Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-04 / 155. szám
1991. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE UEFIHE1 5 c FOTOTARLAT SZIRÁK. A Kastély Szállóban „Évszakok” címmel Lehotka László fotóművész képeiből nyílt kiállítás, melyet július 11-ig még megtekinthetnek az érdeklődök. A galériában a tárlat ideje alatt a művész kérésére, bátyja, Lehotka Gábor orgonaversenye szól, amely jó aláfestés a fotók hangulatához. Orrba vágták a tari jegyzőt Gyakran megesett már, hogy a veszekedő feleket békítő harmadik esett áldozatul az elszabadult indulatoknak. Valami hasonló történt kedden Balogh Jánossal, Tar jegyzőjével is. A faluban ugyanis T. I.-né és K. J, között évek óta dúl az áldatlan vita a telekhatárok körül. Fordultak már a tanácshoz, bírósághoz, de mindhiába, egyezségre nem jutottak. K.-ék nemrégiben elhatározták, hogy elkerítik kertjüket, s mint az illetékes személy, a jegyző látott neki a kerítés kijelöléséhez K-ék telekrészén. Le is verte a karók egy részét szépen sorjában, ám T.- nének nemigen tetszett az akció. Dühösen kirángatta azokat, s egy óvatlan pillanatban az egyikkel szabályosan orrba vágta Balogh Jánost. Ä helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették volna a gyanúsítottat, de ő természetesen önként nem volt hajlandó beszállni a „meseautóba”. „Hát meg kell fogni, s el kell vinni!” — gondolná a naiv laikus. T.-nével szemben azonban nem alkalmazhat kényszerítő eszközöket a hatóság, mert a fél karja hiányzik, s így nincs lehetőség a szabályszerű megbilincselésére és elszállítására. Egyelőre marad tehát a szép szó, a meggyőzés. A tari polgármesteri hivatal dolgozóit is megrázta az eset — hivatalos személy elleni erőszak — megoldotta a nyelvüket a felháborodás. Sorolják a sérelmeiket: — A hivatalban nap mint nap megfenyegetnek bennünket, szidalmaznak az utcán, fel akarnak dönteni a biciklivel. Van, aki vérben forgó szemekkel kiabál az íróasztal előtt, azt várom mikor ad egy nagy pofont! A szóáradatból lassan az is kiderül, kiről, kikről van szó: — A roma parlamentet emlegetik, folyton, amióta azok hergelik őket, azóta szaporodtak meg az incidensek. De ki sem szabad mondani azt a szót, hogy cigány, mert akkor cigányellenesek vagyunk. Az egyiknek 11 ezer 500 fpiipLsegélyt..fizetünk havonta, mégis azt üzeni: „Le vagytok sz...val”. Hogy a tanácsok polgármesteri hivatallá alakulása nem oldott meg minden problémát, eddig is tudtuk. De azt valamilyen joggal reméltük, hogy felszínre kerülnek az elhallgatott gondok, még akkor is, ha olyan kényes kérdésekről van szó, mint a cigányok és a magyarok ellentéte. Ez a sajnálatos incidens pedig azt bizonyítja, hogy még mindig csak „fecseg a felszín, s hallgat a mély”. • • ___s E GY KIS VAROSTORTENET Pásztó fénykora és pusztulása Kőkori, bronzkori leletek bizonyítják, hogy Pásztó már a történelem előtti időkben is lakott terület volt. Nevét a kutatók a városon átfolyó Paszth (Kövi- cses) patakból, mások a pásztor névből eredeztetik. Megkülönböztetésül más Pásztóktól, Szakállas Pásztónak is hívták. 1686- ból fennmaradt pecsétjén látható a szakállas fő. Oklevelek említik a királyi alapítású bencés apátságot. III. Béla király 1190-ben cisztereket telepít a bencések helyére. Az apátság mellett világiak is megtelepednek. Az 1100-as években előbb fa-, majd az első kőtemplom is felépül. Az 1200-as években bővítik, és a század végén egy földesúr tornyot is emel rá a különálló harangtorony helyett. Az 1265-ös év fordulópont a település életében. V. István Rátold Istvánra ruházza a kegyu- raságot a birtokokkal együtt. Rátold rangjához méltó kétszintes temetkezési kápolnát épített 1270 táján. Hazánkban egyedülálló a „hatszögletű” kápolna. Kedvező helyzeti energiái és az -új birtokos révén ekkor indul meg Pásztó mezővárosi fejlődése. 1298-ban már vásártartási joggal bír. A Rátold Istvántól származó három család, a Thasyak, s Pásztóiak és a Kakasok hosszú századokig lesznek meghatározói Pásztó életének. A királyok kedvelt hívei voltak Pohárnokok, főlovászmesterek kerültek ki soraikból, sőt pallosjoggal is rendelkeztek. Ekkoriban sem világi, sem egyházi bírák nem ítélkezhettek a pásztói nép felett, míg a mezőváros bírája és esküdt- jei el nem jártak. Közel 200 év alatt a város meggazdagszik, lakossága nő, igényes életvitelű lesz, iparosok telepednek be. Ebből a korból maradtak fenn értékes műemlékei. Ezeket az utóbbi évtizedekben tárta fel Dr. Walter Ilona régész, aki Pásztó múltjának írott anyagát is kutatta. Ekkor épül az Oskolamester-ház, a gótikus plébánia (csak a pincéje maradt meg a barokk ráépítés miatt). 1421-ben a templom újra gótikus résszel bővül. A Pásztói család az 1400-as évek végén ispotályt létesít. A Kakas család, majd a város 1417-től városi közfürdőt tart fenn. Pásztó borkereskedelmének emléke több mint 100 gótikus korú pince. Háromszintes megoldásuk a Rákóczi-pincéhez hasonló. A város fénykorát a török veszedelem töri meg. A ciszterek elmenekülnek, a dombot a királyi katonaság várrá alakítja. Vitézül védik a Felvidékre vezető utat, de a nagy invázió (egy évvel Eger eleste előtt) feladásra kényszeríti a védőket. 1551 -ben felgyújtják a várost, a lakosság menekül. Sokáig alig lakják, csak az égett kövű házak jelzik a hajdani várost. Az 1600-as évek végén kezdődik az idegen ajkú lakosság betelepülése. A ciszterek 1699- ben veszik vissza a birtokot és a kolostort. I. Lipót császár jóváhagyásával morvaországi vellehrá- diak jönnek, azzal a feltétellel, hogy főgimnáziumot építenek. Sajnos, az 1800-as évek a kolostor és a gótikus templom pusztulását hozták. A lakóépületből még felépül a mai barokk kolostor, de a templom megsemmisül. Lebontják, hogy újat emeljenek, de a felszaporodó magyar rendtagokban már erős az önállósulási vágy. Kapóra jött II. József után az egri volt jezsuita rendház, főgimnázium, kolostor megszerzése. Átköltöznek, itteni javaikat bérbe adják. 1800-ra már nyomát se találni a helyi értékeknek, csak az ásatások tárják fel az alapokat. 1735-ben a világi templomot barokk szentéllyel bővítik. Újra éled a város szőlőkultúrája, sorra építik az új borospincéket, tizenkét évig itt tartják a Heves megyei közgyűléseket, majd Eger javára dől el a vita. Pásztó ipara is fellendül, megalakulnak a céhek, élénkül a kereskedelem. Azonban a század végén a filoxéra tönkreteszi az anyagi bázist, a szőlőt. A lakosság elszegényedik, már csak próbálkozások vannak a hajdani rang megőrzésére. Az 1950-es év nagy változást hoz. Pásztót leválasztják Heves megyéről és Nógrádhoz csatolják. A gazdasági helyzet a rimamurányi vasút megépítésével változik. Az átszervezések sok küszködést hoztak a városnak, csak az utóbbi évtizedekben próbál talpra állni. Kicsi földterülete nem tudott kenyeret adni, ipara is belteijessé vált. Gyáripar kellett, de legalábbis üzemek. Ezek telepítése tette lehetővé, hogy 1984-ben visszakapja elvesztett városi rangját. Veres Éva Kitört a vulkán Bér. Geológusok érkeznek a községbe július 9-én, az Európában egyedülálló andezitömlés- hez, Felhősné dr. Váci Erzsébet vezetésével. A kutatás célja annak megállapítása, hogy körülbelül hány millió évvel ezelőtt tört ki a vulkán a településen. A geológusok a béri turistaútról is szakvéleményt mondanak. BEZÁR A KÓRHÁZ? Új olvasmánnyal bővült a pásztói kiadványok köre, mégha az igen szűk rétegnek szól is. Néhány hónapos szünet után adta ki újra a Kórházi Hírekei az igazgatóság. Az ottani események olvasóink érdeklődésére is számot tarthatnak, ezért néhány részt kiemelünk a kiadványból. A Pásztói Polgármesteri Hivatal februárban írt ki pályázatot a kórház gazdasági és ápolási igazgatói állásainak betöltésére. Mindkét állásra két-két pályázó akadt, ám az előzetes bizottsági értékelés és a választás kiírása a mai napig sem történt meg. Közben a népjóléti miniszter rendelete új helyzetet állított elő. Á korábbi pályázatok lezárására vonatkozó polgármesteri határozat kézhezvétele után a pásztói kórházban is sor kerül majd az új gazdasági és ápolási igazgatói állás kiírására. Az új orvos-igazgató, első intézkedései felborzolták az idegeket. Az Öböl-háború idején a portán szigorúan ellenőrizték a ki-bemenőket, ami személyes tiltakozásokkal járt. Lényegesen csökkentették a kórházból való lopásokat. Igaz, néhányan kifogásolták az azonnali szankciókat (például a munka- viszony megszüntetése), de az élet utólag igazolta az intézkedéseket. A kórház gazdasági helyzetéről: a költségvetésből eddig sikerült az időarányos összegeket tartani, de a további infláció, az energiaárak emelkedése miatt elképzelhető, hogy a negyedik negyedévre kimerülnek a pénzeszközök. Ezért még fokozottabb takarékosságra és még szigorúbb intézkedésekre lesz szükség. A kórház fennállása óta első ízben találkozott miniszter a dolgozókkal. Dr. Surján László népjóléti miniszter tett látogatást június 7-én. Az előzetes tervek szerint a miniszter a dolgozók által feltett Gazdasági és ápolási igazgatója még mindig nincs a kórháznak. kérdésekre válaszolt volna, de a rendelkezésre álló egy óra csak néhány általános politikai kérdés taglalására volt elegendő. Nem kerülhetett sor az egészségügyi dolgozókat érintő legégetőbb kérdések felvetésére. Ezért a kórház igazgatósága azt tervezi, hogy a társadalombiztosító intézetből hív szakértőt a közeljövőben várható változásokat érintő információcserére. VAN VÍZ! Nem kis izgalommal várták Kisbágyonban az ivóvízkutatás próbafúrásainak eredményét, hiszen — a tervezéssel együtt — már ez a beruházás is több százezer forintjába került a falunak. A szakemberek megállapították, hogy van egy harmincnyolc méteres homokréteg, amelynek mindenképpen adnia kell vizet, s két-három száz méteres mélységben meg is találták azt. Ekkor megkezdték a tényleges kútméret „ráfúrását”, a kút beszűrőzését, a szűrők köré pedig több mázsa kavicsot szórtak. Jelenleg kompresszorral hozzák fel a vizet, négyszáz litert percenként, a későbbiekben viszont búvárszivattyúval dolgoznak majd, s háromszáz liter/per- ces vízhozamra számítanak hosz- szú távon. Az idén ezzel befejeBeteljesültek a fúrótoronyhoz fűzött remények ződnek a munkálatok, jövőre kezdenek hozzá a vízhálózat kiépítéséhez. „Pásztoréi is eltűntünk” Bár a primőrök idényén túlvagyunk már, vannak, akik most látnak hozzá a fóliázáshoz. A pásztói SZDSZ-szervezet ugyanis a szovjet csapatok kivonulásának apropóján elhatározta, hogy fekete fóliával vonja be a város szívében álló hősi emlékművet. A Magyarország függetlenségét ünneplő vasárnapi országos rendezvényektől némileg elmaradtak ugyan —, mert az ilyen jellegű akciókat 72 órával előbb be kell jelenteni a rendőrségen, így az engedélyt csak későbbi időpontra kapták meg — hétfőn megvalósították tervüket. Az összegyűlt, mintegy 15—20 fős érdeklődő közönség előtt letakarták az emlékművet, s kiakasztották rá a „Pásztóról is eltűntünk” feliratú táblát. Az SZDSZ-esek ténykedését azonban nem nézte mindenki jó szemmel, a nézők közül egyesek durva bekiabálásokkal zavarták a demonstrációt. A velük hasonló érzelmeket tápláló polgároknak köszönhetően nem is maradt sokáig helyén a fekete fólia, a szabaddemokraták távozása után az ellentábor szinte azonnal eltávolította azt. A történtekhez hozzátartozik, hogy a hősi emlékmű alatt nem fekszenek holtak, a csillagokkal körülrakott fáklyás kőtömb csupán szimbolikus mementó. Pásztó és környéke Sisák Imre a jegyző Mátraszőlős. Jegyzőt választott pénteki rendkívüli ülésén a testület. Három jelentkező volt az állásra, közülük az írásbeli pályázat alapján nem lehetett választani. A képviselők végül Sisák Imre mellett döntöttek, aki jelenleg a pásztói önkormányzat szociálpolitikai team-jének vezetője. A jegyzőn kívül a pénzügyes munkatárs és az adminisztrátor hiányzik még, de — emberi számítás szerint — július 15-étől teljes lesz a szőlősi önkormányzat csapata. Nagykövetek az ófaluban Bér. Spanyolország, Pakisztán és a Fülöp-Szigetek nagykövetei látogatták meg Maczó László polgármestert feleségeikkel együtt a múlt hét szombatján. Délelőtt a sziráki Kastély Szállóval ismerkedtek, majd a béri falumúzeumot látogatták meg. Végiggyalogoltak a történelmi, 150 éves pincesoron, ahol a látvány mellett egyéb örömökben is részesültek, Szikora borosgazda vendégeiként. A béri ófaluban tett séta után a virágospusztai Au- tóker-üdülő volt a vendégek következő állomása, r* Csendes hangosbemondó Hasznos. A falu hangosbemondója még abban az időben épült ki, amikor önálló volt a település. Családi házról hirdethették a közérdekű bejelentéseket, de a házat elbontották, és az új tulajdonost nem lehet kötelezni, hogy visszaállítsa a hangosbemondót. Körülbelül három éve vetődött fel először az igény, hiszen a „hallózás” még mindig olcsóbb, mint a papíron való kiértesítés. Ám Hasznos még mindig csendes. / Árvíz a főutcán Cserhátszentiván. Idén 400 ezer forintot fordít az önkormányzat a csapadékvíz-elvezetés megoldására. A legégetőbb feladat egy mintegy 300 folyóméter hosszú csapadékárok megépítése. Elkészültével megszűnik az az áldatlan állapot, hogy minden nagyobb esőzés után árvíz zúdul végig a település főutcáján, magával sodorva a Huta hegy oldalából kimosott földet. Á szakhatósági bejárást követően kezdődhetnek a munkálatok. Az önkormányzat pályázat útján keresi azt a vállalkozót, aki a legolcsóbban, és minőségi munkát vállalva készíti el a cementlappal borított árokrendszert.
