Új Nógrád, 1991. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
1991. JÚNIUS 25., KEDD SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE un-nny 5 Hölgy, fekete kalappal Csalfa volt a kisangyalom szeme Nem sokan tolonganak ezekben a napokban a litkei TÜ- ZÉP-telepen. Az importból származó ötszázhúsz mázsa, már előre befizetett szenet az utolsó szemig elvitték. Hogy mikor jön a következő szállítmány, azt nem tudni. Varga Gyuláné, a telep vezetője körültekint az udvaron: — Akad azért vásárolnivaló! Több, mint kétmilliós az árukészletünk. Aki építkezik, mindent megtalál nálunk, kivéve a cementet. Az jelenleg nincs. Vargáné, Eszter tizenhét esztendeje vezeti a litkei telepet. Mihálygergéről jár ide nap mint nap. — Nem felkapott hely a miénk, de azért a környező községekből sokan járnak hozzánk. Sőt, a minap még az Alföldről is érkeztek vevők. Eszter annak idején Csong- rád megyéből került a nógrádi hegyek közé. — Hogyan? — Erre egy nótával is válaszolhatok: „Csalfa volt a kisangyalom szeme...” A férjem idevalósi. Úgy hozzámnőtt ez a táj, hogy vissza se mennék az Alföldre. Lelkes hegymászók vagyunk. Az unokáimmal együtt gyakran kirándulunk. Vargáné fején széles karimájú, ódivatú, fekete kalap van. A kíváncsiság nem hagy nyugodni, megkérdezem. — Honnan a különleges ,fekete' ’ jószág? — Ó, ennek története van. Amikor Lükére jöttem, a plébános úr ajándékozott meg ezzel. Azóta itt mindig rajtam van. Ha elmegyek nyugdíjba, majd szögre akasztom, mint az elmúlt évek emlékét. Elvégre közel két évtizedet húztam le a szenek, fák, betonok között... Fotó: R. Tóth Sándor í 1 A bányának még kell a fa Az erdő az élet záloga Jambrik István a szécsényi erdészet vezetője sommásan fogalmaz, amikor az erdészet jelenéről, jövőjéről beszélgetünk:-— Lehet akármilyen gazdasági helyzet, az erdő nem halhat meg hacsak erőszakkal, meggondolatlanul ki nem irtják. De akkor vele pusztul a föld is, mert az élet záloga az erdő. A szécsényi erdészet harminc község határában tízezer hektáron gazdálkodik. Területük Ka- rancskeszitől egészen Dejtárig húzódik. — Melyik a legszebb része? — Mind szép, de a szívemnek mégiscsak a legszebb Hollókő és Sipek környéke. Ez tipikus nógrádi táj. Nem csoda, hogy a turisták is nagyon szeretik. — Manapság szinte nincs olyan üzem, intézmény, gyár vagy gazdaság, ahol ne feszítenének a gazdálkodással járó gondok. A szécsényi erdészetnél is így van? — Az erdőművelésben közel száz asszony dolgozik. Nehéz munkát végeznek, de sajnos a keresetük a minimálbért sem éri el. Ha öt-hat ezret hazavisznek, az már jó hónapnak számít. A kormány meghatározta ugyan a minimálbért, de pénzt nem biztosított hozzá. Télen meg egyáltalán nincs munka, ilyenkor hétnyolc száz forintot tudunk adni a dolgozóknak havonta. — Az asszonyok ennyiért is vállalják a csemetézést? — Kitartanak, mert örülnek, hogy egyáltalán van munkájuk. Szécsényben vagy a környékén nagy a munkanélküliség, igen nehéz elhelyezkedni. — A csemetézés tulajdonképpen erdőtelepítést jelent? — Az erdő élete a magültetéssel kezdődik. Ebből sarjad a csemete, amiket aztán kiültetnek. Az erdőtelepítés sok évre szóló munka, nem hoz látványos sikereket. — Az erdőt nemcsak telepítik, hanem vágják is. Milyen hasznot hoz a fakitermelés? — Évente 25 ezer köbméter vastag fát vágunk ki. Ennek a mennyiségnek a 40 százalékát a saját embereink, 40 százalékát a kisiparosok termelik ki, a fennmaradó 20 százalékot pedig a szedd magad akció keretében értékesítjük. — A mostani pénzszűke világban van-e vevő a kivágott fákra? — Az embereknek egyre kevesebb a pénzük. A gyárak is kevesebb fát rendelnek. Most járjuk az országot, keressük a vevőket. Egy nagy szerencsénk van, hogy a bányának kell a fa. Már második éve kétmilliós értékben visznek tőlünk rönköket. De például olyan régi partnerünk, mint a visontai téesz, nem vesz tőlünk szőlőtámot és karót, amiből eddig korlátlan mennyiséget elszállítottak. Alig van kereslet. — Az erdészetek munkáját közvetlenül mindig is az erdészek irányították. Van-e szakemberük? — Tizenhat erdészünk dolgozik. Szerencsés, hogy közülük öten nemrégiben végeztek, fiatal szakemberek. Az erdészromantika tulajdonképpen megszűnt. A családok nem az elhagyott erdészházakban, hanem a falvakban, a városban laknak. De az erdészek manapság is gyalogosan róják az erdőt, esőben, hóban, napsütésben. — Bíznak a jövőben? — A gazdaság egésze rosszul áll, egymás után „robbannak” a bombák, jelentkeznek a bajok. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy az erdőt pótolni nem lehet és a környezetvédelemnek egyik legfontosabb teendője, a zöldet, a fákat megóvni a jövő nemzedéknek. Csatai Erzsébet V ízügyben minden csendes Itt a nyár, a kánikula. Ilyenkor szoktak jelentkezni a városokban a vízgondok. Bagosi Sándor, a megyei víz- és csatornamű vállalat szécsényi üzemének vezetője nyugodt ez ügyben. — Nem akarom lekopogni, de minden különösebb izgalom nélkül nézünk a nyár elébe. A három évvel ezelőtti szorító gondok, — amikor is a nagy melegben sem Szécsényben, sem Hollókőn nem volt víz, — megoldódtak. Rákapcsolódtunk az Észak- Regionális Vízmű hálózatára, a vizet az Ipolyból és a Kamora-völgyi tározóból kapjuk. így aztán a mennyiséggel nincs gondunk, napi 1500—2000 köbméter víz kivitelére is megvan a lehetőség. Ez bőven ellátja Szé- csényt és a környező kilenc községet, úgymint Endrefal- vát, Pilinyt, Szécsényfelfalut, Ludányhalászit, Rimócot, Varsányt, Sipeket, Nagylócot és Hollókőt. A jó vízellátást segíti két víztorony is, amelyik megoldja a napi tárolást. Már csak rossz emlék, hogy Hollókőbe autóval szállítottuk a vizet, onnan meg lajtoskocsik vitték a házakhoz. — Milyen a víz minősége? — A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat szakemberei megfelelőnek ítélték. Persze a szécsényiek azért berzenkednek, mert más ízűnek találják most a csapokból folyó vizet. Igazuk is van, mert ezelőtt rétegvízből nyertük az ivóvizet és annak valóban más volt a zamata. Télre készülnek az ófaluban Hollókő. Noha még csak a nyár legelején tartunk, az előrelátóbbak már a télre készülnek. Képünk az ófaluban készült, ahol Szabó Lászlóék akácfát darabolnak. — RT—Sol — Derekasan dolgoznak az építők Magyargéc. Az iskola körül még késő délután is nagy a sürgés-forgás; a régi, megkopott épületet teljesen újjávarázsolják, bővítik, korszerűsítik. Új tantermekkel gyarapodik szeptembertől az iskola. A tetőfedő munkákat már befejezték. Ezután a „törzsépület” következik, melynek során az újat és a régit stílusban is összehangolják. Biztató, hogy a munkák kétharmad része elkészült, a következő hetekben a belső szerelés és a külső vaktjlás következik. A polgármester, Szerémi Sándor nyugodt, mert augusztus 20-án Szent István ünnepén biztosan átadják a megszépült iskolát. Dicséret illeti a Generál-kivitelező gmk-t, amelynek szakemberei jól és pontosan dolgoznak. A régi töredezett betonlapokat törik fel a munkások az iskola udvarán. Kép: R. Tóth Tó a falu szélén Hollókőből Nagylóc felé haladva, a község határában található egy bekerített kis tó. Partján élénk az élet, horgászok üldögélnek, várják a kapást. A tavacska magántulajdon gazdája Ispán Bertalan. — Miként lett „tógazda”? — Jó hat esztendővel ezelőtt vettem meg a szécsényi téesztől. Amolyan szeméttelep volt a falu szélén, ide hordtak minden vackot, rossz autógumitól az építési törmelékig. — Most elég tágas a víztükör. — Kikotortattam, építettünk egy völgyzárógátat. Nyaranta kellemesen telik az idő a víz partján. — Szeret horgászni? — Csak olyan kocamódra. De fogtak itt már öt-hat kilós halat is. Ha nem is a Balaton, de egész jó kis halastó ez... Ébredezik Hollókő Amolyan tavaszi „álomból” ébredezik ezekben a napokban Hollókő. Az idei szezon eléggé nehézkesen indult. Kevés volt a látogató, a rossz idő sokakat elijesztett. Az iskolai kirándulások némileg élénkítették meg a forgalmat, volt olyan nap, hogy tíz-tizenöt busz is parkolt a községben. Vasárnap pedig közel kétezren tekintették meg a Pa-Dö- Dő koncertjét. Az alkalmankénti csoportok általában egy-egy éjszakát töltöttek a vendégházban. Jelentkeznek egyre nagyobb számban a külföldiek is. Egy német család kilenc éjszakát töltött Hollókőben, közben járták a környéket. Az Amerikából érkezett vendég három napig ismerkedett Hollókővel. Egy japán újságíró — aki egyébként el volt ragadtatva a táj szépségétől, a falu különlegességétől — fejcsóválva mondott véleményt: ilyen értéket sokkal jobban kellene propagálni szerte a világon. Ezt az egyedülálló lehetőséget vétek nem jobban kihasználni. így „feltáratlan” aranybánya ez a csodálatos falu. Szécsény és környéke Ha nyár, akkor szépítés Piliny. „Vakációt” kaptak a községbeli óvodások, ugyanis festik, felújítják épületüket. Az általános iskolában szeptembertől két évfolyam tanul, így kicsinek bizonyult az ebédlő, amelyet az általános iskolások használnak. Ennek bővítésére is sor kerül. Ha végeztek az óvodával, az általános iskola rendbehozása következik. Mindennap nyitva Szécsény. A város mellett még , kilenc község lakosságát látja el a szécsényi gyógyszertár. Papíron huszonheten, a gyakorlatban tizenheten dolgoznak. Január elsejétől, december j harmincegyedikéig mindennap nyitva tartanak, illetve szolgálatot látnak el. A havi gyógyszerforgalom átlagosan két és fél millió forint. A sok hiány- • cikk ellenére is aránylag egyenletes az . ellátás. Ehhez hozzájárul az orvosok jsj rendszeres tájékoztatása a nem kapha- J§i tó gyógyszerekről, hogy azokat más- .A sál helyettesíthessék. Ivóvíz a lakásokba Litke. Az elmúlt hét közepén megtörtént Litkén a Dózsa György úti vízműhálózat gerincvezetékének műszaki átadása. A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat szakemberei a vett vízmintát megfelelőnek találták, így megkezdődhet a vízvezeték bekötése a házakhoz. Fodrászüzlet nyílik Szécsényfelfalu. Hiányzik a fodrászszolgáltatás a községben, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy segíti egy műhely megnyitását. Üzlet- helyiséget biztosítanak, fodrász szakember is jelentkezett. Már csak az okoz gondot, hogy a vizet a tisztiorvosi előírásoknak megfelelően kell bevezetni a kialakítandó műhelybe. Ösleletek Ipolytarnóc. Megkezdődött a nyári idegenforgalom az Európában egyedülálló ősleletek feltárási helyén. Érkeznek természetjárók, osztrák, holland, német turistacsoportok. Ok általában kocsival, vagy mikrobusszal jönnek, de vannak szép számmal, akik vonattal utaznak, sőt a kerékpárosok sem ritkák. A héten szinte mindennap nyolc-tíz busz is parkolt egy időben a bejáratnál. Segít (ha tud) az önkormányzat Ipolytarnócnak mindössze ötszázhatvan lakosa van. Sok az idős ember, a többgyerekes család, így aztán gyakori, hogy — megszorulván — támogatást kémek. Legutóbb osztották szét a tejjegyeket: tizenhatan kaptak havi háromszáz forint értékű i jegyet, bár több jogosult is akadna. De a szabályok szigorúak, megkötik az önkormányzat kezét. Négy család kap rendszeres nevelési segélyt, most újabb öt kérelem érkezett. Ebből hármat besoroltak a rendszeres segélyezettek közé, két család rendkívüli juttatásban részesül. Az összeget élelmiszerre, ruhára, iskolai felszerelésre költhetik.
