Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

1991. JÚNIUS 29., SZOMBAT LÁTÓHATÁR „Micsoda kabaré az élet...” Haumann—Mikó az uborkaszezonban Legszebb éveim a Kodály iskolához kötődnek Szilágyi László Kiváló Pedagógus A magyar színházművészet soha nem szűkölködött a kabarét is felső fokon művelni képes egyéniségekben. Manapság Gál- völgyi János, Haumann Péter, Kern András, Mikó István és Tahi Tóth László neve fémjelzi leginkább ezt a vonulatot. Közü­lük Haumann és Mikó egy műsor keretében szerepelt Salgótarján­ban a József Attila Művelődési Központ színpadán. Mindketten szuverén, karak­teres művészek s — mint már volt példa rá — egyedül is képesek órákon át szórakoztatni a közönséget. Érthető, hogy közös produkciójuk iránt — a kánikulai hőség és a késő esti előadás ellenére — elég nagy érdeklődés nyilvánult meg. Nem is okozott csalódást 'egyikük sem. Azt nyújtották, amire ebben a műfajban számí­tani lehetett, amiért szeretik őket híveik. Haumann széles gesztu­sokkal, túláradó, harsány kedv­vel komédiázott ezúttal is. Elké­pesztő, hogy mi mindent tud arcmimikával, testrészeinek külön-külön és egyszerre moz­gatásával kifejezni. Szinte utá­nozhatatlan, amint a hipnózisba szédülést és a felébredést, a horkolást — pontosabban a leve- gőfújtatást — imitálta, s egy­szersmind karikírozta. Mikó visszafogottabb, s ezért Hallgatom a rádiót, nézem a tévét. A Danubius egyik-másik műsorveze­tője úgy sziszeg, mintha a fogát húznák érzéstelenítés nélkül. Ugyan­akkor úgy susog, mint két hektár fenyveserdő. A „sebesség” és az „asszony” szót olyan „s”-sel és „sz”-szel ejtik, hogy a macskám behúzza a farkát, hármat ugrik ijed­tébe, és bepréseli magát a komód alá. A tévé bemondónői újabban „vazsi" tájszólásban beszélnek: „kedvezs né- zőink”-nek titulálnak, nyilván a tévé idősebb inteddánsának hatására, aki kiskegyednek szólítja a kisasszonyo­kat. O mond ilyeneket: dezzsék, gé­rem szépen, jójcakát. A riporterala­nyok sorra nyögdécselnek, s mivel ez divatnak látszik, maguk a riporterek is átveszik: „ÖÖÖ, kérem szépen, ö, ezt meg, hogy kell érteni?” Talán úgy, hogy rajtuk kívül senki sem tartozik vájtfülűek fajtájához. 18. rész A négyszög, amely a közepe táján keskeny: rossz jel. Igaz­ságtalanságot rosszasságot, önzést, tolakodást, lelki arcát­lanságot mutat. Általában a kis négyszög: gonosz jegy. Minél kisebb a tenyér négyszöge: annál inkább érvényesülnek bennük az állati tulajdonságok. A kereszt a négyszögben asszonyt jegyez. Mégpedig olyan asszonyt, akinek testestül-lelkestül rab­szolgája vagyunk, bármily erő­teljes akaratunk van egyéb világi dolgokkal szemközt. Egy nőt mutat a kereszt, akiért szí­vesen feláldoznánk életünket is. Nagy szerencse, ha az a nő nem él vissza leigázott érzel­meinkkel. Nem mindig oly fontosságú a négyszögbeli kereszt. Külö­nösen akkor veszít jelentőségé­ből, ha a kereszt a fejvonalon van. Ilyenkor múló kaland jele, amely kaland elenyészik. Fér­fiak hamarosan felejtenek, és vagyonuk is épségben marad. Nem veszítenek még becsüle­tükből sem, holott nagyon veszélyesnek látszott az állapo­tuk. számomra — gondolom nem vagyok egyedül -— megnyerőbb, s ennélfogva hatásosabb. Volt egy jelenet, amelyben hosszú másodpercekig nézett előre, a semmibe, s e passzivitása — ki hinné — fergeteges humorforrás­nak bizonyult. Kevés olyan muzikális színész van ma magyar honban, mint éppen ő. Énekhang­ját, tánckultúráját sokan megiri­gyelhetik azok közül is, akik kizárólag ebből élnek. Csárdáski­rálynő paródiája — melynek keretében öt női illetve férfi szerepet is eldalolt az est — legalábbis szerintem — kivételes tudást igénylő mozzanata volt. A Haumann—Mikó kettős vendégeket is hívott műsorába. Közülük Hacser Józsa emelhető ki, aki sokadik virágzását éli már éppen ebben a műfajban. „Féllá­bas mutatványa nem feltétlenül váltott ki vastapsot. Hacser nélkül egyik-másik jelenet élét, poénját vesztette volna. Balogh Erika közreműködése ugyancsak nél­külözhetetlennek tetszett egy-egy szituáció, némely pillanat hitelé­hez. Benkő Péter viszont indisz- ponáltnak tűnt, idegenül mozgott a kiegészítő szerepekben. Pedig igencsak megszokhatta már eze­ket, hisz lényegében egész pálya­futása „másodhegedűsként” te­lik. Nyerges Ferenc szinte csak statisztaként villant fel néhány­szor. Meg kell viszont említeni a A raccsolás nyilván az előkelő származás átmentését igazolja, mert országgyűlési képviselőtől, a tv-elnö- kén át a kártalanítási igényt benyújtó Csekonics unokáig mindenki így beszél. Kimondom: ez most a módi, „gérem szépen”. A köznyelv normái­nak, szabályainak felrúgása szemünk előtt, fülünk hallatára folyik. Az igazi demokrácia kibontakozásának va­gyunk tanúi: mindenki úgy beszél, ahogy tud. Ha még nem lenne világos a gunyo- ros hangnem miatt mondandóm lénye­ge, öntsünk tiszta vizet a pohárba. Valaki ötvenévesen már nem tehet arról, hogy beszédhibásán képezi a hangokat. Nyilván olyan környezet­ben és olyan körülmények között nőtt fel, amelyben ilyen apróságra nem figyel(het)tek föl, gyermekkorában nem volt lehetősége a korrigálásra. Krúdy Gyula Tragikus jelentősége tulaj­donképpen a szívvonalon van a négyszögbeli keresztnek. Nők tenyerén: határozottan egy szerelem jele, amit sohasem felejtenek el. S késő öregségü­kig remélik,' hogy visszajön az illető. Ha visszatérne: nagy boldogságot jelentene. Férjes nők kezén oly szerelem jegye, amelyről férjük iránti hűségből lemondanak — de nem a szere­lem legelején. Ugyanezért a bűnbánat keresztjének is neve­zik, ha a szívvonalon van. De ez a bűnbánat nem mindig őszinte. Különösen álmában vigyázzon az ilyen nő, hogy el ne szólja magát. A tenyér dombjai között a mutatóujj dombja szerelmi házasság, vallásosság, vidámság jelvénye. Feltűnő hangulatos kísérőzenét szolgál­tató Szentirmai Ákost. A két órás — non stop — kacagás egy — nem elhanyagol­ható — szépséghibája — s megint önmagámról beszélek elsősorban — az volt, hogy a tudatosan megszerkesztett, jól megkomponált úgynevezett „békebeli” kabaré számainak nagy többségét már ismerhettük, s éppen a televízió képernyőjé­ről. Persze a két vezető színész személyes varázsa a végkifejlet tudatában is érvényesült. A szerkesztő — csak gyaní­tom, hogy Haumann — láthatóan tudatosan politikamentes kaba­rét csinált. Ézt a koncepciót akár el is lehet fogadni, hisz az emberek „hócipője” tényleg tele van már a politikával, mégis hiányzott az összeállításból némi frisseség, aktualitás. Hisz igazán napjainkra érvényes a műsoron végigvonuló „Micsoda kabaré az élet...’’kezdetű kupié „ eszmei” mondanivalója. A Haumann—Mikó-féle „slusszpoénnal” a József Attila Művelődési Központban vég­képp — mármint a nyári szünet idejére — lezárult a színházi jellegű rendezvények sora. De úgyis lehet fogalmazni, hogy ez volt az egyetlen program két évad között. — csébé — Attól még tehetséges és sikeres üzlet­ember lehet valaki, ehhez nem kell a szépkiejtési verseny első helyezését megszerezni. A sziszegő, a susogó, a raccsoló tanár, riporter, bemondó, nyilvánosság előtt rendszeresen sze­replő miniszter azonban nem biza­lomgerjesztő. A rádió és a tévé szak­mai berkeiben újabban minden hiva­tásos megkaphatja az ún. mikrofon­engedélyt? A követelményeket adták lejjebb, vagy a lobbizás lett erősebb? Nem a beszédhibásakat ítélem el, hanem azokat, akik mikrofon elé engedik őket. Attól tartok azonban, hiába szisze­gek, sustorgok itt magamban, ezek a „vazsi” gyerekek nagyon beásták magukat a stúdiókba, s mindig ott vannak a mikrofonvégeken. Beszéd­hiba van, felelős nincs, ahogy a divat megkívánja... domborodás: hiszékenységet, hiúságot, nyugtalanságot, némi ostobaságot, színésznői hajla­mot mutat. A dombocska hiá­nya, rest, önző, tétlen, hitetlen emberek kezén látható. Jupiter dombjának is hívják. A középső ujj dombja a jó­zanság és a szomorúság domb­ja. Ha nagy a domb: a magány jele. Magányban kétségbeesés. Ha nincs domb: sikertelen élet. Saturnus dombjának nevezik. Á Gyűrűsujj dombja a bol­dogtalanság és siker dombja. Kiváló emberek kezén látható. Nők bizonyosan bolondulnak ily férfiak után. Míg a nők gyű­rűsujjának dombja: vonzza a férfiakat. Domb a kisujj alatt jegyez észt. De ez az ész nem mindig praktikus. Olykor hóbortos. Olyan dolgok felé hajlik, ame­lyeknek semmi hasznát sem A tudást élményszerűen átadni — ez az egyik legszebb vonása a peda­gógusi munkának — vallja Szilágyi László, a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola ének-testnevelés szakos tanára. Ennek igyekszik meg­felelni immár csaknem négy évtizede. Az eredményre méltán lehet büszke: nemrégiben vette át Budapesten a Kiváló Pedagógus kitüntetést. Az egri — akkori Pedagógiai Főis­kolának nevezett — tanárképzőnek köszönhette, hogy bevándorló lett. A debreceni származású friss diplomás fiatalembernek ugyanis a főiskola Nógrádban, Salgótarjánban talált ál­lást. Hogy volt-e abban végül is köszönet, hogy ide került? — Igen, jóhírű iskolában dolgoz­hattam, s kifejezetten örültem, hogy alsós osztályokat is kaptam — mondja a férfi. — Nem vágyódtam el erről a vidékről, bár ebben a természetem is szerepet játszott: ha valahol kikötök, szeretek sokáig maradni. Tanári pályája első éveiben egé­Nem szűnik meg, csak szünetel Nagykürtös (Velky Krtis). Hiábavalónak bizonyult a Palóc című nagykürtösi járási hetilap szerkesztőinek minden fáradozá­sa, a négyoldalas újság I—3 hónapig nem jelenik meg. A lap készítői bíznak abban, hogy lega­lább az első fél évi számokat még ki tudják adni, de anyagilag úgy állnak, hogy már nem kerül utcára legközelebbi, június 30-i számuk. Vámos József nyilvá­nosságot érdemlő magánlevelet küldött a szerkesztőségbe, amelyben együttérzéséről bizto­sítja a járás egyetlen magyar lap­jának készítőit. — Engem már majdnem kilencven évem súlya nehezít... Némi töprengés után mégis megmozdult bennem, hogy legalább serkentő soraim­mal támogassam küzdelmeiteket a Palóc megmaradásáért —, írja levelében Vámos József. A Palóc most megjelent szá­mában egyébként terjedelmes cikket közöl Urbán Aladár Te- rény életéről, hagyományápoló, nemzetiségi munkájáról, és ismerteti a június 30-i rendez­vény programját is. veheti az életben. Nagy domb: ravasz ember, kis domb: hét­köznapi lélek jelenléte. Ha a domb túlságosan fejlett: kapzsi, bírvágyó, kétszínű emberrel állunk szemben. Hívják Mer- kur-dombnak is. A csuklódomb. amely a te­nyér szélén és a csukló között látható: a lelki betegségek szék­helye. Itt lakik a búskomorság, a bánatosság, az elégedetlen­ség, a hiábavaló vágyakozás, az elérhetetlen reménység. A hüvelykujj alatti domb a szépek jelvénye. Szerelmes ter­mészetű, tetszelgő, finomkodó, jóhiszemű, gyöngéden gondol­kodó és érző embert jegyez. A nagy domb: az iszákosoké. Kacér, ostoba, parázna nők kezén látjuk. A domb hiánya gonoszát jegyez. A tenyérjóslás alapvonalait soroltuk fel. Gyakorlott hosszú tapasztalatú jós egyebet is lát­hat az emberi tenyéren. Minden ember és minden tenyér más, ezért a szabályok csak feltéte­lesek. Legokosabb előbb megis­merkedni az emberrel, akinek tenyeréből jósolni akarunk. (Vége) szén más dolog foglalkoztatta: — Legfőbb gondom az volt. ho­gyan éljek meg a havi 834 forintos fizetésemből. Igaz. az államvizsga után tíz forinttal megemelték... Mint mondja, később sem dúskált az anyagiakban, de amit ennél sokkal fontosabbnak tart: a hivatásában nem csalódott. — A legszebb, éveim a Kodály iskolához kötődnek. Sikerült megsze­Mona, aki nem Lisa > A világ más országaihoz hason­lóan, hazánkban is nagy közönségsi­kert aratott a Dirty Dancing című zenés-táncos film. Hiába, mi magya­rok, mindig is szerettünk táncolni és mulatni. Azt azonban többnyire csak kevesen tudjuk, hogy milyen ügyes és tehetséges táncosok élnek közöttünk. Akik ugyan filmekben még nem szerepeltek, de tudásukat nem csupán mulatságokon mutatják meg. Sírva fakadt az apa A Salgótarjánban élő Szabó Mona már ötesztendős korában elhatározta, ha törik, ha szakad, belőle márpedig táncosnő lesz! Nem véletlenül, s csupán a gyermeki jókedvében jutott erre a merész és meglepő elhatározás­ra. Családi körben rendeztek mulatsá­got, s mikor a kis Mona is táncra perdült, megállt a levegő a teremben. Édesapját annyira meghatotta parányi kislánya produkciója, hogy örömében sírva fakadt. A jelenlévők pedig csak ámultak a csodálkozástól, hiszen ilyen ügyesen mozogni gyermeket még nem láttak. Teltek-múltak az évek, Mona pedig csak nem tágított elhatározásától. Árgus szemekkel figyelte a televízió­ban a pop-rock sztárok klipjeit, s a különféle zenés-táncos filmeket. In­nen merítette saját koreográfiáinak ötleteit. Tánctanárhoz sohasem járt, hiszen önálló stílust kívánt kidolgoz­ni, saját elképzelései szerint készíteni műsorait. Az emberiség fejlődése öt percben Két esztendővel ezelőtt megalakí­totta első tánccsoportját. A nyolcfős gárda tagjai között volt három színes bőrű srác is. ami ritka látványosságot jelentett a fellépések során. A kezdeti lendület és sikerek ellenére mindössze három hónapig dolgoztak együtt, ugyanis a fiúknak vissza kellett tér­niük szülőhazájukba, Angolába. Ezt követően több csoportot is alakított Mona, míg a jelenlegi, mely a Black and White nevet kapta a rettelni a gyerekekkel az éneket, az éneklést. Szolmizációs versenyeket rendeztünk, amelyekre rendkívül lel­kesen készültek. A kórusaim szívvel- lélekkel dolgoztak, felejthetetlen élményeket szereztek. Mindezek különösen serkentően hatottak rá: sok pluszmunkával teltek a napjai. Volt olyan hét, hogy ötven órát vállalt. Felkérték, tanítson a zeneiskolában s ő nem mondott nemet: négy évig szolfézs- és hege- dűórákat adott. Szilágyi Lászlónak pályája során a legtöbb nehézséget a merev tantervek, a felesleges megkötöttségek, ponto­sabban ezek áthidalása okozta. Bár azt tapasztalta, hogy tanár és diák jó kapcsolatának valójában ezek nem árthatnak. — Egyrészt azért, mert a gyerekek teherbíró képessége rugalmas, más­részt ők a tanárukban nem csupán a pedagógust, hanem a magánembert is becsülik. (Mihalik) \ keresztségben, tizenöt fővel adja elő öt koreográfiáját. A legérdekesebb produkciónak a török zenére történő Hárem táncot tartja a csoport vezetője, míg legszínvonalasabb műsoruknak Az emberiség fejlődése napjainkig és a mennyország című darabol. Ez a Jézus Krisztus Szupersztár főzenéjére előadott közel ötperces produkció legutóbb éppen Budapesten, egy nemzetközi viadalon aratott akkora sikert, hogy a zsűri versenyen kívül ismerte el első díjjal Monáék teljesít­ményét. Nemrégiben Szombathelyen, az országos amatőr táncbajnokságon is első helyen végzett a Black and White, a latin—amerikai láncok kategóriájá­ban. Jutalmuk kéthetes lengyel turné lett. Madonna a példakép Szabó Mona mindössze tizennyolc esztendős, s foglalkozására nézve üzletkötő, egy holland—magyar cég­nél. O a tánccsoport mindenese, de mindenképpen meg kell említeni Tóth Sándomé nevét is, aki a fellépési lehetőségekben segít nekik. A Black and White az SVT Művelődési Házá­ban tartja az edzéseit, ami eszményi helyszín a számukra, már csak azért is, mert kedvezményes áron bérlik a pró­bákhoz szükséges termet. Az anya­giak Monáék számára is állandó problémát jelentenek, de eddig még mindig sikerült megoldaniuk ebbéli gondjaikat. Hol a Vöröskereszt segí­tett, hol a tagok adták össze a pénzt az utazásokhoz. Bizony, bizony, elkelne egy-két szponzor, bár, manapság minden együttes az után sóvárog. Ettől függetlenül a Black and White Szabó Mona irányításával lehetősé­geihez képest járja az országot, s mutatja be a műsorait. Mona pedig kevés szabad idejében Madonnáit nézi és hallgatja, hiszen a szőke szuper­sztár a példaképe... (szilágyi) A kéz könyve Tenyérjóslások Tánc feketén-fehéren Egy kis nyelvészkedés Sziszeg'ók, sustorgok és raccsolók

Next

/
Oldalképek
Tartalom