Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-20 / 169. szám

1991. JULIUS 20., SZOMBAT

♦

MAGAZIN

umzzy 9

CSALÁD, OTTHON, SZABADIDŐ

A farmer örök

Receptötletek

Főszerepben a zöldség

A különböző töltött, rakott, palacsintatésztában sütött vagy rántott zöldségek önálló ételként is főszerephez juthatnak.

Hagyományosan a paradicsomot, a paprikát, a tököt, a karalábét, a padlizsánt esetleg a krumplit szokták tölteni a háziasszonyok. Pedig nagyon finom a zellerzölddel, fokhagymával ízesített juhtúróval töltött kellevél. (A kelkáposztát előzőleg sós vízben megfőzzük, a tölteléket beletekerjük, és kevés vajat alátéve tűzálló edényben megsütjük.)

Különlegesen pikáns a gombával töltött vöröshagyma. A kevés olajon megpirított gombát zsemlemorzsával, egy tojássárgájával összekeverjük, sózzuk, borsoz- zuk. Ezt a masszát töltjük a kivájt közepű vöröshagymákba. Az egészet kivajazott sütőbe megsütjük. Tejfellel tálaljuk.

Rakott ételek közül a rakott krumpli a legnépszerűbb, közismert a rakott zöldbab, a rakott kel, a rakott karfiol. A rakott kelbimbó úgy készül, hogy miután sós vízben külön-kiilön megfőztük a kelbimbót, a sárgarépát, a zellergumót, a kukoricát, a zöldborsót, ezeket kivajazott edényben rétegekben egymásra rakjuk. Minden réteget megszórunk petrezselyemzölddel, kevés sóval, borssal, tejföllel. A tetejére őrölt köményt hintünk, és bőségesen megszórjuk reszelt sajttal. Forró sütőben 15—20 perc alatt elkészül.

Variálhatjuk a legkülönbözőbb zöldségeket lerakva kemény tojással, túróval, juhtóróval, rizs- zsel, darált hússal, ízlés szerint.

Úgy látszik, a farmer mindent kibír. Nemcsak a strapát, a koptatást, a mindennapi viseletét. De kibírja, sőt sikeresen túléli a divat minden változását.

Mióta Amerikában kitalálták a paraszti munkához alkalmas strapabíró vászonanyagot, azóta tart diadalútja. Megkedvelték maguk a farmerek, aztán az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején felfedezték a divattervezők is. Előbb „hagyományos” nadrágot, kertésznadrágot, dzsekit terveztek belőle. Aztán egyre többféle fazonban jelent meg az indigókék anyag.

Ruha, szoknya, sort, halásznadrág, blúz, ing, mellény, zakó, kabát — a legnépszerűbb variánsok. De láttunk már vállkendőt, cipőt, csizmát, meg estélyi ruhát is farmerből.

Eleinte csak zsebek, pántok, tűzések, szegőzések voltak a díszei meg praktikus tartozékai a farmeröltözetnek. Idővel aztán megjelentek a szegecsek, csatok, fémgombok, kapcsok is elképesztő mennyiségben. Még később hímzéssel, színes szálakkal, gyöngyökkel, flitterekkel is kivárnák a kabátok elejét, hátulját. Nemkevésbé divatos az ülepén, térdén foltozott, rojtozott, mesterségesen lyukasztott farmer- nadrág. Meg az egykor hosszú szárú nadrágból szabálytalanul vágott, tépett forrónadrág.

Időközben megjelentek a színek is. Viseltünk fehér, drapp, zöld, fekete meg vörös farmert is. Ám újra és újra visszatértünk, visszatérünk a klasszikus kékhez. Amit eleve márványosra festenek vagy hosszas koptatással változtatnak halovány színűre.

Nekünk itt Kelet-Európábán évtizedekig csak a farmer iránti vágyakozás jutott. Olyannyira,

Szexis testre feszülő, rövid és hosszú szárú nadrágok

hogy már-már státusszimbólummá vált egy márkás farmer- nadrág. S a bécsi, párizsi, római turistautak célja is ez lett.

Amikor aztán nálunk is megjelentek a jobbnál jobb, meg a kevésbé jó márkák, akkor sem csökkent népszerűségük. Aligha van olyan honfitársunk, akinek ne

Zene és élet

lenne egy-két ruhadarabja farmerből. Mert most már van farmer télikabát és napozó, gyerek- rugdalódzó, meg szolid és szexi nadrág. Viseljük munkában és szórakozáshoz, üdüléshez, utazáshoz, diszkóban és operában. Hordja öreg, fiatal, nő és férfi, kamasz és csecsemő. Annál is inkább, mert még a neves divatszalonok sem zárkóznak el a far- mermodellektől. S rendszeresen bemutatnak fantáziadús, rafinált farmer-összeállításokat az év minden szakában.

Aki a virágot szereti

A szobabelsőhöz kiválasztott növények

Cserepes növényeket és virágokat már nagyon régen használnak az emberek szobák, lakások díszítésére. Az angol gyarmati hódításokkal egyre több érdekes trópusi növény került Európába. A gyarmati hatalmasságok először kedvtelésből és egy kis magamutogatásból is költséges üvegházakban, hatalmas trópusi gyűjteményeket halmoztak fel. Csak a XX. század elejétől vált lehetővé, hogy a növények ilyen széles skálája mindenki számára elérhetővé váljék.

Keveseknek adatik meg viszont, hogy egyszerre választhassák mindazon anyagokat, bútorokat, dekorációs tárgyakat és növényeket, amelyek a szobabelsőt egyedivé tehetik. Az ötletek gyakori korlátáitól eltekintve érdemes megvizsgálni, hogy miként lehet egy adott stílust növényekkel is kiemelni, ugyanis a zöldek rengeteg stílusban megjelennek, gyakran mint különféle dekoratív motívumok alkalmazásának ösztönzői. A következőkben néhány népszerűbb belső díszítési stílust mutatunk be.

Vidéki

(countrystílus)

Megpróbál kertet varázsolni a szobába. A virágminta mindenhol megtalálható. A tapétától kezdve a párnákon keresztül az edényekig. Friss virágokkal még üdítőbbé tehető a lakás. A vidéki stílusban a formánál is fontosabb a szín. A faragott bútorok, a „házias” minták, természetes szövetek aránya, a meleg színek használata nagyon fontos.

Keleti

(orientális stílus)

A távol-keleti díszítőművészet inspirálta. A keleti stílus kulcseleme, hogy Csupán néhány egyszerű formára és közömbös színre összpontosít és inkább élénk színű kontrasztos színekkel súlypontozza az összhatást. Véleményem szerint ez a stílus egy életforma kialakítását is megkívánja.

Népies stílus

A tradicionális kultúrák sajátos megjelenési formáit tükrözi hagyományos módszerekkel, hagyományos anyagokból készített tárgyakra épül, amelyeket élénk szabályos vagy elvont formák jellemeznek.

Art déco

Jellemzője az erősen geometrikus, hangsúlyos forma, a színek és tükröző felületek jellemzik. Ahhoz, hogy ezeket a határozott vonalakat megbontsuk, erős kontúrú növényekre van szükség.

Formatervezett

stílus

Ez a stílus a haszonelvű formákra, ipari anyagokra épül. A díszítés minimális, az összhatás kemény, steril. Csak vizuálisan hangsúlyos növények illetve élénk színezetű virágok alkalmasak az ilyen lakások berendezésére.

Matuz Gábor

okleveles kertészmérnök

(kádár)

A pszichológus válaszol

/

Életkor és memória

IMERSON AMERIKJ KÖLTŐ ÉS FILOZÓ; FUS GONDOLATA A SZÁMOZOTT soroi BAN OL \ 4 VASHATÓ \ I

2\

1 TETŐT FED

V

SZÉT

SZÉLEDÖ

V

DÍSZÍTI

JORDÁN

KIKÖTŐ

VÁROS

MONDAT

ELEME

r

ERDEI

ÁLLAT

V

VIZET

TISZTÍT

v~

PERBEN DÖNT A BÍRÓ

SZÜLŐ.

BECÉZVE

USA

SZABVÁN

GÖRÖG

BETŰ

FUTNI

HAGY

►v

V

V

V

V

V

#

XE

HIDEG

ÉTEL

JELZŐJE

LEHET

>V

érc

PATAK

DITROM

NEDVE

>

# '

L_

FONTOS TÉTEL NŐI NÉV

>

V

DLASZ «01 NÉV

NŐI NÉV BECÉZVE DÖRE

>

V

3

ISKOLAI

FÜZET

>

LEGÉNY

»ZERZÓ

>

SZOVJET

AUTÖJEL

L_

IGE

KÉPZŐ

V

ALPESI

LEGELŐ

>

V

ACÉL.

ANGOLUL

KŐTöm p

RÉSZEI

>V

KÓBÓ;

iro

V

FINN

VAROS

>

V

SZERB

ANTAL

>

KÖLTŐI

MŰFAJ

>

PINClPIUM

SZELÉN

p*

OLASZ

FFINÉV

>v

SZERSZÁM

GÉPGYÁR

SZÁMNÉV

'ELVIDÍT ÁS

NŐI NÉV NÉMÁN

BÍZÓ'

>

ÉSZAK

AFRIKAI

HEGYSÉG

>

V

HEVESI

LAKOS

IN

HUNGAR

>v

F>

ZÖLDES

SZÍN

FÉMPÉNZ

LÁPJA

>

LÁM

>

V

EKBERG; SZÍN NŐ

Állóvíz

TONNA

J

...

S

ZÍNES FÉM. NVL VÉL

UTOLSÓ

PÉLDÁNY

ALKOTÁS

>

V

NÉVELŐ

>

SZÁNDÉK

~~v~

"7”-V“

HAJÓSOK

VÖDRE

HELVRAG

MEGSZÜf

TÉTÉ

CSEH

FESTŐ

f>

V

MÜV TÖR TÉNÉSZ A LÁBAIHOZ

j>V

V

FOLÉJE

HÚZ

>

ODAHA

JiTJA

MILLI

MÉTER

>

SZIGNÁL

EZÜST

f>

I

V

ÉTTERMI

LISTA

AMPER

>

A BRAZIL CEARÁ SZÉK HELYE

S

■>

AZ USA ÚRHIVA- TALA

>

V

GALLIUM

>

Beküldési határidő: július 26.

Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: „A nyelv hangszer, amit sokan forgatnak, de kevesen játszanak rajta.”

Könyvjutalmat nyertek:

Szabó Istvánná Dejtár, Szabadság út 25., Petrovics Ferenc Salgótarján, Pécskő út 11., Jamb- rich Sándor Palotás, Fazekas M. út 4.

Helybeli nyertesünk szerkesztőségünkben veheti át nyereményét, a vidékieknek postán juttatjuk azt el.

Az idős kor és az emlékezetműködés összefüggéseiről mindenkinek a feledékenység és a Cavinton tabletta jut az eszébe. Nagy általánosságban van is benne valami. Az emlékezetműködés valóban összefügg az életkorral. A fiatalok agya jóval könnyebben befogadja az új ismereteket. Mégsem kell idősnek lenni ahhoz, hogy az emlékezőképességben zökkenők keletkezzenek. Negyven év körül már majd mindnyájunkkal előfordul az, hogy nem jön a szánkra ismerősünk neve (pedig a nyelvünk hegyén van már); elfelejtjük, miért is léptünk be a kamrába; ötször elismételjük a telefonszámot, mégsem tudjuk megjegyezni; elmulasztjuk feladni a fontos levelet, és így tovább.

Minél jobban korosodunk, öregszünk, annál inkább így van ez. Az agy működése bizonyos fokig lelassul, merevebbé válik a szervezet általános öregedésével. Pedig agysejt marad még elég! Ez tehát fiziológiás (élettani), természetes változás. Ugyanakkor ebben igen nagy egyéni különbségek vannak, mindenki ismer feledékeny fiatalt, és jó memóriá- jú idős embert, akinek olyan az emlékezete, mint egy lexikon.

Bizonyos betegségek gyengítik az emlékezetműködést. Ilyen

például az agyi erek szűkülete, meszesedése, és ilyen az agysorvadás is. Ezek a betegségek fiataloknál csak elvétve fordulnak elő, idősebb korban viszont ugrásszerűen megszaporodnak. A túlzott alkohol- és nyugtatófogyasztásnak is az emlékezőképesség gyengülése lesz a következménye, ez a kóros hatás is az évek során összeadódva, idősebb korban éri el tetőfokát.

Az emlékanyag tulajdonképpen nem, vagy csak igen ritkán „vész el” az agyból, csak a felidézés nehéz. Idős embereknél, különösen ha az említett betegségek károsították az agyállomány jelentős részét, megfigyelhető az a furcsa ellentmondás, hogy a régi dolgokra sokkal elevenebben emlékeznek, mint a közelmúlt eseményeire. Például igen elevenen emlékeznek gyermekkoruk játékaira, pontosan felsorolják kisiskolás tanáraikat és osztálytársaikat, felelevenítik katonakoruk számtalan eseményét. Ugyanakkor, ha megkérdezzük, mi volt tegnap az ebéd, vagy mit mondott ma reggel a rádió, arra már nem tudnak biztos feleletet adni.

Ha az emlékezetzavar szembetűnő vagy nagy fokú, ez valóban lehet betegség jele, és tanácsos orvoshoz fordulni miatta. De ha

kisebb fokú, legjobb napirendre térni fölötte. Fogadjuk el, mint a korosodásnak egyik, nem kimondottan szívderítő jelét, a testi erő gyengülésével meg a gyakoribbá váló láb- és hátfájással együtt.

Az emlékezetet nemcsak a lassúbb és merevebb agyműködés, hanem pszichés hatások (stressz, fáradtság, idegesség, félelem, gátlásosság, felindulás stb.) is rontják. Ha tehát egy idősödő ember elkezd attól szo- rongani, hogy majd romlik a memóriája, ha aggodalmaskodva folyton azt figyeli magán, hogy milyen gyorsan jut eszébe egy- egy adat, ha kétségbeesik azon, ha valami hiányosságot tapasztalt — akkor biztos, hogy romlani fog a teljesítménye, és az sem jut eszébe, amit pedig tudna. Ellenben ha jókedvű, nyugodt és felszabadult, az emlékek és adatok is könnyebben gördülnek ki az agyából.

Próbáljuk meg ezért szorongás nélkül elfogadni a természetes változásokat. A notesz, melybe feljegyezhetjük tennivalóinkat és tudnivalóinkat, nem szégyen, de hasznos találmány. Elöljáróban jegyezzük bele tanulságul azt a régi igazságot, hogy a jó emlékezőképességnél fontosabb szellemi erény az idős kor érett bölcsessége.

Dr. Ignácz Piroska