­via jelenleg kiesik az ismert okok miatt. Bulgária messze van. És Csehországgal nincs igazán jó kapcsolatom. — Nincs tehát itthon semmi akadály? — Sajnos van! Évek óta hiába hangoztatom magam is minde­nütt, hogy hazánk az úgynevezett kelet-európai országok közül az utolsó, ahol még mindig a legne­hezebb a fegyverbehozatal. Olyan nagymérvű és tartós a minisztériumi bürokrácia! A behozatalhoz az osztrák—ma­gyar követséghez kell fordulnia a vadásznak, be kell küldenie előzőleg az útlevelét, az adatait, kiállítják az engedélyt, vissza­küldik és így tovább rendkívül nehézkesen. A határon csak akkor lehet elintézni, ha egy illetékes iroda előzőleg küld meghívólevelet neki postán. — Ha egy osztrák vadász azt mondja önnek, hogy a jövő héten nálunk akar vadászni... — Akkor azt kell mondanom neki, hogy sajnos ez nem megy ! Nem értem, hogy az illetékesek itt miért fűrészelik két kézzel maguk alatt a fát? Máshol a határon kiállítják az engedélyt. Ez a különc a Földművelésügyi Minisztériumban őrzött „va­gyontárgy”, de mindannyiunk nyakát húzza. T. Pataki László helyettesítésének, megkönnyíté­sének gondolata felvetődött ugyan, de a szükséglete nem. A rabszolgatartó nem verte magát fölösleges kiadásokba a rabszol­gamunka megkönnyítése végett. Az alexandriai Héron, az i. e. I—II. században élt matematikus és természettudós egy szentelt­víz-automatát készített. A felső lapján nyílással ellátott perselybe vízzel telt edényt helyezett. Az edény alján lévő dobozból cső vezetett ki a persely oldalán. A vizesedény másik oldalán kam­póban végződő, függőleges rúd egy mérlegkart tartott egyensúly­ban. Ennek a karnak egyik végére erősített kis kerek lapra hullott a bedobott pénzdarab, ez lenyomta a serpenyőt, mire a másik kar fölemelkedett, és a végére szerelt födelet leemelte a dobozról. Ekkor a kivezető csövön át a szentelt víz a hívő tenyerébe folyt. Amikor a pénzdarab lehul­lott az alatta levő kis ládába, a mérlegkar megint egyensúlyba került, és elzárta a vizet. Lénye­gében minden mai automata készülék — akár csokoládét, akár peronjegyet árul — ezen az egyszerű szerkezeten alapul. Pap János Szobor Karajánról Maurice Frantzen francia szobrászművész fémlemezből készíti a zenekar tagjait. Az együttest Herbert von Karajan (a háttérben) vezényli majd. Kit illet a munkanélküli-járadék Többen kérdezték, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. február 23-án megjelent 1991. évi IV. törvény rendelkezése szerint ki munkanélküli, ki jogosult munka­nélküli-járadékra? A törvény értelmében munkanélküli az a személy, aki munka- viszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nem áll munkaviszonyban, egyéb kereső tevékenységet nem folytat, és az illetékes munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette. A törvény megfogalmazása szerint munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki: a) munkanélküli, b\ járulékfizetési kötelezettségének a törvényben meghatározott legkisebb időtartamig eleget tett, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, illetőleg rokkant­sági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és e) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttmű­ködik. A törvény értelmében a munkanélküli-ellátásokat a meghatáro­zott feltételek alapján alanyi jogon garantálja. A törvény hatálybalé­pésekor juttatásban, vagy támogatásban részesülők esetében a jutta­tást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani. Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lépett hatályba. A Nógrád megyei munkaügyi központ címe: Salgótarján, Tanács- köztársaság tér 1. (Volt szakszervezeti székházban.) Kirendeltségei: Balassagyannaton, Pásztón, Rétságon, Szécsény- ben és Bátonyterenyén (Kisterenyén) vannak. (l)r. Verebélyi) VADÁSZI NTERJÚ Új lehetőségek, régi fürészelók Beszélgetés Bolza Antal vadászszervezővel két tételben OL VASÓINK KÉRDEZTÉK-JOGÁSZUNK VÁLASZOL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom