Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

1991. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE UEFIHE1 5 c FOTOTARLAT SZIRÁK. A Kastély Szállóban „Évszakok” címmel Lehotka László fotóművész képeiből nyílt kiállítás, melyet július 11-ig még megtekinthetnek az érdeklődök. A galériában a tárlat ideje alatt a művész kérésére, bátyja, Lehotka Gábor orgonaversenye szól, amely jó aláfestés a fotók hangulatához. Orrba vágták a tari jegyzőt Gyakran megesett már, hogy a veszekedő feleket békítő harma­dik esett áldozatul az elszabadult indulatoknak. Valami hasonló történt kedden Balogh Jánossal, Tar jegyzőjével is. A faluban ugyanis T. I.-né és K. J, között évek óta dúl az áldatlan vita a telekhatárok körül. Fordultak már a tanácshoz, bíró­sághoz, de mindhiába, egyezség­re nem jutottak. K.-ék nemrégi­ben elhatározták, hogy elkerítik kertjüket, s mint az illetékes személy, a jegyző látott neki a kerítés kijelöléséhez K-ék telek­részén. Le is verte a karók egy részét szépen sorjában, ám T.- nének nemigen tetszett az akció. Dühösen kirángatta azokat, s egy óvatlan pillanatban az egyikkel szabályosan orrba vágta Balogh Jánost. Ä helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették volna a gyanúsí­tottat, de ő természetesen önként nem volt hajlandó beszállni a „meseautóba”. „Hát meg kell fogni, s el kell vinni!” — gon­dolná a naiv laikus. T.-nével szemben azonban nem alkalmaz­hat kényszerítő eszközöket a hatóság, mert a fél karja hiányzik, s így nincs lehetőség a szabály­szerű megbilincselésére és el­szállítására. Egyelőre marad tehát a szép szó, a meggyőzés. A tari polgármesteri hivatal dolgozóit is megrázta az eset — hivatalos személy elleni erőszak — megoldotta a nyelvüket a fel­háborodás. Sorolják a sérelmei­ket: — A hivatalban nap mint nap megfenyegetnek bennünket, szi­dalmaznak az utcán, fel akarnak dönteni a biciklivel. Van, aki vérben forgó szemekkel kiabál az íróasztal előtt, azt várom mikor ad egy nagy pofont! A szóáradatból lassan az is kiderül, kiről, kikről van szó: — A roma parlamentet emle­getik, folyton, amióta azok her­gelik őket, azóta szaporodtak meg az incidensek. De ki sem szabad mondani azt a szót, hogy cigány, mert akkor cigányellene­sek vagyunk. Az egyiknek 11 ezer 500 fpiipLsegélyt..fizetünk havonta, mégis azt üzeni: „Le vagytok sz...val”. Hogy a tanácsok polgármesteri hivatallá alakulása nem oldott meg minden problémát, eddig is tudtuk. De azt valamilyen joggal reméltük, hogy felszínre kerül­nek az elhallgatott gondok, még akkor is, ha olyan kényes kérdé­sekről van szó, mint a cigányok és a magyarok ellentéte. Ez a sajnálatos incidens pedig azt bizonyítja, hogy még mindig csak „fecseg a felszín, s hallgat a mély”. • • ___s E GY KIS VAROSTORTENET Pásztó fénykora és pusztulása Kőkori, bronzkori leletek bizo­nyítják, hogy Pásztó már a törté­nelem előtti időkben is lakott terület volt. Nevét a kutatók a városon átfolyó Paszth (Kövi- cses) patakból, mások a pásztor névből eredeztetik. Megkülön­böztetésül más Pásztóktól, Sza­kállas Pásztónak is hívták. 1686- ból fennmaradt pecsétjén látható a szakállas fő. Oklevelek említik a királyi alapítású bencés apátságot. III. Béla király 1190-ben cisztereket telepít a bencések helyére. Az apátság mellett világiak is meg­telepednek. Az 1100-as években előbb fa-, majd az első kőtemp­lom is felépül. Az 1200-as évek­ben bővítik, és a század végén egy földesúr tornyot is emel rá a különálló harangtorony helyett. Az 1265-ös év fordulópont a település életében. V. István Rátold Istvánra ruházza a kegyu- raságot a birtokokkal együtt. Rátold rangjához méltó kétszin­tes temetkezési kápolnát épített 1270 táján. Hazánkban egye­dülálló a „hatszögletű” kápolna. Kedvező helyzeti energiái és az -új birtokos révén ekkor indul meg Pásztó mezővárosi fejlődése. 1298-ban már vásártartási joggal bír. A Rátold Istvántól származó három család, a Thasyak, s Pász­tóiak és a Kakasok hosszú száza­dokig lesznek meghatározói Pásztó életének. A királyok kedvelt hívei voltak Pohárnokok, főlovászmesterek kerültek ki soraikból, sőt pallosjoggal is rendelkeztek. Ekkoriban sem világi, sem egyházi bírák nem ítélkezhettek a pásztói nép felett, míg a mezőváros bírája és esküdt- jei el nem jártak. Közel 200 év alatt a város meggazdagszik, lakossága nő, igényes életvitelű lesz, iparosok telepednek be. Ebből a korból maradtak fenn értékes műemlé­kei. Ezeket az utóbbi évtizedek­ben tárta fel Dr. Walter Ilona régész, aki Pásztó múltjának írott anyagát is kutatta. Ekkor épül az Oskolamester-ház, a gótikus plébánia (csak a pincéje maradt meg a barokk ráépítés miatt). 1421-ben a templom újra gótikus résszel bővül. A Pásztói család az 1400-as évek végén ispotályt létesít. A Kakas család, majd a város 1417-től városi közfürdőt tart fenn. Pásztó borkereskedel­mének emléke több mint 100 gótikus korú pince. Háromszintes megoldásuk a Rákóczi-pincéhez hasonló. A város fénykorát a török veszedelem töri meg. A ciszterek elmenekülnek, a dombot a királyi katonaság várrá alakítja. Vitézül védik a Felvidékre vezető utat, de a nagy invázió (egy évvel Eger eleste előtt) feladásra kényszeríti a védőket. 1551 -ben felgyújtják a várost, a lakosság menekül. Sokáig alig lakják, csak az égett kövű házak jelzik a hajdani vá­rost. Az 1600-as évek végén kezdődik az idegen ajkú lakosság betelepülése. A ciszterek 1699- ben veszik vissza a birtokot és a kolostort. I. Lipót császár jóváha­gyásával morvaországi vellehrá- diak jönnek, azzal a feltétellel, hogy főgimnáziumot építenek. Sajnos, az 1800-as évek a kolos­tor és a gótikus templom pusztu­lását hozták. A lakóépületből még felépül a mai barokk kolos­tor, de a templom megsemmisül. Lebontják, hogy újat emeljenek, de a felszaporodó magyar rend­tagokban már erős az önállósulási vágy. Kapóra jött II. József után az egri volt jezsuita rendház, főgimnázium, kolostor megszer­zése. Átköltöznek, itteni javaikat bérbe adják. 1800-ra már nyomát se találni a helyi értékeknek, csak az ásatások tárják fel az alapokat. 1735-ben a világi templomot barokk szentéllyel bővítik. Újra éled a város szőlőkultúrája, sorra építik az új borospincéket, tizen­két évig itt tartják a Heves megyei közgyűléseket, majd Eger javára dől el a vita. Pásztó ipara is fellendül, megalakulnak a céhek, élénkül a kereskedelem. Azonban a század végén a filoxéra tönkre­teszi az anyagi bázist, a szőlőt. A lakosság elszegényedik, már csak próbálkozások vannak a hajdani rang megőrzésére. Az 1950-es év nagy változást hoz. Pásztót leválasztják Heves megyéről és Nógrádhoz csatol­ják. A gazdasági helyzet a rima­murányi vasút megépítésével változik. Az átszervezések sok küszködést hoztak a városnak, csak az utóbbi évtizedekben próbál talpra állni. Kicsi földte­rülete nem tudott kenyeret adni, ipara is belteijessé vált. Gyáripar kellett, de legalábbis üzemek. Ezek telepítése tette lehetővé, hogy 1984-ben visszakapja el­vesztett városi rangját. Veres Éva Kitört a vulkán Bér. Geológusok érkeznek a községbe július 9-én, az Európá­ban egyedülálló andezitömlés- hez, Felhősné dr. Váci Erzsébet vezetésével. A kutatás célja annak megállapítása, hogy körül­belül hány millió évvel ezelőtt tört ki a vulkán a településen. A geológusok a béri turistaútról is szakvéleményt mondanak. BEZÁR A KÓRHÁZ? Új olvasmánnyal bővült a pásztói kiadványok köre, mégha az igen szűk rétegnek szól is. Néhány hónapos szünet után adta ki újra a Kórházi Hírekei az igazgatóság. Az ottani események olvasóink érdeklődésére is számot tarthatnak, ezért néhány részt kiemelünk a kiadványból. A Pásztói Polgármesteri Hivatal februárban írt ki pályázatot a kórház gazdasági és ápolási igazgatói állásainak betöltésére. Mindkét állásra két-két pályázó akadt, ám az előzetes bizottsági értékelés és a választás kiírása a mai napig sem történt meg. Közben a népjóléti miniszter rendelete új helyzetet állított elő. Á korábbi pályázatok lezárására vonat­kozó polgármesteri határozat kézhezvétele után a pásztói kórházban is sor kerül majd az új gazdasá­gi és ápolási igazgatói állás kiírására. Az új orvos-igazgató, első intézkedései felbor­zolták az idegeket. Az Öböl-háború idején a portán szigorúan ellenőrizték a ki-bemenőket, ami szemé­lyes tiltakozásokkal járt. Lényegesen csökkentették a kórházból való lopásokat. Igaz, néhányan kifogá­solták az azonnali szankciókat (például a munka- viszony megszüntetése), de az élet utólag igazolta az intézkedéseket. A kórház gazdasági helyzetéről: a költségvetés­ből eddig sikerült az időarányos összegeket tartani, de a további infláció, az energiaárak emelkedése miatt elképzelhető, hogy a negyedik negyedévre ki­merülnek a pénzeszközök. Ezért még fokozottabb takarékosságra és még szigorúbb intézkedésekre lesz szükség. A kórház fennállása óta első ízben találkozott miniszter a dolgozókkal. Dr. Surján László népjóléti miniszter tett látogatást június 7-én. Az előzetes tervek szerint a miniszter a dolgozók által feltett Gazdasági és ápolási igazgatója még mindig nincs a kórháznak. kérdésekre válaszolt volna, de a rendelkezésre álló egy óra csak néhány általános politikai kérdés taglalására volt elegendő. Nem kerülhetett sor az egészségügyi dolgozókat érintő legégetőbb kérdé­sek felvetésére. Ezért a kórház igazgatósága azt tervezi, hogy a társadalombiztosító intézetből hív szakértőt a közeljövőben várható változásokat érin­tő információcserére. VAN VÍZ! Nem kis izgalommal várták Kisbágyonban az ivóvízkutatás próbafúrásainak eredményét, his­zen — a tervezéssel együtt — már ez a beruházás is több szá­zezer forintjába került a falunak. A szakemberek megállapítot­ták, hogy van egy harmincnyolc méteres homokréteg, amelynek mindenképpen adnia kell vizet, s két-három száz méteres mélység­ben meg is találták azt. Ekkor megkezdték a tényleges kútméret „ráfúrását”, a kút beszűrőzését, a szűrők köré pedig több mázsa kavicsot szórtak. Jelenleg kompresszorral hoz­zák fel a vizet, négyszáz litert percenként, a későbbiekben vi­szont búvárszivattyúval dolgoz­nak majd, s háromszáz liter/per- ces vízhozamra számítanak hosz- szú távon. Az idén ezzel befeje­Beteljesültek a fúrótoronyhoz fűzött remények ződnek a munkálatok, jövőre kezdenek hozzá a vízhálózat ki­építéséhez. „Pásztoréi is eltűntünk” Bár a primőrök idényén túlva­gyunk már, vannak, akik most látnak hozzá a fóliázáshoz. A pásztói SZDSZ-szervezet ugya­nis a szovjet csapatok kivonulá­sának apropóján elhatározta, hogy fekete fóliával vonja be a város szívében álló hősi emlék­művet. A Magyarország függetlensé­gét ünneplő vasárnapi országos rendezvényektől némileg elma­radtak ugyan —, mert az ilyen jellegű akciókat 72 órával előbb be kell jelenteni a rendőrségen, így az engedélyt csak későbbi időpontra kapták meg — hétfőn megvalósították tervüket. Az összegyűlt, mintegy 15—20 fős érdeklődő közönség előtt letakar­ták az emlékművet, s kiakasztot­ták rá a „Pásztóról is eltűntünk” feliratú táblát. Az SZDSZ-esek ténykedését azonban nem nézte mindenki jó szemmel, a nézők közül egyesek durva bekiabálásokkal zavarták a demonstrációt. A velük hasonló érzelmeket tápláló polgároknak köszönhetően nem is maradt sokáig helyén a fekete fólia, a szabaddemokraták távozása után az ellentábor szinte azonnal eltá­volította azt. A történtekhez hozzátartozik, hogy a hősi emlékmű alatt nem fekszenek holtak, a csillagokkal körülrakott fáklyás kőtömb csu­pán szimbolikus mementó. Pásztó és környéke Sisák Imre a jegyző Mátraszőlős. Jegyzőt válasz­tott pénteki rendkívüli ülésén a testület. Három jelentkező volt az állásra, közülük az írásbeli pályá­zat alapján nem lehetett választa­ni. A képviselők végül Sisák Imre mellett döntöttek, aki jelenleg a pásztói önkormányzat szociálpo­litikai team-jének vezetője. A jegyzőn kívül a pénzügyes mun­katárs és az adminisztrátor hiány­zik még, de — emberi számítás szerint — július 15-étől teljes lesz a szőlősi önkormányzat csa­pata. Nagykövetek az ófaluban Bér. Spanyolország, Pakisztán és a Fülöp-Szigetek nagykövetei látogatták meg Maczó László polgármestert feleségeikkel együtt a múlt hét szombatján. Délelőtt a sziráki Kastély Szálló­val ismerkedtek, majd a béri fa­lumúzeumot látogatták meg. Vé­giggyalogoltak a történelmi, 150 éves pincesoron, ahol a látvány mellett egyéb örömökben is ré­szesültek, Szikora borosgazda vendégeiként. A béri ófaluban tett séta után a virágospusztai Au- tóker-üdülő volt a vendégek következő állomása, r* Csendes hangos­bemondó Hasznos. A falu hangosbe­mondója még abban az időben épült ki, amikor önálló volt a te­lepülés. Családi házról hirdethet­ték a közérdekű bejelentéseket, de a házat elbontották, és az új tu­lajdonost nem lehet kötelezni, hogy visszaállítsa a hangosbe­mondót. Körülbelül három éve vetődött fel először az igény, hiszen a „hallózás” még mindig olcsóbb, mint a papíron való kiértesítés. Ám Hasznos még mindig csendes. / Árvíz a főutcán Cserhátszentiván. Idén 400 ezer forintot fordít az önkor­mányzat a csapadékvíz-elvezetés megoldására. A legégetőbb fela­dat egy mintegy 300 folyóméter hosszú csapadékárok megépítése. Elkészültével megszűnik az az áldatlan állapot, hogy minden nagyobb esőzés után árvíz zúdul végig a település főutcáján, magával sodorva a Huta hegy oldalából kimosott földet. Á szakhatósági bejárást követően kezdődhetnek a munkálatok. Az önkormányzat pályázat útján keresi azt a vállalkozót, aki a legolcsóbban, és minőségi mun­kát vállalva készíti el a cement­lappal borított árokrendszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom