Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

1991. JUNIUS 11., KEDD MEGYEI KÖRKÉP luzpmu 3 Ma délelőtt Szécsényben Konferencia a környezet védelméért Mennyit ér az ön biztonsága? Környezetvédelmi konferenciát rendez ma délelőtt 10 órától Szécsény­ben, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet központjában a mgtsz, és az Észak-magyarországi Környezetvé­delmi Egyesülés. A konferencia ven­dégeit dr. Sümegi Sándor, a szövetke­zet elnöke köszönti, majd a közös gazdaság életéről szóló videofilmét mutatják be. Az előadás-sorozatot Hollósy Mi­klós a Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatóhelyettese nyitja meg. A szünet után Ibiássy Ágnes, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főmunka­társa szól Nógrád megye ipari és környezetvédelmi sajátosságairól. A harmadik előadást Holles Miklós, a Nógrád Megyei Közgyűlés Hivata­lának osztályvezetője tartja. Ennek témája: „Nógrád megye környezeti problémái a Szécsény—Balassagyar­mat—Rétság régióiban az önkor­Az év elején átszeryezés zajlott le az Állami Biztosító Részvénytársasága megyei szer­vezetében is. Az új felállásban az üzletkötést és a díjkezelést Kékesi László, a salgótarjáni fiók üzleti vezetője fogja össze. — A szegényedés, és annak nagyságát miként érzik tevé­kenységükben? — Az OTP által nyújtott év eleji kedvezményes lakástör­lesztési lehetőség hatására, a „Nagyélef’-biztosításban jelen­tős visszaesés következett be. Az akció befejezése után kide­rült, hogy csupán átmeneti je­lenségről volt szó, mert korábbi ügyfeleink folyamatosan köt­nek új életbiztosításokat. — Mivel magyarázza ezt? — Az irántunk érzett biza­lomnak. A mostani nehéz idők­ben egyre többen ismerik fel jövőjük megalapozásának szük­ségességét. A választás lehető­ségét igen sokféle ajánlattal könnyítjük meg. — Egyesek szerint az infláció kedvezőtlenül befolyásolja a biztosítási szerződések megkö­tését. — A dolgozók többségét az infláció nem riasztja. Akárhová kopogtatunk be, szívesen fo­gadnak bennünket. Most az Aranyfonál új biztosításunkra hívom fel leendő ügyfeleink figyelmét. Ez a korábbiakhoz képest több előnyt garantál: követi az értékállandóságot, a befizetett díj 20 százalékát pedig a jövedelemadóból le lehet írni. — Az általunk nyilvántartott lakásbiztosításokból ügyfeleink csaknem mindegyike vállalta, hogy a megemelt árakon is kéri annak megújítását. Érthető, mert viszont szolgálatunk a korábbinál jóval nagyobb. A be­következett kárt a beszerzési áron vesszük figyelembe. Emellett bizonyára szerepe van az elég gyenge lábakon álló közbiztonságnak. Tapasztaljuk, hogy gyarapodik azok száma, akik félnek a sokasodó betöré­sektől. — Az új Extra Casco beveze­tésével gyakori vélemény, hogy ismét a zsebünkbe nyúlnak meg­maradt forintjainkért. — Csupán a piaci igényekhez és a növekvő alkatrészárakhoz igazodik. Akárcsak a lakásbiz­tosításnál, ebben az esetben is az ügyfél mindig a pénzéhez jut, ezért egyre szélesebb iránta az érdeklődés. Érvényessége kiter­jed Európára, Szovjetunióra és Törökországra. Belső tartalma pedig felzárkózást jelent az eu­rópai színvonalhoz. Ugyanis mindenki a saját kívánságának megfelelőt választhatja ki a 16- féle lehetőségből. Alapjában nem tér el a régitől, viszont értékének megfelelően követi az árakat. A már korábban ismert kedvezmény újabbal: a hűséggel bővül. — A kötelező gépjárműfele- lősség-biztosítás bevezetésével kapcsolatban gyakran felvető­dik ez a kérdés: Mi ennek az értelme, mennyiben hasznos, mit garantál, mit kap érte a gépkocsi-tulajdonos? — Megszűnik az az állapot, hogy a sorozatos károkozó bün­tetlenül ússza meg a következ­ményeket. Az Állami Biztosítá­si Felügyelet határozata alapján, emelt díjat köteles majd fizetni, aki évente többször okoz bale­setet. Az emelt összeget 1993. január l-től kell leróni. Mérté­két az előbb említett szervezet ismerteti majd az érdekeltekkel, a hat kötelező biztosítással foglalkozó társaságon keresz­tül. — Ezek szerint ön most nem tud konkrét dolgot mondani. — Nem. — Találkozni olyan véle­ménnyel is, mely szerint kötele­ző az Extra Cascót megkötni. Ellenkező esetben a biztosító felmondja az ezzel járó szolgál­tatást. — Nem kötelező. A mostani, az évforduló — megkötés — napjáig érvényes. Ettől kezdve az új lehetőségek közül választ­hat a tulajdonos.-—Felvetődön, hogy a balese­tet okozó az egyik, a károsult pedig a másik biztosítótársa­ságnál fizeti a díjat. Ilyenkor mi az eljárás? — Azzal a társasággal szer­ződjön a gépkocsi-tulajdonos, amelyik a többi biztosítását is kezeli, és a kapott szolgáltatás­sal is elégedett. — A növekvő eladósodás miatt nő azoknak a száma, akik a lakhatással kapcsolatos költ­ségeket sem tudják előteremte­ni. Ebből önök mit éreznek? — Egyelőre jó a díjfizetési morál. A pontos teljesítés érde­ke az ügyfélnek is. — Ezt tudják-e önök gyors ügyintézéssel honorálni? — Ha a megfelelő dokumen­tumok megvannak, akkor tíz perc a várakozási idő — fejezte be mondanivalóját Kékesi Lász­ló. Venesz Károly Még mindig megéri Az iskolai gyermekétkeztetés dilemmái A gyermekek iskolai étkezteté­sének évtizedek óta a napközi otthon a tere. Hosszú időn keresz­tül az általános iskolások körül­belül ötven százaléka részesült napközi ellátásban. A napköziben olcsón étkezhet­tek tanárok, diákok egyaránt. A 80-as évek második felétől ha­nyatlásnak indult a gyermekét­keztetés. Nőttek a nyersanyag- árak, s ennek következtében tavaly februártól kétszer emelke­dett a térítési díjak összege: 28 forintról 35, majd 44 forintra. így a napközi iránti igény mintegy 10 százalékkal esett vissza. Számos iskolában kényszerültek napkö­zis csoportok összevonására, felszámolására. Most már a napközi igénybevé­tele nélkül is étkezhetnek a tanu­lók, ha a szülőknek futja az egyre magasabb térítésdíjra. Sokan csak az ebédre fizetnek be, a tízórai, uzsonna nélkül. így ol­csóbb 44 forint helyett 29 forint. Egy családnak havonta 700— 1000 forintot kell kifizetnie gyermekenként az iskolai étkez­tetésre attól függően, hogy me­lyik formulát veszi igénybe. A bérekhez viszonyítva ez nem kevés, de úgy látszik a szülőknek még mindig megéri. A városi önkormányzat támo­gatásával a rászorulók egy részé­nél csökkenteni tudják a térítési díjat, sőt korlátozottan ingyenes ellátásra is van lehetőség. A legtöbb iskola konyháján elsősorban házias, munkaigé­„nyes, viszonylag olcsó ételeket készítenek. Máshol is hasonló a helyzet. Gyakran egész héten át „gyűjtik a pénzt” egy-egy jobb ebéd elkészítéséhez. Hetente egy alkalommal süteményt, ritkáb­ban gyümölcslevet is tudnak adni a gyerekeknek az ebédhez. Ilyen­kor kevesebb zöldséget, gyü­mölcsöt tudnak felhasználni, hiszen a primőrök még nagyon drágák. Közkedvelt és olcsó gyümölcs az alma, de most már nem lehet kapni, vagy ha van is szinte megfizethetetlen. A déli­gyümölcsárak pedig nem a közét­keztetés viszonyaihoz szabottak. A nyersanyagárak emelkedésé­nek ellenére az ételek minősége nem romlott. Ugyanakkor mégis sok étel megy veszendőbe. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekeknek nincsenek helyesen kialakult táplálkozási szokásaik, egyálta­lán nem szeretik a főtt ételeket. Sokszor az ételek nevét sem ismerik. Nem szeretik a levest, a főzelékféléket, a húst. Az édes tésztát viszont szívesen meg­eszik. Az iskolai konyhák egy hónapra, vagy egy hétre előre megkapják az étlapot. Ettől csak ritkán lehet eltérni, bár sokszor előfordul, hogy szívük szerint nem azt főznék ami az étlapon szerepel, mert tudják, a gyerekek az aznapi menüt nem szeretik. Sok drága nyersanyag megy így kárba, hisz az elkészült étel nagy része nem fogy ej. Gond van az adagolással is. Azonos térítési díjért azonos mennyiség jár. Úgy tűnik, ez így van rendjén. A tapasztalatok azonban azt mutat­ják, hogy míg a 7—8 éves gyerek a kapott adag felét, negyedrészét eszi meg, addig a nagyobbak többet is szívesen elfogyasztaná­nak. Felvetődött az a gondolat, hogy talán érdemes lenne korosz­tályonként differenciálni a fej­adagokat és az érte járó térítési díjakat is. így talán ésszerűbben fel lehethe használni az erre fordítható összegeket, s a szü­lőknek sem lenne mindegy, hogy mennyit fizetnek gyermekük étkeztetéséért. Az ide vonatkozó szabályok azonban az ilyen differenciálást még nem teszik lehetővé. Minden gyerekre — korától függetlenül — 29 forint a napi nyersanyag­fejadag. Tízóraira, uzsonnára pedig 14 forint 75 fillér jut fejen­ként. Az árakhoz viszonyítva ez az összeg igen kevés. Nem való­színű, hogy a családok otthon ennyi pénzből meg tudnák oldani gyermekük háromszori étkezte­tését. Ezért van az, hogy a magasabb térítési díj ellenére, a legtöbb gyerek az iskolában étkezik. A szűkös anyagi keretek mel­lett egyre nagyobb gondot jelent, hogy az iskolai konyhák egy részében még mindig a hagyomá­nyos vegyes tüzelésű főzőüstök­ben készülnek az ételek. Nagy szükség lenne a gáz bevezetésére, hiszen sem a higiénia, sem a minőség ' szempontjából nem mindegy, hogyan készülnek a gyerekek által elfogyasztott éte­lek. S. J. Erdős János az érsekvadkerti tsz gépésze a dejtári Héja-dűlőben készülődik a szálastakarmány betakarítására. — RT — Kései szuperprodukció Balassagyarmat. Mint megrögzött mozirajongó mélyen meg­döbbenve meredtem minap a már messziről megbabonázó méteres moziplakátra: Farkasokkal táncoló. A tény okozott meglepetést: az Ipoly-parti városban az országos bemutató után egy hónappal tűzték műsorra az év filmjét, a hét (!) Oscar-díjjul kitüntetett, varázslatos háromórás alkotást. A megyeszékhelyen a premierrel egy időben vetítették. Megyénk második legnagyobb mozijában csak most. Négy héttel később. Bizonyára alapos oka van ennek. A moziüzemi vállalat hosszas gondolkodás, sok vívódás és álmatlan éjszakák után dönthetett úgy, hogy a szuperprodukció helyett kerek egy hónapig csupa — tisztelet a kivételnek! — másodosztályú blődlit vetítenek a balas­sagyarmati embereknek. Vagyis, valószínűleg a kiéheztetés tak­tikáját választották: ennyi idő után, mikor az izgalomtól és a vágyakozástól már mindenki tövig lerágta körmeit, biztosan özönlik majd a nép a film szentélyébe, hogy megtekintse A PRODUKCIÓ-t. Nem vonom kétségbe a moziüzemi vállalat műsorpolitikáját, s mivel jómagam már, hála Istennek, láttam a Farkasokkal táncolót, csak annyit kívánok a cég illetékeseinek: ők is, minden szépet és jót, mire vágynak, egy hónap után kapjanak meg. (szilágyi) Ajándék az óvodásoknak Salgótarján. Czine Béla a BIO- TO díszállat-kereskedés tulajdono­sa értékes ajándékkal lepte meg a 9. sz. óvadába járó gyerekeket. Min­den csoportban egy-egy 10 literes akváriumot helyezett el, színes halakkal, vízinövényekkel. A gye­rekek azóta szívesen időznek az akvárium előtt, a halak gondozása hasznos elfoglaltságot jelent a szá­mukra. Alakuló ülés $ a Technika Házában! Salgótarján. Ma délután 3 óra­kor tartja Salgótarjánban a MTESZ Rákóczi út II. sz. alatti Technika Házában alakuló ülését a megyei mémökkamara. MDF-boltot nyitnak Nagybárkány. MDF-bolt nyitá­sára készülnek a helybeliek. A tervek szerint egy magánházban kap helyet az üzlet, ahol a külön­böző árucikkeket a napi áraktól 10—15 százalékkal olcsóbban kínálják. Az ebéd még házhoz megy % Vanyarc. Megszűnt az öregek napközi otthona, de az idősek továbbra is igénylik az ebédet. Tizenöt főnek viszik haza most, e célból egy tiszteletdíjas ebédkihor- dót foglalkoztatnak. Az önkor­mányzat bővíteni szerette volna a létszámot, de mivel nincs bérkere­te. pályázatot nyújtott be. amit elu­tasítottak. Ennek következtében, ha megnő az igénylők száma, kényte­lenek lesznek rangsorolni őket. Gazdag szünidei program Még tart a tanév végi hajrá, de a salgótarjáni Kodály Zoltán Általá­nos Iskolában is már a nyári progra­mokra készülnek a diákok és a tanárok. Többféle lehetőségből vá­logathatnak. A legnagyobbak au­gusztusban zenei szaktáborba mennek Hajdúszoboszlóra. A költ­ségek egy részét pályázaton nyerték ehhez. Az ének-zene tagozatos tanulók célul tűzték, hogy pihenés közben felkészülnek az október elsejei zenei világnap iskolai ese­ményeire. Hatvan gyerek tanáraik kíséretében június 17-én a szlová­kiai Ruzsinára indul egyhetes nyári táborba. A diáksportkör természetjáró csoportja szintén egyhetes vándor­táborban vesz részt, a célállomás Répáshuta. Elmaradt napirendek Pásztó. A képviselő-testület június 4-i ülésén nem került sor valamennyi kitűzött napirendi pont megtárgyalására, ezért kedden, 15 órakor újabb ülést tartanak a város­háza II. emeleti tanácskozótermé­ben. A képviselők egyebek mellett a helyi iparűzési adóról szóló ren­delet megalkotásáról is tárgyalnak. Hangverseny Balassagyarmat. Csütörtökön, 19 órai kezdettel a zeneiskolában Kanyó András (fuvola) és Révész László (zongora) ad hangversenyt. KözreműWjjytjk csellón K. Réti Emőke é?-Zongorán Somogyvári Ildikó. Gyerekek a Bánki-tó partján. Napozni lehet, fürödni nem. Haldoklik a tó vize. -RT—Sol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom