Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-19 / 168. szám

1991. JÚLIUS 19., PÉNTEK unrnzn 5 c BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE ) Maszek vegyesbolt HUGYAG. Ferenc Sándorné saját háza egyik szobájának átala­kításával nyitotta meg nemrég új vegyesboltját a Felszabadulás utcában. Hogy jól döntött, valós igényekre épített, mutatja az eddigi forgalom is. Az alig több mint egy hónapos múltra vissza­tekintő üzletben a napi bevétel 5—10 ezer forint között változik. A képen is látható árukínálat a legalapvetőbb napi cikkeket foglalja magába. A bolt kialakítását hitel nélkül oldotta meg. Fotó: Rigó Emlékmű épül Patak. Az önkormányzat dön­tése alapján a kultúrház előtt nyeri el végleges formáját az 1. és II. világháború halottainak tiszte­letére állított emlékmű. Az alapo­zási munkálatokat társadalmi munkában végezték el. Ugyan­csak társadalmi munkában Tálasi Lajos örökíti meg a márványla­pon az áldozatok neveit. Az emlékmű avatására szeptember elsején kerül sor. Közkutak helyett Érsekvadkert. Az önkormá­nyzat februári döntése alapján a községben található 44 közkűtból 38-at megszüntettek, mivel a megemelkedett vízdíjat nem tudta finanszírozni az önkor­mányzat. E helyett pénzbeli tá­mogatást nyújtott az önhibáján kívül víz nélkül maradt csalá­doknak, hogy bevezethessék az' ivóvizet. Ennek összege 200 000 forint. Ez még mindig kevesebb, mint a vízművállalatnak fizeten­dő vízdíj. A beruházásra fordított pénz még az idén megtérül. Ha én nem tudok felmászni a póznára... A potenciális vásárlóerő hiányzik Több más megyei vállalattal együtt az Ipoly Bútorgyár is szerepel az Állami Vagyonügy­nökség által összeállított, há­romszázötven vállalatot magába foglaló önprivatizálók listáján. Csupán érdekesség: az AVU a folyamat mikéntjébe nem szól bele, csupán azt kívánja, hogy a mostani állami tulajdon helyett más forma jöjjön létre. Segítség­képpen megküldték az önprivati­zációt elősegítő tanácsadó cégek listáját, amelyből egy-egy cég választja ki a számukra megfele­lőt. Bárkit is kémek fel erre a munkára, jelentős összeget kell fizetniük. Tulajdonképpen egy kísérletről van szó, amely 1992. március végén zárul. — Különös tekintettel arra, hogy annak idején a megyében önök voltak, akik az átalakulási törvény alapján elindították a váltási folyamatot—előbb leány- vállalatot, majd kft.-t hoztak létre — most milyennek ítéli meg a kínálkozó lehetőséget? — kérde­zem Csízek Ferenc igazgatót. — A három évvel ezelőtti állapotot nem lehet összehasonlí­tani a maival. Akkor egészen más volt a gazdaság állapota. Jobb volt, mint ma, nagyobb mozgás­térrel és sokrétűbb lehetőségek­kel. Megítélésem szerint sem külföldön, sem pedig idehaza potenciális vásárlóerő nincs. Mai mozgásterünket inkább pótcse­lekvésnek tekintem... — Mit hiányol? — Azt a gazdasági környeze­tet, törvényeket, amelyek a gaz­daságijogi és vállalkozói bizton­ságot jelentik. Sajnos, ez a három egymásra épülő követelmény nagyon nehezen jön össze. Pedig a sokat hangoztatott tulajdonosi szemlélet kialakulásához, majd meggyökereztetéséhez feltétle­nül szükségesek. — Ha netán véletlenül bejönne mindaz, amit hiányol, ami gátolja a folyamatot, akkor elégedett lenne? — Tisztázatlan a munkaválla­lói részvényvásárlás. Szerintem harminc-negyven százalékos arányt kellene biztosítani ked­vezményesen, hároméves vissza­fizetési kötelezettséggel a dolgo­zóknak. Az esedékes összeget az évenként elért osztalékból fizet­nénk be. Egyelőre ilyen lehetőség nincs, de nem is látok ilyen arányú törekvést sem. Hiányzik az ezzel kapcsolatos törvény is. — Tudomásom szerint néhány kormánytag magasnak találják az ön által említett dolgozói részvé­nyek arányát. Szerintük elég tíz­tizenöt százalék. Az ennél maga­sabb dolgozói tulajdonlás zavar­ná az elérhető legjobb eredményt, mivel a tulajdonosi egyetértések megszerzése lelassítaná a gyors üzletkötésből fakadó előnyöket. — Ezzel kapcsolatban két alapvető vélemény van. Az egyik szerint a részvénytulajdonos munkás, csak munkát vállaljon a tőkésnél, ugyanúgy, mint Nyuga­ton. A másik elképzelés szerint az önprivatizációs háttérrel létreho­zott tulajdonosi rendszeren, alap­vetően jó irányba fordul a dolgo­zók tulajdonosi habitusa. Szerin­tem egyik sem jelent egyedüli és üdvözítő megoldást. Minden­esetre olyan i politikai állásfogla­lásra volna szükség, amely egyér- telrhűen. kiszámíthatóan. ' vi szonylagos biztonságot teremt a vállalkozó tulajdonosoknak, a dolgozóknak. — Tehát ön a hivatalos állás­pontokkal szemben jelenleg nem tartja reálisnak azt a felfogást, miszerint a külföldi tőke a jelen­leginél gyorsabb ütemben kér szerepet magának az ország gazdaságából. — Ebben csak reménykedhe­tünk. Félő, hogy eközben lekös­sük a rendelkezésünkre álló megoldást. — Vannak, akik arra esküsz- n nek, hogy csak a privatizáció révén kerülheti el az ország a gazdasági összeomlást, még mások a több lábon állás mellett voksolnak. — Ha én mint vállalati igazga­tó nem tudok felmászni a pózná­ra, akkor nem biztos, hogy ugyanerre képes vagyok mint ön­privatizált új gazdasági alakulat: mondjuk részvénytársaság. A privatizáció nem csodaszer, csu­pán a jó vállalkozás, az egészsé­ges tulajdonváltás egyik fontos eszköze, ami kétségtelen jelentős lépést mutat a gazdaság átalakí­tása, új vágányra történő állításá­ra. — Gondolom, az előbbiek csupán a feladat nagyságát és azokat a buktatókat kívánta érzé­keltetni, amelyekkel a végrehaj­tásban számolni és sikerrel megbirkózni kell. — Egyelőre a szükséges és előzetes információkat gyűjtjük össze. Ennek birtokában döntjük el, kit tartunk legalkalmasabbnak az önprivatizáció legelőnyösebb megvalósítására a tanácsadók kö­zül. VenesZ Károly Ilyen betakarítás még nem volt Bér helyett búza Inkább aggasztó, de úgy is mondhatjuk, hogy kétségbeejtő vélemények látnak napvilágot az idei gabonabetakarítással kap­csolatban. A legfrissebb híradá­sok szerint a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei rájöttek arra, hogy nem lehet úgy levezet­ni az idei gabonafelvásárlást, ahogy eredetileg elképzelték, azaz minden tekintetben érvénye­süljön a piacgazdaság követel­ményrendszere, az ehhez tapadó feltételek nélkül. Mostani ösz- szeállításunkban néhány nagy­üzemben szerzett információkkal kívánjuk érzékeltetni a valós, több tekintetben kilátástalan helyzetet. * — Előreláthatólag e hét végén a búza betakarításával kezdjük az aratást. Kétezer hektár betakarí­tása vár a kollektívára. Ebből nyolcszáz hektár a búza, ugyan­csak nyolcszáz a rozs és kilenc­ven hektár az árpa — mondja Rados János, az őrhalmi terme­lőszövetkezet elnöke. — Köl- csöngépekre nem számíthatunk, ezért a saját tíz kombájnunkkal kell megoldanunk a feladatokat. A szállításhoz viszont segítséget kérünk a szomszédos szlovák ipolyvarbói és kovácsi termelő- szövetkezetektől, amit mi, bálá­zóink átadásával viszonozunk majd. Egyébként a jó közepesnek ígérkező termés nyolcvan száza­lékát a megyei gabonaforgalmi­nak adjuk át. Mivel az idén három részletben, és év végéig jutunk gabonánk ellenértékéhez, ez nemcsak tartósítja, hanem növeli az egyébként is kritikus, feszült pénzügyi helyzetünket. A bérfi­zetés és az üzemeltetés biztonsá­ga céljából mindenféle beszerzést leállítottunk. Ezenkívül még úgy kívánunk magunkon segíteni, hogy megmaradó gabonánkat, majorjainkban, mázsánként hat- száz-hatszázötven forintért érté­kesítjük. De azzal is számolunk, hogy bér helyett gabonával kell majd fizetnünk. — Nálunk nem meghatározó a gabonatermelés — fogad Kalmár Pál, a drégelypalánki termelőszö­vetkezet főagronómusa. — Az ezerhatszáz hektárnyi területünk­ből, csak a legjobb földeken termelünk gabonát, azt is egyre kevesebbet, mert nem éri meg. Míg korábban öt-hatszáz hektárt képviselt a búza, addig az idén, csak kétszáz hektár termését kell betakarítanunk. Rozsból — hat­száz hektár — azért növeltük a területet, mert olcsóbb az előál­lítási költség. Míg korábban hektáronként négy és fél tonnát takarítottunk be, addig az idén jó lesz, ha elérjük a három, három és fél tonnát. E jelentős termés- csökkenéshez a harminc-negyven százalékkal kevesebb műtrágya­felhasználás párosul. Búzából a megyei gabonaforgalminak két­száz tonnát adunk át, a tavalyinál jóval olcsóbb áron. Ami marad, ázt háztájiként a tagok hasznosít­ják. Az évi rozstermésből nyolc- van-kilencven vagonravalót az állattenyésztés hasznosít majd a jövő évi újig. A pénteki gépszemle után hétfőn, a száznegyvennyolc hek­tárnyi repcetáblában kezdik meg az idei termésbetakarítást kom- bánjaink, majd szerdán a búzával folytatják — közli Sajgó Ferenc, az érsekvadkerti termelőszövet­kezet elnöke —. Egyébként a növénytermesztési ágazatból az idén negyvenmilliós bevétellel számolunk. E mögött kilencszáz- ötvennégy hektár búza, kettő- százharmincnégy rozs, hetven hektár kétszeres — búza, árpa — hetvenhárom hektár tricitale, hetvennégy hektár csillagfürt és százharmincegy hektár mustár termésének értéke húzódik meg. A megyei gabonaforgalmival tizennégy-tizenöt millió búza átadására kötöttünk szerződést. A korábbi évek gyakorlatával szemben nem azonnal, hanem az év végéig három részletben ju­tunk pénzünkhöz. Emiatt képte­lenek vagyunk esedékes hitelein­ket törleszteni. Úgy néz ki, hogy aratás közepére pénzügyileg működésképtelenné válunk. Kényszermegoldásként a nagyü­zem tagjainak korlátlan mennyi­ségben, mázsánként, ötszázhet­ven forintért adjuk el az idei gabonánkat. A kívülállók hatszáz forintért vehetik át mázsáját. v. k. Megérett a meggy A Farmer Fruct Gyümölcs­termesztő Kft. magvarnándori gyümölcsösében félidejéhez érkezett a meggy szedése. A nyári csemegét nyugat-európai országokba exportálják. Ké­pünkön Felhős Mihály cserhát­halápi lakos és családja szüre­teli a meggyet. — RT — Gálaest Balassagyarmat. Ötödik alka­lommal kerül sor Balassagyar­maton az idei zenei tábor hallga­tóinak gálakoncertjére. Az ese­mény színhelye a zeneiskola, ideje július 30-a. A belépés díj­talan. Béremelés Magyarnándor. A féléves eredmények birtokában, felhasz­nálva a létszámcsökkentésből adódó pénzügyi lehetőségeket a Galgamenti Afész igazgatósága megvizsgálja, hogy van-e lehető­ség az ez évre tervezett húszszá­zalékos béremelés megvalósítá­sára. Amennyiben a mutatók kedvezően alakulnak, akkor est- leg visszamenőleg is sor kerülhet a tervezett béremelés megvalósí­tására. Nyári felújítás Hugvag. Hozzákezdtek a köz- intézmények elsősorban az óvoda nyári felújításához. Az itteni munkálatok előreláthatólag két hétig tartanak és huszonhárorh- ezer forintjába kerül az önkor­mányzatnak. Ezt követően kerül sor az idősek klubjának rendbe­tételére. Emiatt egy hétig zárva lesz a létesítmény. Nem kell visszafizetni Orhalom. A július 8-án tartott képviselő-testületi ülésen elfo­gadták a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatási feltételeiről szóló rendeletet. Vissza nem térítendő támogatás címén 50— 100 ezer forintnyi összeget utal­tak egy-egy lakásépítő, illetve - vásárló fiatal házaspár részére. Játszótér épül Drégelypalánk. Az óvodával szemközt lévő 300—400 m2 alapterületű szabad földre játszó­tér építését tervezik. A Kossuth utcában lévő térségre fából terve­zik a játékokat, és annak megva­lósítását és fölállítását társadalmi munkában tervezik. Segítség a tüdőgondozónak NÓGRÁDGÁRDONY. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mercedes autóbuszt ajándékozott a Nógrád Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetének. Az új orvosi műszerekkel felszerelt busz értékét 12 millió forintra becsülik. így ma már nem kell egy röntgenfelvétel elkészítése miatt Budapestre utazni. Balassagyarmat és környéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom