Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-30 / 177. szám
1991. JÚLIUS 30., KEDD MEGYEI KORKÉP immun Egy tál étel gőzölgő edényből Zagyvapálfalva — népkonyha: az intézmény fennállása óta e két név összefonódott egymással. Sokan ismerik a városból is ezt az utat. Emberek, akik csak úgy belecsöppentek ebbe a kegyetlen, szegényes világba. Ha ez az intézmény nem lenne, akkor alultápláltság miatt, sűrűn kellene kihívni a mentőket. Életük függ az ingyenkonyha lététől. A hangos nyitás ellenére, most csend uralkodik az épület tájékán, kivétel a mellette lévő kocsma, ahol javában tart a dári- dó. A „néma” bejáraton belépve az irodába tartunk. Odabent éppen gépelés folyik. Oláh Béla az önkormányzati egészségügyi és szociális bizottságának tagja diktál kollégájának. Velük beszélgettünk a csend okáról. — Miért nem hallat magáról a népkonyha? — Sajnos a Vöröskereszt által ránkhagyott raktárkészlet kifogyóban volt, nem tudtunk miből vásárolni újabb alapanyagokat. Városi önkormányzat pályázat útján nyerte el, a hatszázezer forintot, amit számunkra utaltak át. így meg fog oldódni az anyagi gond és nem kell még egy rövid időre sem bezárnunk a konyhát. — Milyen ételeket esznek a „vendégek”? — Egytál ételt, abból ami jelenleg még raktáron van és két hétre elegendő. A helyiséget elhagyva, a konyhába invitál bennünket. Itt találjuk Szép Istvánnét, a konyha vezetőjét, aki egyébként bölcsődében dolgozik. — Hallottam, hogy ez a leves olasz porból készült. — Igen, ezt egyszer kenyérrel tálaljuk, máskor tésztával — mondja. — Miből áll ez a leves? — Nagyon tápláló, zöldség, répa, uborka, spenót, szóval minden van benne. Szeretik, van aki már morgolódik az egyhangúság miatt, de akiknek igazán szükségük van az ételre, azok szó nélkül megeszik. Sőt, egyesek még kenyeret is visznek haza. — Hányán viszik el az ebédet ételhordóban? — Az idejáróknak több, mint a fele. Szégyenük, hogy itt esznek. Csak két adagot vihetnek el. Egy idős néni tipeg be beszélgetésünk közben. Leteszi a kis- táskáját, odajön az ételkiadóhoz és két kezébe fogja a gőzölgő edényt. Szeli Sára A pásztói kemping „lakója” A kutyának sem kell? Dehogy nem kell! Mármint a képünkön látható KS—U 2702 forgalmi rendszámú Citroen BX típusú gépkocsi. Tulajdonosa az elmúlt évben, a pásztói kemping lakója volt, és egyik útja alkalmával Szurdokpüspöki határában autójával kisodródott az útról. A sérült járművet a kempingbe szállították, majd a tél folyamán, amikor erre jóformán a madár sem jár, kiszerelték belőle elektronikai berendezéseit, fedélzeti komputerét, nem kis kárt okozva ezzel a Citroenben. Német állampolgárságú tulajdonosa eddig nem jelentkezett autójáért, ám magyar élettársának sógora járt egyszer a kempingben, de csak megtekintette a kocsit. Eddig többen jelezték vásárlási szándékukat, de a kemping vezetője nem tud felvilágosítást adni a jármű sorsáról. Addig is csak rontja a kemping képét. Egy kérdés: ha a tulajdonost nem érdekli a kocsija, az élettársa és a sógora révén informálódik, miért nem mondják azt: akinek kell egy megállapított összegért vigye el? De valaki tényleg vigye el! —sólymos— Ismerős arcok a határon Virágzik a lengyel és a litván szeszcsempészet Álmosító hétköznap délután a somosi magyar—szlovák határátkelőhelyen. Ritkán emelkedik a sorompó, mozdulatlanság, rend és tisztaság fogadja a két irányból érkezőt. Kiss Jenő őrnagy a határforgalmi kirendeltség vezetőhelyettese szerint viszonylagos ez a nyugalom. Bár kétségtelen, hogy közúton és vasúton egyaránt csökkent a forgalom, ennek ellenére, alig telik el nap úgynevezett események nélkül. Mozgalmasabbak a hét végék, s a pápalátogatás ideje alatt sem lesz „sétagalopp” a határőrök és vámosok munkája. Ez utóbbit Gyurkó László főhadnagy, a salgótarjáni vámhivatal somosi szolgálati helyének vezetője is megerősíti. Mindkettőjükkel a munkájukról, a forgalom alakulásáról és a tervezett határ- rend-módosításról beszélgettünk. — Tavaly májustól a sorállomány helyett tisztek és tiszthelyettesek végzik a határőrizeti, rend- fenntartó és forgalomirányító munkát — mondja Kiss Jenő őrnagy. Az átszervezés és képzés során nem volt nehéz feladatunk, mert korábbi sorkatonák; többnyire nógrádi gyerekek vállalták a továbbszolgálatot tiszthelyettesként. Nem csak nekik, számunkra is nap mint nap új helyzetek, problémák teremtődnek. Az élet előreszaladt, de a szabályozás jelentős része változatlan maradt. Sokan vannak a határt illegálisan átlépni akarók. Korábban bűncselekménynek számított, mostanra szabálysértésnek minősül. Egyre többen vonaton, közúton és a zöldhatáron próbálkoznak útlevél nélkül átcsúszni. A mai nap viszonylag csendes, mégis hat személyt fogtunk el, illetve küldtek vissza szlovák kollégáink. Természetesen mi is megszoktuk örvendeztetni őket, nálunk „nem kívánatos utasokkal.” Az útiokmányok ellenőrzésénél is találkozunk ismerős arcokkal. Elveszett útlevélre hivatkozva sokadszor próbálják figyelmünket kijátszani. S, amikor az úticél felől érdeklődünk, legtöbbször üres, érteden tekintet a válasz: nem tudják hová, Jelentős forgalmirend-változás előtt a somosi határátkelőhely. Kép: Sólymos László csak mennek... többségük román állampolgár. — Hogyan alakul a határforgalom? — Idén január és július között, az elmúlt év hasonló időszakához képest, jó harmincszázalékos a csökkenés. Talán a vonatjegyek árának rendkívüli emelése is az oka, hogy főleg a vasúton csökkent a ki- és beutazók száma. — Az ország néhány határátkelőhelyén már történtek forgal- mirend-változások. —- Nálunk is lesz. Létrejött a szlovák féllel való kétoldalú megállapodás. A gyakorlati kivitelezés hamarosan elkezdődik. A részletekről hamarosan az Új Nógrádban is tájékoztatjuk az olvasókat, az útrakelőket. Lényege a változtatásnak, hogy az elavult határközlekedési rendszert korszerűbbé tesszük és ezzel a be- és kilépést gyorsítjuk. Gyurkó László főhadnagynak is van egy jó híre: — Július 15-től jelentősén enyhültek a csehszlovák vámszabályok. Szinte teljesen megszűnt a korábbi tilalmi lista. 150 százalékos vám terheli ezentúl az élelmiszert, arany- és ezüstárut. 300 százalékos vámot rónak ki a minőségi porcelánra. Minden egyéb terméket a mennyiségi kereten felül 20 százalékos vám illet. Azért említem a porcelánt, mert tapasztalhatjuk, hogy képtelenebbnél — képtelenebb dolgok kelnek útra oda és vissza egyaránt. Ami még fontos enyhítés — és sok embert érint —, hogy sört szabadon lehet behozni Szlovákiából, a napi és személyenkénti 150 koronás értékkeret terhére. — Kevesebb lesz a „dugiáru”? — Vélhetően igen. Már az eddig eltelt időszakban is csökkent — elsősorban a magyar állampolgárok által elkövetett — bűncselekmények száma. Azonban továbbra is virágzik és gondot okoz a lengyel és litván szeszcsempészet. Ami érdekes adat, hogy ötszörösére megnőtt a görög, török és csehszlovák kamionforgalom. Ezeknek a járműveknek a többsége túlsúlyos. Koptatják a megye amúgyse erős útjait. Egytengely súly mérő-hely kiépítésével szép summát lehetne tőlük beszedni útpénzként, amely gyarapíthatná a sovány pénztárcát. Többször is jeleztük: egyszerű és egyszeri ráfordítással sokszoros bevételhez juthatnánk. Eddig még nem történt semmi ez ügyben... Szabó Gy. Sándor Rocktáncház Balassagyarmat. Augusztusban folytatódik a balassagyarmati művelődési házban a rocktánc- házprogram. 3-án, 17-én, 24-én és 30-án 20 órától várják az érdeklődőket. A megyeszékhely lett a központ Kilenc tagszervezete van már Nógrádban a Phralipe Független Cigányszervezetnek. Ezek regionális központja a nemrégiben bevezetett szervezeti változás során Salgótarján lett. Hranek Ferencet, a salgótarjáni Phralipe eddigi ügyvezetőjét a központ hálózati titkárává nevezték ki. Betöréssorozat Bátonyterenye. A város néhány gyermekintézményében történt betörésekről kaptunk hírt: a nemkívánatos látogatók nemrégiben a bányatelepi és a népkerti óvodában, valamint a bányatelepi bölcsődében (itt két alkalommal) törtek-zúztak, megrongálták a berendezést, tönkretették az élelmiszerkészletet, ajtókat, falakat piszkítottak be. A bölcsődében okozott kár értéke, több mint kétszázezer forint. Tornatermet építenek Nógrád. Tornaterem építésébe kezdenek a nógrádiak. Az önkormányzati testület és a lakosok kívánsága-döntése találkozott, így még augusztusban hozzá szeretnének kezdeni az alapmunkálatokhoz. A 18x24 méteres tornateremhez öltözőt, vizesblokkot és orvosi szobát terveztek. Az új létesítmény az általános iskola belső udvarában kap helyet, és egy összekötőfolyosóval csatlakozik az iskolához. Az önkormányzat három évre szóló állami támogatási kapott, és a tervek szerint 1993 első fél évében már itt folytathatja testnevelési felkészülését a helyi iskola 250 tanulója, akik közül 43-an Berkenyéről járnak Nógrádra. Beázott a gimnázium Salgótarján. A három éve átadott Madách Gimnázium a nagy esőzések és a tetőszer- kezet műszaki állapota miatt, beázott. Körülbelül másfélkét négyzetméteres területről van szó a folyosón. Még nem lehet tudni, hogy garanciálisán helyrehozható-e, avagy az iskolának kell állnia a javítás költségeit. Az elmúlt napokban két salgótarjáni lakos kereste meg a szerkesztőséget. A Karanes utca 37. számú házban laknak, és a heves viharok okozta károk miatt veszélyben érzik magukat. Én is jártam a helyszínen. A kapubejáróban jutott eszembe, hogy élet- biztosításom az nincs. Na, nem a lakóktól ijedtem meg, hanem a kapu melletti támfaltól. Négy hatalmas dúc tartja a két-két és fél méter magas falat évek óta. Odabenn, az udvaron már valamivel megnyugtatóbb látvány fogadott. Ottjártamkor már dolgoztak a Szilikát Kft. munkásai, hogy biztonságossá tegyék az udvart. Az önkormányzat műszaki osztályán érdeklődésemre elmondták, hogy az esőzések miatt az 1,5—2 méterre töltött talaj megcsúszott és leomlott. Ezért van szükség a támfal megerősítésére. A munkálatokra azonban a kft. építési engedélyt nem kért. Szakvélemény szerint a leomlás csak az utolsó lakást veszélyezteti, ahonnan tavaly költöztették ki az ott lakó idős asszonyt. Most azonban önkényes lakás- foglaló él az életveszélyesnek nyilvánított lakásban. A panaszosok azt is elmondták, hogy ezek a lakások komfort nélküliek, így közös mellékhelyiségük van, melyeket azonban az ingatlankezelő nem tart karban. Ezért fertőzőek, életveszélyesek. Tavaly az önkormányzat kötelezte a vállalatot a rendbetételre, de a munkálatok idejére két ideiglenes tábori illemhelyet kellett volna felállítani, amit a lakók megtagadtak. A megoldás a támfalak helyreállítása és a szükséges munkálatok elvégzése lenne, erre e ház fölött épült ingatlan védelme miatt van szükség. A ház szanálásra van ítélve, de tulajdonképpen az egész utcát le lehetne bontani, mert olyan rossz állapotban vannak az épületek és ugyancsak elavult a közműrendszer. Az illetékesek elmondták, hogy szeretnék minél előbb kiköltöztetni a lakókat, de ehhez megfelelő állapotú cserelakások kellenének. Lengyel Katalin Egy önzetlen alapítvány kamatösszegéből Felújítás a szociális napközi otthonban Salgótarján egyik régi, idős egészségügyi dolgozója — aki nevének közléséhez nem járul hozzá — hozta létre azt a nemes alapítványt, amely immár harmadik esztendeje teszi lehetővé, hogy az éves kamatösszeg fel- használásával valamilyen fontos, életkörülményt javító felújítás történjék a Bem úti szociális napközi otthonban. Idén az épület belső és külső renoválása, csinosítása történik meg. Az alapítvány kamatösszege ugyan fedezi a munkálatok teljes költségeit, ugyanakkor az intézmény kilenc dolgozója sem tétlen szemlélője a felújításnak, sőt magukat nem kímélve nyújtanak önzetlen segítséget az esztétikus környezet kialakításához. Július 29-ére már a teljes belső felújítás befejeződött, s úgy vártuk a húsz, értelmileg sérült gondozottunkat — közölte örömmel Gordos Jánosné, a napközi otthon vezetője. Gyermekeinknek ez az egyetlen olyan közösségi otthona, ahol — betegségükről megfeledkezve — együttes munkával, a szabad idő kellemes eltöltésével hasznosíthatják a bennük lévő értékeket. Most például egy olyan kiállításra készülünk — mondotta a vezetőnő, — amelynek keretében gondozottjaink bemutatják majd minden érdeklődőnek a napi munkájuk során készített termékeket, például parasztszőnyegeket, tarisznyákat, lábtörlőket, bizsuféleségeket. „Jaj, úgy élvezem én a strandot...” Énekelhetnék a balassagyarmatiak, ha lenne hol fürödniök. — Gyakorlatilag ebben aZ évben annyi megoldódott már, hogy a nyírjesi tóban úszkálhatnak a strandolni vágyók — mondja dr. Kiss Tamás, alpolgármester. — Ingyenes strand üzemel minimális feltételek mellett. — Mikor lesz igazi medencés fürdője a városnak? — Pillanatnyilag még nem az önkormányzat kezelésében van, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemelteti. Az önkormányzati tulajdonról szóló törvény megjelenése után kerül hozzánk. Tavaly már el is készült a terv, de csak ez hatszázezer forintba került. A kivitelezés pedig, ötven-hatvan millió forintos nagyságrendű. Nyilvánvaló, hogy legszebb álmainkban sem gondolhatunk arra, hogy a fejlesztésre ennyi pénzt tudna költeni. Viszont a vízről kedvezően tudok nyilatkozni. Eddig ugyanis a városban vezetékes víz nem volt, de az általunk Dejtár 2- nek becézett vezeték üzetr.Lf* lyezésével megoldódik a medence vízellátása. Majd, amikor a tulajdonviszonyok tisztázódnak, lehetséges lesz a vállalkozók bevonása ebbe az ügybe. Van már érdeklődőnk is. Igaz, a strandok veszteségesek, de az üzleti bevételből lehetne fedezni a működést. Ahhoz azonban, már az indulásnál 10 millió forintra lenne szükség, mert a medence rossz állapotban van. Leereszti a vizet. Az ősz témája lesz, hogy ezt az ügyet, hogy tudjuk megoldani. Szeli Sára SZANÁLÁSRA ÍTÉLVE