Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

4 I2EPTU LÁTÓHATÁR 1991. JÚNIUS 12., SZERDA 1 Mesterbérlet — mesteri szervezés Befejeződött az 1990/91 -es tanév a Salgótarjáni Állami Zeneiskolában. A harmincö­tödik évfordulóját ünneplő in­tézmény gazdag programot tudhat maga mögött. Az esztendő fő „attrakciójá­nak” a Mesterbérlet bizo­nyult. Ennek tervezésében, megvalósításában jelentős részt vállalt dr. Bélyei Lajosné igazgatóhelyettes. Vele be­szélgettem. — Készítsünk egy gyors számadást! Hányadik alka­lommal hirdette meg ezt az igényes sorozatot a zeneisko­la, s kik voltak a vendégek az idén? — Negyedik alkalommal si­került megszerveznünk a Mesterbérletet a szokásos tanulói bérleten kívül. Feb­ruárban Kocsis Zoltán, már­ciusban Ella István, áprilisban a Budapesti Fúvósegyüttes, májusban Perényi Eszter és Perényi Miklós — a világhírű testvérpár — valamint Jandó Jenő tisztelt meg bennünket. — Igazi „nagyágyúk”! Em­lékszem Berkes Kálmán, a Budapesti Fúvósegyüttes mű­vészeti vezetője így fogalma­zott: Magyarország bármelyik zeneiskolája megirigyelhetné ezt a programot. S hogy egy vidéki kisvárosban ez sikerült — dicséri a szervezőt. — Kocsis Zoltán pedig úgy summázta: a zeneakadémián vagy a kongresszusi központ­ban is megállná a helyét ez a bérlet, akár felnőtteknek is. Örülök, hogy ez így, teljesen elképzeléseinknek megfele­lően sikerült. — Hogyan tudták ezt a nagyszerű gárdát összehozni? — Igen hosszas és kitartó levelezgetéssel, személyes megkeresésekkel. No, nem azért tartott ez sokáig, mintha a művészeket győzködni kel­lett volna. Sőt! Dehát elfog­lalt, népszerű előadókról volt szó, akiket ritkán lehet otthon találni. — A hangversenyek bevéte­lét a zeneiskola orgonájának felújítására szánták... — Tudtuk: ha a művészeket az őket megillető módon ki szeretnénk fizetni, az egy-egy estére 40—60 ezer forintot je­lentene. Egyetlen alkalomra sem lett volna elég az összes befolyt összeg. Ezért kicsit dadogva, röstellkedve vezet­tük elő kérésünket, az ingye­nes közreműködést. Ők az első szóra megtették ezt a felajánlást a nemes ügy érde­kében. — Lesz-e jövőre Mesterbér­let? — Lesz, de a mostani szín­vonalat már nem lehet felül­múlni, legfejebb szinten tarta­ni. Az idén a zeneiskola fen­nállásának 35. évfordulója miatt akartunk különleges csemegével szolgálni a tarjáni zeneszeretőknek. — S kik jönnek jövőre? — Már töpengünk és buz­gólkodunk. De a program egyelőre titok. B. Á. Újra a „Csurka-jelenség”-ről Az Új Nógrád május 30-i számá­ban szólalt meg Gábor Andomé és Haraszti Sándor, Csurka István vé­delmében, Takács Lajosné ellen. Én nem Takácsné mellett kívánok szólni, hanem az úgynevezett Csurka-jelenségről. Talán ha a parlamenti tudósításo­kat végig nézte vagy hallgatta volna a Csurkát védők kis tábora, úgy meggyőződhettek volna arról, hogy a neves írótól, országgyűlési képvi­selőtől származnak olyan kifejezé­sek, mint a „mocskos kommunis­ták” és a „mocskos kommunizmus”. Talán egy írónak nem, de egy országgyűlési képviselőnek illene tudni, hogy sem hazánkban, se szerte a világban soha nem volt kommunizmus. Aztán honnan tudja Csurka, hogy egy-két eltévelyedett „mocskos kommunista” nem adta- e voksát rá, vagy pártjára? Szemé­lyiségi jogokról csak annyit, hogy a „mocskos kommunisták” nem személyek? A kommunista minde­gyike mocskos volt? Hogy ne kelljen Takács László- nénak félnie, feljelentéstől, sajtó­pertől, bírósági elmarasztalástól, szeretném idézni A VILÁG című országos hetilap 1991. április 24-i számában megjelent írásom befeje­ző részét: „...A minisztériumok karcsúsításán már csak nevetünk, főleg amikor eddig nem létező új állásokra bukkanunk. A napokban olvastam, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban lóversenyszakér­tő is van, De mit ad Isten... bocsánat, a magát legnagyobbnak tartott párt, mert bizony ezt a posztot hazánk legnagyobb kommunistagyűlölő Csurka István fia, Endre tölti be. Most Csurka Endre »fővédnökségé­vel« a jelenlegi állami vagyonként kezelt Magyar Lóverseny Vállala­tot, mely a volt Széchenyi, Feste- tich. Szemere és más főurak tulaj­dona volt, egy egyszemélyes kft.-be akarják vinni, még a kárpótlási törvény elfogadása előtt. A Csurka Endre »szakértő« gárdája már fel is értékelte a vagyont egymilliárd- egyszázezer forintra, mely a függet­len szakértők szerint legalább nyolc-tíz milliárd forintot ér. Már csak a »nagy nemzeti magyar« Csurka István véleményére lennék kíváncsi, hogyan értékeli fiacskája tettét, mert ez egy demokráciában sokkal mocskosabb dolognak tűnik, mint a »mocskos kommunisták« tettei a pártállam bukásakor.” Képzeljék el kedves Csurka- védők, hogy se az apa, se a fiú nem tett azóta sem ellenem feljelentést, sőt még az említett lap ellen sem indítottak sajtópert. Ez természetes, hiszen ilyen esetben bizonyítani kellene nekik is, hogy a leírtak rágalmak voltak-e a „Csurka-elle- nes”-ek részéről. Tehát addig marad a mi igazságunk, pedig igen zabos lehet a két Csurka, miután nem sikerült az egyszemélyes kft. meg­valósítása, de a „nagy nemzeti magyar” csillaga is nagyon halvá­nyodik. Nem féltem azért, mert neki azért hála a sorsának, mindig lesz pénze, ellentétben a sok mai sze­gény nyugdíjassal. Aztán már nem kell nyugati „száműzetésbe” sem menni senkinek, hogy jövőjét megalapozza. De vajon akkor kel- lett-e neki? Üldözték-e egyáltalán? Ki üldözte? Ki kárhoztatta nyugati tündöklésre? Hát ezekért hallgat ő, mert ezekre a kérdésekre igaz vá­laszokat kellene adnia. Mező Sándor Salgótarján Krúdy Gyula A kéz könyve Tenyér jóslás 3. rész Óvakodjanak a férfiak a na­gyon kifejlett hüvelykujjű nőktől is. Ezek a nők megkötözik a férfiak akaratát. Zsarnoki módon uralkodnak azon, akit párjuknak választanak. Céljuk elérésében ravaszabbak a rókánál. Hideg ki­számítással, előrelátással, napról napra kovácsolt tervekkel igye­keznek végképpen magukba bolondítani a férfiakat. Minden órájukat annak szentelik, hogy magukhoz vonzzák a kiszemelt férfit. Új ruhát, új kalapot, új cipőt vesznek, adósságba verik magukat, hogy meghódítsák azt, akit kiválasztottak. Mikor aztán céljukat elérték: a férfi gyakran életével fizeti meg hiszékenysé­gét. A tömlöcöket ezek a nők töltik meg áldozataikkal. A nagy hüvelykujjú nők miatt könnyeznek a kíntól a férfiak a magányos helyeken. Sok bánatot okoznak, és késő korukig értik a hódítás praktikáját. Nem vigyáz­hatnak eléggé reájuk a férjeik, a kulcslyukon át is szerelmi vi­szonyt szőnek, mert enélkül nem élhetnek. Férjeik féltékenységét mindig ébren tartják, mintha csak a szenvedés okozása egyik sze­relmi fogásuk volna, amellyel el­kerülik férjeik ellustulását, elha­nyagolását. A házi dolgaikban ellenben gondatlanok. Szeretik, ha más rak helyettük tüzet. * — Milyen a jó asszony keze? — kérdeztem. A jósnő így felelt: — A jó asszony kezét csak a sokat szenvedett, próbált megál­lapodott férfiak ismerik fel, olyan nehezen található, mint a ritka ékkő. A jó asszony kezének egyik ismertetőjele: az arányosság. Se nem sovány, se nem kövér, in­kább hosszúkás és keskeny. Hívják: királynőkéznek is, mert valóban ő a kezek királynője. Ujjai hegyben végződnek, bőre fehér és sima, körmei természet­től rózsaszínűek, és a hüvelykujj másik íze éppen olyan karcsú és hosszú, mint a derék vonalának formája. De leginkább felismer­hető a jó asszony keze azokról a dombocskákról, amelyek a te­nyérben a hüvelyk- és mutatóujj alatt lelhetők. Ha ezek a dom­bocskák határozottan kiemelked­nek, tapinthatók és láthatók, akkor nem csalódhatunk nagyot asszonyunkban. A dombostenye­rű nők olyanok, amilyennek Isten őket a földre küldte: angyalok. Ők a férfiak hűséges élettársai, az ő ölükben megpihenni jó és szerelmük megvigasztal a hosszú élet fájdalmas bajaiért. Ők azok a természetfölötti lények, akik meggyógyítják a beteget, felvi­dítják a búsulókat, erőt öntenek a gyengékbe. Önfeláldozással vi­selik sorsukat, házukat, gyerme­keiket nem adják a világ hiúsá- géárt, fedelük alatt rejtve élnek, ritkán láthatók az utcán, bálban Jegyzet Elődtől elvették a kalapácsot Ugyancsak meglepődtem, amikor egy hét kihagyással újra füstölögni láttam állandó jellegű barátomat. Főbalek Elődöt, aki hites kőtörőhői oklevelessé avanzsált. Igaz, a harmadik köb­centi kadarka után valami olyat morgott, hogy ezt a szót, hogy avan, avanyz, meg ilyenek ő nem ismer, ő csak kapott egy papírt és kiemelték. Ezen füstölögsz, ér­deklődtem tapintatosan, mert Elődnél soha nem lehet tudni... Nem is az a baj, merengett. De, hogy fogom én, mint kiemelt irányítani azokat a haverokat, akikkel kőtörés előtt együtt bontottuk a sziklafalat és köbá- nyais üvegek kupakját? Mint kiderült más oka is van Főbalek Előd barátom füstölgé­sének. A Faltól-Falig Egy Méter elnevezésű szolgálati épületük egyik emeletére új kőtörők érkez­tek. Előd, mint kiemelt, úgy is mint egykori hites, már előre felkészült átnevelésükre. És itt jöttek a gon­dok. Először is a raktáros nem adta ki megszokott 24 kilós hosszúnyelű szolgálati kalapácsát, mondván, Előd, neked már lézerpisztoly jár olasz napszemüveggel. Ezeket nem ismerte, hiszen ő a mában él. Nem kapott egy-két kiló kiskorú dinamit- patront sem, mert a lézerhez vodka illik. így fogta régi gályarab korá­ban. huszonöt évi szolgálata emlé­kére kapott bivalybőr korbácsát, és elhelyezkedett faltól falig lakosztá­lyában. Csak dobbantsanak rá azok felülről egyszer is! Kiviszi őket a Bánki-tóra vízisízni. Ekkor jöttek a füstölgés fázisai. Első éjjel semmi. Nem tesz semmit, legyintett sokat látott korbácsával, biztos benyestek délután. Majd ma! Dettó. Néma csönd. Mérgében le­ballagott — korbácsával — a ház ügyelőjéhez és panaszt tett. Merthogy ő nem tud aludni. Lön bekopogás, lön válasz, angyal­arcú kőtörők kukucskáltak ki az ajtón, szemükben még ott csillo­gott a mamától elutazás előtt kapott szép üzenet. Előd a már ismert lila ködök bűvöletében kihívatta a kőőrség tagjait, azok is mosolyogtak az angyalarcúak ártatlanságán. Előd barátom mérgében olyat tett, amit még soha: kólát ivott! Sokat. Még több rummal. így alig félköbmé­ternyi kő töréséhez szükséges idő után már több hites társa jelezte az említett hatóságoknak, hogy Elődnél buli van, nem lehet aludni. A kprbácsot gálád módon megkaparintották az angyalarcúak. Előd másnap nem a köveket lőtte szolgálati lézer­pisztolyával. Őket kereste.-sólymos­Felelősségbiztosítás automatától TULSA, OKLAHAMA ÁLLAM, USA: „Önkiszolgáló gépjármű- felelősségbiztosítás” — hirdeti a felirat az automatán, a helyi be­vásárlóközpont bejáratának közelében. A Tulsai Általános Bizto­sítási Ügynökség által üzembe állított automata lehetővé teszi, hogy az ügyfelek érvényes biztosítási szerződéssel távozzanak a géptől. Jobbról a felirat szövege: Segítségért emelje fel a telefont! A Vatikán kárhoztatja Cic dolinát Zita segítséget vár Zsidákovits Zita ötévesen milyen is lehetne? Bájos, kedves és közlé­keny. Csak egy kicsit fáradt... Végsőkig elkeseredett édesanyja kereste föl szerkesztőségünket, hogy segítsünk. Kislánya születési rendellenességnél látta meg a nap­világot; .az ■'eddigi két szívműtét — először két hónapos, majd háromé­ves korában — életbentartó jellegű volt. Most pedig aktuálissá vált a re­konstrukciós — végleges gyógyu­lást ígérő — szívműtét. A szakor­vos, aki a Budapesti Kardiológiai Intézetben kezelte, Rotterdamban dolgozik, és mindent megtesz a kislány sikeres, Hollandiában törté­nő gyógyításáért. Ugyanis Zitát a hazai tapasztalatok szerint — a hasonló jellegű műtétek nem kielé­gítő eredményei miatt — ott kellene megoperálni. Ez azonban 2 millió forintba kerül, A két gyernfekét egyedül nevelő asszony tehát támogatásra szorul. A kaposvári Füredi út 76. szám alatti óvoda alapadományával sikerült számlát nyitniuk a Budapest Bank Rt. Kaposvári Fiókjánál. A fizikai­lag legyengült kislány élete e szám­laszámra érkező összegtől függ: 321-97516-7076 Zsidákovits Zita Kaposvár, Füredi u. 76. óvada, Budapest Bank Rt. Kaposvári Fiók­ja. Zita segítséget vár... vagy mulatságban. A férfiak életét olyan jóízűvé teszik, ami­lyen jó ízt adnak kenyerüknek. Kezük arra van hivatva, hogy áldást hozzon, és könnyet felszá­rítson. A férfiak vállát, ha meg­simogatják a jó asszony kezei: az megerősödik. A halánték kis törpéit, akik ott a mindennapi gond barázdáit vonják, lesöpri a kéz. Az otthonuk levegőjében érzik már tisztaságuk és jóságuk. Még betegségükben is ügyelnek szemérmükre, és hangosan ritkán beszélnek. Arcuk nem mindig szép, de annál nemesebb a lelkűk. Arra születtek, hogy a férfit valóban boldoggá tegyék és megjutalmazzák küzdelmeiért. Ritkán érzékiek, nagy kivétel, hogy meginognak hűségükben, az egész életük önfeláldozás. Többnyire tiszta szívből valláso­sak, kicsit félnek és" hisznek babonás dolgokban, amelyek ellen védekeznek. Értenek a takarékossághoz, és nem félnek, hogy kezük idő előtt megránco­sodik a napi teendőktől. — Felis­merhető még kezük arról is, hogy tapintásukra elszáll a fájás a férfiak homlokáról. A költők kezéről más helyen lesz szó. (FoiytatJuk) (Ferenczy—Europress) A Vati­kán hivatalosan és egyedülálló hevességgel kárhoztatja fehér ruhás budapesti esküvőjéért Cicciolinát. Már az ügyben nyilatkozó személyi­ség rangja és súlya önmagáért beszél: Silvio Oddi bíboros, az egyházi ügyek kongregációjának vezetője, s ebben a tisztségében a Vatikán egyik legnagyobb befolyá­sú politikusának számít. Amit pedig mond, még a rangjánál is súlyosabb. A hét végén nyilvánosságra hozott állásfoglalás szerint „Staller kisasszony nemrég megtartott eskü­vője alkalmából meggyalázta a templomban a fehér menyasszonyi ruhát. A fehér az érintetlenség jel­képe. O ezt bemocskolta.” Szeged belvárosában a vendéglátó- egységek — köztük patinás éttermek — úgy határoztak, hogy nyáron nem nyitják ki a teraszokat, előkerteket. Ez azt jelenti, hogy az idegenforgalom csúcsidejében a vendégeket csak az épületeken belül szolgálják ki. Elhatá­rozásuk oka a megemelt közterület- használati-díj. Szegeden legutoljára 1974-ben foglalkozott tanácsrendelet a díjjal; összegét négyzetméterenként 8 forint­ban állapították meg. Emelése idősze­rű volt, ám az év elején a közgyűlés által meghatározott 500 forintot — havonta és négyzetméterenként — a vendéglátóegységek túl magasnak A Szentszék magatartását még különösebbé teszi, hogy az újdon­sült Koonsné asszony kilépett a katolikus egyházból, evangélikus lett, s a budapesti esküvő is evan­gélikus templomban zajlott. „Bot­rány, hogy egy ilyen nő pap előtt és fehérben házasodik” — jelentette ki a kardinális, aki azonban nem akarja örök időkre kizárni a katoli­kus egyházból a bűnbánatra kész pornósztárokat. — Bárki közeledhet az anya- szentegyházhoz, bármennyire is bűnös. De a bűnösnek akarnia kell változtatnia az életén — mondotta. A bíboros szerint azonban Ciccio- lina ezt az akaratot még korántsem nyilvánította ki egyértelműen. tartották. A közgyűlés májusi ülésén engedményt tett: 350 forintra csök­kentette a belvárosi díjat. A vendéglá­tósok ezt az összeget is sokallják, mondván, jelentősen visszaesett a vendégkör, a kishatárforgalomban Szegedre érkező külföldiek sem láto­gatják a korábbi számban az étterme­ket. A héten két étterem mégis kirakta az asztalokat. Úgy látszik, hogy a szegedi nyári fesztivál várható forgalma mégis jobb belátásra bírja majd a vendéglá­tósokat, s a napfény városában szabad levegőn étkezhetnek a vendégek. (MTI) Terasz nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom