Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

4 uefieh LÁTÓHATÁR 1991. JUNIUS 4., KEDD V/é/emény Könyvheti Ötven perc... Babits Mihály 1928-ban vetet­te papírra Az írástudók árulását, Julien Benda hasonló című, neve­zetes pamflettjére reagálva. Amint Babits is ösztönzésként kezelte a francia író művét saját szorongásainak kimondására, úgy lehet a mai — nem kevésbé kusza — politikai helyzetben inspirativ ereje az alábbi babitsi gondolatnak: „Az »áruló« írástu­dó nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra.” A televízió Ötven perc iroda­lomról című műsora — e művé­szeti sorozat jellegének megfele­lően könnyed, oldott stílusban, de a témához illő méltósággal — azt igazolta, hogy a jelentős, magvas irodalom napjainkban sem feled­kezik meg az írástudók példátla­nul nagy felelősségéről. Bizonyság erre Cseres Tibor vagy Esterházy Péter új — könyvheti — kötete. Értelmezé­sükhöz — az ötven perc kereté­ben — éppen a legilletékesebbek, a szerzők nyújtottak segédkezet. Kiderült, hogy Cseres Tibor ismét ikerkönyvet írt, ugyanis a most megjelent Vérbosszú Bács­kában, az emlékezetes Hideg napok pandanja. Cseres — az Újvidéken és környékén meg­gyilkolt 3309 szerb zsidó áldozat rekviemje után személyes köte­lességének érezte, hogy emléket állítson azoknak a — negyvenez­ret meghaladó létszámú — magyaroknak is, akiket a vér­szomjas szerbek öltek meg 1944 őszén. A Hideg napokat minden­képp egy magyar író feladata volt megírni, a bácskai vérengzés témáját feldolgozni viszont a szerbeknek kellett volna. Sajnos nem vállalták, így helyettük Cseres Tibor kényszerült kimon­dani a keserű igazságot. Egyet kell érteni Görgey Gáborral, aki Vinkó József mint állandó mű­sorvezető mellett alkalmi kalauza volt írótársainak: Hallgatni nem érdemes — fejtegette —, mert a némaság is manipulálható... Európa e térségében még mindig úgy zajlik az igazságkeresés, mint valami nyelvöltögetés, mint valami véres ipiapacsjáték, ahe­lyett, hogy egy nagy közös gyó­nást végezne a Kárpát-medence valamennyi népe, függetlenül attól, ki mikor érkezett ide. Érdekes volt — s nem kevésbé tartalmas — Vinkó József beszél­getése Esterházy Péterrel Az elefántcsonttoronyból című köte­te apropóján. A könyv — a Hitel lapjain két éven át publikált Kedves Diákok! Már csak karnyújtásnyira van számotokra a tanév vége. Kapuzárás után már marasztalhat benneteket az ágy, hiszen az iskola csengője nem szól sürgetően. Igazi vidám, megérdemelt pihenésnek, szórako­zásnak néztek elébe. így hát nem kell majd tollat se fognotok, hogy iskolátok krónikásai legyetek. Nekünk így nem marad más hátra, minthogy búcsút mondva, megköszönjük tudósítói munkátokat, s elismerésünket fejezzük ki azoknak a pedagógusoknak, akik kezet nyújtottak nektek e tevéke­nységhez. A legtöbb híranyagot beküldő diákokat ajándékcsomaggal jutalmaz­zuk. Hogy kik lesznek azok? Lapunk június 15-i, szombati számának hírrovatából azt is megtudhatjátok. Bízunk abban, hogy együttműködésünk hasznos volt, s e rovaton kersztül szerzett jó ötleteket, tapasztalatokat elraktározva a jövőben is — közös munkánk kamataként — hasznosítani tudjátok. Május 24-én rendezte meg isko­lánk kulturális gáláját. Az első részben a kórusok és a hangsze­res szólisták mutatkoztak be. A má­sodik felvonásban a táncosok műsorát láthattuk, ők két népi játé­kot; a fonó és a májusfaállítást elevenítették fel. A tanárok és a diákok közös munkájának eredményét mind­annyian nagyon élveztük. A bevétel az iskola Pro Arte Musica alapítvá­nyának működését segíti elő. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy jövőre is létrejöjjön egy ilyen színvonalas gálaest, melyben az iskola bemu­tathatja egész éves munkáját. Immáron 8. c. osztályként vág­hattunk neki a kétnapos magas­tátrai osztálykirándulásnak. Az úton első élményünk talán az volt, amikor a hatalmas fenyők között feltűnt egy-egy hófödte hegycsúcs. Sajná­latunkra a lanovka nem üzemelt, így meg kellett elégednünk egy kiadós erdei sétával. Másnapra a Csorba-tó és a Tarpataki vízesés volt beütemezve. A gyönyörű vízesés látványa so­káig élni fog bennünk. Magyar Zoltán Salgótarján, Kodály Zoltán Ált. Isk. Edzett ifjúságért Iskolánkban egymást érték a tavaszi sportversenyek. Atlétiká­ban már évek óta a lányoké a területi verseny dobogójának első foka. Most a fiúk is megmutatták, hogy ők sem alábbvalóak. Mind a fiú, mind a lány atlétikai valamint kézi­labdacsapatunk továbbjutott a megyei versenyre. REJTVÉNY A függőleges sorok helyes átren­dezése után két vízszintes sorban egy-egy távoli tájakra utaló szó olvasható. Ezt küldjétek be június 14- ig. A nyertesek neveit június 15- i, szombati lapszámunk Keresz­trejtvény rovatában közöljük. Legutóbbi fejtörőnk helyes meg­fejtése: kútágas, délibáb. Könyvju­talmat nyertek: Zsíros Beatrix Széc- sény, Kőszeghy Tamás Balassa­Kimagasló egyéni eredményt értek el: Sípos Ildikó és Varga Tamás. Gratulálunk nekik és továb­bi sikereket kívánunk! Both Gabriella, Kozma Borbála Rétság A A K N R rv M K V A A 0 1 1 Pl A J G* V T T M R U Y \ 0 A gyarmat, ifj. Pistyur Gábor Érsek- vadkert. A könyvjutalmat postán juttatjuk el részetekre! sorozat gyűjteménye — azt pél­dázza, hogy az író miképpen válik „részvevővé”, de még inkább reprezentálja azt, hogy miképpen és miben nem lehet az. Esterházy rosszul viseli manap­ság az egy főre jutó sok gyűlöl­ködést, acsarkodást. Ugyancsak nehezen tolerálja, hogy — mint korábban — ismét résen kell lennie és azon gondolkodni, miként is viselkedne, ha egy normális országban normális emberként élhetne. A műsor záróblokkjában az üzlet, a pénz, a piac és az iroda­lom erősödő kapcsolatáról folyt diskurzus nem véletlenül Végh Antal és — az írással is kacérko­dó — Zalatnay Sarolta közremű­ködésével. (Mi sem természete­sebb, hogy bírósági perekről is sok szó esett.,.) Elgondolkodtató, s egyben elkeserítő is — volt hallani Végh Antal jövendölését, amely szerint a magyar kultúra — könyvkiadás, irodalom — kálvá­riája igazán most következik majd. Bízni csak abban lehet: nem alakulhatnak olyan rosszul a dolgok, hogy a Cseres, az Ester­házy vagy éppen Görgey Gábor formátumú írók ne jelenhetnének meg, s mondandójuk iránt ne lenne igény ebben az országban.- csongrády ­A máig megőrzött, megsárgult, 1950. május 30-án keltezett sze­génységi bizonyítvány tanúsítja: a hajdúnánási Oláh Mária negy­venegy éve teljesen vagyontalan volt, földmíves édesapja ebben az időben napi tizenkét forint jöve­delemre tett szert. Ezzel a dokumentummal lépett a fiatal lány a képzőbe, hogy valóra váltsa elképzeléseit. Taní­tónő szeretett volna lenni, s örült, mert vágya elérhető közelségbe került. Hálával gondolt szüleire, akik a tanulást lehetővé tették számára. Pedagógusi pályáját Békéscsa­bán kezdte. Albérletben lakott, s úgy tűnt, ez utóbbin nem tud változtatni. A hegyvidék mindig vonzotta, ezért is kapott az alkal­mon, amikor szülőfalujától távol, egy kis községben, Bámán kínál­kozott számára egy állás szolgá­lati lakással. Huszonhárom évvel ezelőtt kezdte meg nevelői A salgótarjáni Csizmadia úti iskola életéből Hét csapat részvételével fod­rász- és szendvicskészítő-versenyt rendeztünk iskolánkban. A ver­senyzők nehéz feladat elé állították a zsűrit. A fodrászverseny győzte­se Pethes Marina és Lakatos Ge­novéva páros lett a 7. osztályból, míg a szendvicsek ízléses és gusztusos elkészítői közül a 8. osztály csapata remekelt. Nacsa Gabriella, Vass Mónika Intézményünkből öt tanuló vett részt a városi vöröskeresztes ver­senyen, melyet hosszú ideig tartó, alapos felkészülés előzött meg. Abban, hogy sikeresen vehettük az akadályokat, sokat segített Knap­piczius Attiláné védőnő és Tóth Mária tanárnő. A megmérettetés­ben iskolánk az előkelő 2. helyezést érte el. Nagy Julianna Május a tanulmányi kirándulások hónapja is. Mi Budapesten néztünk körül. Megtekintettük az Országhá­zat kívülről, belülről. A Planetárium­ban érdekes előadást hallgattunk az ufókról. Voltunk a Várban és a Halászbástyánál is. A délutánt a Vidámparkban töltöttük. Mindannyian jól érzetük magun­kat az utolsó közös osztálykirándu­láson. Murányi Nikoletta 8. o. Gyertyát gyújtottunk A vöröskeresztes világnap alkalmából iskolánk vöröskeresztes szakkö­rének tagjai megemlékeztek Jakab Erzsébetről, aki védőnő volt és a második világháború idején rendkívüli tetteket hajtott végre. Élete kockáz­tatásával tizenhárom magyar katonát mentett meg. Aktív vöröskeresztes tevékenysége, védőnői munkája alapján a Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottsága 1985-ben emlékérem kitüntetésben részesítette, amit bekövetke­zett halála miatt nem vehetett át személyesen. A szakkör tagjai gyertyát gyújtottak emlékére litkei temetőben lévő sírján. Orava Henriett Litkei, Ált. Iskola Gyermekhetet tartottunk Rendkívül színes és gazdag volt iskolánkban a gyermekhét programja. Hétfőn délután diákönkor­mányzati ülés volt, melyet női ta­nár—diák focimeccs követett. Kedden ügyességi vetélkedőn mértük össze erőnket. Szerdán minden osztály kirándulni ment: a Gyöngyös, Mátrafüred, Buda- pest-Szentendre, Eger, Szé- csény útvonalon. Egy osztály gyalogtúrát szervezett a haszno- si várhoz. Csütörtökön a fiúk fo­ciztak a kisterenyei és salgótar­jáni iskolák tanulóival. Pénteken a várva várt fordított napra került sor. Sok bajunk volt a tanárokkal. A sorakozásnál rendetlenkedtek, lökdösődtek. Szegény diákigaz­gatónak volt dolga bőven. Ezen a napon még kulturális bemutatót, homokvárépítő-, grimasz- és nyúlfutóversenyt is rendeztünk. Rácz Brigitta 8. o. Pásztó Általános Iskola és Diákotthon A szafári parkban jártunk Már hajnali háromkor indultunk, hogy mielőbb elérjük a határt, s úti célunkat: a szafári parkot, ahová busszal együtt bemehettünk az állatok közé. Először egy oroszláncsaládot pil­lantottunk meg, majd tigrisek mellett húzott el a buszunk. Később már az ablakot is lehúzhattuk, hiszen a zsiráfok következtek. E karcsú ál­latok nyelvüket nyújtogatták be, almát kunyerálva. Az elefánt is bedugta ormányát táplálékot keres­ve. Az állatok megtekintése után olyan helyre mentünk, ahol külön­féle programok közül választhat­tunk. Volt papagájshow, pumatré­ning, medveiskola és más érdekes­ség. A látottak felejthetetlen él­ményként maradnak meg bennünk. Udvaros Anikó 4. a Salgótarján, Rákóczi F. Ált. Iskola ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Kovács Margit Szegénységi bizonyítványt is osztanak? „Azt hittem a föld nyílik meg alattam...” munkáját a Bámai Általános Iskolában. A helybéliek megismerték, befogadták a törékeny fiatal te­remtést, aki egyedül élt, de nem magányosan: tanítványai, bará­tai, kollégái vették körül. Időköz­ben sok nevelő kereste különböző okok miatt máshol boldogulását, de ő maradt. Egyre inkább idevalónak érez­te magát, bár ma is élnek barátai Békéscsabán. Több mint két évtized kellemes és keserű emlékei kötik már Bámához. Marika tanár nénit, aki ma vegyes érzelmekkel — hol szorongva, hol megnyugvással — gondol küszöbön álló nyugdí­jazására. Utóbb sajnos már csak szorongva, mert attól fél, fedél nélkül marad. Nem kapott még hivatalos értesítést, de a képvise­lő-testület a napokban döntött arról, hogy a házrészt amelyben lakik, továbbra is pedagógusi szolgálati lakásnak tekintik. Vagyis azt majd utódja kapja meg. Van ugyan egy használaton kívül álló másik szolgálati lakás, de a számítások szerint annak is lesz majd lakója. — A polgármesterrel, Hadik Józseffel beszélgettem a minap. Gyanútlanul mondom neki, hogy festetni, kisebb javításokat aka­rok csinálni a nyáron a helyisér gekben, mivel továbbra is marad­ni szeretnék. Végighallgatott, aztán annyit felelt: nem úgy van az, kell ez a hely egy másik pedagógusnak. Azt hittem a föld nyílik meg alattam... Hát ennyit ér huszonhárom év munkája? — kesereg Marika néni, akit nem először kínoz a kiszolgáltatottság érzése. A nem is oly távoli múlt rendszerben mások is tettek kí­sérletet arra, hogy kiköltöztessék. Csak a jólelkű falubeliek kiállása mentette meg akkor ettől. — Nagyon rosszul esik egyes képviselők megjegyzése, mely azt rója fel nekem, miért nem gyűjöttem magamnak pénzt saját házra. Kérdem én, miből?! Az alacsony fizetésemből? A családi örökség rám eső része mindössze harmincezer forint. A hat hold földért amit apám a téeszbe vitt mindössze pár ezret fizettek. Bár nagyon sok segítséget kapok, egyedül élek, s a hozzám hason­lóak tudják, hogy ez mit jelent. Anyagi bőséget bizonyosan nem. Nagyon igyekszik, de nem tudja visszatartani a könnyeit. Hamarosan itt a tanév vége, ezt a kis időt vidáman akarja eltölteni tanítványaival. És aztán? — Aztán a bizonyítványosztás kö­vetkezik. Lehet, hogy szegénysé­gi bizonyítványt is osztanak? Mihalik Júlia NHUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT GÉPJÁRMŰ-KÁRRENDEZÉSI HELYEI, IDŐPONTJAI BÁTONYTERENYÉN — HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. KIRENDELTSÉGE tel.: 32/53-743 (Bátonyterenye, Bányász u. 1/b.) csütörtöki napokon 14.00-15.30h PÁSZTÓN — HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. KIRENDELTSÉGE tel.: 212 (Pásztó, Nagymező u. 10.) hétfő, csütörtök 11.00—13.00h — JAVÍTÓ, KARBANTARTÓ KISVÁLLALAT tel.: 33 (Pásztó, Tanácsköztársaság u. 7.) munkanapokon 7.00—14.00h SALGÓTARJÁNBAN — HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. GÉPJÁRMŰ-KÁRRENDEZÉSI FIÓKJA tel.: 11-822 (Salgótarján, Nógrádi S. tér 14. Ili. em.) hétfő, kedd, szerda péntek 7.00—16.00h csütörtök 7.40—19.00h szombat 7.40—12.00h — AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT tel.: 16-255 (Salgótarján, Rákóczi út 233.) munkanapokon 6.00—14.00h JOBBÁGYIBAN —TAKARÉKSZÖVETKEZET (Jobbágyi, Hunyadi u. 1.) hétfői napon 14.00-14.30h NHUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT Egy iskola — két esemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom