Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-26 / 174. szám

1991. JÚLIUS 26., PÉNTEK !'?[•!• Idtiil 5 Közadakozásból SZÜGY. Egy héttel ezelőtt és egy hét alatt közadakozásból, és a hívők tevékeny közreműködésével szépítették meg a római kato­likus parókia közvetlen szomszédságában lévő katolikus templo­mot, amelyet 1933 óta iskolai teremnek használtak, majd 1947- ben kápolna lett belőle és mellette létesült a plebániahivatal. A templom megszépítésében ötven hívő vett tevékenyen részt. Képünkön Vigyázó Miklós, római katolikus plébános — előtérben — a mellette álló Markó Antalnak, a község polgármesterének méltatja a hívők igényes munkáját. ( BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE ) _____________ K itessékelték az ajtón, az ablakon próbálkozott Az iskolába csordogál a víz Patakon Koszorús Sándorral, a pataki általános iskola igazgatójával keressük az igazgatói irodában foglalunk helyet, ahol nyugodtan beszélhetünk, ahol nem csepeg nyakunkba a vihar kellemetlen következménye: a szüntelenül lefelé törekvő víz. A pedagógus keserűséggel a hangjában kezdi: — A tanítás befejezése után már július 15-én megtartottuk az évzárót, hogy mielőbb hozzá­kezdhessenek a vállalkozók az iskola bővítéséhez. A tetőt lezáró negyvenöt centi magas salak­blokkot gyorsan leszedték, utána megerősítés céljából az épületet körülzsaluzták. Ilyen állapotban érte az iskolát a hallatlan nagy mennyiségű égi áldás. A mostani iskolabővítés gon­dolatának elindítója az igazgató úr. — Egyedül, az igazgatói fela­datok ellátása mellett képtelen lettem volna elérni azt, amit eddig sikerült — folytatja. Olyan a tantestületi légkör, olyan kolle­gák állnak mögöttem, akik nemcsak velem éreznek, nekem drukkolnak, hanem mindenben segítenek. — Mikor került fel az iskola- bővítés gondolata? — Egy évvel ezelőtt. Szeret­ném, ha a dejtári általános isko­lába járó felső tagozatos pataki gyerekek igazából patakiak len­nének. Ennek feltétele a mostani bővítés. Ezenkívül a faluért te­szem, no meg azért, mert peda­gógus vagyok... Koszorús Sándor és az őt támogatók nevéhez kötődik az a kiterjedt, kiépített segítőhálózat, amelynek révén az iskola bővíté­séhez szükséges építőanyagok nagy részét a különböző cégektől megszerezte. — A személyes kapcsolat, az ismerősök segítsége, a barátok támogatása révén hatmillió forint értékű építőanyagot gyűjtöttünk össze, beleértve a szőnyegpadló­tól a tetőcserépig. Ugyanígy ju­tottunk a tanulók tudását jól szolgáló számítógépekhez is. Számomra meglepő, hogy ebben a pénzszűke világban sok helyütt milyen nagy a segítőkészség. Felsorolni is hosszú lenne kik, milyen formában és mit adtak az iskolaépítéshez. Sajnos a megyei vállalatok igen szűkmarkúak. Egyedül a Fűtőber adott húszszá­zalékos engedményt a kért beren­dezés megvásárlásakor. Mereven elzárkózott viszont a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, pedig csak önköltségi áron kértünk egy folytonégő tüzelőberendezést. Sokan a kérést tolmácsoló leve­lem kézhezvétele után személyes beszélgetésre invitáltak, amit konkrét támogatás követett. Olyan is előfordult, hogy amikor az ajtón kitessékeltek, akkor megpróbálkoztam az ablakon... — Más csalódás nem érte? — Több tízoldalas pályázatot adtam be a Renovanda Kultúra Hungoriae-alapítvány elnyerésé­re. A határidő lejárta után meg­kérdeztem: mire számíthatok? — A sok jelentkező miatt szűkítettük az elnyerhető összeg feltételrendszerét: elsősorban az alsótagozatos iskolaépítéseket, bővítéseket részesítjük előnyben — válaszolták. — Pillanatnyilag mennyi pénz hiányzik a befejezéshez? — Kétmillió forint. — Hogyan tovább? — Nem hagyom abba. Pataki pedagógusnak érzem magam, a szülők nagy része nemcsak elfo­gad, hanem támogat, szeretem a községet. A községházán Orayecz Imre pplgármester a következőket mondja: — A gödi kft. a szerződésnek megfelelően augusztus 31 -re befejezi az iskola építését. A tetőszerkezetet annak idején fó­liával védték az időjárás ellen. A hatalmas szélvihar, ami nagy mennyiségű esővel párosult, le­tépte a védőfóliát és a víz aka­dálytalanul jutott a vékony tetőn át az iskola belsejébe. Ezért nagy a beázás, hullik a vakolat, felpú- posodtak a székek. A kivitelezők nincsenek késésben. Ha kell éj­szaka is dolgoznak. Ilyen jelentős beruházásra tizenhét év óta nem került sor a községben. Venesz Károly Felújított temető CSERHÁTSURÁNY. A fasizmus ellen vívott harcban hősi halált halt szovjet katonák temető­jét az önkormányzat döntése alapján rendbe tették. A testület olyan gondolattal is foglalko­zik, hogy később, az ortodox pravoszláv egy­ház szertartásának meg­felelően felszentelik a szovjet hősök katonai temetőjét. Müköd'óképtelen bíróságok Kevés a népi ülnök Balassagyarmaton (is) A bíróságok működőképességé­nek alapelve a társas bíráskodás. A meghosszabbított határidő ellenére még sem sikerült megfelelő számú népi ülnököt találni erre a feladatra. Erről a problémáról dr. Glózik Annát, a Nógrád Megyei Bíróság elnöknőjét kérdeztük meg. — Ki lehet népi ülnök? — Népi ülnöknek megválasztha­tó az a büntetlen előéletű magyar állampoolgár, akinek választójoga van és betöltötte a 24. életévét. — Milyen módon lehet valakiből ülnök? — Jelenlegi jogszabályi rendel­kezés szerint választójoggal rendel­kező állampolgárok, önkormányza­ti képviselő-testületek és — párto­kon kívül — társadalmi szervezetek jelölhetnek népi ülnököket. A fiatal­korúak büntető ügyeiben eljáró pedagógus ülnököket, a bíróság székhelyén működő alapfokú és középfokú oktatási intézmények jelölik. A helyi bíróság székhelye szerint illetékes települési önkor­mányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő­testülete, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei közgyűlés választja meg. — Mennyi időre szól a megbíza­tás? — Négy évre. — A megyében hány népi ül­nökre van szükség? — 280 ülnököt kellett volna megválasztani, 231-et választottak meg, de csak 215-en tették le az esküt és kezdték meg a tevékeny­ségüket. Kritikus a helyzet a mun­kaügyi bíróságon, ahol 60 helyett csak 30, valamint a Balassagyarma­ti Városi Bíróságon, ahol 80 helyett 49 ülnök működik. — Ennek mi lehet az oka? — A munkaviszonyban állók az átlagkeresetüket kapják meg. Aki­nek viszont nincs munkabére, (háztartásbeli munkanélküli vagy nyugdíjas) a napi tiszteletdíja 125 forint. Valószínűleg ez is oka lehet annak, hogy a megválasztott ülnö­kök közül, többen nem tettek esküt. Éppen ezért július 1-jétől igyzság- ügyi rendelet ezt az összeget mini­mum 125 Ft-ban határozta meg. Tehát a bíróságoknak a saját költ­ségvetési megtakarítás terhére, joguk van magasabb díjat megálla­pítani, ami a mi esetünkben 300 Ft. — A bírói döntéseknél mekkora szerepe van a két ülnöknek? — Az eljárás alapelve jelenleg a társas bíráskodás mind polgári, mind büntetőügyben. Ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek konkrét ügyben, mint a bíró. A családjogi perekben és a büntető ügyekben élettapasztala­tukkal segítik az ítélkezést. — Működőképesek a bíróságok? — Egyelőre igen, de a Munka­ügyi Bíróság és a Balassagyarmati Városi Bíróság működése csak a pótválasztásokig biztosított. Abel a nyúlrengetegben A színhely Drégelypalánk. A tettes? Egy jóétvágyú, pontosab­ban vérengző eb. A Lédi kutya. Fene a gusztusát, mondaná bárki, aki meghallja, hogy az ebadta eb mire vetemedett. Hatvan darab nyúlnak oltotta ki élete gyertyá­ját. Nem egyedül. Ábellel, közö­sen. Ebből hat darab új-zélandi nyuszi, kettő kaliforniai, ötven­kettő pedig még szopós állat volt. De ha megnőhettek volna... A kár közel huszonötezer fo­rint. A veszteség, ahol nyulakkal egészítik ki a jövedelmet a csa­ládban, még a forintértéknél is nagyobb. Ezt tudja minden gaz­dálkodó. Az élőlény, ha nyuszi­bundában dabog is a szíve, igazán közel áll a gazdához, mire elad­ható állapotba serdül. Ezért az ügyben inkább beszél­hetünk kár helyett tragédiáról. Az ügyben vétkes lehet még az Ábel kutya is, továbbá... Nos, a rendőrség megpróbált rendet teremteni a nyúlrengeteg­ben. Bűnügyi költségük ötezer­ötszáz forintot tett ki abban a szakvizsgálatban, amely megcé­lozta a felderítést, kinek a kutyája a ludas a nyúlirtásban? A lakos­ság segítségére próbálnak lenni a helyi rendőrök, bár ebben az ügyben polgári peres eljárás hozhat csak anyagi vigaszt. És a szabálysértés után az ügy felde­rítése nem egyszerű. A vizsgálat­nak sem sikerült pontosan fény­deríteni a bűnelkövető ebre. Miért nem kötik meg a házőr­zőket, a derék (ámbár vérengző) jószágokat a gazdik? Nos, ezt tudhatjuk kérdés nélkül is: csak. A közelmúltban egy ember halá­lát okozták az elszabadult va­gyonvédők. A saját portája min­denkinek fontos. És a más nyula? Ábel, ebben a nyúlrengetegben, nem te vagy egyedül bűnös a szaggatásban. A vádlottak közt ott a helye a gazdinak is. — moldován — JAVÁBAN ARATNAK MAGYARNÁNDOR. A helybeli termelőszövetkezet százhárom hektár ősziárpa-termés betakarításával kezdte az idei nagy nyári munkát. Ezt követően a kombájnok a száztíz hektárnyi tavasziárpa-táblákon gyűjtötték tárolótartályaikba az idei termést. Azóta a búzatáblákon tevékenykednek. Háromszáznyolcvanhét hektárról takarítják be az idei termést. Ebből hetven hektár gabonát silózásra használnak majd fel. Az idei búzatermés nyolcvanöt százalékra kötöttek átvételi szerződést a gabonaforgalmi vállalattal. Képünkön: Novák Tibor és Szorgyik István a tavaszi árpában az utolsó fordulókat végzi Cserháthaláp határában. Gyengébb termés Drégelypalánk. A helybeli termelőszövetkezet az idén, a nagyüzem által kiadott és feles­ben művelt szamócaföldekről, to­vábbá a kistermelőktől harminc- három vagonra való ízes gyü­mölcsöt kívánt felvásárolni. A gyengébb termés miatt meg kel­lett elégedni huszonegy vagonra valóval. A felvásárolt gyümölcs­ből először a termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó üzemének kívánságát teljesítették, a többit pedig a szomszédos Cseh-Szlo- vákiába exportálták. Vizesblokk cseréje Herencsény. Az önkormány­zat költségvetésében szerepel a polgármesteri hivatal, a faluház és az általános iskola vizesblokk­jának teljes kicserélése. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat már elvégezték. A beépített anyagok ára és a jelképesen kifizetett minimális bér hatszázezer forin­tot képvisel. Építési támogatás Cserhátsurány. Az önkor­mányzat rendeletben szabályozta a helyi építési támogatás odaíté­lésének feltételeit. Amennyiben a lakást építeni és vásárolni szán­dékozók megfelelnek az előírá­soknak, akkor tízéves visszafize­tési kötelezettséggel, ötvenezer forint kamatmentes kölcsönhöz juthatnak. Eddig hatan részesül­tek ebben a kedvezményben. Országos találkozó Nógrádmarcal. A két éve működő, huszonöt főt számláló gyermek- és ifjúsági tánccsoport, augusztus 24-én, a községben országos népitánccsoport-talál- kozót kíván rendezni. Az érde­kesnek ígérkező esemény meg­szervezését és lebonyolítását Kollámé Tóth Zsuzsanna, a művelődési ház vezetője és Kertész Antal a klubkönyvtár vezetője vállalta magára. Tehéntartók Hugyag. A községben tizenket­tő tehéntartó magángazda él, akik naponta hétszázhúsz liter tejet adnak át a tejbegyűjtőnek, amit tovább feldolgozásra a pásztói tej­üzembe szállítanak. A helyi lakosok naponta „megelégszenek” három­száz liter tej elfogyasztásával. Van bőven homok Orhalom. Az Állami Földtani Kutató Intézet vizsgálata szerint a helybeli termelőszövetkezet homokbányájában tíz évre ele­gendő sóder kibányászására van lehetőség. Az innen kikerülő építési anyagot főleg adalékként hasznosítják. Minősége azonos a ludányhalásziéval. Az építkezé­sek, beruházások minimálisra történő zsugorodása miatt az igények a korábbi évi tízezer köbméterről az idén ötezer köb­méterre estek vissza. Balassagyarmat és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom