Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

1991. JÚLIUS 17., SZERDA tnn-nnu 5 c RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKÉ y Aratás előtt Rétságon A búza belföldre, a mustár Nyugatra Hat hónap a láthatatlan homokórán • • Önkormányzat félidőben Csatasorban a kombájnok. — A térségben élő emberek szlogenje: itt az idő, aratni kell! Ezt szeretem, és elfogadom —•, persze, ha a gabona is elég érett már —, foglalta össze ars poeti­cáját Pongrácz József, a Rétsági Barátság Mgtsz elnöke. Az ara­tásról, annak előkészületeiről a gépszemléről, a várható termés- kilátásokról beszélgettünk a szö­vetkezet elnökével. A Barátság Mgtsz 2500 hektár­nyi területen gazdálkodik. Ebből 1600 hektár a szántó. Idén csök­kentették 100 hektárral a búza ve­tésterületét, de így is 430 hektár­nyi területen aratnak majd, ha annak eljön az ideje. Ebben az évben is, csak úgy, mint mindig, régre visszamenő­leg még június végén megtartot­ták a hagyományos gépszemlét, a kombájnok, szárítók nagy csata előtti seregszemléjét. Az anyag­alkatrészellátással az idén nem volt probléma, a gondot inkább az árak egetverő emelkedése jelen­tette: 8—10-szeresére emelked­tek a mezőgazdasági gépek alkat­részeinek árai! Négy német kombájn és szállítóparkja várja startra készen az aratás kezdetét. A rétságiak évek óta tartó kölcsönös munkakapcsolatban állnak a Szolnok mellett lévő Héki Állami Gazdasággal. Ahogy ott beérik a termés, a rétságiak kombájnra ülnek, és legurulnak Hékre. Besegítenek az ottani kollégáknak. Ahogy Rétsá­gon aranysárga lesz a gabona, a hékiek döcögnek föl hazánk északi csücskébe, 4—5 kombájn­nal, és itt aratják a kenyérnekva- lót. A rétságiak tagjai a sörárpatár- sulásnak, és eddig annak me­nedzselése mellett még nem voltak értékesítési gondjaik. Termékük zömében külföldre jutott. Idén ugyan még konkrét értékesítési, szállítási szerződést nem kötöttek, — a cikk megírá­sának idejéig — de nem fő a fejük, hogy itt marad a sömekva- ló. Ugyanígy nincs gondjuk a mustármag-értékesítéssel sem. Ezt a terméküket egy közvetítő cégen keresztül juttatják az oszt­rák, a német, illetve a francia szakácsok, háziasszonyok keze ügyébe, hogy az hamisíthatatlan nógrádi ízeket varázsoljon sült­jeikre. Pongrácz József a tények, a számok embere, ugyanakkor az agrárgazdálkodás szerelmese, elkötelezettje. Amikor számsze­rű adatokat mond, akkor is a földet, a munkást, a munkát érezni ki Száváiból. Ebben az évben öt tonnát vár hektáronként búzából, négy és felet tavaszi árpából, 1,3—1,5 tonnát mustár­ból. Rétságon felkészültek. Már csak jó idő, napsütés, egészséges dolgozók, továbbra is jó gépek és pótalkatrész kellenek, és elmond­hatják: bort, búzát, békességet.-solymos­A nyomós kút friss vizét kimosott ruhákra csorgatja a lavórban egy háziasszony. Gép­kocsifolyam torlódik a rétsági főúton, útépítés, útszűkület miatt. A legkülönbözőbb típusú jármű­vek, a legkülönbözőbb vérmér­sékletű gépkocsivezetőkkel, kénytelen, kelletlen főnek a for­róságban. Tombol a kánikula. A meleg miatt az élet tempója alig lassul valamelyest. A há­ziasszonyok most is hírül adják egymásnak a napi érdekessége­ket: — Siess a boltba, láttam, milyen sokféle gyümölcslekvárt hoztak! Van még csipkeíz is! A madarak is megállás nélkül csivitelnek. Érthetetlen, miért nem bágyadtabbak ebben a forró­ságban? Az élet a helyi önkormányzat épületében sem csordogál lassab­ban, az ügyfélforgalomból ítélve. Kapecska Ferencné jegyzőt ép­pen azért kerestük meg, mert július lévén, egy láthatatlan ho­mokórán már lepergett az év első fele. Ez mindenképpen számve­tésre készteti a városi önkor­mányzatot is. — Az idén milyen célkitűzések­kel láttak munkához? — A feladatkörük lényegében nem változott: ránk hárult to­vábbra is az intézmények működ­tetésének gondja például, és ezt elfogadható szinten próbáltuk tartani. Azért fogalmazok így, mert a korábbi színvonálat'Saj- nos, aligha tudjuk az év végéig tartani. Gazdálkodásunkban a legnagyobb terhet a gázmunkák kivitelezéséhez felvett hitel ka­matainak a visszafizetése jelenti. — Az anyagi erőforrásaik hogyan oszlanak meg? — Az intézmények működésé­hez, a kommunális feladatok ellátásához 80 millió 818 ezer forint állt az idén rendelkezé­sünkre. Fejlesztési célokra továb­bi 49 millió 238 ezer forintot for­díthatunk. Ebből az összegből mintegy 44 milliót emészt fel az 1991-re esedékes gázzal össze­függő hitel, s kamatának törlesz­tése. A fennmaradó pénzből a vízérdekeltségi hozzájárulást fizetjük, és a villanyhálózat fej­lesztésére fordítunk meghatáro­zott összeget. Az utóbbi hiányá­ban telekeladásaink megnehe­zednének. Az idén sikerült rendezni, a tavalyról áthúzódó, a bánki öltö­zőépítési számlánkat, ennek összege 1 millió 310 ezer forint volt. — A júliusban kiadott önkor­mányzati krónikában jelezték: a tartósan alacsony kihasználtság miatt az öregek otthonának működését 1991. augusztus else­jével megszüntetik. Mekkora összeget emésztett fel éves szinten a fenntartása, és az ebből szár­mazó megtakarítást milyen cé­lokra fordítják a jövőben? — Mindössze 900 ezer forint­ról van szó, amelynek többféle helye is lehet, de nem elsősorban takarékossági célok indokolják az otthon megszüntetését. A szolgáltatásaikat általában 16— 17 ember vette igénybe, és főkép­pen az ebédet hordták innen az idős emberek. Erre a jövőben is lehetőség nyílik majd: tervbe vettük á házi szociális gondozás és a szociális étkezés kiszélesíté­sét. Az öno vezetője a jövőben szociális gondozónői munkát lát el, másik dolgozójuk élelmezési vezető lett. — Milyen gondokat vethet fel a jövőben, hogy jelenleg, de előreláthatólag még 1995-ig, a gázzal kapcsolatos hiteltörleszté­sek nyelik el az önkormányzat fejlesztési célokra fordítható pénzét. Milyen gondokat vet fel ez a jövőben? — Reméljük, a lakosság megértette, hogy a gázbevezetést magas összegű, változó kamato­zású hitelből, nem tudtuk megol­dani. Az induláskor még 13,5 százalékos kamatot fizettünk, ma 23,5 százaléknál tartunk. Nem is sejtjük, hogy 1993—1994-ig, amikor sor kerül majd az utolsó kamat törlesztésére, mennyire nő a százalék? Természetes, hogy minden más fejlesztést annak a célnak kell alárendelnünk. Ez azt jelenti, hogy elmaradnak az épület-, és egyéb karbantartások. Változásokra csak minimális lehetőség van. Ennek során a tolmácsi iskola vegyes tüzelésű központi fűtését gázfűtésűre állít­ják át. Erre az önkormányzat egymillió 250 ezer forintot bizto­sított. Sajnos, tisztában vagyunk azzal, hogy ha ma nem végezzük el időben a jelenleginek megfele­lő árak, feltételek mellett a kar­bantartási, felújítási feladatain­kat, egy-két éven belül rosszab­bodik a helyzet. Romlik az épü­letek állaga, és megdrágul a fel­újítás. Ma viszont, még tűzoltó munkára sem telik. Ezért törek­szünk a lakosság folyamatos tá­jékoztatására, hogy világosan lássák a gondjainkat. Talán az őszinte szó segít, hiszen a családi háztartásokban is szűkebbre kell venni a nadrágszíjat, ha egy komolyabb beruházás miatt erre szükség van. A nagyobb célok megvalósítása magánerőknél is többéves összpontosítást, több­éves takarékoskodást jelent. Moldován Ibolya Rétság és környéke Oliver a víz fölött Bánk. Lionel Bart—G. Dénes György kétrészes musiceljét, az Olivért láthatják azok, akik Bánkra autóznak, buszoznak, vo­natoznak, július 19-én, pénteken. Az előadás — parádés szereposz­tással — este kilenckor kezdődik a víziszínpadon. A főszerepet Szabó Sándor, illetve Kriskó Ádám játssza, a darabot pedig Ménesi Gabriella koreográfiája igénybevételével Hollai Kálmán rendezi. A szereplők a kecskemé­ti Katona József Színház művé­szei. Nyári szemétszállítás Felsőpetény. A nyári hónapok ideje alatt módosul a szemétszál­lítás időpontja Felsőpetényben. Június l-jétől szeptember 30-ig kéthetente szállítják a kommuná­lis szemetet, a keddi napokon. Testületi ülés Rétság. Három fő napirendi pontot tárgyalt legutóbbi ülésén Rétság Város Önkormányzat képviselő-testülete, Bánszky György polgármester vezetésé­vel. Elsőként Kapecska Ferencné jegyző szólt a lakáscélú kölcsö­nök kamatának támogatásáról, majd dr. Zombori Erzsébet főmunkatárs ismertette az új állattartási rendeletet. Harmadik napirendi pontként a lakásvásár­lási kérelmek elbírálásáról, an­nak kérdéseiről tartott tájékozta­tót ugyancsak dr. Zombori Erzsé­bet. Sebességváltás Romhányban A csapatmunka híve a polgármester Akad-e Nógrád megyében, aki nem foglalkozik málnatermesztéssel? Bizonyára. Mint ahogy az is elképzelhető, hogy a termelők többségben vannak a nem termelőkkel szemben. így óhatatlan a kérdés: van-e málnása Hajzsel Ferencnek, Romhány polgármesterének? — Már nincs. Foglalkoztam málnázással, de reggel, este szedni kellett, már nem győztem idővel. így abbahagytam. Faluról falura — Az államigazgatási munká­nak melyik területe áll legköze- lébb önhöz? — Nem tudnék választani. Másik oldala a dolognak, hogy volt időm, és módom végigpró­bálni szinte mindet. 1957-től, 17 esztendőn át Kisecseten voltam vb-titkár. 1961-től 70-ig Szé- csénkében dolgoztam, majd ki­lenc évet Nógrádkövesden. Ide, Romhányba 1971. július 1-jén jöttem vb-titkámak, majd az elmúlt évben, október 1-jén megválasztottak polgármester­nek. — Milyen volt Romhány, ami­kor idekerült? — Nem akarok senkit megbán­tani, de borzalmas rendetlenséget találtam. El is akartam menni Romhányból! De mégis marad­tam... — Mi változtatta meg elhatá­rozását? — Először csak elkeseredtem, azután dühös lettem. A hetvenes évek pangása miatt nem város még ma sem Romhány. Ki kellett volna használni az iparosítás adta lehetőségeket. Régi igazság, de örökérvényű: ha az új rendsze­rekben a régi törvényeket alkal­mazzák, nehéz az átállás. Én szívós embernek tartom magam, elképzeléseimet, akaratomat igyekszem végig is vinni. Kap­tam is elég orrba verést emiatt, de mindig megvédtem az igazamat. Takarítással kezdődött — Amikor Romhányba került menni akart, majd maradt. Bizo­nyára kialakult elképzelése volt a jövőről. — Megpróbáltam a jó gazda szemével nézni a dolgokat. Ki kellett szabadítani a községet a szemétből, a piszokból. Azzal kezdtük, hogy lomtalanítottuk a rengeteg gazdátlan területet. Kialakítottuk a mai Romhány képét. — És most? Jöhet a pihenő? — Szó sem lehet róla. Most kettős feladatunk van. Egyrészt meg kell őriznünk eddig elért eredményeinket, értékeinket, és lépünk tovább. Romhányban háromezren élnek, és nyolcszá- zan járnak ide naponta dolgozni a környező településekről. Bizto­sítani kell a kommunális szolgál­tatást, az ellátást. — Könnyen meggyőzhetők az itteni emberek? — Amikor elkezdtük a víz, gáz bevezetését, a szennyvíz elveze­tését, bizony keményen kellett agitálni. De már látják a romhá- nyiak, hogy jó lóra tettek, amikor elhitték, hogy az ő érdekükben tesszük azt, amit vállaltunk. Megállás nélkül — Mit akar még elérni Rom­hányban? — Mindent! Folytatjuk, még­pedig megállás nélkül, amit el­kezdtünk. Útépítések, vízvezeté­kek, gázbekötések. Sorban egy­más után. Sok dolgunk van még. De egyszerre nem megy minden. Időre, türelemre van szükség ahhoz, hogy látványos, és hasz­nos legyen a munkánk. Én a csapatmunka híve vagyok. Sólymos László Fotó: Rigó Tibor Segélyek erre-arra Nézsa. Eddig mintegy hétszáz­ezer forint szétosztását szavazta meg a helyi önkormányzati testü­let azok között, akik nevelési rendszeres, illetve eseti szociális támogatási segélyt kértek, vagy lakásépítési kamatadó hozzájáru­lásért folyamodtak. Azok, akik a községben szeretnének leteleped­ni 30 ezer forintos egyszeri se­gélyt kaphatnak, lakásvásárlás, vagy új lakás építésének segíté­sére. Visszatetszést keltett a lakosok körében, hogy többen kértek — és kaptak — 30—50 ezer forintos támogatást lakás­építésre és annak idején ugyan már felépítették házukat, de mivel most költöztek az újba, igé­nyelték az összeget. NEM ELADÓ KESZEG. Több — magyar és külföldi — jelentkező érdeklődött a Keszegen található Huszár—Purgli kastély megvásárlási, hasz­nosítási lehetőségeiről. Az önkormányzat szívesen az érdeklődők rendelkezésére bocsátaná a mintegy tizenegymillió forintra érté­kelt müemlékjellegü épületet, ám az értékesítést nehezíti az a tény, hogy a kastélyban található a helyi általános iskola és az óvoda is. így a Huszár-kastély most nem eladó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom