Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
Melléklet elé... Elsősorban a vállalkozásokra, a vállakozókra, a lehetőségekre és a példákra kíváncsi olvasók találják majd — ha találják — érdekesnek az Új Nógrádban remélhetőleg rendszeresen megjelenő gazdasági mellékletet. Ezekben a változó — vállalkozó időkben mi arra vállalkoztunk, hogy kéthetente a gazdaság egy-egy területéről, egy-egy kérdéséről adjunk hű képet. Törekszünk arra, hogy bőséges háttérinformációkkal segítsük Önöket abban, hogy az adott témában minél otthonosabban mozogjanak. Szándékunk szerint a gazdasági melléklet önálló újság, egy „lap a lapban” lesz. Feladatunknak a közérdekű hírek és információk közlését tartjuk. Annak reményében, hogy az Új Nógrád gazdasági melléklete megnyeri tetszésüket, ajánljuk figyelmükbe az első mutatványszámot, amely a megye iparának jelenlegi helyzetéről ad képet. Mészáros Zsolt Zsély András Listán „Nem az autóiparban és az elektronikában kifejlesztett csúcstechnológiával kell összevetni nehézipari üzemeinket. Ha csak Salgótarjánt nézem, akkor például az SVT, a vegyépszer közepes technológiával rendelkezik és az SKÜ, vagy az öblös sem olyan elavult, mint amilyennek mondjuk. Nem véletlenül találnak ezek a gyárak nyugati partnereket és termékeiknek nyugati piacot.” Beszélgetés Gressai Sándor vezérigazgatóval, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Nógrád megyei társelnökével — Hogyan hatott és hat mostanában a politika a gazdaságra? — Megindult a gazdasági remdszerváltás, de az jóval hosz- szabb folyamat, mint a politikai rendszerváltás. Ma a legfontosabb: optimistán elindítani a gazdasági változást. Mert, ha mindenki csak elzárkózik, és azt mondogatja, hogy jobb volt a szocializmusban, nem volt ilyen létbizonytalanság, akkor nem jutunk előre. Most csak az lehet a célunk, hogy a gödörből kimásszunk. — Sokfelől hallani azonban, hogy a kormány nem vállalkozásbarát... — Ez vagy igaz, vagy nem igaz. Ugyanis azt mondogatják a németek is, hogy kormányuk nem vállalkozásbarát, mégis élnek, virágzanak a vállalkozásaik, erős a gazdaságuk. Az én véleményem az, hogy a siránkozást félre kell tenni. Jellemző a hozzáállásra, hogy amikor decemberben Salgótarjánban Angyal megnyitotta újabb üzletét, ott voltam a fogadáson, és így szólt az egyik igazgató hozzám: „Micsoda szélhámos lehet ez az Angyal! Már három vállalkozást csődbe vitt, most megint újba kezd. Kinek kell ez az amerikai autó?!” Erre csak azt mondhatom, ha valaki nem vállalkozik, sohasem tudhatja meg, mi kell és mi nem? A vállalkozás az, hogy megpróbá lom... A piac dönti majd el, hogy mit vesz meg és mit nem. Ne az íróasztal mellől mondjuk meg, mint negyven évig, hogy mi kel* a piacon és mi nem! (Folytatás a 7. oldalon) a Fémipar Telefoninterjú Hlavay Sándor műszaki igazgatóhelyettessel Nem sikerült a gyors privatizáció Visszalépett a svájci Pásztón is csak kevesen tudják, mi újság a készülékgyárban? Egyesek szerint dolgoznak teljes létszámmal és nem küldtek el senkit. Mások több ember elbocsátásáról hallottak híreket. Aztán kiderül, mindegyik állításban van apró igazság. Valóban volt szó száz ember elbocsátásáról, de mégsem küldtek el senkit. A nem privatizálható vállalatok listáján megtalálható a Balassagyarmati Fémipari Vállalat neve is. Miért nem privatizálható a Fémipari Vállalat? — Ez nem egészen igaz, mert végül is privatizálható. Csupán az Állami Vagyonügynökség álláspontja szerint állami többségi tulajdonba kell maradnia a vállalatnak, ami azt jelenti, hogy legalább ötvenegy százalékban továbbra is a magyar állam tulajdona lesz a fémipari vállat. — Miért született ilyen döntés? — Az alumíniumipar a nemzeti stratégiai iparágak közé tartozik. így döntött erről a kormány. Ez a Magyar Alumínium Tröszt minden vállalatára érvényes, s közéjük tartozunk mi is. — És a „rész-privatizációs” átalakulások már megkezdődtek a vállalatnál? — Ha azt annak lehet nevezni, hogy az Alumínium Tröszt Hungalu néven részvénytársasággá alakult. Ezen belül balassagyarmati vállalatunkat korlátolt felelősségű társasággá alakították át július elsejétől. — Egyszemélyes kft. lett a Balassagyarmati Fémipari Vállalat? — Valószínűleg, igen. Bár az még nem dőlt el, hogy a helyi önkormányzat belterületi ingatlanának értékével benne lesz-e a kft.-ben? Egyébként a törzstőke 400 millió forint körüli összeg. — És mikorra várható a fémipar privatizációja? — Privatizálni ott sürgős, ahol sok gond van. Ez vállalatunknál nem áll fenn. Két év múlva lesz harminc éve, hogy 1963-ban a síküveggyár megalapította Mechanika néven egyik üzemrészét Pásztón. A kezdés nem volt jó, sőt rosszul indult. A trösztösítések időszakában az Üvegipari Művek felfejlesztette az üzemet, s az üvegipar gépesítését kívánta megoldani a pásztói egységgel. A Mechanika 1967-ben lett az ÜM. Szerszám- és Készülékek Gyára. Öt év múlva jelentős fejlődés indult meg itt az öntödével és a formagyártó üzemmel. Hosszú évek teltek el mígnem kudarcba fulladt a trösztösítés és művesítés, s eljött az önállósodások kora. A készülékgyár is megszabadult a művektől 1988. szeptemberében; csak a hiteltörlesztések ráeső részét hozta onnan magával. Az Üvegipari Gép- és Szerszámgyár néven önállósult vállalat alig élt meg két évet. amikor idén január elsejétől az Állami Vagyonügynökség egyszemélyes kft.-vé alakította át, 258 millió forintos törzstőkével. A gyár visszakapta egyszerű, régi nevét: Mechanika Kft. néven jegyezték be a cégek lajstromába. Ettől azonban gyakorlatilag még semmi sem változott. Egy azonban biztos: a kft.-sítés a privatizáció előszele. És ezek a mai szelek nagy vihart kavartak a pásztói gyár környékén. Ez esetben a gyár környéke szó szerint értendő. Mert nem a gyári dolgozók körében dúlt a vihar, hanem a környék lakói fejezték ki hangos tiltakozásukat a küszöbön álló privatizáció kapcsán. De ki, vagy mi hozhat ma jó szelet, netán vihart a lappangó magyar gazdaságban? Természetesen a tőkés és a tőkéje. Angol és svájci üzletemberek kopogtattak a privatizációs listán kicsik tőkés között nyilvántartott pásztói ÁVÜ-s kft. ajtaján. Hosszas tárgyalások, alkudozások kezdődtek. A svájci volt a kitartóbb, s az előrehaladott tárgyalások arról szóltak, hogy száz százalékban tulajdonosa lehet a külföldi tőke a gyárnak, sőt megveheti a közeiben levő régi kastélyépületet Ezenkívül, ha annyira meg akarja venni a környező házakat is, s ida a leendő dolgozóinak akar lakásokat építeni, akkor viheti azt is — adta áldását a kézzel fogható közelségben levő megállapodásra a város képviselő-testülete. A svájci tőkés azonban vissza- lépett az üzlettől. Talán sokallta is a gyárért a több mint 200 milliót, de igazából csak az öntödére lett volna szüksége, a formagyártó üzemre nemigen. (Folytatás a 8. oldalon) Többet keresünk? Megélénkült a megye készpénzforgalma az év első felében. Az első negyedévi mérsékelt növekedés után a jövedelemkiáramlás meghaladta a tavalyit. A munkaviszonyból származó lakossági jövedelem csaknem 17 százalékkal emelkedett. A vállalatoknál és egyéb gazdálkodó szervezeteknél nagyobb arányú az emelkedés, míg a termelőszövetkezeteknél visszaesés tapasztalható. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a kifizetett jövedelmek csak a tavalyi meny- nyiség 83,4 százalékát teszik ki. A felvásárlási árakból származó jövedelmek is csökkentek. A nyomott felvásárlási-, valamint a magas takarmány- és tápárak nem ösztönzik a termelés növekedését. Folyamatosan emelkedett azonban a magánvállalkozásokban dolgozók jövedelme. E szférában elsősorban a kereskedelmi és a fuvarozási tevékenység dominál. A kiadások közül az áruvásárlásra 15,6 százalékkal fordítottunk kevesebbet az állami kereskedelemben, míg a szolgáltatásokra 19,2 százalékkal többet. Egyéb kiadásaink 109,8 százalékkal nőttek. Ez főként a biztosítási díjak, valamint a bérleti díjak emelkedéséből adódik. Élénk maradt az értékpapírforgalom. Az év első felében 500 millió forint értékben jegyeztek és 279 millió értékben szüntettek meg értékpapírokat Nógrádban. A lakosság takarékbetétben elhelyezett megtakarítása június 30-án 6,3 milliárd forint volt. Ez 10 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, de 112 millióval kevesebb, mint az év elején. Nagymértékű emelkedés — tudtuk meg egy nemrégiben közzétett MNB-tájékoztatóból — csak a devizaszámláknál történt. 01 G •<0 N 0) y 0 01 0 ül >• 01 Hl •o ■o o _Y-01 XI N m o ( Külföldi tőke részaránya) Nógrád megyében az elmúlt év végéig külföldi tőke bevonásával 36 gazdálkodóegység alakult. Az összesen bevont 326,2 millió forint meghatározó része öt országból érkezett: Japánból, az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból és Ausztriából. A bevont tőke nagysága az esetek nagy többségében nem érte el az egymillió forintot. Ezek a kis befektetések a külföldi tőkés számára elenyésző összeget jelentenek, megyénkben viszont a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó gazdálkodó egységeket hoztak létre. A befektetett tőkén túl, e vállalatoknak nagy előnyt jelenthet a külföldi partner már lalakult piaci kapcsolatrendszere is.
