Új Nógrád, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

II. ÉVF., 152. SZÁM TÉGLÁBAN LEGJOBB A LYUKAS — 5. oldal ÁRA: 7,90 FORINT 1991. JULIUS 1., HÉTFŐ SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Megemlékezések a szabadság napjáról Hálaadó ünnepség Szécsényben (MTI) Ünnepi megemlékezést tartottak vasárnap Galya-tetőn, a Kodály-kápolnában. A szabadu­lás napját köszöntötte az a ha­rang, amelynek hangja Kodály Zoltánt a csendes mise megírá­sára ihlette. Ünnepi misét Kacsik Árpád mátraszentimrei plébános celebrált. „A somogyvári bencés-apát­ság az idő és a történelem folya­matosságának jelképe. Az itteni bencés rend indította el Magyar­országot azon az Európa felé vezető úton, amelyen most is járni szeretnénk” - mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök, az apátság alapításának kilencszáza­dik évfordulója alkalmából, a Somogy megyei településen tar­tott ünnepségen. A továbbiakban hangoztatta: „Függetlenné válá­sunk ünnepével egybeeső évfor­duló megnövekedett felelőssé­günkre figyelmeztet bennünket.” A Kereszténydemokrata Néppárt Nógrád Megyei Szer­vezete, tegnap délelőtt Szé­csényben, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban — A szovjet csapatok kivonása al­kalmából, hazánk függetlensé­gének napján — hálaadó ün­nepséget tartott. — Istenért, a hazáért és a szabadságért. II. Rákóczi Fe­renc gondolatai jegyében tart­juk megemlékezésünket az 1705-ös Országgyűlés városá­ban, Szécsényben — mondta Juhász Péter országgyűlési képviselő. Ezt követően Her- czeg János parlamenti képvise­lő felolvasta az erre az alkalom­ra írt versét. (Folytatás a 3. oldalon) A BAJ A GYÖKEREKNÉL KEZDŐDIK Málnakonferencia Rétságon Nógrádiak a Budai Várban Budapest. Nógrádi résztvevői is voltak annak az ünnepségsorozatnak, amelyet a szovjet csapatok magyar- országi kivonulása alkalmából ren­deztek a fővárosban. Vasárnap délben a Budai Várban a Szent György téren felállított szabadtéri színpadon szere­peltek — több együttessel közösen — a kazári hagyományőrzők. A kazá- riakkal együtt meghívást kapott és részt vett a falusi búcsún a hollókői asszonykórus is. Mindkét nógrádi együttes fellépett, és nagy sikert ara­tott az esti gálaműsorban. Lottónyeremények A 26. heti lottónyeremények a jöve­delemadó levonása után a követke­zők: 5 találatos szelvény nem volt. A következő hétre átvitt nettó nye­reményalap: 8 885 119 forint. A 4 találatos szelvényekre egyen­ként 317 326; a 3 találatos szelvé­nyekre egyenként 3088, a 2 találatos szelvényekre egyenként 112 forintot fizetnek. Rétságon az Asztalos János Művelődési Központban a Kö­zép-magyarországi Agrár Kama­ra kezdeményezésére érdeke­gyeztető tárgyalásra került sor a málna-, szeder-, piros- és fekete- ribizke-termelők, -felvásárlók és exportőrök képviselői részére. A mintegy 60 fős hallgatóság előtt Király Zsolt, a Földműve­lésügyi Minisztérium csoportve­zetője és Lux Róbert, a Gyü­mölcsegyesülés igazgatója tar­tott vitaindító előterjesztést. Előadásuk a bel- és külpiaci helyzet bemutatásával és a ter­mékelhelyezési lehetőségek fel­vázolásával foglalkozott. A kibontakozott vita arról győzte meg a hallgatóságot, hogy a termelők, a felvásárlók és a külkereskedők között a mai napig sem alakult ki olyan, a közös érdekeltségen alapuló kapcsolat, amely a málnaszüret kezdetén biztató lehetne a térség termelői szántára. A termelők úgy érzik, hogy a mezőgazdasági kormányzat cserbenhagyta őket. A második napirendi pontként az Agrár Kamara bogyósgyü- mölcs-termesztési, feldolgozási és kereskedelmi tagozat létreho­zását javasolta. A kiosztott jelent­kezési lapok kitöltésével ott hely­ben lehetett jelentkezni. (Folytatás a 3. oldalon) Vendégek az Ipolyon túlról Örömünnep Terényben A X. nemzetiségi napon a szlovákiai Nagykürtös kórusa XVII. századi kánonokat is előadott a terén.vi evangélkius templomban. (Fotó: Gvurkó) Mucsina Gyula terénvi polgár- mester , és Szlobodnyik András jegyző, nem hivatalos felkérésé­re sikerrel fohászkodott az égiek- hez a község lakosaival együtt Polony Zoltán evangélikus lel­kész és Vágyóczky József római katolikus plébános, hiszen a tegnapi idő napsütésesre válto­zott. így semmi akadálya nem volt annak, hogy megrendezhes­sék a jubileumi — tizedik — terényi nemzetiségi napokat. A két templomban istentiszte­let. illetve szentmise köszöntötte a helybelieket és a Szlovákiából érkezetteket. Az evangéliku­soknál a nagykürtösiek kamara- együttese énekelt többszólamú kánonokat, a szlovák nyelvű szertartás után. A délutáni program, a Nógrád megyéből, a község környékéről, a Szlovákiából érkező, illetve a helybéli csoportok szabadtéri színpadi bemutatójával folytató­dott a felvonulás után. — sólymos — Több mint felelőtlenség Vidámak az egerek a „fehér házban” A törvénnyel nem lehet játszani Elveszik a forgalmit, bevonják a rendszámtáblát Torgyán József pártelnök Budapest. Torgyán Józsefet vá­lasztotta elnökéül a Független Kisgaz­dapárt szombati nagyválasztmányi ülésén. Az FKgP korábbi társelnöke egyedüli jelölt volt a tisztségre, miután az eddigi országos elnök Nagy Ferenc József a zárt ülés első felszólalójaként éles hangon bírálta riválisát, majd elhagyta a tanácskozást. A megválasz­tott Torgyán József, a küldöttek ová­ciója közepette lépett az emelvényre, és azonmód programbeszédet is hirde­tett. Nemzetközi vásár Sopron. Megnyílt a Carousel nemzetközi kiállítás és vásár. A városi sportcentrum és környező szabadtere ezúttal negyedik alkalommal ad helyet a július 7-ig tartó programnak, amelyi re 130 kiállító, a hazaiakon kívül osztrák és csehszlovák cégek is felvo­nultatják termékeiket. „A Magyari Országgyűléshez és a Magyar Kormányhoz a ci­gány és a nem cigány állampol­gárok lelkiismeretén és akaratán keresztül” — olvasható a Ma­gyarországi Roma Parlament pe­tíciójában, amelyet május végén indítottak el aláírásgyűjtő körútra. Hranek Ferencet, a Valamikor jobb napokat látott Sal­gótarjánban a volt megyei pártbizott­ság épülete, nem különben a mögötte épült városi pártház tömbje. Kívülről még semmi változás nem is látszik, talán csak a levett vörös csillag hiánya a szembetűnő. Belül, az üresen tátongó épületben már dolgozik az idő vasfoga. A kiet­lenségnek, a karbantartás hiányának, a kihasználatlanságnak csak a fényes padlókon surranó egerek örülnek iga­zán. Nem úgy a városi önkormányzat vezetői. Két igen értékes, de romló állagú épület hasznosításáról van szó, de erről mindeddig semmilyen érdemi megegyezés nem született. Pedig az épületek hasznosítása, az ennek során a városhoz befolyó pénz annyira kel­lene Salgótarjánnak mint egy falat kenyér! Óvári Pétert a városháza osztályve­zetőjét kérdeztük a két épületegyüttes Phralipe Független Cigányszer­vezet megyei titkárát kérdeztük az akcióról. — Miért van szükség a petíció benyújtására? — A cigányságot hazánkban még ma is sújtja a többség előí­télete, a kizáró, megbélyegző hátrányos megkülönböztetés, sorsáról. Mi történt, pontosabban mi nem történt ebben a kérdésben? Mi ennek a helyben járásnak az oka? — Az okát nem tudom. Csak talál­gathatok, de azt nem teszem. Minden­esetre, ha két ilyen épületegyüttest nem használnak, akkor ezek állapota romlik. Mi azt szeretnénk, ha a város és Nógrád jól felfogott érdekeinek megfelelő elképzelést valósíthatnánk meg a két épület hasznosítása során. Ennek szellemében tárgyaltunk és leveleztünk, mindeddig hasztalan. Csak az ígéretig jutottunk. Pontosab­ban: január 31-én levelet írtunk a mi­niszterelnöknek. Április 10-én ismét írtunk Antall József miniszterelnök úrhoz, amelyben mi szociális munkás­képzőnek és kollégiumnak javasoljuk az épületeket. Ebben az önkormány­zati testület is állást foglalt és a minisz­terelnökön kívül levelet kapott (Folytatás a 3. oldalon) amely ellen sem kollektív, sem egyéni jogvédelemmel nem ren­delkezünk. A cigányság számára a rendszerváltás legkétségbeej- tőbb, ugyanakkor legmozgósí- tóbb fejleménye: az új hatalom egyetlen lépést sem tett annak érdekében, hogy a cigányság (Folytatás a 2. oldalon) Sokakat érintő, zsebbevágó kérdés manapság a kötelező gép­járműbiztosítás megkötése. így aztán érthető, hogy levélben, telefonon, sőt telexen is érdek­lődtek olvasóink azzal kapcso­latban, hogy ha az autós július 1. után nem rendelkezik a kötelező biztosítással, akkor milyen retor­ziók érhetik az utakon? Az Állami Biztosítóhoz, vala­mint a megyei rendőr-főkapi­tányság illetékeseihez fordul­tunk felvilágosításért. Balatoni József, az Állami Biztosító megyei igazgatója: — Nagy a hajsza nálunk, ami azt bizonyítja, hogy az autósok egy része az utolsó pillanatig várt és még vár a biztosítás megkö­tésével. Kormányhatározat in­tézkedett ez ügyben, így a köte­lező biztosítás fizetése, vagy nem fizetése nem lehet vita tár­gya. Elhangzott a televízióban is a felvetés, hogy bevezetése netán törvénysértő. Akármi lesz a döntés, ennek egyelőre halasztó hatálya nincsen: a határidő 1991. július 1. Felméréseink szerint, a gépkocsitulajdonosok egyhar- mada még nem kötötte meg a biztosítást. Szombaton és vasár­nap egész nap nyitva tartunk este nyolcig, de ha kell tovább is. Most nem a biztosítós beszél belőlem, hanem a józan megíté­lés. Ha valaki netán — és az ördög nem alszik — a határidőt köve­tően, karambolozik és nincs biz­tosítása, a biztosító az autós által okozott kárt megtéríti ugyan, de a pénzt szigorúan behajtja. A nem­fizetés veszélyes játék. Okozhat valaki több százezer forintos kárt, netán maradandó sérülést. Fizet­het akár évekig is. Ha változik is a mostani törvény, az csak jövő év januárjától következhet be. Gégény István alezredes a közrendvédelmi és közlekedési osztály vezetője: — Ä belügyminiszter rendelete értelmében, ha az autós csekkel nem tudja igazolni a biztosítás kifizetését, akkor a rendőrség a forgalmit elveszi, a rendszám- táblát pedig bevonja a helyszínen. Amennyiben a gépkocsi-tulajdo­nos teljesíti törvényben megsza­bott fizetési kötelezettségét és bemutatja a csekket, az okmányt és a rendszámtáblát visszakapja. Viszont, ha valaki nem fizetett és úgy autózik, ez egyúttal szabály- sértést is jelent. Ä bírság felső határa tízezer forint. Az autós jól felfogott érdeke, hogy a kötelező biztosítás birtokában járja az utakat. —cs— Népszerű a nyelviskola Nógrád megyében 1989 őszén hatvan pedagógus kezdte meg a nyelvi átképzést a TIT keretében. Néhány hónap múlva a Nógrád Me­gyei Pedagógiai Intézet fel­vette a kapcsolatot az Interna­tional Language School Nem­zetközi Nyelviskola budapesti tagozatával, s szakmailag magas színvonalú progra­mokkal elnyerte a Miniszter- tanács pályázatát a pedagógu­sok átképzésére. 1990 szeptemberétől már megalakulhatott az Interna­tional Language School sal­gótarjáni nyelviskolája, amely azóta végzi az orosz nyelvtanárok nyelvi átképzé­sét. Az ehhez szükséges anya­giakat központi, illetve önkor­mányzati forrásokból terem­tik meg, de még így is vannak tanítók, tanárok, akik saját pénzükből menedzselik ma­gukat. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet felmérése szerint ősztől, mintegy száz pedagógus kerül majd a nyelviskola padjaiba. Nem javul a cigányság helyzete Petíció és aláírásgyűjtő akció Fürdőruha­vásár

Next

/
Oldalképek
Tartalom