Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

1991. JÚLIUS 31., SZERDA imnnru 5 Mi mutatjuk be elsőként Mai csodafegyver Rétságon Ezúttal békésen pihen a Gepárd. RETSAG ES KORNYÉKÉ ) MENTSÜK MEG BANKOT! 326-88881-7007/33. Sokjegyű szám. Száz ember közül ha egy el tudná mondani egyszeri ránézésre. Dr. Túry Endréné mégis fejből diktálja. S hogy rá­csodálkozom meg is magyarázza: Pesten él ugyan jó pár éve, de máig is bánkinak tartja magát: ötesz­tendős kora óta nevelkedett a nyugat-nógrádi kis­faluban. És a sokjegyű szám a Mentsük meg Bánkot! alapítvány számlaszáma. Hogy az egykori bányamester rendszerszervező- programozó-közgazdász unokája — ma már ő maga is túl a nyugdíjas korhatáron — honnan meríti az energiát a bánki bajok felvállalására, nem firtatom tovább. Megelégszem a hallottakkal, biccentek még elismerésem kifejezéseként, s lejegyezni igyek­szem, amit elmondani szándékozik, ha már rákér­deztem. Hétszázötven-nyolcszáz ember lakja ma Bánkot: közülük 550 körül vannak, akik szavazóképesek. Ez utóbbiakra hárult nem túl rég a feladat, hogy kimondják, amit aztán meg is tettek: tizenhat évnyi kényszerű együttélés után bontassék fel a frigy, amit a pártállam erőszakolt rájuk: szakadjanak el ők, bánkiak a nem túl messzi fekvő Rétság városától! Kimondták tehát, s könnyű szívvel tették: a közös évek alatt úgyis csak a bajokat, meg a nehézségeket osztotta meg velük a közös vezetés: dehogyis úgy nézne ki a bánki-tó, ha mindig rá költötték volna, amit pedig arra kaptak: hiába no, gyarló az ember, ha hatalom és pénz is van a kezében! Tudták ezt ők, ám hogy pénz nélkül a gyarlóság is fokozódik, már nemigen számoltak vele. Lega­lábbis az elején még nem! Később aztán rádöbben­tek, de míg mást a kétségekbe nyom a nehézségek súlya, négyen a legmegátalkodottabb helyi patrióták közül fejszéjüket kezdték el élezni: nem kicsi fába, s jó göcsörtösbe készültek azt belevágni: alapítványt kezdeményeznek, s mégis megmutatják, hogy méltók a saját címerhasználatra. Harminc aláírást olvasok meg az alapító okiraton: mindegyik mellett egy-egy összeg. Négyjegyűek általában, kérek ezresek, s ha akad is befizetőik között, akitől csak ötszáz forintra futotta, mind­annyian tudják, hogy többet jelent az a háromkis­gyermekes családtól, mint a legmagasabb összege a listának, amit egy nyilván módosabb polgár fizetett be a nemes kezdeményezés induló tőkéje­ként. Májust mutatott akkor még a naptár, s ők akkor harminc nemesszándékú ember leveleket fogalma­zott, amikben leírták Bánk község legégetőbb problémáit. Hogy meg akarják őrizni, s továbbfej­leszteni szükséges újrakiharcolt önállóságukat; hogy beteg, s gyógyírért kiált a község büszkesége, a Bánki-tó. Leírták, hogy fennmaradást szavaztak a nemzetiségi kultúrának, vállalva annak minden vonzatát és terheit. A község arculatának megőrzé­se, a munkahelyteremtés; sok minden megfogalma­zódott akkor a harminc elszánt ember tollából, s lám, nem hiába! Azóta újabb tizenhatan követték az ő példájukat, s csatlakoztak kisebb-nagyobb össze­gekkel az alapítványhoz: hovatovább intézmények is jelentkeztek: a Magyarországi Szlovákok Szövet­sége, a Piacfejlesztési Alapítvány, a Dunakanyar Intézőbizottság, meg a Magyar Hitelbank Rt. Szép kis summa összegyűlik, ha ezek is asztalra teszik, ami tőlük telik — nem fér hozzá kétség. Sima ügy, követendő példa, bárki elé is tárjuk. Baj se lenne ezek után, semmi nem is bántaná dr. Túrynét, ha bizton tudná, hogy minden helybeli tudomással bír a nemes szándékról: de hisz épp ez az, ami korántsem bizonyos. Sokan választották a Pest­közeli kisközséget második otthonukul a főváros­beliek — tavasztól őszig, akik hét végekre mene­külnek hozzájuk a világváros idegtépő nyugatalan­ságából: nekik kéne valahogyan szólni. Hogy kol­dulásnak ne vegyék már valahogyan, de hogy ők is megtehessék, amit megtenniük tőlük is gesztus lesz: nemes és örömteli... Talán a lapban majd, ha elolvassák... Ha csak névleges összeggel is... Kedves bánkiak! Sok szerencsét hozzá! Hubai Grúber Miklós Rétság és környéke Szendehelyi Csipet Csapat Május 7-én még csak öten voltak, ma már 15 tagot számlál a szendehelyi közhasznú brigád létszáma. A cél az, — mint a Szendehelyi Hírekben írta dr. Fidel Zoltánná —, hogy a brigád a lehető legoptimálisabban le­gyen kihasználva és olyan mun­kát végezzen, amelyből az egész községnek haszna van, mivel a közhasznú munka elnevezés erre utal, nem pedig valamiféle etni­kai, erkölcsi megkülönböztetést kell látni és láttatni vele. Kúttisztítás Szátok. Ki kellett égetni a községi dögkútból az állatmarad­ványokat ahhoz, hogy újra hasz­nálhatóvá váljék. Új ajtók és betonlap kerül a kútra, így a ter­melőszövetkezet ismét igénybe vehesse. — Ha a törököknek mondjuk tíz ilyen fegyverük lett volna, sokkal kisebb idő alatt megvív­hatták volna az egri várháborút, — mondta az egyik civil meghí­vott a közelmúltban a Bakony­ban. ahol a rétsági Hunyadi János gépesített lövészdandár tartott ki­képzés zárásaként bemutató had­gyakorlatot. Erről képes riport­ban lapunkban később számolunk be, ám ez alkalommal elsőként bemutatjuk azt a mesterlövész­fegyvert, amelyet Magyarorszá­gon készítettek. Sándor András alezredes az I. gépesített hadtest harckiképzési osztályvezetője így mutatja be a csodafegyvert: — Típusa 12,7 milliméteres nagyhatású puska, jelenleg a Magyar Honvédségnél még nincs rendszeresítve. Alapvetően ez a fegyver egyes lövések leadására képes mesterlövészfegyver, lő­szere 12,7 milliméteres, ezek között vannak gyújtó, páncéltö­rő-gyújtó lőszerek. Speciális hatását a páncélon fejti ki és a kísérletek alapján alapvetően 600 méteren belül képes 44 méteres páncéllemezt átütni. 1200 méte­ren belül egyéb könnyebb páncé­lozottjárműveket képes harckép­telenné tenni. Jellemző példa, hogy a házgyári elemekből 2 darabot képes 100 méteren belül átütni a lövedék. Ezek a tulajdon­ságok lehetővé teszik, hogy al­kalmazható legyen a Magyar Honvédségnél adott esetben a páncélelhárításra, figyelembe véve az új koncepciókból adott irányelveket, ahol nagy területet védenek, erdős, hegyes terepen, valamint lakott területen. A fegy­ver aránylag kicsi, egy személy szállíthatja, lőszerei lehetővé teszik, hogy üzemanyagot gyújt­sanak meg, illetve nem páncélo­zott célokat gyújtsanak fel. A fegyver emellett alkalmazható természetesen békeidőszakban is, így a terrorellenes akciókban nagy lehetőséget látunk ennek az alkalmazása terén. A speciális fegyver távcsöve tizenkétszeres nagyítású és Japánban készítet­ték. Ennek segítségével 1200 méterre pontba célzott lövést tudunk leadni. A mesterlövész­fegyvert Földi Ferenc mérnök- alezredes és szakértő csoportja kísérletézte ki és szerelte össze. 1989-ben kezdték az első munká­latokat az új fegyveren. Eddig va­lamennyi kísérlet igazolta az új mesterlövészfegyver létjogosult­ságát és kiváló paramétereit.-— A speciális mesterlövész­fegyverek kategóriájában a magyar Gepárd hol áll a világon? — Valójában 12,7 milliméte­res mesterlövészfegyvere az USA-nak és Franciaországnak van. Az amerikaiak fegyvere viszont nagyobb torkolati ener­giával rendelkezik, ezért a mes­terlövészek számára kedvezőtlen egészségi hatást fejt ki. Eddigi ismereteink szerint a Gepárd pillanatnyilag a világ első számú mesterlövészfegyvere. Amely­nek a piaci indexei is ezt támaszt­ják alá. Bemutattuk az athéni nemzetközi fegyverkiállításon, és azóta rendszeresen érdeklőd­nek számos országból a Gepárd iránt. Többek között Svájcból, Franciaországból és az Egyesült Államokból és több közel-keleti országból. —sólymos— Meg­vásárolható szolgálati lakások A rétsági önkormányzati testület megszavazta a szol­gálati lakások megvásárlá­sának lehetőségét. Huszon­egy lakásból hármat minősí­tett át, és kijelölt még tizen­egy önkormányzati bérla­kást. A jegyzőkönyvek felvé­tele után a kérelmezők meg­kapják az igen vagy nem választ. A lakások felértéke­lése után egy nyilatkozat ki­töltésével, — amelyet kilenc­ven napon belül kell beadnia a bérlőnek,— az épület for­galmi értékének tíz százalé­kát kell befizetnie. A további részleteket huszonöt év alatt kell háromszázalékos kamat mellett törleszteni. Ha há­rom hónap leteltével a lakó nem nyilatkozik, akkor kívü­lálló is megveheti. A kötelező tíz százalékon felül, ha vala­ki húsz, illetve harminc százalékot fizet, a vételárból negyven százalék kedvez­ményt kap. Sz. S. Felvásárlás két nyelven Rétság. A Rákóczi út 25. szám alatt lévő ház homlokzatát, kerítését, színesfém-felvásárlást hirdető táblák borítják. Semmi gond, akinek van reze, alumíniuma, ólma, az viheti. Hogy honnét szerezte, azt senki nem kérdi. Átveszik és fizetik. Annál furcsább viszont, az a jókora méretű reklámfelirat, amely arra buzdítja északi szomszédainkat, hogy adjanak el színesfémet Rétságon: Vykupujeme Farebné kovy. Ezek szerint, a színesfém-forgalmazás A nemzetközivé vált már hazánkban. A gond csupán egy: a vámoséitól kapott információink szerint, ugyanis erre senki sem kért, így nem is kapott engedélyt. Ha valaki mondjuk Szlovákiából színesfém hulladékot hoz át a határon, azt le kell vámoltatnia, de magyar átvevő még így sem adhat érte forintot. Kíváncsiak vagyunk a rétsági vállalkozónak, hogy sikerült kiskaput találnia? He lányi László b'órdomborítása Váciak kiállítása Nógrádon Belányi László és Olli József kiállítását\ láthatják. az érdeklő­dők a nógrádi községháza ta­nácstermében. Mindkét művész váci születésű, és a nógrádi tár­laton bőrdomborítású munkák­kal, illetve festményekkel mutat­koznak be. Mint az ismertetőkből kiderült Belányi Lászlót csodálattal töl­tötték el a középkori ferencesren­diek bőrdomborítású alkotásai, és ennek hatására kezdte el ennek technikáját tanulni, majd alkal­mazni. Olli József a maga kedv­telésére fest, elsősorban tájképe­ket, és csendéleteket. Olli József festménye (Gyurkó Péter felvételei) Nem lesz rekordtermés A PENGE ÉLÉN A nagyoroszi Egyetértés Mgtsz-ben Pap Miklós, elnöktől érdeklődtünk a most legaktuáli­sabb kérdésről, az aratásról. — Mikor kezdődött? — Július közepén kezdtük meg a tavaszi árpa, a repce, majd pedig a búza aratását. — Mennyire tudtak felkészül­ni? — Teljes mértékben, egy kivé­tellel, ugyanis vásároltunk egy tisztítógépet, melynek beruházá­sa még 89-ben kezdődött. A berendezés az eddigi hagyomá­nyos feladatot veszi át és ez a tsz- nek kettő-kettő és fél millió forint megtakarítást jelent. Még foly­nak a munkálatok a gép üzembe helyezésére. — Milyen termés várható? — Árpa negyven, negyvenkét mázsa — ami jónak mondható. Sajnos, a búzánk negyven-ötven mázsa körül lesz, ami egy gyen­ge, közepes eredményt jelent. Igaz, hogy minden terményünkre már megkötött szerződésünk van, részben külföldre, a BNV-re, és a magtermelők részére. — A minőség? — Aszottak lesznek a szemek, de ez a termésben nem okoz túl nagy károkat. Ebben az évben a költségvetést hiába csökkentet­tük. Vissza kellett fognunk a műtrágyát és a növényvédő sze­reket is a tűrhető határig. A föl­dek az alapműtrágyát megkapták, de a lényeges nitrogént nem. Ezért a búza talaja a tápanyagok hiánya miatt szegényes és így rekordokat nem lehet elérni. A termelőszövetkezetnek sajnos nincs kitartása anyagilag, szinte pengeélen táncolunk. — Az aratásnál az állatok védelmét mennyire tartják fontos kérdésnek? — Jómagam is vadászember vagyok, s tudom, hogy ilyenkor az aprójószágok, vagy az őzgidák nehezen tudnak elmenekülni a gépek elől, annál is inkább, mivel megijednek és lelapulnak. Sze­rencsére minden rosszban van valami jó. A búza a talaj tápa­nyagszegénysége miatt nem ha­jolt meg, és így talán a vadász- társaság segítségével, az úgyne­vezett terelő vadászattal, sikere­sen ki tudjuk menteni az állato­kat. A repce már sokkal veszélye­sebb, mert a másfél méteres szárak megdőltek, és szinte „szőnyeget” alkotnak. A vad, sajnos, e „szőnyeg” alá bújik, ilyenkor csak a gépész mentheti meg. Ezért minden alkalommal felhívjuk a dolgozók figyelmét, hogy óvják és védjék a terület va­dállományát. — Sokszor említette a tápa­nyag hiányát. Mi lesz így a búzaföldekkel jövőre? — Először is tisztázzuk, hogy egyáltalán lesz-e? Itt egyértel­műen az a lényeg, hogy a kárpót­lási törvény végrehajtási utasítá­sa mikor jelenik meg. Sajnos, már az őszi munkálatoknál lesz gondunk, de ez egy külön témát megérne. Japánban van egy olyan járda, ahol recés az aszfalt, és rajta a vakok is tudnak közleked­ni. Azt hiszem, nekünk is egy ilyen járda kellene, hogy ebből a káoszból megtaláljuk a helyes, kivezető utat. Szeli Sára

Next

/
Oldalképek
Tartalom